Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-09 / 57. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.19: Hogy tetszik lenni? 8*59: A hét zeneműve 9.29: A hét költője: Petőfi Sándor 9.39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Zenekari muzsika 11.10: Hollós Lajos kórusműveiből 11.20: Pesti nőrabló. Krúdy Gyula regénye rádióra alkalmazva. VIII/1. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Utak, ösvények... 13*05: Magyar előadóművészek albuma 14.05: Műsorismertetés 14.10: Holnap közvetítjük... 14.29: Komárom. Jókai Mór elbeszélése 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Irodalmi évfordulónaptár 15.30: Kóruspódium 15.56: Hanglemez-MK 16.05: Szép szólj! - „Szólj, s ki vagy, elmondom” 16.30: Történelmi kalandok 17.00: Eco-míx 17*30: Találkozás Ferencsik Jánossal 17.57: Muzsikáló természet 18.03: Van új a nap alatt 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18*30: Esti magazin 19.15: Rádiónapló — a nőkről 20.30: Szimfonikus miniatűrök 21.00: Egy rádiós naplójából 22.20: Tíz perc külpolitika 22.3": őrizd meg az arcomat. Sebészi jóslat és valóság 23.20: Delly Rózsi és Maleczky Oszkár operafelvételeiből 0*1-: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9*05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Operetthármasok 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Mészáros Tivadar népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17*08: Üjdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 19.05: Népdalok 19.30: Sportvilág 20.00: Apróhirdetések 20.05: Rockújság 21.65: P. N. Wodehouse meséli« 22.05: Operettparádé 23.20: A mai dzsessz 24.00: Régi fúvószene 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. A tartalomból: Azt hallottuk... — El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-maeyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Szomorú örömök. Tv-játék y 20.55: Időszerű téma 21.20: Nincs kivégzés. Szovjet film 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fedettpalyás atlétikai vb 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Színművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Szexmisszió (14). Színes, szinkronizált lengyel fantasztikus filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Mad Max (18). Színes ausztrál bűnügyi film. — Kamara: Zelig. Színes, szinkronizált USA- film vígjáték. — Kohász: Keserű igazság. Magyar film. — Zagy vapálfalva: Tűzvonalban (14). Szinkronizált amerikai kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Szerelem első vérig (14). Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Nincs kettő négy nélküj. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Pásztói Matra: Leopárd-koíhmandó (14). Színes olasz kalandfilm. Este 8-tól: Halálos szerelem (1- . Színes, szinkronizált francia film. — Kisterenyei Petőfi: A nindzsa színre lép. Színes USA-karatekalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Vasárnapi szülők (16). Színes magyar film. — Szécsényi Rákóczi; Három férfi, egy mózeskosár. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Rétság: Mária szerelmei (18). Színes, szinkronizált amerikai film. — Karancslapu jtő: Egy maréknyi dollárért (14). Színes amerikai western. — Ér- sekvadkert: Magic-varázslat. — A Queen Budapesten. Színes, látványos koprodukció. Mesemozi: Hamupipőke. — Iskolamozi: Hamupipőke. — Nagylóc: Iskolamozi: Én és a nagyapám. — Jobbágyi: Gyilkos robotok (14). Színes amerikai bűnügyi film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: A fotógalériában a finn Stefan Bremer fényképei láthatók. Pothomik József Bányamúzeum: A nógrádi szénbányászat múlt]ával megismertető kiállítást 9—16 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. BALASSAGYARMAT Balassi Bálint Gimnázium: Miért szép? címmel, Nagy Attila színművész 13 órától mutatja be összeállítását a XX. századi magyar költők verseiből. Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola: Nagy Attila Miért szép? cimű műsora 14 óra 30 perckor kezdődik. Horváth Endre Galéria: Hegedűs Morgan festőművész kiállítása fogadja a látogatókat. Rózsavölgyi Márk Zeneiskola : A galériában Lengyel Péter grafikus alkotásaiból láthatnak válogatást a képzőművészet kedvelői. SZÉCSÉNY II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Az Állami Bábszínház művészei 10 és 16 órától mutatják be a Rosszcsont Peti cimű mesejátékot. RÉTSAG Asztalos János Művelődési Központ: A Rosszcsont Peti cimű bábjátékot itt is két előadásban láthatják a gyerekek. Bobály Attila szobrász- művész alkotásai március 20- ig láthatók. MAGYARNANDOR Radnóti Miklós Művelődési Ház: Daróczi Ferenc, a helyi iskola egykori igazgatójának és rajztanárának emlék- kiállítása március 13-ig nyújt Mményt a látogatóknak. Egyetemi jegyzetek kiadása Szegeden A Művelődési Minisztérium, a Tankönyvkiadó Vállalat és a kiadói főigazgatóság döntése alapján egyetemi jegyzetek és tankönyvek kiadására kapott jogot a szegedi József Attila Tudományegyetemen. A megbízás kísérleti jellegű, célja az egyetemi jegyzetek, tankönyvek hiányának csökkentése. A hazai felsőoktatási intézmények közül elsőnek kapta meg ezt a kiadói jogot a szegedi intézmény. Három év tapasztalatait számba Véve döntenek majd a jegyzet-, tankönyvO HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Színházi esték Szentivánéji álom Igencsak kiéheztünk a színházra! Emlékezetem szerint novemberben volt legutóbb felnőtt színházi előadás Salgótarjánban. Aztán itt járt a szolnoki Szigligeti Színház társulata, amely régi, megbízható partnere a nógrádi színház- barátoknak. Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát hozták el, a tehetségét már korábban és nemegyszer bizonyított művészeti vezető, Csizmadia Tibor rendezésében. Csizmadia olyan intellektussal, szellemmel és fantáziával rendelkezik, hogy amit csinál, arra érdemes különös figyelmet fordítanunk, s mindenképpen megéri a fáradságot, ha igyekszünk gondolataival lépést tartani, beilleszkedni teremtett világába. A Szentivánéji álom meglehetősen gyakran játszott és a közönség által szívesen fogadott darabja a középkor végi, londoni nagymesternek. Shakespeare a legendák és a mesék segítségével a legáltalánosabb dologról, a szerelemről beszél, tárgyának megfelelően a legtermészetesebben, való- szerűen és biztatóan. Játékában a főszereplő párok — négyen vannak — mindegyike a szerelemért eped, s azért sürgölődik, hogy választottját végérvényesen elhódítsa. Mindenki szenved, legyen az illető király, tündérasszony, vagy egyszerű polgárlány és polgárfiú. A szerelem nem tesz kivételt. S, van a játékban egy manó, Pucknak hívják- ö zavar össze mesés és földi szálakat, s végül ő az, aki uralkodói parancsra ki is bogozza azokat. így jön el a boldog vég. A szerelmesek elnyerik egymást, (s mondhatjuk úgy is: egymással bűnhődnek). Csizmadia Tibor rendezése sem szól másról, mint amit eddig leírtunk. Munkájának érdekessége inkább a hogyanban rejlik. Csizmadia jól tudta, hogy o darabot nem állíthatja színpadra úgy, ahogyan azt eddig tették. Részint megváltoztak a körülmények, máA királyi pár: Hippolyta és Theseus (Bajcsay Mária, Der- zsi János). A szamár iránt szerelemre gerjedt tündérkirálynő Cupido nyila alatt {Philippovich Tamás, Pécsi Ildikó). Bábel László felv. sabb lett a szerelemről való gondolkodás, részint valamennyi szerepre nem találhatott megfelelő szereplőt. Az eddigiektől — tudtommal — gyökeresen eltérő koncepciójának lényege, hogy a történetet köznapi síkra szállítja le, s úgy állítja elénk a szereplőket, kivétel nélkül, mintha hétköznapi ismerőseink lennének, akik csak annyiban mások, hogy furcsa neveket viselnek. Érzéseik, akaratuk, cselekvéseik ugyanolyanok, mint amilyeneket mi teszünk, illetve tennénk. Ennek a kitűnő ötletnek azonban van egy nagy veszélye, és a csapdát a rendező nem is tudja elkerülni- Arról van szó, hogy a tün- térmese, az érzelmek szépsége nem elevenedik • meg, s a történet, a játék nem hat ránk ke'lő intenzitással. Mintha angyalokat látnánk szárnyak nélkül, olyanok a a tündérek. Mint epekedő gimnazistáink, olyanok a legendabeli ifjak. A néző ugyan kíváncsisággal nézi az' eseményeket — szerencsére kiválóan lerövidítették a darabot, csupán a cselekményre és a mesteremberek színjátékára koncentrálva —, de képtelen élvezni. Az a távolságtartás, amely- lyel a rendező alakjaihoz, az érzelmeikhez közelít, kezdetben viszolyogtató, aztán közömbössé tesz. Csizmadia végül is úgy újított, hogy nem találta meg a megfelelően hatékony forr mát a szándékához. Mert a mesének, a versnek azért szárnyalnia kell ma is, sőt talán ma még jobban kellene, hiszen annyira földhöz ragadtak hétköznapi helyzeteink. A színészek többségének csak az igyekezetét tudom dicsérni. Nem egy közülük szövegmondással birkózik, de — lehet, hogy az alapos húzás miatt is — szerepet sem tud formálni. Bajcsay Mária amazonkirálynője él viszont, s éppen így Császár Gyöngyi, Mészáros István, Sztá- rek Andrea szerepe- Pécsi Ildikót (Titánia) nem készteti erőfeszítésre a vendégjáték. Tóth József (Oberon), Vallai Péter (Puck) bámulatos igyekezettel küzd. Ügyesek a mesteremberek ' (Mucsi Zoltán, Takács Gyula. Kátay Endre, Fekete András, Czakó Jenő, Philippovich Tamás), de jobbára rutinjukra építenek. A színészi játék —, ahogyan a díszlet és a jelmez, minden — alapvetően a rendezői koncepció függvénye, így aligha ők a hibáztatha- tók, hogy nem született emlékezetes elő’5 H ás Sulyok László Az emlékezés jegyében (Folytatás az l. oldalról) eredményekről és legsúlyosabb problémájáról, a nemzetiségi kérdés megoldatlanságáról. Nagy vonalakban áttekintette Mikszáth Kálmán írói korszakait. Kiemelte emberi és művészi bölcsességét, amely hozzásegítette saját írói hangjának, témáinak megtalálásához, és képessé tette arra, hogy világirodalmi mércével mérve is rangosat, maradandót alkosson. \ Hangsúlyozta a régi, sematikus Mikszáth-kép igaztalan, elavult voltát, amely elsősorban politikai szempontok alapján fogalmazódott meg- Mikszáth érzékelte kora társadalmának problémáit s pontos és jellemző képet festett viszonyairól, embereiről. Jól tudta, hogy nincs sok értelme állandóan a nemzethalálon rágódni, hogy többféle igazság létezik, ezért az embernek toleránsnak kell lennie. Azt is tisztán látta, hogy a világot nem jóvá. hanem állandóan jobbá kell tenni. Tehát művészete általános érvényű és modern egyszerre. Rejtő István azokat a hatásokat elemezte, amelyek a gyermek Mikszáthot a rima- szombati algimnáziumban töltött évek alatt ért-ék. Különösen nagy figyelmet fordított irodalmi és történelmi tanulmányainak, lassan kibontakozó tehetségének. Délután Tomis Karol, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa a magyar irodalom értékeinek fogadtatásáról, Mázor Michal alsó- sztregovai alapiskolai igazgató a nagykürtösi járás irodalmi hagyományairól beszélt. A vasárnapi előadók helyi aktualitásokról szóltak; Mayer Judit fordítási problémákról. Neszméri Sándor az irodalom népszerűsítéséről, Görföl Jenő az olvasótáborokról. Kassák Lajos születésének centenáriumáról Szeberényi Zoltán, a nyitrai pedagógiai főiskola tanára emlékezett meg. Szombaton este irodalmi összeállítás szórakoztatta a résztvevőket. Csikász István balassagyarmati előadóművész két társával. O. Mészáros Ágnessel és Csábi Istvánnal a Mikszáth, a nany palóc című műsort mutatta be. (ok) kiadás jogának esetleges, to- vábbszélesítéséről. A József Attila Tudományegyetemről még a mostani tanév befejezése előtt kikerülnek az első jegyzetek. A feladat megfelelő ellátása érdekében 1988-ban új gépsor üzembe állításával bővítik sokszorosítójukat. Az egyetemi hallgatók a jegyzetekért, tankönyvekért a központi anyagi támogatással csökkentett árat, az önköltség egynegyedét-egyötödét fizetik. Megvásárolhatják a kiadványokat mások is, de ők az előállítási áron. N0GRÁD - 1987. március 9V hétfő — Ne izgasd fel magad eny. nyíre, Malvina! Csak tréfáltam — próbálta megragadni a kezét Leóncio. — A legalkalmasabb időpont a tréfálkozásra!... Eresz - szen uram! ■.. Micsoda gya. lázat!... Micsoda szégyen mindkettőnkre! — De nem magyaráznád meg mégis? — Nincs mit megmagyaráznom; ön nagyon is ért engem- Csak azt kívánom... — Mondd hát, Malvina, mit kívánsz? — Döntsön ennek a rabszolgalánynak a sorsa felett, akinek ön a lábai elé szokott borulni: szabadítsa fel őt,adja el, tegye, amit jónak lát- Vagy én, vagy ő: valamelyikünknek mindörökre el kell hagynia ezt a házat Még ma. Válasszon közöttünk— Még ma? — Mégpedig most, azonnal! — Nagyon igazságtalan és követelőző vagy velem, Malvina — felelte Leóncio egy pillanatnyi meghökkenés és habozás után- — Jól tudod, hogy fel akarom szabadítani Isaurát. De ez talán egyedül rajtam múlik? Apám az, aki. nek jogában áll megtenni, amit te követelsz— Micsoda szánalmas kifogás, uram! Az ön édesapja már átruházta önre az ültetvényt és a rabszolgákat, és bármit jóváhagy, amit csak ön tesz. De, ha ön talán jobban ragaszkodik a lányhoz, mint hozzám-. — Malvina?. •. Ne mondj ilyen szörnyűségeket!,*, __ B ERNARDO GUIMARAES f 3iauza, Ai 7 a t a lnz o líj a tw (19.) vtssxfMxrsirmssss. — Szörnyűséget? Ki tudja.-. Egyszóval, döntsön valahogyan ennek a lánynak a sorsáról, ha csak nem akar örökre engem elűzni a házától. Ami engem illet, egy percig sem akarom Isaurát a szolgálatomban látni; túlságosan is szép ahhoz, hogy személyes rabszolgám legyen. — Nem megmondtam ön. nek Leóncio úr? — sietett húga segítségére Henrique, aki megelégelte a néma testőr szerepét, s úgy érezte, ideje neki is bekapcsolódnia a szóváltásba. — Látja? -., íme: ez az eredménye annak, hogy ha kell, erőszakkal is, de ilyen fényűző bútordarabokat tart a szalonjában.. • — Ezek a bútordarabok nem volnának olyan veszélyesek, ha nem lennének aljas int- rikusok, akik nem haboznak megzavarni mások házának nyugalmát, pusztán azért, hogy így érjék el romlott céljaikat- .. — Ebből elég, uram!.. • Az a bűnöm, hogy meggátoltam önt abban, hogy e fényűző bútordarabot szalonjából a hálószobájába költöztesse? Előbb, vagy utóbb kipattant volna a botrány, és semmi nem kényszeríthet arra, hogy ölbe tett kézzel nézzem, amint hitványul belegázolnak húgom becsületébe— Henrique úr! — emel. te fel hangját Leóncio a dühtől remegve, s fenyegetően közelebb lépett. — Elég legyen uraim — lépett a fiatalemberek közé Malvina. — Ez az egész vita haszontalan és szégyenletes mindannyiunkra nézve- Már elmondtam Leónciónak, amit el kellett mondanom, döntsön ö; tegye, amit jónak lát. Még bizonyosságát adhatja, hogy becsületes és önérzetes ember. Ha nem az, akkor részemről csak megvetésre számíthat, melyei megérdmel— Ó, Malvina! Kész vagyok bármit megtenni, csak hogy megnyugtassalak és a kedvedben járjak. Azt azonban meg kell értened, nem teljesíthetem a kívánságodat anélkül, hogy előbb megbeszélném atyámmal, aki a királyi udvarban tartózkodik. Tudnod kell azt is, hogy apámnak egyáltalán nem áll szándékában felszabadítani Isaurát; olyannyira, hogy a lány apjától —, aki maga is mindenáron szabaddá szeretné tenni őt, s akinek kellemetlenkedésétől atyám így szeretne megszabadulni — olyan csillagászati összeget követel, aminek megszerzése, a szegény ember számára szinte elképzelhetetlen— Adj Isten! Szabad-e beljebb kerülni? — kiáltotta ebben a pillanatban egy erőteljes, zengő hang a tornác felől. —■ Bárki legyen is az, beléphet — kiáltott vissza Leóncio, és hálát adott az égnek, hogy — számára — a legjobbkor vezérelt hozzájuk egy látogatót, akinek érkezése félbeszakítja ezt a kellemetlen és utálatos szóváltást, s ki. szabadítja őt ebből a csávából. Mint látni fogjuk korai volt az öröme- Miguel, az ültetvény egykori intézője volt a látogató. Isaura apja. akit annak idején olyan durván, bocsátott el a commendador. (Folytatjuk)
