Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-09 / 57. szám
Elutazott hazánkból a szovjet ipari küldöttség „Mennyi ez összesen?” Bangó Mária, Nagy Zsuzsa az önkiszolgáló üzletekben szokásos munkát gyakorolja. Szabó Lajos szakoktató vezeti a gyakorlati foglalkozást: Hegedűs Erika, Kurucz Andrea, Juhász Andrea gyümölcsbefőtteket kóstol. Szombaton elutazott hazánkból az a szovjet ipari küldöttség, amely a magyar— szovjet vegyes vállalati együttműködésről folytatott tárgyalásokat Budapesten. A delegációt Jurij Konisev, a Szovjetunió állami gépipari bizottságának elnökhelyettese vezette. Tagjai között volt több ipari miniszterhelyettes és 36 nagyvállalat vezetője. A delegáció megbeszéléseket folytatott a vegyes vállalatok] együttműködési és fejlesztési kérdéseiről. Áttekintették a vegyes vállalatok működésének jogi, közgazdasági, anyag-, gép- és árubeszerzési, valamint értékesítési szabályait, a közös kutatásfejlesztési beruházások feltételeit, és kereskedőházak létesítésének lehetőségeit. NÓGRÁD — 1987. móréit*s 9., hétfő 3 avagy tanulni sohasem szégyen Az Állami Gazdaságok Egyesülése a Holstein-Friz Világszövetséggel kötött minisztériumi megállapodás alapján az elmúlt esztendő végén nyolcfős magyar szakember-delegációt küldött ki az Amerikai Egyesült Államokba a korszerű szarvasmarha-tenyésztés, s az ezzel kapcsolatos genetikai kutatások tanulmányozására. A küldöttség —, melynek tagja volt Juscsák György, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója is — az USA-ban a World-Wide Sires Inc. nevű farmerszövetség vendégeként járta végig a 17 napos tanulmányutat. Eközben számos olyan tapasztalattal gazdagodott, melyek egy részét a hazai szarvasmarhaprogram során is haszonnal lehet értékesíteni. Ezekről a tapasztalatokról, az úton látott szakmai érdekességekről kérdeztük meg a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóját. — Talán jobban, közvetlenebb módon kellene érzékelni, hogy a jobb munka jobban is értékesül, több fejlődési lehetőséget ad. Ez persze csak részben szabályozásbeli kérdés, hiszen a belső szervezet, az érdekeltség korszerűsítésével mi magunk is sokat tehetünk érte. — Említette, hogy évi tízezer literes tejhozam alatt produkáló gazdaságot nem is láttak. Gyanítható persze, hogy nem a gyenge farmokra kalauzolták a delegációt. Mégis indokolt a kérdés: mitől ilyen magas a tejhozam? — Sok oka van, a tudományos emberekkel való napi kapcsolatot már említettem. Hozzá kell ehhez tenni, hogy az érdekszövetségbe tömörült gazdák közös kutatásokban, fejlesztésekben, kísérletekben vesznek részt, természetesen az eredmény hasznosításából is közösen részesednek. A takarmányozási szisztémákon nem vitatkoznak, nem csinálnak ebből divatkérdést- Sokféle, de minden esetben magas tápértékű, jó minőségű takarmányt etetnek az állatokkal. Tehetséggondozás a tehenészetekben is van: a kimagasló tulajdonságokkal rendelkező egyedeket megkülönböztetett bánásmódban részesítik, s a genetikai sebesség felgyorsításával is szaporítják őket. — Mit tart fontosnak a tapasztalatok itthoni hasznosítását illetően? — Lemásolni a látottakat, hallottakat, természetesen nem lehet, hiszen eleve más itt a környezet. Egy-egy eljárást, tapasztalatot, magatartást azonban átvehetünk, hiszen nem szégyen másoktól tanulni. Mindenekelőtt olyan érdekeltséget kell kialakítanunk a szarvasmarha-tenyésztésben, hogy minden benne dolgozó érezze, tudja, ebből kell megélnie, ezáltal javíthatja személyes sorsát. A másik, amit lényegesnek tartok: ahelyett, hogy akadémikusvítákat rendeznénk a különféle tartástechnológiai kérdésekről, az alkalmazott, bevált módszert kell egészen kiválóan művelnünk. Minden magas színvonalon alkalmazott eljárás jó, ha elvezet a célhoz, hogy kevesebb tehéntől több tejet fejhessünk. Szendi Márta — Milyen szerepet tölt be az amerikai szarvasmarha-tenyésztésben a vendéglátó farmerszövetség? — Tudományos és gyakorlati feladatokat egyaránt ellát. Elsősorban genetikai kutatásokat végez, spermát ad a mesterséges megtermékenyítéshez, de el is végzi azt, továbbá szaktanácsadással segíti a tejhozamok emelését. Kereskedelmi igazgatója azaz Earl O. Kehrmeyer, akinek neve a hazai szakemberek fülének is ismerősen cseng. — Köztudomású, hogy az USA mezőgazdasága túltermelési gondokkal küzd. Hogyan képesek a farmerek fennmaradni ilyen piaci viszonyok közepette? — Számunkra is e kérdés tanulmányozása volt az egyik legizgalmasabb. Azt láttuk, hogy hatalmas a teljesítménykényszer, mely a gazdálkodókat a minél több és minél olcsóbb termelésre hajtja. Sokan tönkremennek, nem bírják a versenyt. Azok képesek állni a sarat, akik —, akár hitelek segítségével is — élvonalbeli technikát alkalmaznak gazdaságukban. — Hogyan követik nyomon a tudományos eredményeket a családi vállalkozásokból? — Napi élő kapcsolatot tartanak az egyetemekkel. Roppant tanulságos volt számunkra, hogy az egyetemen folyó kutatómunkát a gyakorlati alkalmazás kézzel fogható eredményei teszik hitelessé- Ezek adják az érvet a katedrái munkát végző elméleti szakemberek kezébe az egyetem hírnevének, tekintélyének igazolására. A felsőoktatási intézménynek szorosan vett érdeke fűződik ahhoz, hogy tanácsai a gyakorlatban megállják helyüket, hiszen az elégedett „kuncsaft” újabbakat küld. A farmer érdeke pedig egészen nyilvánvaló, ő minél többet akar „kivenni” gazdaságából. — A Magyar Televízió Is közvetít olykor az amerikai szarvasmarha-tenyésztők nagy hacacáréval körített seregszemléiről. Afféle farmer- show-k ezek. Mi célt szolgálnak? — Mi is láttunk ilyet, s ez megint csak nem kevés tanulságot hozott. Lépten-nyo- mon tapasztaltuk, hogy a ten- gerentúl más a mezőgazda- sági munka társadalmi megítélése, mint nálunk. A farmernak — persze akkor, ha sikeres — nagy a becsülete. Büszke is munkájára, abból akar megélni. A nagy állat- tenyésztői kiállítások a helyi tenyésztői munka eredményeit mutatják be. Láttuk, amint milliomos farmer elegáns öltönyben. csokornyakkendősen vezette fel az ünnepi alkalomra ragyogóan kikefélt jószágát. A show persze egyben üzlet is, árveréssel fejeződik be- Az árverést színházteremben tartották. Az eladásra kínált állatot a színpadra vezették fel. A tisztaságról, a rendről azonban olyan magas színvonalon gondoskodtak, hogy ezután akár egy órával is, abban a teremben, akármilyen nívós színházi előadást meg lehetett tartani. Ez persze kuriózum. Ami viszont az eredményes mezőgazdasági munka tekintélyét illeti, azon van gondolkodnivalónk. — S ön mit gondol, a magyar mezőgazdasági munkás mi által lehetne büszkébb a munkájára? elért magas hozamszintet Készül az új földtörvény Egyenrangú az állami és szövetkezeti tulajdon A földre vonatkozó jogszabályok, s azok módosításai ma már szinte áttekinthetetlenek. Ám már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Hamarosan a Minisztertanács elé kerül, majd az Országgyűlés tavaszi ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják— A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges újdonságról feltétlenül érdemes szólni, — mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. — Ezután a föld rendeltetése számít majd. s nem az, hogy hol fekszik bel-, kül. vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföldre vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű, valamint hasznosításra alkalmat, lan földet- Az utóbbihoz sorolhatjuk például a természetvédelmi célokra szolgáló területeket. — Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok? — Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Ám az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a földtulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva is igaz lesz. — A fhezögazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt állami földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehetik tőlük. — Valóban, ez is rendezésre váró gond volt, s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv, vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nefc arra is lesz lehetősége hogy a tanácsi kezelésben lévő állami földeket átvegye. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot, holott ez a forma egyre népszerűbbé válik. — Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld építkezés céljára, vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ez. után a gazdasági tevékenység céljára használatba vett földet is átadhatja az ültetvénnyel, növényekkel együtt. Es eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a Eia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanacs lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet de sokszor meg sem kérdezték, vagy ' csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az épí. tést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát- Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a ;sz csak a tagjának, alkalmazottjának adhatott földet tarlós használatba, így ha a férj jeebbe a körbe tartozott, s feleség nem, akkor nem gyezhették be őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonostársként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a földtulajdonra, tehát a; telek-, lakás- és üdülöszerzésre érvényes jogszabály... — A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény megítélése változik. Eddig például ha valaki a megengedett mértéken felül tőidet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem öröklés, örökbefogadás, vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házasulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az álJ lam a jogosulatlanul külföldön tartózkodók tulajdonával kapcsolatban is, amit a belföldön maradt családtag megszerezhet, természetesen az öröklési illetéket ki kell fizetnie. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a mindenkori tulajdonosa ne szipolyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből... — Eredeti szándékunk szerint is nagyobb hangsúlyt kap a földvédelem, s a társadalmi fórumok csak megerősítettek bennünket abban, hogy ió úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat — az indokolt körben — változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltoztatni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinál«! hatnak máról holnapra legelőt- Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újraművelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd há-’ zat vagy mást épít a tulajdonos. ». L, f Fontos a jó szerszám. Bagyinszki Zsolt hús-hentesáru-eladó már ügyesen élezi a késeket. Becsület, pontosság, türelem Nagy felelősséggel. Igényességgel OKtatják a fiatalokat a Salgótarjáni Kereskedelmi és Ven- déglátoipari Szakmunkásképző Iskolában az elméleti és gyakorlati ismeretekre. Fokozott figyelmet szentelnek a növendékek kifogástalan magatartáskuLtúrá- jának kialakítására. Az intézmény célja, hogy szakmailag felkészült, becsületes, pontos é9 türelmes szakembereket küldjön a pályára. Képriportunk az első évfolyamos élelmiszer- és hús-hentesáru-eladók oktatókabinetjében készült. Kulcsár József képriportja Juhász Péter és Kovács Péter megtanulja: súlyt csak pontosan szabad mérni. Tehén a színpadon A nagyoroszi ferme'őszöveikeze'ben Megőrzik az alaptevékenységben A nagyoroszi termelőszövetkezet vezetősége az ez évi feladatainak tervezésekor figyelembe vette mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább képesek javítani eredményeiket, azokat az ajánlásokat, amelyeket a rétsági városi jogú nagyközségi párt- bizottság és a területi pártbizottság értekezlete megfogalmazott a kollektíva számára. Ennek megfelelően a növénytermesztési ágazatban olyan vetésszerkezetet alakítanak ki, amelynek során az eredmények növelése mellett megteremtik azokat a feltételeket, amelyek garantálják a gabonaféléknél eddig elért magas hozamszint megőrzését. Az ágazat árbevételét 32,7 millió forintban állapították meg, 11 millió forint fedezeti hányaddal. Teljesítése érdekében célszerűen gazdálkodnak a költségekkel. Ez azt jelenti, hogy megvalósítják a növény igényéhez tartozó precíz műtrágyaszórást és műtrágyázást, a kártevők elleni hatékony védelmet és jól megszervezik a veszteségmentes betakarítástAz állattenyésztési ágazatban az egy tehénre jutó tejtermelést 5600 literre kívánják emelni, 55 tonna vágómarhát értékesítenek, a borjúszaporulatot pedig 230 darabra emelik. A juhászatban 720 anyától 730 utódra számítanak. Emellett egy anyáról 4 kiló gyapjút kívánnak lenyírni, a juh- tejtermelést pedig 7500 literre emelik. A lakosság húsellátását szolgálja a szövetkezetből származó 8 tonna vágójuh értékesítése. Az állattenyésztési ágazatban kitűzött célok elérése érdekében lényegesen javítják a takarmánytermelést, amely hozzájárul majd az ágazat pozíciójának növekedéséhez. Emellett szigorítják a munka- és a technológiai fegyelmet. Az erdőgazdálkodás feladatainak teljesítését is beleszámítva az alaptevékenységbe, 1987. év végére 48,6 millió forint árbevételre számítanak, amelyhez 10,6 millió forint fedezeti hányad párosul.
