Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

MS! SJSNLBTINK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Páskándi Géza gyermekversei zenével 10.05: Vilagablak 10.35: Népdalok 11.04: Éneklő Ifjúság 11.21: Pesti nörabló 8. (bef.) rész 12.45: Hangverseny délidőben 13.4.,: Népi hangszerszólók 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Bátyai gyermek­mondókák 15.36: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Kocsár Miklós: Szentiváni tűz 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Találkozás a világhírrel 19.55: Karmesterek zeneszerző- álarcban” 20.35: Kovács Béla klarinétozik 21.00: Csenki Imre népzenei feldolgozásaiból 21.30: Sokszemközt az egészségről. 22.20: Tíz perc * külpolitika Katalin. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Lskolatévé 9.25: Történelem 9.45: Delta 10.10: Mozgató 10.25: Egy széhámos kanrierje. VII 7. rész 11.25: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: A jéghegybe zárt lány 18.15: Reklám 18.20: Rövid fi lm arch ívűm: Szentendre 18.50: Képújság 18.55: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’07 19.10: Esti mése 19.20: Reklám' 19.30: Híradó 20.00: Reklám EO.OS’: Nyolc évszak. VIII/1. rész 21.05: Stúdió ’87 22.05: Meghökkentő mesék 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25: összefoglaló a mezei- futó-vilugoajnokságról 17.55: Képújság 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Edeni kertek. 19.25: Tévétorna 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: a Baikál még tiszta 21.00: Híradó 2. 21.15: Betűreklám 21.20: A Borgiák, avagy az aranyozott vér 22.40: Képújság 20.05 Nyolc évszak. Tévé filmsorozat — VIII/1. rész 22.30: XX. századi kórusmuzsika 22.52: Tízszer tíz perc a turizmusról. 23.02: David Ojsztrah két hegedűversenyt játszik. 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc kül­politika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvósmuzsika ütőhangszerekkel 12.28: Varga László nótákat énekel 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Betűtenger 15.05: Hajdú-Bihar megyei népdalkörök énekelnek 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: önképzőkör 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Közvetítés a vízilabda Cooptourist Kupáról 19.15: Csak fiataloknak! 20.10: „Elmondanám, az út hová vezet. . 20.36: Bontovics Kati énekel 21.05: Thyl Ulenspiegel 21.38: Mezőségi táncmuzsika 22.00: Népszerű dallamok 23.20: Az Első Emelet együttes koncertje 24.00: Virágénekek 0.15: után MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek. időjá­rás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély MIT? HOL SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: az Országos. Fil­harmónia középiskolásoknak hirdetett bérletes sorozatá­ban 11 és 13 órakor a ro­mantikus zenekari muzsiká­val ismerkedhetnék a diákok. Fellép a salgótarjáni szim­fonikus zenekar. Az intéz­mény belső klubjában 15.30 órakor a drámajátszó kör tartja foglalkozását. Gerelyes Endre Ifjúsági Mű; velődési Ház: Kacor király címmel a Mesejáték Színpad bemutatójára kerül sor • 14 órakor a gyermekszínházi so­rozat keretében. Kohász Művelődési Köz­pont: Barangolás a zene vi­lágában címmel a Kohász fúvóskisegyüttes kalauzolja el a gyerekeket 14.30 órától a muzsika történetében. BALASSAGYARMAT Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ: a népművészeti BESZTERCEBÁNYAX 19.30: Tv-híradó 20.00: Fény az éjszakában. 21.55: Autósok, motorosok magazinja 21.55: A csehszlovák gén­sebészet kiemelkedő sikere 22.15: örökzöld dallamok 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30 : Tv-hírado 20.00: Fiatalok tv-klubja ’ 21.30: Időszerű események 21.56: időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Édentől keletre MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.x Banánhéjkeringő (14). Színes magyar fi lm víg játék. — Ka­mara: Danton. Színes fran­cia-lengyel történelmi film. — Kohász: Szerelem első vé­rig (14). Színes magyar film. — Tarján vendéglő: A nin- dzsa színre lép (14). Amerikai karatekalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: BMX-banditák. Színes, szink­ronizált, látványos ausztrál kalandfilm. Hárómnegyed 6 és 8-tól: Mad Max (18). Szí­nes ausztrál bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Annie. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmmusical. — Kisterenyei Petőfi: Az ember, aki túl sokat tudott. Színes, szinkro­nizált amerikai krimi. — Bá- tonvterenyei Petőfi: Montrea­li bankrablás (14). Színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. — Bátonyterenyei Bá­nyász: A kenguru (14). Szí­nes magyar film. — Rétság: A nindzsa színre lép (14). Színes amerikai karateka­landfilm. ? mm? akadémia sorozatában 17 óra­kor a festett fakazettás meny- nyezetekről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők Pap Gábor művészettörténész tolmácsolásában. PÁSZTÓ ' Lovász József Művelődési Központ: a Hőköm Színpad gyermekelőadása 15 órakor kezdődik. SZÉCSÉNY II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Központ: a helyi általá­nos iskola úttörőinek sereg­szemléje lesz 17 órakor. BATONYTERENYE Kastélykerti művelődési ház (Kisterenye): zenebutik-fog­lalkozást tartanak a kisisko­lásoknak 14.30—16 óra között az intézményben. % 4 NÓGRÁD — 1987. március 24., kedd NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Egyperces jegyzet A fiatalember £H és rág. Kör­ben beszél, időéként megforgat­ja szájában a gumit, néha már azt várom, hogy léggömböt fúj belőle, s az orrom előtt szét­pattintja. Szó se róla, ha kér­dem, válaszol is, igaz, nem túl­zott lelkesedéssel, de azért meg­teszi, ami tőle telik. Le kell szögeznem, mielőtt a rágógumigyáraik hitelrontásért perbe fognának, hogy néha ma­gam is rágok, s mivel nem va­gyok fogorvos, sem elítélő, sem támogató véleményem nincs a rágógumiról. Egyetlen dolgot vi­szont határozottam kijelentek: nem szeretem, ha a gumit rágó, hivatalos időben ül egy ablak mögött, s kérődzve tárgyal a tisztelt ügyféllel. Mint a minap történt az egyik postahivatalban. Ha elszigetelt jelenség lenne, szót sem érdemelne, ám ez is része egy általános tünetnek, a viselkedéskultúra zavarának, amiről elmondható, hogy ha munkahelyen tapasztaljuk, a munkamorál valamilyen hiányá­ra is utal. Mert viselkedés- és munkaerkölcsbéli hiányosság, ha a bolti eladók számára fonto­sabb a megkezdett beszélgetés befejezése, mint a kedves vevő mihamarabbi kiszolgálása. Ide­tartozik, ba a tömegközlekedé­si eszközön jegy nélkül utazót eleve bűnözőként kezeli az el­lenőr, ha a rendőr foghegyről tárgyal az egyébként valóban közlekedési vétséget elkövetővel. Ingerült ország lettünk, s mind többen teszünk úgy, mint­ha kizárólag szívességből dol­goznánk, tennénk azt, amiért egyébként, sokszor valóban ke­véske fizetség jár. De lássuk már be végre, hogy saját helyzetün­kért, nem az ügyfél, nem a ve­vő, nem a bliccelő, s nem a ti­losban parkoló a vétkes. Annál inkább sem, mert a szerepek időről időre felcserélődnek. Egy személyben vagyunk bűnösek és áldozatok. Talán, ha egyszer nem csak a dohányzás, az al- kohpl, a környezetszennyezés el­len, hanem a türelemért is moz­galom indulna. Talán, ha egy­szer elhisszük: a mással váló méltatlan bánásmód által ne­künk még nem- lesz jobb a dol­gunk. Sőt... (speidl) Már egy ideje a három ta­vasz ünnepének lázas igézeté­ben él az ifjúság. A kiemel­kedő történelmi sorsfordulók­ra való emlékezésből a Ma­gyar Televízió is, szokás sze­rint és helyesen, kiveszi a ré­szét, alkalmát teremtve és kedvet ébresztve arra, hogy magam is eltűnődjek a rég­múlt és a gyermekkor tava­szain, az ünneplési gyakorla­tok változásain. Apró kölyökként gyakran szavaltam tüzes, hazafias ver­seket, főként Petőfi Sándortól, (mert, mint sokan tudják, ak­koriban ,.lobogónk Petőfi” volt). Kiálltam a dobogóra, vagy színpadra. pöttömnyi ember aztán fennhangon, le­ordítoztam a verset a tömeg közé. Ügy, ahogyan tanították velem, ahogyan elvárták ta­nítóim, tőlem. A pozitív je­lentésű szavaknak hangsúlyt adtam, a negatívokat gúnyo- rosra színeztem. Emlékszem, nagyon tetszett a hallgató­ságnak. s néhány percig való­ságos hősnek érezhettem ma­gam, szinte mindenki , látni akart, megsimogatni; netán megpuszilni. Közben, az ün­nepen kívül és túl élesedett az osztályharc. egyre többen besározódtak. és egy egész or­szág kezdte érezni a szavak és tettek egységének ellent­mondásait, szándéktalan és szándékos torzításait. 1 ■ Az elmúlt hetekben gaz­dag zenei programmal ajándékozták meg a zene ba­rátait megyénk zeneiskolái. Kiemelkedő esemény volt a Balassagyarmaton szombaton megrendezett megyei kama­razene-találkozó, mely egy országos rendezvény része. Májusban tartják Székesfe­hérváron az Álba Regia-na- pokat. Ennek keretében két­évenként bonyolítják le a vá­rosban a zeneiskolák kama­razene-csoportjainak orszá­gos találkozóját. Mivel az or­szágban mintegy 160 zeneis­kola működik, ezekben pedig több száz kamaracsoport mu­zsikál, neves szakemberekből álló zsűri válogatja ki me­gyénként a legjobb együtte­seket. Balassagyarmaton Tar­jám Ferenc kürtművész, Ko­vács Imre fuvolaművész, Len­gyel Endre gordonkaművész és dr. Patakyné Domegyházi Mária, az OPI főelőadója zsű­rizett. A három nógrádi zeneisko­la együttesei önálló műsor­blokkban mutatkoztak be. A bátonyterenyeiek zongo­ra tanszakukat mutatták meg Előkészített Aztán —, hogy megint egy költői képpel segítsem ki ma­gam — tiszta lett az ég. Fo­kozatosan megszilárdult, meg­erősödött társadalmunk, s gyermekkori természetes be­tegségeiből kilábolva, felnőtt- ábrázatot öltött. Jó ideig ugyan még sűrűn felvonul­tunk, csattogtattuk fogainkat az ellenségre, ám nemsokára — ebben közrejátszott az ellen­fél magatartásának átalakulá­sa is — lehiggadtunk, és éret­tebb hangon folytattuk, bent és kint, mindenkivel a pár­beszédet. Az utóbbi időkben a három tavasz ünnepének egyikén sincs felvonulás, nem is hi­ányzik, de van iskolai szünet, és vannak nemzetünkhöz, mai önmagunkhoz illő, sokszínű, gondolatilag és érzelmileg egyaránt megfogó emlékezése­ink — városokban és falvakban. kultúrhá7akhan, mozikban és sportpályákon, verssel, muzsi­kával, színdarabbal meg min­denfélével, ami elképzelhető S. a lehetőségek, a formák sokasága előnyére válik az ünneplésnek A választható­ság szabaddá, s közvetetten aktívabbá tesz. Hiszen, senki nem írja elő. mit és hogvan muszáj tennem: senki nem akarja meeerőszzko’ni egyéni­ségemet. a vágya ;mat. Az, ki hoevan iinnenel. ki hoavan errúékezík. saiáf sze­mélyiségének. kénzp4t«égé'>“k. komolyságának is a tükre. Eb­ben a tükörben a Magyar Te­Zenei krónika nagyon előnyös oldalról. Négykezes produkcióik — Ba­lázs Ferenc és Szűts Pál ta­nárok betanító munkája nyo­mán — élvezetesek, kidolgo­zottak voltak. Furulyatriójuk (tanáruk Venter László) mel­lett érdekes színt jelentett a többnyire kicsikből álló, ütőegyüttes bemutatkozása — Mátyás Éva jó tanszaki munkáját dicséri. A salgótarjáni zeneiskolások színes műsorral léptek pódi­umra. Vonós, fa- és rézfúvós tanszakaik egyaránt képvis- seltették magukat; ugyancsak arányosan oszlott meg élet­koruk, kicsik és nagyobbak egyaránt bemutathatták fel- készültségüket. A Corelli-mű előadói (tanár Virág László), a gordonkaduó és -trió (tanár Farkas Erzsébet) és a hege­dűduó (tanár Fodor Sándor) szereplői a fiatálabb korosz­tályból kerültek ki, magabiz­tos játékukkal így is kiérde­melték a zsűri és a közön­ség elismerését. A Haydn emlékezés levízió egy harmincéves fi­atalember szelíden barázdált, magabiztos és bizalmat árasz­tó képeként tekint ránk. A Magyar Tanácsköztársa­ság hét végi évfordulóját egyenes adásokban mutatták be, több helyszínről válta­kozva. Ez a forma bevált; képszerű, színes, képes az ér­deklődés felkeltésére és lekö­tésére. Ugyanakkor televíziónk okos tanító módjára készítette és készíti elő ünnepeinket. Szin­te észrevétlenül, nem direkt, didaktikus rámutogatássaL így történt a nemzeti ü^nep, most a TK kikiáltásának n0D- ja esetében is. Kovács And- rás, A Vörös prófnő című íeevelőre) kétrészes filmie 1985. egyik leglátogatottabb magyar alkotása volt; sikert aratott a tévében is. Gondos a környezetraiz. a jellemáb­rázolás. a színészi iá^áic (Báni Juli Károlyinéként Bács Fe­renc Károlyi Míhálvként), csak kár. hogy a kelletnél az PJTP07 rn" illusztratívabb. Kun Béláról. pUert+monHá- solrtn1 sem men+ps. trpfZ’Vus é’e‘l'’tiáról élvpsp+ps p-torp’n-— szovjpt riokumentumf;1m val­lott. Érdemes volna ü.iran^z. ni. Akár most, A tavasz 17 villanatát T/incses^lnr a1,,ihn. novval a főszerenbev Ez a RZOVÍ Pt f:1Tronro79t 111P4 V p PZ az isrr>éf1és már a barn-4- -ufc tavaszi ünnepnek szól. (ok) trió (tanár Szvoren András) és a rézfúvósszextett (tanár Kapi Gyula) már nagyobb gyerekeket foglalkoztatott, ez­zel arányosan teljesítményük is érettebb és sikeresebb volt. A balassagyarmatiak mű­sora tovább színesítette az amúgy is élvezetes műsort a Fogarasi Béla által betanított gitárkvartett nagyszerű fel­lépésével. Végül a zsűri úgy döntött, hogy a fellépő húsz együttes közül Farkas Antal—Hollós Lajos Magyar dal és tánc cí­mű művének előadásáért a salgótarjáni zeneiskola rézfú- vósegyüttese (tagjai: Gál Pé­ter, Miklós Sándor, Juhász Tamás trombita, Kasza Gá­bor, Tóth Zoltán harsona, Kis Endre tuba) és Vanhal G-dúr szonátájának bemutatásáért a balassagyarmati Szabó Móni­ka (fuvola) és Lévárdi Beáta (zongora) képviseli Nógrád megyét az országos fesztivá­lon. A székesfehérvári Álba Regia-napok kamarazene-fesz­tiváljának időpontja: május 15—17_e. (V.) BERNARDO GUIMARAES 3saaia, a rabszolganő (31.) — Hogyan? — kiáltott fel, s hangja egyszerre tükrö­zött büszke felháborodást és mélységes bánatot. — Hát, még mindig habozol teljesí­teni szent kötelességedet?... Leóncio, ha volna benned egy szemernyi érzés, Isaurára mint húgodra, úgy tekinte­nél; hiszen jól tudod, édes­anyád is úgy szerette és dé­delgette, akár ha saját édes­gyermeke lett volna, s leg­hőbb vágya az folt, hogy ha­lála előtt felszabadítsa, s tisztes összeget hagyjon rá, amely biztosítja jövőjét. Jól tudod azt is, atyád ünnepé­lyes fogadalmat tett Isaura apjának, hogy 10 ezer mil- reis lefizetése fejében fel­szabadítja a leányt; Miguel pedig eljött, s kezedbe he­lyezte ezt a hatalmas össze­get. Mindezzel nagyon is tisz­tában vagy, s akkor még két­ségekkel és halogatásokkal jössz itt nekem! Ez aztán már mégis csak sok! Semmi, okot nem látok arra, hogy to­vább késlekedj, egy olyan kötelesség teljesítésével, amit már jóval ezelőtt meg kel­lett volna cselekedned. — De hát mi végre ez a nagy sietség?... Nem mon­danád meg, Malvina? — válaszolta Leóncio a legna­gyobb szelídséggel és nyuga­lommal. — Ugyan mi hasz­na származnék most ebben a percben Isaurának a szabad­ságból? Talán itt nincs . jó helye? Vagy esetleg rosszul bánnak vele? Nincs meg mindene? Hát, nem család­tagnak tekintik itt őt to­vábbra is? Azt akarod tán, hogy csak úgy lökjük ki őt a világba, most rögtön? így aztán bizonyosan nem teljesí­tenénk anyám óhaját, aki annyira szívén viselte Isaura jövőjét. Nem, Malvinám. Nem szabad most még Isaura sa­ját kezébe helyeznünk a sor­sát. Először valami alkal­mas, tisztességes állás után kell néznünk számára, ami megfelel szépségének és mű­veltségének, jóra való férjet kell keresnünk neki, ez nem megy csak úgé, egyik napról a másikra. — Micsoda, szánalmas ki­fogás ez, barátom! Isaurának most még ' semmi szüksége férjre, ki oltalmazná. Ott van neki az apja; jóravaló, derék ember, s éppen most adta bizonyságát, milyen imádattal szereti leányát. Bízzuk csak őt Miguel úrra, s meglátod, jó kezekben lesz. — A szegény jó Miguel úr! — válaszolta megvető mosollyal Leóncio. — Jó szándékában nem kételke­dem, de hol van hozzá a te­hetsége, amivel Isaura bol­dogságát megalapozhatná, különösen most. Bizonnyal, mindenét zálogba kellett csapnia, hogy megszerezze a lány szabadságához szüksé­ges összeget, feltéve, ha nem könyöradományokból gyűlt össze, ami számomra még va­lószínűbbnek tűnik. Válaszként Malvina csupán szomorúan megrázta a fe­jét és felsóhajtott. Hinni akart azonban férje szavai­nak őszinteségében, s így inkább elégedettséget szín­lelt, s visszavonult anélkül, hogy jelét adta volna Inge­rültségének. Mivel azonban ez a helyzet, melyet magára nézve oly megalázónak, nyug­talanítónak és visszataszító­nak talált, tarthatatlanná vált számára, másnap még csökö­nyösebben tért vissza a do­logra. Azonban, ismét csak kitérő válaszokat kapott, fér­je továbbra is csak elodázta a kérdést. Mi több, Leóncio egyfajta közömbös elutasí­tással kezelte az ügyet, mint aki magában már végérvé­nyesen eldöntötte, hogy sa­ját belátása szerint fog”'cse- lekedni. Ez alkalommal Malvina már képtelen volt belenyugvást színlelni, s tor­kig lett az egésszel. Leóncio, ahogy azt már hideg fővel korábban kigondolta, az ar­cátlan és gúnyos közönyösség védőpajzsa mögött keresett menedéket az asszony harag­ja elől, s ezzel a végsődig fokozta Malvina bosszúsá­gát, dühét és elkeseredését. (Folytat )uK)

Next

/
Thumbnails
Contents