Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... ízlelgetik a szórakozva tanulás örömét A Salgótarjáni ötvözetgyár Vízválasztó Szocialista Brigádjának tagjai szellemi munkát végeznek, többen vezető beosztásban dolgoznak. Évek óta cselekvő részesei a. Munka és művelődés mozgalomnak. Nem kis szerepük van abban, hogy a gyár huszonkilenc brigádjából tíz nevezett a kollektív művelődési akcióba. A szocialista brigád vezetője dr. Kollár Mihály. Jogászember, a társadalmi tisztségek sorának viselője, mint a kollektíva mind a tíz tagja. Személyében olyan embert ismertem meg, aki szabad idejét — sokakkal ellentétben — hobbijának szenteli, ami nem más, mint az állandó ismeretszerzés a nagyon komoly, mégis játékos önművelés. — Híre van a gyárban, hogy nem múlhat vetélkedő részvétele nélkül, ismerik rejtvényfejtőkörökben. Bármilyen szellemi tornával kapcsolatban kerül szóba a neve, általában mint nyertesét emlege. tik... Emlékszik az első győzelemre? — 1955-ben a Szabad Nóg- rád által hirdetett sportvetélkedőt nyertem meg. A Tanár úr, kérem című kötet volt a jutalom. — Számon tartja a többit fs? — Legtöbbre emlékszem... Tizennégy évesen a moszkvai rádió pályázatán nyertem, középiskolában szellemi öttusában győztem. Indultam a helyi sajtó és az országos lapok által hirdetett sok-sok pályázaton. És élmény máig minden csapatmunka a brigádtagokkal. — S a nyeremények?... — A tét nélküli versengés nem mindenkit késztetne arra, hogy a legjobbat nyújtsa... Brigádgyőzelem vagy egyéni díjazás révén többször látta már Moszkvát, eljutott Prágába és Brnóba, így ismerkedhetett Szocsival és a Földközi-tenger partvidékével. — Ahány vetélkedő, annyiféle ismeretet, jártasságot követel tudományokban, művészetekben. — Mi áll legközelebb a játékoshoz? — Az irodalom, a történelem és a sport máig a legkedvesebb. .. Gyerekként minden iránt érdeklődtem, bár nem sok lehetőségem volt a tájékozódásra. Apám juhász volt, így gyermekéveim a Bércéi, Bér és Szirák környéki tanyákon teltek, odamentünk ahová a munka szólította édesapámat. Ha lehetőség kevés is adódott akkoriban, a tudásnak rangja volt a pusztai emberek között. Meg is ragadtunk mi, gyerekek minden alkalmat, hogy ismereteinket gyanapítsuk... Versenyt futott a széllel is egy újságfoszlányért, kilométereket gyalogolt a kis falusi könyvtárba olvasnivalóért, s órákig hallgatta a tanyasi, néptanító szavait emberségről, tudományról és a tanulás értékteremtő erejéről. Az ötvenes években cseperedő gyermek térképről álmodta a világot, rádió hozta a hírt neki történelmünk és irodalmunk nagyjairól. A gyermek érdeklődése a felnőtt dolgozó mindennapjaiban folvamatos önműveléssé érlelődött. Olyan képességgé, amely szebbé teszi az életét, hasznára van a közösségnek. — Három gyermek édesavia. Mit szól a család az idöt- rabló hobbihoz? — Nem a rájuk szánt időt csipkedem. Nálunk szokás még a mesélés, a múltat idéző beszélgetés. ök is ízlelgetik a játék, a szórakozva tanulás örömét. — tuza — Indul a téglagyártási szezon A tégla- és cserépipar gyárainak felénél, az 50 hagyományos üzemben még mindig időjáráshoz kötődő szezonális áru a tégla, mert csak a hideg elmúltával lehet a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészíteni a nyers, nedves terméket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavításra hasznosítják s a kitavaszodással indítják a présgépeket, a nycrs- téglagyártási idényt. A szokásos március elejei idénykezdést az idén megakadályozták az erős éjszakai fagyok, s kéthetes késéssel csak most kerülhet sor arra, I hogy fokozatosan munkához lássanak a hagyományos téglagyárak. Kétélű ekevasak A köves talajú hegyoldalakon és domvidéken gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben tetemesen drágítja a földművelést, hogy gyakran csorbulnak, törnek az ekevasak. A Sümegi összefogás Termelőszövetkezet gépműhelyének műszaki 'munkacsoportja a költségek csökkentésére újítást nyújtott be, s ennek alapján hozzáláttak a tartósabb, kétélű ekevas előállításához. A szövetkezet egyes tábláin korábban hektáronként 2—3 — átlagosan 1300 forintba kerülő — ekevasat kellett cserélni. Most az ekevasakat speciális acélból gyártják, és minimális formai változtatással fordíthatóvá alakították. Így, ha tönkrement az ekevas egyik oldala, a lemezt néhány csavarral rövid idő alatt megfordíthatják és a másik felét fogják munkára. Halmentés a horgásztavakon Számottevő rák- és halpusztulást észleltek1 a baranyai horgásztavakban. Ezen a vidéken emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy március utóján még jég alatt éljenek a halak, most pedig a tavakat még jégpáncél borítja. A hal- pusztulást többféle kedvezőtlen tényező egybeesése idézte elő. A tavalyi szárazság miatt eleve kevés víz volt a tavakban, a horgászegyesületek ennek ellenére a szokottnál több halat telepítettek. A kemény fagy hatására vastag jégréteg képződött a vizeken és tartósan meg is maradt. A ráesett, ráfagyott hó azután még az éltető napfénytől is elzárta a vizek világát. A horgászok idejekorán észlelték a veszélyt; minden egyesületet elláttak ugyanis oxigénmérő készülékkel és kétnaponként szondázták a tavakat. Amikor a víz oxigén- tartalma á kritikus határig süllyedt, elkezdték a jég lé- keléset és megindították a szivattyúkat. A kellő időben történt és szakszerűen végrehajtott beavatkozásnak köszönhetően jórészt sikerült megmenteni az értékes halállományt, de veszteség így is van. Először a fenéken lakó rákok, majd a halak kezdtek pusztulni. A horgászok most nagy erőfeszítéseket tesznek a telet átvészelt halállomány kondíciójának feljavítására. Úttörők társadalmi munkában Társadalmi munkát szerveztek az Etesi Általános Iskolában az elmúlt napokban. A faluszépítés során a diákok rendbe hozták a település játszóterét, a szovjet hősi emlékmű parkját és az iskola környezetét. —Rigó— 0 A közlekedés egyik leggyakoribb és ugyanakkor leginkább veszélyessé válható manővere az előzés. Ez a mozgásforma a járművezető szemszögéből is az egyik legösszetettebb, legkritikusabb vezetési feladat. Hiszen a helyes előzési magatartáshoz hozzátartozik a megfelelő sebesség- és távolságbecslés, a helyzetfelismerés, a partnerismeret, de még az esetlegesen előidézett veszélyhelyzet időben való észlelése, kivédése is. Azt lehet mondani tehát — és ezt az erre vonatkozó hazai kutatások is megállapították —, hogy az előzés mozgósítja magas fokban a vezető különféle képességeit, s ráadásul, valamennyit összesűrítve követeli meg, egyetlen rövid időszakban. A kutatók a stressz meglétére, erősségére a pulzusszám változásaiból igyekeztek következtetni. Érdekes módon a stresszhatás az autópályán való előzéskor jelentkezett a legkisebb mértékben, (itt alapnak a szabad haladást vették). Ilyenkor a kísérleti vezetők pulzusszáma átlagosan 81 volt percenként. Előzéskor —. tehát az autópályán —, alig változott: 82-t mértek. Ez azt mutatja. hogy az autópályán, megfelelő forgalomsűrűség mellett, az előzés alig jelent nagyobb idegi megterhelést, mint a szabad haladás, ^eltéte’ezik. hogy ez a szembejövő r">r«p1ém hiányával magyarázható, •agvis ilyen úton a vezető veszély- érzete kisebb. Közlekedésbiztonság Elővigyázatosabb előzést Folytatták á kísérletsort kétirányú úton is. Itt három értéket hasonlítottak össze, mégpedig a szabad haladáskor, a járműkövetéskor és áz előzéskor mért pulzusszámot, Szabad haladáskor 85-öt mértek percenként, járműkövetéskor már 87 volt az átlagos érték. Ez jelzi, hogy pusztán már a szembejövő forgalom lehetősége is növeli a vezető feszültségeit, s ezt csak fokozza az, ha előtte mások is haladnak. A kétirányú forgalmi úton az előzések teljes időtartamára mért pulzusszám azonban kivétel nélkül minden kísérleti személynél, jóval magasabb volt, átlag 95 percenként! Ezzel bizonyították, hogy a legnagyobb idegi megterhelést és ezen keresztül a legnagyobb stresszhatást az előzés jelenti a járművezető számára. Ha az előzést szakaszokra bontjuk fel, akkor a legmagasabb pulzusszám. tehát a legnagyobb stressz az előzés megkezdésekor a döntési szakaszban jelentkezik. A gépkocsivezetésben megszoktuk, hogy menet közben sok külső inger ér bennünket, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Ha a külső ingerek egyhangúak, monoton jellegűek, fárasztanak bennünket például a sok kilométeren át tartó egyenes úton. vagy az éjszakai magányos vezetésnél. A megszokott változatosságot hiányoljuk, a szükséges gyors döntéseket, általában a forgalmi helyzetek változását, ami megkívánja az állandó készenlétet, s így közvetlen módon „ébren tart”. Monoton jellegűvé válik azonban a vezetés akkor is, ha huzamosabb ideig haladunk egy másik kocsi mögött. A másik ok, ami miatt gyakran előzgetünk, nem más. mint az alkalmazkodás gyengesége. Az ilyen —, előbb vázolt — járműkövetési helyzetben a gépkocsivezetőnek minden tekintetben alkalmazkodnia kell az előtte haladó kocsihoz, szinte ót kell vennie az előtte haladó vezetési stílusát. Erre az alkalmazkodásra pedig sokan képtelenek. Ebben a helyzetben az indulati tényezők szerepe lesz egyre nagyobb, ez növekszik és haitja a vezetőtarra. hogy minél előbb megelőzze az előtte járó kocsit. Sem a kellemetlenségérzés, sem az indulatosság nem ad jó kiindulási alapot az előzés biztonságos végrehajtásához. Ezért kell az előzést mindig tudatos, jól megfontolt elhatározásnak. a valóságos lehetőségek felmérésének megelőznie! B. I. Szőlőmet szók Komótosan kergeti bárányfelhőit a nyugati szél a hasz- nosi vár megmaradt romjai felett. Alant beszédfoszlányok és csattogó ollók törik meg a völgyből idehallatszó patak csobogását. A Pásztói Béke Termelőszövetkezet Tyeresko- va brigádja metszi a szőlőt. A sorok végén táskák, szatyrok rejtik az ebédet, s az időközben lekerült melegebb ruhadarabokat. A földön heverő vesszők mutatják az utat a serénykedő kollektívához. Bokáig sárosán bele-belesüp- pedve a puha talajba közeledem feléjük, ök sem kivételezettek, nekik is ragad a föld a csizmájukhoz. Meg is jegyzi valaki; — Csikorgó havon járva az igazi a szőlőmetszés, jóízűt nevetnek, s a szemük már a következő tőkén nyugszik. — Nehéz és nagy figyelmet igényel most ez a munka, kapcsolódik a beszélgetésbe Szőllősi Gáborné, a brigád vezetője. A f őr ügyek 50—100 százalékban elfagytak, s jól meg fcell gondolni, hogy menynyi vesszőt hagyjunk. Bízunk a mellékrügyekben, mert ezek közül még sok kihajthat. — Nem a szőlőnek való komisz tél volt a mostani, boszszankodik Cséve János. az egyik legöregebb nyugdíjas dolgozó. Tavaly szép nyereséget ért el az ágazat. hát most nehezebben hihető ez, erről az esztendőről. Arrébb, a metszők előtt a jó gazda alapossá aával szemléli a rügyeket Kárpáti István. a növénytermesztési és szőlészeti ágazat vezetője. Mea-megáll. mérlegelj a kilátásokat. Bizonyára ő örülne a legjobban, ha valaki, garantálná az előző év termését mind a 116 hektáron. Bencze Péter Életút az Állami Biztosítónál Biztonság ma, nyugalom holnap Űj életbiztosítási formát vezet be az Állami Biztosító, az „Életutat”. Szükségességéről, feladatáról Szász András, az ÁB központjának személybiztosítási főosztályvezetője adott tájékoztatást tegnap Salgótarjánban, a' TIT székházában a megyei hálózat ügyintézőinek, a fiókok és az igazgatóság vezetőinek. Az új szolgáltatás az élet- körülmények változásaihoz alakítható, rugalmasabban aL kalmazkodik az ügyfél igényeihez. Feltételei közül ki- választhatók akár munkába álláskor, akár nyugdíjazáskor a legkedvezőbbek, tehát ugyanazon biztosítás az „élet- útón” haladva mindenkor az igényekhez alkalmazkodó feltételekkel érvényes. Az Életút-biztosítás bármekkora összegre köthető, a tőke gyűjtésének, az életjáradéknak és életbiztosításnak sem alsó sem felső határa nincs. A biztosítás havi díja is tetszőleges, ám ennek már megvan az alsó határa, annak függvényében, hogy mekkora összegről szól. A szerződésben foglaltak az első havi díj befizetésekor nyomban érvénybe lépnek, és az ügyfél a tőkéjét bármikor fölveheti. Máa biztosítás esetén ezzel legalább két évet kellett várnia. Az Állami Biztosító a tőkéra legalább évi hét százalék kamatot fizet. Százezer forintos életbiztosítás megkötéséig elegendő aa ügyfél egészségügyi nyilatkozata, magasabb összeg esetén a vizsgálatot az ÁB által kijelölt orvos végzi el. A korábbi gyakorlattól eltérően az Életút-biztosítás nincs korhatárhoz kötve. Az Életút-biztosítás egy szerződésben oldja meg a ma biztonságát és a holnap nyugalmát, hiszen az életbiztosú. tási védelmen túl, mindenkor a legelőnyösebb feltételek szerinti nyugdíj-ki egészítő járadék igénybevételét is lehetővé teszi.
