Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

Viktor Karpov az e«rors!“ö'ékról Washington átmentésére Az Európában telepített kö­zepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megál­lapodást 3—4, maximum 5—6 hónap alatt elő lehet készí­teni. Ehhez azonban mindkét fél jó szándékára szükség van — jelentette ki Viktor Karpov, a szovjet külügymi- íiisztsriurn fegyverzetcsökken­tési. és leszerelési kérdésekkel foe’alkozó főosztályának ve­zetője a vasárnapi Izvesztyijá­nak adott nyilatkozatában. : A közepes hatótávolságú ra­kéták ügyében Genf-ben elő­terjesztett amerikai javasla­tokról szólva, Karpov el­mondta. hogv azok csupán e fegwerfajta átalakítását szor­galmazzák. Washington való­jában rakétái átmentésére tö­rekszik, nem pedig számuk csökkentésére. Viktor Karpóv ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy amilyen könnyű e rakéták módosítá­sa, annyira egyszerű eredeti állapotba történő visszaállí­tásuk is. Az amerikai fél valójában nem akarja a rakéták felszá­molását és a „nullamegoldás” is kezdettől fogva csak blöff volt — mondotta a szovjet diplomata. Ami a Szovjet­uniót illeti,- kész az Európá­ba^ telepített SS—20-asok —, összesen 243 darab — felszá­molására. be'eértve indítóál- lása’kat is. Szeretnénk, ha az. Egyesült A-úamok is hason­lóképpen járna el. — Javasoljuk, hogy a fegy­verek szétszerelését, megsem­misítését szigorú ellenőrzés mellett kell végrehajtani. A rakéták támaszpontjait szin­tén ellenőrzés, felügyelet alá kell helyezni, ugyanúgy, mint a rakéták gyártásában érde­kelt vállalatokat is — hang­súlyozta Viktor Karpov. Nyilatkozatában kifejezte, hogy kételyei vadnak az ame­rikai kormárlyzat szándékait illetően. Leszögezte azonban: a Szovjetunió abban érdekelt, hogy olyan megállapodás szü­lessen. amely hathatósan hoz­zájárul az, európai biztonság erősítéséhez, a földrészt fenye­gető nukleáris veszély elhárí­tásához. , (MTI) Rsisovica beszéde Többet nem kőithetünk... Nicaraguai tiltakozás A nicaraguai kormány jegy­zékben tiltakozott az Egye­sült Államoknál amiatt, hogy a központi hírszerző hivatal részletes információkat ad át a nicafaguai ellenforradal­mároknak a közép-amerikai ország fontosabb polgári 'Ob­jektumairól. A nicaraguai külügyminisztérium jegyzé­ke utalt a The New York Timesban csütörtökön meg­jelent értesülésre, miszerint a CIA az ellenforradalmárok tavaszra elképzelt offenzívá- jának támogatásaként bocsát­ja rendelkezésre a nicaraguai célpontokat rejtő térképeket. (MTI) Ä szovjet fegyveres erőknél ís az átalakítás éltető szele fúj, elősegíti a hadsereg so­rainak megtisztítását a hor­daléktól, amely idegen egy szocialista ország hadseregé­től — írja szombati számá­ban a Pravda. A lap hangsú­lyozza, hogy a megtisztulási folyamat hozzájárul a hadse­reg harcképességének javítá­sához is. A Pravda az ország legré­gebbi, Zsdanovról elnevezett hadmérnökképző tanintéze­tének példáján igazolja kö­vetkeztetéseit. Viktor Zsigajlo altábornagyot, az intézet pa­rancsnokát leváltották, ki­zárták a pártból, politikai he­lyettese, Viktor Krutov altá­bornagy pedig a nyilvántartó lapra bevezetett pártmegro­vásban részesült, mert főként a hallgatók keresetéből, kü­lönböző nevekre kiutalt pén­zekből feketealapot hoztak létre, s azt különböző egyéni és nem jóváhagyott közösségi célokra költötték. Milanko Renovica, a JKSZ KB elnökségének elnöke a szaraje­vói városi pártbizottság hét végi ülésén tartott beszédé­ben ismét határozqttan ál­lást foglalt a jugoszláv gaz­daságban február végén élet­be léptetett úgynevezett in­tervenciós törvények egyönte­tű és következetes végrehaj­tása mellett. Ha engednénk az alapvető stratégiai kérdé­sekben — mondotta —, ak­kor csak prolongálnánk a válságot. Egyes problémákról túl so­káig vitatkoztunk, ingadoz­tunk és ezzel időt vesztet­Viktor Zsigajlo 1972-ben ke­rült a katonai tanintézet élé­re. A fiatal tábornok karrier­je a lap kifejezésével élve „szédítően gyors” volt. A területi tanács küldöttének, a városi pártbizottság tagjá­nak is megválasztották. A tábornok úgy védekezett, hogy tulajdonképpen segített az államnak, amikor egymás- fél millió rubelnyi értékű la­boratóriumot egyetlen kopej­ka állami támogatás nélkül megépíttetett az iskola szá­mára. Ehhez azonban mégis­csak anyagok, emberek kel­lettek, így a különkasszába nyúltak. Á hallgatók a város üzemeiben dolgoztak, keres­ményüket nem kapták meg, hanem ebbe a kasszába került a pénz. Sokszor egyes tiszte­ket jelöltek meg szakértőként, vagy a feleségük nevére utaL tak ki fizetéseket. A város egyik szovhozában a betaka­rításban részt vett hallgatók fizetése is az alapba került. Ebből fizették a korrupciós kiadásokat. tünk — jelentette ki Milanko Renovica. — Most nem lehet visszalépni. Amikor elhatá­roztuk, hogy a személyi jö­vedelmek nem emelkedhet­nek gyorsabban a termelés­nél és a termelékenységnél, a vállalatoknál erős ellenállás­ba ütköztünk. Sztrájkhullám kezdődött. Arra a kérdésre azonban senki sem válaszol, hogy többet • költhetünk-e, mint amennyit megtermelünk? Az elnök végül kiemelte, hogy a párttagoknak min­denütt élen kell járniuk a tervfeladatok megvalósításá­ban. (MTI) Épült szauna, külön szállo­da a magas rangú vendégek számára. Az alkoholizmus és az iszákosság visszaszorításá­ra hozott intézkedéseket kö­vetően az egyik üzem távoli, csendes üdülőjében itták a vodkát és a konyakot a tisz­tek és a vendégek — írja a lap. A Pravda cikkében felhív­ja a figyelmet, hogy sokaknak észre kellett venni az egyen­ruhán esett foltokat, de nem tettek meg mindent a mundér becsületéért. Hangsúlyozza a lap azt is, hogy a társada­lom erkölcsi előírásai min­denkire egyaránt vonatkoz­nak. A lap cikke érzékelteti, hogy a megtorpanás idősza­kában jellemzővé vált jelen­ségek a korábban „bírálaton kívül állónak” tekintett fegy­veres erőkre is kihatottak. A jelen időszakban, amikor a társadalomtól idegen jelensé­gek felszámolása előtérbe ke­rült, a hadsereg állománya sem kerülheti el a felelősség­re vonást. (MTI) Gonschor 60 éves A nyugatnémet főváros Beethoven-csarnokában a po­litikai pártok és a társadal­mi szervezetek képviselői hatvanadik születésnapja al­kalmából nagyszabású foga­dáson köszöntötték fel Hans- Dietrich Genschert, az NSZK szabaddemokrata párti (FDP) alkancellárját és külügymi­niszterét. A kétezer meghí­vott vendég sorában ott volt Helmut Kohl szövetségi kan­cellár is. A nyugaton és a szocialista országokban egy­aránt tekintélyt élvező poli­tikusról az NSZK-ban meg­jelent méltatások kiemelik, hogy Genscher —1 Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter után — jelenleg a világon a leghosszabb ide­je hivatalban lévő külügymi­niszter. Mostani tisztét 1974 óta tölti be, és 1985*ig az FDP elnöke is volt. Genscher a ma Haliéhoz tartozó Reideburgból szár­mazik, s az NDK-beli szülő­városával mindmáig szoros személyi kapcsolatokat ápol. (MTI) Atom­konferencia Ma kezdi meg munkáját az első világkonferencia az atom­energia békés felhasználásá­ban való együttműködésről. Az ENSZ közgyűlése még 1977-ben tűzte ki célul az együttműködés fejlesztését ezen a területen, s beható előkészítő munka után a genfi ENSZ-központban ül most össze a tanácskozás. A világ kormányainak túlnyo­mó többsége egyetért abban, hogy az atom megbízható, a környezetet kímélő, gazdasá­gos energiaforrás, amelyről az energiagondok közepette nem lehet és kell lemon­dani. Ellenkezőleg: foko­zott együttműködéssel kell törekedni alkalmazásának fej­lesztésére, különös tekintet­tel a fejlődő államokra, ame­lyeket az energiaárak, azok ingadozása igen súlyosan érint. A tanácskozáson hasonlóan nagy hangsúlyt kap majd az atomtudomány vívmányainak alkalmazása a mezőgazdaság­ban, az élelmiszer-termelés­ben, az iparban, az egészség­ügyben. A részt vevő orszá­gok tájékoztatást adnak a bé­kés célú atomkutatásban el­ért elméleti és gyakorlati eredményeikről, jövő terveik­ről — különös tekintettel a szélesebb nemzetközi együtt­működés lehetőségeire. A genfi konferencián elő­térben állnak majd a bizton­ság kérdései is: tekintettel a csernobili katasztrófára és más nukleáris balesetekre. Az április 10-ig tartó ta­nácskozáson Tétényi Pálnak, az Országos Atomenergia-bi­zottság elnökének vezetésével vesz részt magyar küldött­ség. (MTI) Szovjet tábornok leváltása Egy nap — két csúcs Enyhén szólva zsúfolásig telt a brit miniszterelnök poli­tikai naptára ezekben a napokban. Margaret Thatcher nem­csak a belpolitikai kérdések, a minden jel szerint előreho­zott választások megrendezésének ügyében fejt ki átlagon felüli aiktivitást, hanem a jövő héten világpolitikai léptékű diplomáciai látogatásokat is tervez. Természetesen minde­nekelőtt a nagy várakozással kísért moszkvai utazásról van szó, amelyen — a londoni megfogalmazás szerint — Thatcher asszony az egész nyugati szövetségi rendszer szószólójának szerepében szeretne fellépni. Jelentős tartalmi vonatkozásokat ígér azonban a mai nap is, amikor — szinte lélegzetvételnyi szünet nélkül — a brit kormányfő két legfontosabb nyugat-európai szövetségeséhez látogat. Franciaországban Mitterrand államfő, Bonnban pe­dig Kohl nyugatnémet kancellár lesz a tárgyalópartnere, vagyis egyetlen nap alatt két csúcsra is sor kerül. A fő kér­dés minden bizonnyal annak megvitatása, hogy milyen (le­hetőleg egyeztetett) álláspontot képviseljen a miniszterel­I NÓGRÁD - 1987. március 23.. hétfő nők asszony a szovjet fővárosban, hogyan körvonalazhatók a leszerelésről és a fegyverzetkorlátozásról vallott nyugat­európai nézetek. Kétségtelen ugyanis, hogy a nemzetközi biztonság, az erőegyensúly szempontjából elsősorban a szov­jet—amerikai párbeszéd számít igazán, de tagadhatatlan, hogy egyre egyértelműbb az igény egy. sajátos, nyugat-eu­rópai érdekeket tükröző vélemény kialakítására is. Ez adott esetben jelentkezhet pozitív, ám negatív tényező­ként is. Amikor például a nagyhatalmak időlegesen befa­gyott dialógusának újrakezdése, a kezdeményezések újra- megfogalmazása volt a tét, akkor ez a közbenső-közvetítő szerep többször előnyös hatásúnak bizonyult. Előfordulhat azonban, hogy most, amikor a, Gorbacsov-javaslatok nyo­mán haladás történhet a közép-hatótávolságú rakéták Eu­rópából történő kivonásának ügyében, akkor épp Bonn vagy London részéről ragaszkodnak a rövid hatótávolságú nukleá­ris eszközök vagy a hagyományos erők előtérbe állításához — nem mintha Washington nem akarna ezen a téren maga is engedményeket elérni a szovjet féltől. A párizsi és a bonni „előcsúcs” sokat felvillanthat tehát abból, mi várható a hét végén esedékes moszkvai megbe­széléseken. A mára tervezett két magas szintű tárgyalás eredményét ugyanis épp a szovjet fővárosban lehet majd igazán lemérni. Szegő Gábor Forradalmi hagyományaiüli cselekvésre ösztönözi! fFolytatás az 1. oldalról) — Történelmi sorsfordulót élünk ma is, erre hívja fel az ifjúság, s mindannyiunk fi­gyelmét a KISZ KB közel­múltban kiadott felhívása. Az elmúlt négy évtizedben világ- rendszerré terebélyesedett szocializmus ma történelmi kihívás előtt áll: jövőnk a tét! — Beszéde további ré­szében ezt mondotta a KISZ KB titkára: — A zászlóbon­tásának 30. évfordulóját ün­neplő KISZ eddigi története azt bizonyítja, munkánk ak­kor igazán sikeres, amikor alapvető társadalmi kéröések- hez kapcsolódik ... Erre kö­telez bennünket a forradalmi tavaszok, igy 1919. márciusá­nak példája is — fejezte be beszédét a szónok. Koszorúzásra került sor Bu­dapesten, a Dózsa Gvörgy úti tanács,kötársasági emlék­műnél, amelynek talapzatára a párt-, állami és társadalmi szervezetek kéovtte'ői helyez­ték el a kegyelet és a hála vi­rágjait. Szintén a fővárosban emléktáblát avattak a KISZ megalakulásának színhelyén, az Erkel Színháznál, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban pedig kiállítás nyílt a három évtizedről. Itt Hámori Csaba köszöntötte a megje­lenteket, az ifjúsági szövetség alapító tagjait, valamint Né­meth Károlyt, az MSZMP fő­titkárhelyettesét. — Eredmények és kudarcok, viták és változások jellemzik szövetségünk történetét —• mondotta Hámori Csaba. — Mindig olyan mozgalom akar­tunk lenni, amely érzékeny és nyitott a fiatalok vágyai, törekvései iránt, amely értel­mes, vonzó programot kínál. A KISZ KB első titkára ar­ról is szólt, hogy a fiatalok nem lehetnek tétlen szemlé­lői a változásoknak. A célok eléréséhez az ifjúság ener­giáját, alkotóvágyát, ambí­cióit adja. olyan tulajdonsá­gokat. amelyek minden nem­zeti összefogást igénylő kor­szak ifjúságát jellemezték. A budapesti program befej ' zé­seként este a Várszínházban gálaműsort rendeztek a 30. évforduló tiszteletére. Megemlékezés Sal<*ó!arjcNb**it Cselekvésre és felelős gondolkodásra késztetni a fiatalokat Nógrád megye központi ün­nepségének szombaton délután a salgótarjáni József Attila Megyei-Városi Művelődési Központ adott helyet. Az ün­neplő közönség már kora dél­után gyülekezett a város fő­terén, ide érkeztek a váro­sok, nagyközségek képviselői, akik megtekinthették a Sta­féta hangosújság műsorát, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat sokszínű. kiadványait. Az if­júsági nagygyűlésre a szín­házteremben került sor, ahol helyet foglaltak többek kö­zött az egykori alapító KISZ- tagok, régi mozgalmi veze­tők, valamint megyénk párt-, állami és társadalmi szervei­nek képviselői. Jelen volt Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz. tályának helyettes vezetője, Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára. A Himnusz után a filmmű­vészeti főiskola diákjai Breyer Zoltán, Uáda János és Haas Péter adtak színvo­nalas zenés irodalmi műsort, majd Boldvai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára mondott beszédet.­Elöljáróban a Tanácsköz­társaság történelmi esemé­nyeit elevenítette fel, kiemel­ve az ifjúsággal való megkü­lönböztetett törődést. Szólt a salgótarjáni sorsforduló na­pokról is, utalva Hevesi Gyu­la akkori beszédére, amelyben azt hangsúlyozta, hogy Salgó­tarján mindenáron való meg­védése létkérdése a Tanács­köztársaságnak, mert a sal­gótarjáni szén nélkül a prole­tárdiktatúra tarthatatlanná válik. Aztán az 1957-es időszak társadalmi, politikai körülmé­nyeit vázolta fel.- — A. párt az ifjúsági szer­vezetekről folytatott viták után foglalt állást — folytat­ta. — A KISZ létrehozásának tényleges gondolata a mun­kásfiatalokkal, paraszt- és ka­tonafiatalokkal, diákokkal, tapasztalt idős kommunisták,, kai, pedagógusokkal, ifjúsági funkcionáriusokkal folytatott tanácskozások sora után ér­lelődött. Olyan ifjúsági szer­vezetet sürgettek, amely köz­vetlenül a párthoz tartozik és fő feladatának az ifjúság tö­megeinek kommunista szelle­mű nevelését tekinti. Szólt azokról a vitákról is, amelyek a rétegződéssel kap­csolatban zajlottak le, s ame­lyek azt szorgalmazták, hogy egységes ifjúsági szervezetet kell létrehozni. Erre 1957. március 21-én került sor. Boldvai László ezután az if­júsági mozgalom napiainkban betöltött szerepére tért át: — Amikor az MSZMP KB múlt év novemberi határoza­ta a gazdasági munka megja­vításának egyik feltételeként a tudati tényezők fontosságát, az újszerű szemléleti mód ki­alakítását említi, akkor haj­lamosak vagyunk mindannyi­an csak a felnőtt-társadalom­ra gondolni. Pedig a jövő ala­kításában a fiatal nemzedék­nek szükségszerűen, vagy természetesen részt kell vál­lalnia! A KISZ Központi Bi­zottsága által meghirdetett , Jövőnk a tét!” politikai ak­ció bizonyítja, hogy ez a nemzedék ismeri a kor kihí­vásait és érzi felelősségét is. Korunk forradalmisága azt a politikai érzékenységet jelen­ti, amely figyelemmel van a társadalmi folyamatokra, amellyel tudatos cselekvési készség párosul. Részletesen szólt az előadó az e hetekben-hónapokban zajló politikai akció céljáról, jellegéről, kiemelve azt, hogy cselekvésre és felelős gondol­kodásra készteti ez a fiata­lokat, hogy a továbblépést szolgáló elképzeléseik, javas­lataik felszínre kerüljenek. Majd azzal a gondolattal zár­ta beszédét, hogy az ifjúság felelősséggel tartozik sorsának alakításáért, s ennek érdeké­ben lehetőséget kell számuk­ra nyújtani, hogy cselekede­teikkel bizonyíthassák ráter­mettségüket. Az ünnepi beszéd után dia­filmen elevenedett meg a tör­ténelem, a filmkockák zenei aláfestéssel, a márciusi ese­ményeket idézték föl. Ezután, a Nógrád táncegyüttes adott ízelítőt műsorából, s ezzel zá­rult az ifjúsági nagygyűlés. Este a salgóbányai ifjúsági táborban az egykori KISZ- aíapítók, az ifjúsági mozga­lom fejlődéséért sokat tett ve­zetők, aktivisták találkoztak, s bensőséges hangulatú beszél­getésen elevenítették föl a hajdani eseményeket. Akár­csak Balassagyarmaton, a nyírjesi úttörőtáborban, ahol nemzedéki találkozóra került sor. Ugyancsak itt délelőtt több mint háromszáz KISZ- tagot avattak fel a Lenin-la- kótelepi Tanácsköztársaság, emlékműnél, majd utána a Mikszáth Művelődési Központ­ban rendeztek mozgalom- történeti vetélkedőt útto-ők és KISZ-esek részvételével Salgótarjánban a Táncttes Mihály Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola a Stromfeld Aurél gépészeti és gyártástechnikai szakközép- iskola, illetve Balassagyarma. ton a Balassi Bálint Gimná­zium tanulóifjúsága az isko­lai napok rendezvénysoroza­tán méltatta a t.anáosköz^ér- sasási eseményeket és a KISZ zászlóbontásának évfordulóját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents