Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-23 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Tehotanulságok Ezekben a napokban adták postára az adófizetők a településfejlesztési hozzájárulás összegét, amely megyénkben várhatóan több mint harmincmillió forinttal gyarapítja a közös bevételeket. Egy kimutatás szerint 72 143 lakos kötelezhető a 300-1000 forint közötti ösz- szeg befizetésére, s zömük eleget is tesz tisztességgel állampolgári kötelezettségének. Hiszen annak idején erre szavaztak. Bár már elült a vihar, de jól emlékezhetünk a forró hangvételű vitákra: legyen vagy ne legyen teho. A vita lezárult, megyénkben a települések lakossága igent mondott. A dolog tehát látszólag ..rendezettnek” tűnik, ám tanulságai jócskán akadnak. A közelmúltban az Ország- gyűlés egyik bizottsága érdemben igyekezett a tanulságokat megfogalmazni, s talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy e tanulságok a tartalom és a forma nem éppen dialektikus egységében foglalhatók össze. Mert miről is van szó? Egy hasznos, bölcs tartalomról, hiszen a településfejlesztési hozzájárulás ötletét, ideáját kevesen vetették el. s egy, a tartalomhoz nem illő, vagy nem minden esetben illő formáról. Maradjunk csak a tartalomnál. Ha a teho lényegét akarjuk megfogalmazni, azt kell mondanunk: egy olyan önkéntes hozzájárulás, amelynek fizetéséről és felhasználásáról maga a lakosság dönt. Itt különös hangsúlya van a demokratizmusnak. Igen, hiszen a tartalom a lényeget jelenti: hajlandó-e a lakosság a települések fejlesztéséhez, az utak. járdák, iskolák építéséhez pénzzel is hozzájárulni? A konfliktus természetesen nem itt és nem ezzel kezdődött. Nem a tartalommal volt gond, hanem a formával. Sok minden tartozik ebbe a formába. A lakosság tájékozottsága avagy tájékozatlansága, egyes tanácsok döntései - s e formához tartozik az is, hogy a teho bevezetése nem a legszerencsésebb gazdasági időszakban zajlott le. Fontos, hogy a településfejlesztési hozzájárulás ügyében dönteni csak úgy lehet, ha mélyen és alaposan ismeri a lakosság azt, amiről döntenie kell. Egy salgótarjáni népfronttanácskozáson hangzott el, hogy ott volt sikeres a bevezetés, ahol a közérdekű bejelentésekre, a helyi igényekre, jelzésekre, véleményekre alapoztak, amelyekben a lakosság közvetlenül érdekelt volt, A problémák sok helyen ebbői adódtak: a lakosság nem értette, vagy nem akarta, vagy nem tudta fizetni a tehát, s a -tanácsok mégis presztízskérdést csináltak a megszavazásból. Néhány helyen az igenek többsége ilyen „skivós harc” eredményéből adódott. De e győzelmek talmi sikereknek mondhatók, ha nincs mögöttük ,,tömegakarat”. Dehát, akkor csupán a százszázalékos egyetértés jelentheti a tartalom és a forma egységét? Nem erről van szó. Az azonban tény, hogy azokon a településeken, ahol az egyetértés elérte a kétharmadnyi arányt, nem volt konfliktus. A realitást a teho statisztikái közelítik: az ország 3079 településének 89 százalékán a tehát elfogadták, s az évenkénti hozzájárulás vállalt összege átlagosan meghaladja a 600 forintot. A kiindulási alap tehát megvan. A továbblépéshez azonban szükség van a tanulságok hasznosítására is.] T. L _________________________ N ÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 69. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ Ünnepségek a Tanácsköztársaság kikiáltása évfordulóján és a KISZ zászlóbontásának jubileumán Forradalmi hagyományaink cselekvésre ösztönöznek Nagygyűlés Salgótarjánban Nemzedékek s megyei ünnepségen a köszöntőt hallgatják. Színpadon a Nógrád táncegyüttes. Országszerte megünnepelték szombaton a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 68. évfordulóját. S mikor a pro- letárállamot létrehozó forradalmár elődökre emlékeztek, felidéztek egy másik eseményt is: harminc esztendeje e tavasznyitó napon bontott zászlót a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A központi ünnepséget Szekszárdon rendezték annál az emlékműnél, amelyet a helyi direktórium tagjai, a mártírhalált halt forradalmárok tiszteletére állított a lakosság. Koszorúzások, nagygyűlések, megemlékezések voltak más településeken is. Nógrádban szombaton a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ adott otthont a megyei ünnepségnek, Balassagyarmaton a nyírjesi úttörőtáborban rendeztek nemzedéki találkozót, míg az iskolákban, intézményekben helyi ünnepségeken méltatták a Tanácsköztársaság eseményeit, a KISZ tevékenységét. A legkisebbek, a kisdobosok és az úttörők országos riadóval tisztelegtek az ifjúsági mozgalom harminc évvel ezelőtti zászlóbontásának. (Erről szóló riportunk a lap 3. oldalán olvasható.) „Munkánk akkor sikeres, ha társadalmi feladatokhoz L Jíi.11 kapcsolódik A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulója alkalmából Szekszárdim rendeztek központi ünnepséget, ahol egész napos ifjúsági eseménysorozattal egybekötve a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászló- bontásának harmincadik évfordulóját is megünnepelték. A szekszárdi ünnepségsorozaton részt vett Berecz János, az MSZMP KB titkára, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, valamint számos meghívott, a Tanácsköztársaság veteránjai, az ifjúsági mozgalom egykori kiemelkedő résztvevői közül. fcizeKszara toteren fiatalos személyesítették meg a forradalmár munkásokat, katonákat, s a proletárdiktatúra vezetőit. A főtérről a Mártírok terére vonuló tömeg egy óra alatt szinte átélte a Tanácsköztársaság eseményeit: alkalmi rikkancsok kínálták a Népszava 1919. március 23-j számának első lapját, utcára kerültek a korabeli röplapok mozgósító jelszavak harsogtak, forradalmi dalok csendültek fel. Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. Elöljáróban szólt a proletárhatalom államának kikiáltásai megelőző eseményekről, majd március 21-ről, arról a nap. ról, amikor a háború gyötört« ország népe nagy októbei példáját elsőként követve diadalra vitte a szocialista forradalom ügyét. . — A sokszoros nemzetköz: túlerővel vívott harcban z proletárhatalom elbukott számos katonájának, vezetőjének életét oltotta ki a fehérterror — mondotta a továbbiakban. — A mai napon rájuk és a harcoló tízezrekre emlékezünk. — Majd arról beszélt, hogy a Tanácsköztársaság idején az ifjúság egy volt a forradalommal. (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Talp nincs, kényszerpihenő! Álláspénz a teljesítmény szerinti díjazás helyett. Üres anyagszállító autók, hirtelen vállalások, fegyelmezetlen üzjeti kapcsolatok, kapkodás. A reményeiben csalatkozott Salgó Cipőipari Szövetkezet kollektívája a borotva élén táncol. (3. oldal) Értékmentés, jövőféltés — cigány módra A társadalmi együttélés színterén sajátos helyet foglalnak el a magyarországi cigányok. Kulturálódásuk és művelődési esélyeik növelése, érdekében alakult Salgótarjánban az a megyei munkaközösség, amely a népcsoport hagyományait megőrizve keres utat a jövő felé. (5. oldal) Elfogták a garázsbetörőt Sorozatos betörések nyugtalanították február óta a salgótarjáni és a bótonyterenyei garázstulajdonosokat. Felfeszített ajtók, kifosztott gépkocsik jelezték a „szorgos” betörő útját, aki egy éjszaka 15 garázst tört fel. Az előzetes letartóztatásban lévő tettes ténykedéséről a Salgótarjáni Rendőrkapitányság illetékese nyilatkozik. (8. oldal)---------------------------------------------------------------------------—— Ö nkéntes ✓ rendőrök tanöcskozösa A Salgótarjáni Rendőrkapitányság szombaton Salgótarjánban tartotta a működési területén tevékenykedő önkéntes rendőrök tanácskozását. A csaknem 500 önkéntes rendőr képviseletében megjelenteket Buda István rendőr százados köszöntötte. Üdvözölte a tanácskozáson részt vevő vendégeket, köztük Szilágyi Tibort, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárát, C. Becker Juditot, a Salgótarján Városi Tanács elnökét. Szigetvári János rendőr alezredes, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság vezetője az 1986. évi munkát értékelve, elmondotta: a bűnözés csökkent Salgótarjánban és vonzáskörzetében az önkéntes rendőrök, önkéntes határőrök és munkásőrök segítségével, hiszen míg 1985-ben 1257, tavaly 1262 volt az ismertté vált bűncselekmény. Ez isbizonyítja, hogy a megyeszékhelyen a közrend és közbiztonság szilárd. Az elmúlt évben 14,2 százalékkal mérséklődött a személyi tulajdon elleni bűn- cselekmények száma, ugyanakkor 3 százalékkal csökkent a társadalmi tulajdont károsítok aránya. Ez a rendőri munka mellett annak is köszönhető, hogy erősödött a vállalatok, intézmények belső rendje és fegyelme. A gondokról is szólt a kapitányság vezetője. Romlott a közlekedési morál, annak ellenére, hogy 4,9 százalékkal kevesebb a közlekedési bűn- cselekmény. Ugyancsak probléma, hogy 57,2 százalékkal növekedett az erőszakos, a garázda bűncselekmények száma. Ez a jövő feladatát is jelzi. Határozottan, következetesen kell fellépni e jelenség ellen. Szigetvári János méltatta a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő önkéntes rendőri csoportok tevékenységét. Mint mondotta, a társadalom minden rétege megtalálható ebben a közösségben, akik szabad idejük feláldozásával, felkészülten, rátermetten végzik munkájukat. Tavaly például 9 994 esetben teljesítettek önállóan és 3170 esetben rendőrrel közösen négy-nyolc órás szolgálatot. Az ő s-agít- ■ségüknek is köszönhető, hogy az elmúlt évben, a többi között 85 százalékkal nőtt az előállítottak száma. A feladatokról szólva hangsúlyozta: tovább kell küzdeni a közúti fegyelem megszilárdításáért, elsősorban az ittas vezetés felderítésére kell törekedni. Csökkenteni kell a vagyon elleni bűncselekmények számát, törekedni szükséges a meglévő értékeink védelmére. Köszöntötte az önkéntes rendőri tanácskozást Szilágyi Tibor, és többen mondtak véleményt az eddig végzett munkáról. Sor került a szocialista versenymozgalom értékelésére, az első helyezést immár harmadszor az SKÜ önkéntes rendőri csoportja nyerte el. Elismeréseket adtak át az önkéntes rendőri szolgálatban hosszú évtizedek óta tevékenykedő önkénteseknek, míg a gazdasági szervek jutalmait dr. Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója adta át. Befejeződött az eszperantisták kongresszusa Vasárnap, a Magyar Eszperantó Szövetség küldöttközgyűlésének az angyalföldi Láng Művelődési Központban megtartott záróülésével befejeződött a 28. magyar eszperantó kongresszus háromnapos programja. A közgyűlés küldöttei megvitatták és elfogadták a szövetség középtávú, 1991-ig szóló munkatervét, amelyben — egyebek között — feladatul jelölik meg, hogy a hazai eszperantisták rendszeres önműveléssel is törekedjenek a nemzetközi nyelv elsajátítására, tökéletesítésére, s az eszperantót is használják fel a baráti kapcsolatoknak, illetve a hasonló érdeklődésű és foglalkozású emberek szakmai együttműködésének erősítésére. A magyar eszperantó mozgalom továbbra is a béke, a népek közötti barátság és a társadalmi haladás ügyét kívánja szolgálni. A több ezer főnyi tagsággal működő Magyar Eszperantó Szövetség az eddigieknél fokozottabb mértékben ellátja a mozgalom társadalmi képviseletét. Hagyományainak megfelelően, lehetőségeihez képest kezdeményező szerepet is vállalva, törekszik a nemzetközi eszperantó mozgalom erősítésére, s kiveszi részét az UNESCO-val is együttműködő Eszperantó Világszövetség munkájából — rögzítették a munkatecvben. A szövetség alapszabályát olyan értelemben módosította a küldöttközgyűlés, hogy a működés alapdokumentuma ezután nyitottabbá teszi a tagság intézményét, jobban elősegíti a mozgalom tömegbázisának további szélesítését. A tanácskozás záróülésén az is elhangzott, hogy a Gye- nes Tamás szobrászművész által az eszperantó nyelv alapjait kidolgozó Ludwig Za- menhofról 1959-ben készített — s a Magyar Eszperantó Szövetségnek ajándékozott — bronzportré talapzatának és felállításának körülbelül 30 ezer forintos költségét dr. Sarkady Mária régi eszperan- tista magára vállalta. A 28. magyar eszperantó kongresszus napjaiban nemzetközi eszperantó színházi találkozót is rendeztek, a Radnóti Színpadon bemutatott előadásokkal. Szombaton délelőtt a József Attila Városi-Megyei Mű* velődési Központban rendezték meg az országos diáknapok megyei bemutatóját, ahol több száz középiskolás lépett színpadra. Képünkön a Madách Gimnázium diákjai táncolnak* — RT —
