Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

Átadási ünnepség Balassagyarmaton

Kettős kitüntetés a Határőröknek

A balassagyarmati határőrkerületben évek óta figyelemreméltó munka zajlik. Az elmúlt esztendőben tovább folytatódott ez a sikersorozat, ennek eredményeként kerülhetett sor a csütörtöki ünnepségre, amelyen a BM Határőrség háromszoros élenjáró magasabb egysége megtisztelő címet és zászlót, valamint a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászl'aját adták át.

Az egybegyűlteket ÉH Zoltán őrnagy köszöntötte, külön tisztelettel Mádai András ezredest, az MSZMP Határőrség Bizottságának titkárát, Skoda Ferencet, a Nógrád megyei pártbizottság titkárát, Puszta Bélát, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkárát, a határőrkerülettel együttműködésben lévő vállalatok, gazdasági és mozgalmi vezetőit, a terület párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit, s a csehszlovákiai határkerület küldötteit.

Ezután Mádai András mondott beszédet. Bevezetőül kiemelte, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljesen és eredményesen dolgozik, pártunk XIII. kongresz- szusa célkitűzéseinek megvalósításán. Ezért a teljesítményért érdemelték ki a magas elismeréseket. A továbbiakban az elmúlt négy évtized történelmi eseményeire utalt az előadó, majd köszönetét mondott a területi párt-, állami és társadalmi szervek vezetőinek és munkatársainak, hogy sokoldalú tevékenységükkel olyan politikai légkör kialakítását , segítették elő, amely lehetővé tette a lakosság aktív bevonását az államhatár őrizetébe.

7- Eredményeinket nem tud-' tűk volna elérni, ha nem támaszkodunk a kaíonafiatalofc öntevékenységét kibontakoztató és felelősségérzetét növelő mozgalomra, a határőrségi KISZ-szervekre, és -szervezetekre — hangsúlyozta. — Munkánkban továbbra sem nélkülözhetjük a forradalmi ifjúsági mozgalom hagyományait folytató KISZ támogatását.

Az ünnepélyes zászlóátvétel pillanata

Azzal zárta mondandóját, hogy az ^élenjáró cím és a vörös vándorzászló birtoklása olyan megtiszteltetés, amely magasíokú politikai bizalmat, elismerést jelent. A továbbiakban Jakucs Lajos őrnagy, ismertette a határőrség országos és a balassagyarmati kerület parancsnokainak határozatát, miszerint a balassagyarmati határőrkerület harmadik alkalommal éidemeke ki az élenjáró magasabb egység címet, zászlót, és oklevelet. Ez alkalomból dicséretben és jutalomban részesítették a kerület katonai és mozgalmi vezetőit. Ugyancsak Jakucs Lajos jelentette be. hogy a KISZ Központi Bizottsága, immár hetedik alkalommal ítélte oda a balassagyarmati határőrkerület KlSZ-bizottsá- gának a legmagasabb kollektív kitüntetést, a vörös vándorzászlót. Aranykoszorús KTSZ-jelvényt kapott: Kosa Zoltán főhadnagy. Eördögh Imre hadnagy, Halaj Sándor főtörzsőrmester; dicsérő oklevelet vehetett át1 vamosmi- kolai őrs, s a salgótarjáni FEP KISZ-alapszervezete, valamint Csonka Sándor, Berta Tibor és Papp Gyula határőrök. Kiváló KlSZ-szervezet

zászlót kapott a d tégely palán ki és a honfi KISZ-alapszervezet. Az elismeréseket Mádai András adta át.

A balassagyarmati határőrkerület állománya nevében Vincze Zoltán ezredes, kerületparancsnok kért szót. Megköszönte az elismeréseket, hangsúlyozva, hogy a személyi állomány, a kommunisták, a KISZ-tagok mindent megtesznek, hogy e megtisztelő cím viselésének megfeleljenek. Külön megköszönte Nógrád, valamint Pest megye párt-; állami és társadalmi, gazdasági és törnegszervezeteineik azt a segítséget, amellyel a határőrség munkáját támogatták. Majd Pethő Sándor, a KISZ- bizotlság titkára mondott köszönő szavakat, s szólt az ifjúsági mozgalom különféle akcióiról. kezdeményezéseiről. Végezetül Ed Zoltán jelentette be. hogy a határőrkerület teljes személyi állománya csatlakozott a KISZ zászlóbontásának 30. és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kiteljesedett versenymoz- galomhoz. Az ünnepség az Tnternacionálé dallamaival és katonai tiszteletadással ért véget.

Bercelen bíznak a felemelkedésben

Beszélgetés Tamás! János termelőszövetkezeti elnökkel

Hosszú ideig nyereségesen gazdálkodott a Berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A kedvező folyamat azonban tavaly megszakadt, s csaknem nyolcmilliós ráfizetéssel zárták az évet. Az okok összetettek. Nem felelhetnek az itt dolgozók például az aszályos időjárásért, az áremelkedésekért, de hibáztathatok a fegyelmezetlen munkáért, a költségek túlzott növekedéséért.

I Becsületükre legyen mondva, a mezőgazdasági üzem kiegyenlítette a számlát. A saját alapjait felhasználva, megszüntette a veszteséget. Nem Cipeli magával az adósság súlyos ballasztját, ám a biztonsági tartalékai a minimálisra csökkentek. Szakadék szélére került tehát; egyetlen végzetes lépés és alázuhan.

— Mit tesznek a berceliek, hogy termelőszövetkezetük ismét. a jól gazdálkodók közé kerüljön? — kérdezzük Tamási János elnököt.

— Tagságunk megértette; az eddigi erőfeszítéseink nem lesznek elégségesek a nyereségesség újbóli eléréséhez. Jelentős szemléletváltozásra van szükség. Az év eleji munkásgyűléseken sokan megfogalmazták: nekünk ezután is itt kell élnünk, ám korántsem mindegy, hogy miképpen. Mi a becsületes munkánk ut^n boldogulni akarunk. A tavalyi nehéz helyzetünkben hozott intézkedési terv továbbra is érvényben marad, kiegészítve a főágazatok sajátosságainak figyelembevételével elkészített helyi programokkal. Dolgozóink nagy többsége támogatja ezeket az intézkedéseket, sőt voltak akik felszólítottak bennünket, vezetőket: a tervben megfogalmazottak váljanak mindennapi követelményekké.

— Hogyan határozná meg röviden a legfőbb tennivalókat?

— Jelentősen növelnünk kell a hozamokat. Ez elképzelhetetlen a munkaidő teljesebb kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása nélkül. Radikálisan mérsékelnünk kell a költségeket. Ez összefüggésben áll az ésszerű takarékossággal, a jobb vagyonvédelemmel. Minden lehetséges eszközzel törekednünk kell a pénzügyi egyensúly, a fizetőképesség megtartására. Mindezekhez legfontosabb: a nyereséges gazdálkodás.

— Mit jelent ez a számok nyelvére lefordítva?

— Termelőszövetkezetünk tervezett árbevétele 139 millió 575 ezer forint. Ez mintegy tizenhét millióval kevesebb a múlt évinél. A kiadásaink viszont tavalyhoz képest több mint huszonnyolc millióval. 136 millió 144 ezer1 forintra mérséklődnek. Így a korábbi közel nyolcmilliós veszteséggel szemben, 3 millió 431 ezer forint gazdasági eredményt szándékozunk ez év végén elkönyvelni. Bér- fejlesztésre csak akkor lesz módunk, ha az említett nyereséget elérjük és az érdekeltségi alap erre majd lehetőséget biztosít.

— Miként módosul a termelőszövetkezet termelése, melyek az ez irányú legfontosabb feladatok?

— Az alaptevékenység árbevétele minimálisan csökken, a fedezeti nyeresége azonban sokszorosára növekszik a tavalyinak. Ezen belül a növénytermesztési ágazat fejlődik ütemesebben. Változik a termelési szerkezet, s a nagyobb árbevételt és nyereséget garantáló növények termesztése kerül előtérbe. Az

állattenyésztési főágazatban csökkentenünk kell a költségeket, javítanunk a gazdaságosságot. Erőteljesen mérsékelnünk kell a tavalyi tizennyolc százalékos borjúelhullást. Húzódó gondunk is immár megoldódott, ismét van állatorvosunk. Meg kell szilárdítanunk a technológiai fegyelmet, jelentősen csökkentenünk a két ellés közötti időt. Az egy tehénre jutó tervezett tejtermelés 5624 liter, a marhahizlalás kilogrammonkénti önköltsége 59 forint. A műszaki főágazat legfontosabb feladata a takarékosság és a hatékonyság fokozása.

Az ipari tevékenység „letisztult”, felhagytunk a veszteséges munkákkal. Felszámoltuk az átalánydíjas építő- brigádot, valamint a sülysáp! ipari részleget. Jelentősebb árbevétel-növekedéssel nem számolunk, de a hatékonyság és az eredményesség nagymértékben javul majd. Különösen a táskaüzemtől, a varrodától, a galván-, a szögverő-, a festő- és a présüzemtől várjuk elsősorban a tavalyinál nyereségesebb termelést

— Az újbóli felemelkedés sohasem könnyű. Megítélése szerint, a berceli termelőszövetkezetnek sikerül-e ismét egyenesbe kerülnie?

— Az operáció mindenkor fájdalmas, ám a gyógyulás érdekében meg kell tenni. Mji is olyan feszített tervet állítottunk össze, amelynek a teljesítése nem lesz egyszerű. Az első két hónap eredményei mégis azt igazolják, hogy elképzeléseink reálisak. Mindenki a maga beosztásában tudása legjavát adva igyekszik dolgozni — mondja befejezésül Tamási János.

Kolaj László

Úttörők köszöntik a KISZ-t

Az úttörők és a kisdobosok is készülnek arra, hogy méltóképpen köszöntsék a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 30. évfordulóját. A Magyar Úttörők Szövetsége országos riadókészültséget rendelt el „Riadó 57—30—87” elnevezéssel az úttörőknek és kisdobosoknak, akik most éberen figyelik a rádiót, a televíziót.

A riadó elhangzását követően a gyerekek az úttörő- csapatoknak eljuttatott és ott felöl asandó parancsból ismerik majd meg feladataikat. A riadd országos parancsnokságának előzetes tájékoztatása szerint e feladatok úttörőkhöz méltó tetteket, azaz olyan tennivalókat írnak elő, amelyekkel az egész országnak megmutathatják a gyerekek, mire képesek. A riadó- parancsnokság felhívja az úttörők figyelmét, hogy a Magyar. Rádió és a Magyar Televízió egyes, gyermekeknek szóló műsoraiban, most a riadókészültség alatt már hallhatók-láthatók a leendő feladatokhoz kötődő ötletek.

(MTI)

Védett

vulkánok

A Bakutól 12 kilométerre délnyugatra fekvő Lokbatan iszapvulkán lábánál táblát helyeztek el, amely arra figyelmeztet, hogy a Kaszpi- tenger partján álló 90 méter magas természeti képződményt állami védelem alá helyezték.

— Ez a természeti jelenség nem véletlenül keltette fel a szakma érdeklődését — mondja Safajat Mehtyijev, a neves szovjet geológus, az azerbajdzsán Tudományos Akadémia tagja. — A bolygónkon ismert iszapvulkánok egyhar_ mada nálunk található. A föld mélyéből hoznak információt annak szerkezetéről, összetételéről. Tanulmányozásuk gyakorlati hasznát bizonyítják a gazdag kőolaj- és földgázlelőhelyek, amelyeket az aktív vulkáni tevékeny- ság övezeteiben tártak fel, többek között az említett Lokbatannál is.

A krími terület több iszapvulkánját ugyancsak állami védelem alá helyezik a Szov- .’Wíuméban.

A tanács elkezdte a szervezést, tájékoztatott és agitált, ismertetőket küldött szét. Az eredmény? Csak harmincnégy százaléknyi igenszavazat, jó néhány olyan gorombaság, amelyet a harcedzett közigazgatási vezető is csak pirulva olvashat. A nógrádiak azonban még mindig nem adták fel a küzdelmet, tanácskozásra, jó értelemben vett „szóváltásra” hívták a tulajdonosokat. Megjelent a túlnyomó többség — száznyolcvanán voltak a fórumon — mások leveleket küldtek.* Gorombát, vagy olyat, amely a józanság szülte realitásból fakadt.

Sebestyén Sándorné, a 241. sz. telek tulajdonosa például ezt írta a tanács elnökének: ..Köszönettel vettem meghívóját. Sajnálattal közlöm, hogy nem tudok a számomra nagyon lényeges megbeszélésen részt venni. A település- fejlesztési adó fizetése elől első megkeresésükre sem zárkóztam el.. . A fénymásolaton adott útkialakítási tervet nagyon jónak találom, tőlem telhetőén maximálisan támogatom. Ha a településfejlesztési adó befizetésén túl, plusz társadalmi munkával is hozzá lehet járulni, két fő munkáját ezennel megajánlom.”

A hasonló hangvételre természetesen akadt más példa is. Tass János, a 261. sz telek tulajdonosa is kimentette magát, írásbeli nyilatkozatában azonban azt írta; „...Ha bárki azzal vádolna, hogy mániákus adófizető vagyok, vagyis, hogy kevéske pénzem nem tudom másra, mint adóra fizetni, az téved. A fejlődésért kívánok megtenni mindent, amit tudok,

Háborúság a nógrádi vár alatt II.

fi realisták

és a felBegfárök csatái

let <x UC-liiUiVieltlJVUJvS JügUR.

gyakorlása azt eredményezné, hogy nem kerül be-vezetésre

teiio fizetése.”

És így történt. Mintha csak /ak lenne' az ember, a nyíl /ánvaló érdekek ellenén >em jutottak egyről kettőre 3eüig a késedelemnek ár; /an. A zsebet nagyon is érin. ő realitásról ezt mondja m; 3udás György, a nógrádi kö '.'ős tanács vb-titkára:

— Minél tovább húzódik e: íz ügy, annál jobban félő íogy a 7.6 millió már nem mnyi millió. Az árak ugyan- s mennek felfelé, a szállí. ás például legutóbb tíz szállókkal drágult. Magyarán ninél később győzedelmes. ;edik a köz kívánságán ala- >uló közérdek — annál töb. >e kerül a megvalósítás a; (gyónnék.

Mellesleg, a telektulajdono- ok gyűlésének van egy kéz- (elfogható eredménye. Válasz- ottak maguk közül egy ötfői rdekképviseleti csoportot, ázol a céllal, hogy az üdülőte- ületet érintő ügyekben őt árgyaljanak a tanács vezetői, •el, képviselve a közösség ériekeit. Hálás szerep? Aligha t józan megnyilatkozás már.

5 kivívott ilyen címkét: „Áruók!” A frontvonalakon elő. ordulhat ilyesmi. De ho- ;yan lehetne áruló az. aki va. óságismerete, szíve és szava szerint képviseli önmaga és társai érdekeit?

Itt tart a nógrádi háborúság sokadik csatája. Mert

csata még lesz, a közös tanács vezetői ugyanis nem

tettek le arról, hogy a kedélyeket megnyugtató megoldás szülessen. A szándékokról ezt mondja Tölgyesi János tanácselnök:

— A választott érdekképviseleti bizottsággal együttműködve folytatjuk a meggyőzést. Írásban és szóban, hiszen ahogy jön a jó idő és az üdülők szezonja, ismét megpróbáljuk elfogadtatni: a saját érdek megvalósításáért a zsebbe kell nyúlni.

Apropó, zsebbe nyúlás. Nógrád és társközsége — Ber kenye — most fáradozik az egészséges , vizet adó hálózat megteremtésén. A két település lakossága családonként huszonötezer forinttal járul a nem csekély jelentőségű vállalkozáshoz.

S

hogy mi lesz a település és az üdülőterület háborúságában soron következő sokadik csata kimenetele? Még nem tudni. Csak annyi bizonyos, hogy a tanács ajtaja nyitva és szervezést. ígérő kezdeményezőkészsége lg változatlan. Mégis mi lesz az immár nem vérre, „csak” az idegekre menő pengeváltás végeredménye? Talán a nógrádi vár rokkant bástyájának maradék kövei is megmozdulnának ámulatukban, ha az üdülők utat szolgáló ezer forintja többnek bizonyulna, mint a helybeliek „vizetíakasztó” huszonötezerre.

Kelemen Gábor

női Kezdődjön a szakaszolás, ki, hogyan használja a majdani utat, a vitában pedig igen gyéren csordogált az „igen”.

— A nyilatkozatok nyomtatványait a gyűlés idejére is kitettük. Senki sem nyúlt utánuk — így a közös tanács elnöke.

A háborúság e csatájában tehát elmaradt a győzelem, mert a megoldás elodázása aligha nevezhető annak.

Tass János mindezt látta előre? Az írásbeli szervezés után és a nevezett gyűlés előtt ezt írta a közös tanács elnökének: „...Az a tény,

íogy sokak véleményével nem egyezett az elképzelés, csak egy régi tételt erősít, vagy- s: tájékoztatókkal és nyilatkozatokkal nem lehet a köz- gondolkodást javítani. Bízom abban, hogy a gyűlés adta keretek és lehetőségek alkalmasak lesznek annak megértetésére. hogy semmit sem ér a demokratikus jogok gva- corlása, ha az egyoldalúan :sak a jog érvényesítését eredménvezi. Kiváltkéonen, iá a fejlődés előmozdítása relvett háttérbe szorítja az alapvető dolgok érvényesü- ését. Más szavakkal: senkinek sem származhat eiő- lye. haszna a demokratikus szavazással csökkentett teho üzetéséből. ha a csökkentett is szeriből nem jön Össze anv- lyi. amennyibe a cél elérése kerül. Arról nem is beszélve,

CJJJJ CÓCL t d tCIlU 11ÓCI/CÖCI

szükségesnek tartom... Az összegnek nyilvánvalóan akkorának kell lennie, hogy a célkitűzés megvalósítását, fedezze. Ehhez —, mint összetevő — adott a kivitelezési összeg, adott a területen kialakított tglkek száma és így adott azok száma is, akik között megosztható a teherviselés. .

A véleménynyilvánításra, javaslataira Tass János nem sajnálta az időt és a papírt, többek között ezt is megírta a tanács elnökének „SÜRGŐS, FONTOS!” jelzésű levelében : „Beleegyezésemet

adom, hogy ha szükségét látja, az általam leírt javaslatra hivatkozzék, vagy belátása szerint azt tegye vele, amit jónak lát.”

Az ilyen és ehhez hasonló vélemények nem kerekedtek felül az említett gyűlés parázs vitájában. Hiába mondta többek között Dobos Sándor, a 115. sz. telek tulajdonosa is ugyanazt, mint például Szalai Zoltán, a körzeti pártvezetőség titkára és Dudás György vb-titkár: értsék meg. hogy a megyei tanácsnak és a helyi tanácsnak erre a célra nincs pénze. A továbbiakban így fogalmazott:

— A községnek is megvannak a feladatai és az ott jelentkező igényekek sem tudja kielégíteni.

Mások nem így vélekedtek. Azon kaptak hajba, hogy