Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 67. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvényjavaslat a föld védelméről Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt, Brutyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be, az elhalálozás folytán, valamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az Ország- gyűlés jegyzője olvasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz„ valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyűlési választókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú- Bihar megyei 5. sz. országgyűlési választókerület is; az itt megválasztott dr. Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bíróság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Étinek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmében dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerületekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kákái Rudolfot, a Hajdú- Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási elnökségek a képviselői mandátu- fnot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek kiadták. Az Országgyűlés'mindhárom képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Marhája Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Meukója Imre expozéid Rendezvények a népfront szervezésében Barátsági ncspoSc megyeszerte — Társadalmunkban a földekre vonatkozó szabályozásnak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a miniszter. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű1 ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy íöldvagyonunkkal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. A mezőgazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezér hektár föld meny- nyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi rendelkezések módosítását új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követel- mérvyei, mindenekelőtt gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szempontból is felülvizsgálatra szorulnak. — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezeléseben van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szereDet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél flk.szerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolatlan megkötöttségeket, s kimondja, hogy — a javaslatban meghatározott kivételekkel — át lehet ruházni az állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövetkezetre, társadalmi szervezetre és gazdasági társulásra, a szövetkezet tulajdonában levő ingatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Ehhez hatósági jóváhagyásra sincs szükség a jövőben. A javaslat alaptételei közé tartozik, hogy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a szövetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tulajdon, 2 millió 175 ezer hektár úgynevezett tagi föld — a szövetkezeti tagok és más személyek tulajdona —, 222 ezer hektár pedig állami tulajdon. A törvényjavaslat — a bevált szabályokat fenntartva — korszerűsíti a szövetkezetek gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló földekre vonatkozó rendelkezéseket is. Majd így folytatta: — Jelenleg gazdasági bizonytalanságot okoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nem szerezhetik meg az általuk ingyenesen és határidő nélkül használt állami föld- tulajdon jogát. A szövetkezet földhasználati joga most — közérdekű célra — térítés nélkül megvonható. A szövetkezetek termelési biztonságának növelése, a szövetkezeti földtulajdon és földDr. Markőja Imre, a törvény- javaslatot ismerteti használat egységének következetes megvalósítása és az éssszerű földhasznosítás elősegítése érdekében a törvény- javaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján — méltányos ellenérték fejében — megszerezhessék ezeknek az állami földeknek a tulajdonjogát. Ugyanakkor a településfejlesztési célok megvalósítása és a későbbi kisajátítások elkerülése érdekében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a megváltás nem vonatkozik a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatában levő olyan belterületi földre, amelyet a helyi településrendezési terv, illetőleg ilyen terv hiányában a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján tíz éven belül közérdekű célra kívánnák felhasználni. Felidézte dr. Markója Imre, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések — a spekulációs törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemélyek által megszerezhető telek-, lakás- és üdülő-, valamint termőföldtulajdon mértékét. Elmondta: a törvény- javaslat előkészítése során különös gondossággal vizsgálták meg, hogy ebben az állampolgárokat közvetlenül érintő, társadalmunk közvéleményét is foglalkoztató kérdésben milyen szabályozás kialakítása indokolt. A törvényjavaslatnak és a végrehajtására vonatkozó minisztertanácsi rendeletnek ezzel kapcsolatos rendelkezéseiről részletesebben beszélt: — Változatlanul szükséges — hangsúlyozta — annak a szabálynak . a fenntartása, amely szerint egy család tagjai — a házastársak és kiskorú gyermekeik — tulajdont általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Ugjsan- akkor továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyermek egy lakótelket, a 16. életévét betöltött — kiskorú gyermek pedig egy lakást önállóan szerezhessen. Az ingatlanok korlátozott száma nem teszi lehetővé, hogy a család valamennyi tagja számára külön-külön is megengedjük a lakás (lakótelek) és üdülő (üdülőtelek) vásárlását, mert ez fokozná az ingatlanok iránti keresletet, s tovább emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. Emellett a' család minden tagjának önálló tulajdonszerzési lehetősége jelenlegi társadalmi viszonyaink között indokolatlan vagyonfelhalmo- zódáshoz, illetve jövedelem- szerzéshez vezetne. — A tulajdon családi alapon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt, itt azonban a szabályozás korszerűsítését javasoljuk. A magánszemély által megszerezhető termőföld mértéke ugyanis eddig a föld művelési ágától és attól függött, hogy élethivatásszerűen foglalkozik-e a mezőgazdasággal, vagy más foglalkozást folytat. Ennek a megkülönböztetésnek ma már nincs elvi alapja. A termőföld tulajdonszerzésének felső határát ezért a törvényjavaslat — a föld művelési ágától és a magánszemély foglalkozásától függetlenül hatezer négyzetméterben állapítja meg. Ugyanakkor felhatalmazást ad arra, hogy a Minisztertanács, az átlagostól eltérő minőségű termőföldre más mértéket állapítson meg. A tulajdonszerzési korlátozások — emelte ki a miniszter —, a törvényjavaslat szerint, nem ‘ vonatkoznak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. Az öröklési jogot ugyanis alkotmányunk garantálja; az elbir_ toklással való tulajdonszerzés korlátozása pedig azzal a következménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda” nélkül maradnának: nem lenne tulajdonosuk. A törvényjavaslati felhatalmazás alapján a minisztertanácsi rendelet az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat állapít meg az említett módon szerzett többlettulajdonra. (Folytatás a 2. oldalon) Az idei béke- és barátsági programok összeállításának különös jelentőséget ad, hogy ebben az évben ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját, és az idén lesz fiúszéves Nógrád ás Kemerovo testvérmegyei kapcsolata. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnöksége erre figyelemmel készítette el 1987. évi rendezvénytervét. A békemozgalom jegyében született programtervek sikeres megvalósítása érdekében a népfront szorosan együttműködik a társadalmi és tömegszervezetekkel, s munkájuk új, fontos elemének tekintik a szakmai béke- mozgalmak —' pedagógusok, orvosok, tanárok — támogatását. Céljuk, hogy még több fiatal és még több értelmiségi vegyen részt aktívan a mozgalomban. A Hazafias Népfront segíti, támogatja az egyre szélesedő öntevékeny közösségeket és egyéni kezdeményezéseket, az aktívan tevékenykedő ifjúsági békecsoportok és diákklubok munkáiét. Céljuk, hogy az eddiginél is több főiskolás- és középiskolai tanuló kapcsolódjon be a békemozgalomba. Továbbra is fontos, hogy a termelőközösségek, a szocialista brigádok a békemozgalom aktív tényezőivé váljanak. A program szerint több barátsági napot rendeznek az idén a megye több településén. A tavasztól késő őszig tartó rendezvények sorában lesz lengvel—magyar barátsági nap Diósjenőn, Szécsénv- ben. Bulgária életét, jelenlegi gazdasági, társadalmi életét mutatják be filmen, kiállításon a bolgár—magyar barátsági nap alkalmából Romhányban, Salgótarjánban, tudományos Korrózióvédelmi tudományos ülést rendezett a szirá- ki Kastély Szállóban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, karöltve a Veszprémi Vegyipari Egyetemmel és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézettel, a kutatásban, valamint a kutatások eredményeinek megvalósításában, nasz- nosításában érdekelt vállalatok, intézmények mintegy hatvan jeles képviselőjének részvételével. A csütörtökön megkezdődött kétnapos ü'és- szakot az 1984-ben elhunyt Dévay József professzor emlékének szentelték, aki, mint a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezető tanára, az elektrokémia és korrózióvédelmi tudomány és kutatások európai hírű szakértője, és a korrózió-szakmérnöki oktatás magyarországi meghonosítója volt. Az emlékülés első napján dr. Doleschall Sándornak, a Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet igazgatójának megnyitója, majd az intézet tevékenységét ismertető film bemutatása után, a szakma kiemelkedő képviselői, mint például dr. Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese. dr. László Alfréd. ,a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettese, és mások méltatták az időnap előtt elhunyt professzor tudományos, pedagógiai, tudomány- és kutatásszervező tevékenységét és érdemeit. Délután az emlékülés folytatásaként kerekasztal-koníe- rencián határozták el a Dévay József-emlékplakett és a Dévay-díj alapítását. A plakettet Vizi Béla szobrász, a Veszprémi Vegyipari Egyetem docense készítette, és mutatta be a konferencia résztvevőinek. Ezt követően Pásztón és Palotáshalmon. & csehszlovák—magyar barátsági nap jegyében nyílik képzőművészeti kiállítás Pásztón, Salgótarjánban a barátsági napon pedig szó esik a gazdasági reformokról is. Május 8-án Rétságon a Lidi- cén történtekre emlékeztető kiállítást nyitnak meg, augusztusban pedig ugyancsak a nagyközségben, a közép- szlovákiai kerületet mutatják be. Az őszi szolidaritási hónap során szeptember elején Nézsán rendeznek kulturális programokkal csehszlovák napot. Északi szomszédunkkal való barátság jegyében lesznek rendezvények ősszel Balassagyarmaton és Érsekvadkerten is. A német ifjúság szervezete, az FDJ tevékenységével ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Bátonyterenyén április második felében megrendezendő NDK—magyar barátsági napon. A béke és barátság hónapjában, májusban Balassagyarmaton és Salgótarjánban szovjet—magyar barátsági napok lesznek, amelyeken a kulturális programokon kívül, a Szovjetunió belpolitikai reformtörekvéseiről is tartanak előadást. Az ősszel rendezendő szovjet- magyar 1 barátsági hét rendezvényeinek pedig a megyeszékhelyen kívül Szé- csény, Balassagyarmat és Bá- tonyterenve is otthont ad. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnökségének tegnapi ülésén elfogadták az idei béke-barátsági és szolidaritási programot, ezt követően az elnökség az 1987 évi politikai ünneoségek előkészítésének módszertani útmutatóját. és a megyei népfrontbizottság tavalyi gazdálkodásának tapasztalatait tárgyalta meg. ülés Szirákon dr. Bényi József a BUDA- LAKK Festék- és Műgyantagyár vezérigazgatója bejelentette, hogy vállalata harmincezer forintos díjat ajánlott fel. A díjat, az emlékplakettel és díszoklevéllel’ egyetemben az OMFB által kijelölt szakzsűri véleménye alapján ítélik oda, s az évente Szirákon megrendezendő Dévay-emlékülésen adják át annak a szakembernek, aki a korrózióvédelem valamely területén kiemelkedő eredményt ért el. A sziráki emlékülésnek különös aktualitást kölcsönöz, hogy a korrózió hazánkban évente mintegy húsz-harminc- milliárd forint kárt okoz, s ez lényegesen több lenne már, ha a korrózió romboló hatásával a hazai tudomány és a gyakorlat nem tudná • eredményesen felvenni a harcot. Ez nem kevéssé köszönhető a Dévay-iskolának, amelyhez ma már szép számmal tartoznak kutatók és a kutatási eredményeket megvalósító szakemberek. Megteremtődött a korrózióvédelem hazai kutatási és ipari háttere is. Nagy eredmény, hogy ma már a vállalatok többségénél nem sajnálják az új beruházások és termékek korrózióvédelmével járó többletkiadásokat, mert bebizonyosodott, hogy a költségek busásan megtérülnek a létesítmények hosz- szabb élettartamában, a termékek magasabb áruértékében, következésképpen iobb piaci pozíciójában. A sziráki emlékülés pénteken a korrózióvédelem, illetve megelőzés legújabb hazai eredményeinek ismertetésével folytatódik, majd egv, az elektrokémiai korrózióvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozó kerekasztal-kon- ferenciával és zárszóval ér véget. Dr» Szilágyi Tibornak, a nógrádi képviselőtársak az ülésszak szünetében bemutatják a Parlament épületét — képek: kulcsár — Országos korrózióvédelmi
