Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

Költi le ormány styilcif kőzettel Szívélvr«? hangulat jgyében Shultz Szűrös Mátyást KGST külügyminiszter- helyettesi találkozó Moszkvában szerdán talál­kozót tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Mongólia, Magyar- ország, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam külügyminiszter­helyettesei, illetve külügymi­nisztériumainak illetékesei. A megbeszélésen véleményt cseréltek a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés­sel kapcsolatos kérdésekről, a szocialista integráció elmé­lyítéséről. (MTI) Francia túsz Üjabb hét haladék A „Forradalmi Igazságszol­gáltatás” nevű csoport ked­den este bejelentette, hogy egy héttel elhalasztja a Li­banonban elrabolt francia. áL Lampolgár, Jean-Louis Nor- mandin kivégzését, de azzal fenyegetőzött, hogy Francia- országban is akcióba lép, ha Párizs nem teljesíti követelé­seit. A szervezet azt követe­li Mitterrand francia elnök­től, hogy módosítsa a terro­rizmussal kapcsolatos állás­pontját és Franciaország szün­tesse be az Irakba irányuló fegyverszállításokat. A rossz arabsággal, kézzel írt közleményt a szervezet az An-Nahar című független li­banoni napilaphoz juttatta el. Tudatta: a haladékként adott egy hét alatt Franciaország­nak „küldöttségeket kell küldenie, hogy megadják a helyzet javításához szüksé­ges felvilágosításokat, ellen­kező esetben vér folyik”. A levélhez mellékelték az An­tenne—2 francia televízió el­rabolt technikusának fényké­pét is. A szervezet első alka­lommal nevezte a túszt kém­nek, s közölte, hogy a ké­sőbbiekben nyilvánosságra hozzák e vádat alátámasztó vallomását is. A keddi közleményben az emberrablók azt hangsúlyoz­ták, hogy ■ csoportjuk nem te­kinthető Iránt támogató poli­tikai szervezetnek. Kijelen­tették, hogy a Franciaország­gal kialakult konfliktusnak nincs köze az Iránhoz fűző­dő kapcsolatukhoz. A szerve­zet szerint' Párizs az Irakba irányuló fegyverszállítások­kal a háború kiterjesztését se­gíti elő, így azok beszünte­tésével „az elnyomott népek, s nem az iraki, vagy az irá­ni kormány iránt fejezné ki jóindulatát”. (MTI) Ortega nyilatkozata Mindaddig, amíg az Egye­sült Államok nem hajlandó tárgyalni akár az Arias-terv- ről, akár a Contadora-csbport javaslatáról, vagy a Nicara­gua és más közép-amerikai államok által előterjesztett rendezési tervezetekről, addig mindezek csupán javaslatok maradnak — jelentette ki Dá­niel Ortega nicaraguai elnök, a The New York Times szá­mára adott interjújában. Ha a washingtoni kormány va­lóban békés megállapodást akar elérni, akkor erre meg­van a gyors lehetőség — hangsúlyozta. A nicaraguai államfő meg­állapította: az iráni—kontra botrány nem csökkentette an­nak veszélyét, hogy az ame­rikai kormány közvetlen ka­tonai akciót indít országa el­len, sőt „könnyen járhat az­zal, hogy még inkább a ka­tonai megoldásra helyezi a hangsúlyt”. (MTI) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke, aki Dante Fascellnék, az amerikai kép­viselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Álla­mokban, kedden találkozott George Shultz, külügyminisz­terrel. A szívélyes hangulatú, építő szellemű megbeszélésen átte­kintették a magyar—amerikai kapcsolatok helyzetét, az ez­zel összefüggő kérdéseket. Eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­Biztos vagyok benne, hogy megnyerjük a következő ál- talános választásokat, még­hozzá jó többséggel — jelen­tette ki a The London Eve­ning Standard című délutáni újságnak adott nyilatkozatá­ban Margaret Thatcher brit kormányfő. Margaret Thatcher kizáró­lag belpolitikai-választási kérdésekről szólt. Leszögez­te: jelenlegi, -második man­dátumának júniusban kezdő­dő utolsó éve „vadászidény”, s ebben az időszakban bár­mikor urnához szólíthatja a szavazókat. Arra a kérdésre, vajon az újabb belviszályok- kal küszködő munkáspárt „feltornázhatja-e magát a népszerűségi versenyben”, a seiről, beleértve a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás téma­körét. Szűrös Mátyás tájékoz­tatta az amerikai külügymi­nisztert Magyarország fejlő­déséről, az ország helyzetéről. George Shultz kifejtette az Egyesült Államok elképzelé­seit a kelet—nyugati kapcso­latok fejlesztéséről, különös tekintettel a közelgő szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozóra. A megbeszéléseken részt vett dr. Házi Vencel, Magyar- ország washingtoni nagykö­vete. (MTI) konzervatív kormányfő ezt válaszolta: „nem hiszem!” — Mindig is stratégiai cé-. lom volt addig hatalmon ma­radni, amíg a munkáspárt tu­datára ébred, hogy jelenlegi politikája sohasem fogja új­raválasztását eredményezni. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenképpen szükséges lesz kitölteni harmadik mandátu­mom teljes idejét -v hangoz­tatta a miniszterelnök-asz- szony. Programjáról szólva. Margaret Thatcher oktatási reformot, a szociális-egész­ségügyi ellátás és a lakás- helyzet javítását, továbbá a több mint hárommilliós mun­kanélküliség csökkentését ígérte. (MTI) Lazár György fogadta Addisz Tedlát Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Addisz Tedlát, az Etióp Központi Tervezés Nemzeti Tanácsának elnökét, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ját, a magyar—etióp kor­mányközi gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési vegyesbizottság etióp tagozatának elnökét. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyet­tes, a vegyesbizottság magyar társelnöke, jelen volt Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a vegyesbi­zottság magyar alelnöke, va­lamint Wondwossen Hailu, a Szocialista Et’óoia budapesti, és Bognár Gyula, hazánk Addis Abeba-i nagykövete. (MTI) Dobrinyin fogadta Armacost Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára kedden Moszkvában fogadta Michael Armacost amerikai külügy­miniszter-helyettest, aki hiva­talos látogatáson tartózkodott a szovjet fővárosban. A találkozón véleményt cse­réltek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­nak alakulásáról. Mihail Gor­bacsov február 28-án tett, a közepes hatótávolságú raké­tákra vonatkozó javaslata fé­nyében áttekintették a genfi szovjet—amerikai. tárgyalá­sok helyzetét is. George Shultz amerikai külügyminiszter áprilisi moszkvai megbeszélései újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozó megtartását eredményez­hetik — közölte szerdán el­utazása előtt Michael Arma­cost, politikai ügyekkel foglal­kozó amerikai külügyminisz-r ter-helyettes a szovjet fővá­rosban folytatott kétnapos megbeszélései - után. Mindkét fél lehetségesnek tartja az előrelépést az euró­pai közepes hatótávolságú rakéták problémájában, bár még lényeges részletek vár­nak megoldásra — mondotta. Általános javulás volt tapasz­talható a két ország kapcsola­tában, különösen azután, hogy a Szovjetunió úgy döntött: elválasztja a közepes hatótá­volságú atomrakéták csökken­tésének kérdését a többi le­szerelési problémától. Michael Armacost kijelentette, hogy a szovjet külügyminiszterrel, Eduard Sevardnadzével és el­ső helyettesével, Julij Voron- covval folytatott megbeszélé­seken megállapodtak George Shultz április 13—16-ra ter­vezett látogatásának részletei­ben. Az amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgyalásain a szovjet—amerikai kapcsola­tok egészét áttekintik majd. Armacost „hasznosnak, őszintének, barátinak és építő jellegűnek” nevezete a kétna­pos moszkvai megbeszéléseket, amelyeken a regionális kon­fliktusokról volf szó. (MTI) Csehszlovákia Hűszaki fejlesztés eredményesebben Nem teljesülnek eléggé a VIII. ötéves terv műszaki­fejlesztési elképzelései — hangsúlyozták Prágában a műszaki tudományos és beru­házásfejlesztési állami bi­zottság ülésén, amelyen az 1986— 90-es időszak műszaki­fejlesztési feladatairól és az 1987- es terv módosításáról volt szó. A problémák megoldásáig szüneteltetik mindazon kuta­tó-fejlesztő feladatok állami finanszírozását, amelyeknél a szükséges műszaki berendezé­sek nyugati importjához nincs elég deviza, és azokat a ku­tatásokat sem támogatják, amelyek eredményeit a beru­házási feltételek hiánya miatt nem tudják a gyakorlatban hasznosítani. A legkedvezőt­lenebb a helyzet az általános gépiparban, a mezőgazdasági és élelmiszeriparban és az elektrotechnikában. Sugárzás Nevadában Az amerikai külügyminisz­térium kedden elismerte, hogy legalább két nevadai föld alatti atomrobbantás követ­keztében radioaktív anyagok kerültek a légkörbe. A szeny- nyeződés az 1980. szeptember 25-én és az 1984. március 15- én végzett kísérletek során történt. A külügyminisztéri­um azonban közölte, hogy a sugárszennyeződés „alig észlel­hető” mértékű volt, s nem terjedt túl a kísérleti telep határain. (MTI) 2 NÖGRÁD - 1987. március 19., csütörtök A javaslat szerint módosít­ják az 1987-es kutatási-fej­lesztési tervet is, néhány programot elhagynak, s olya­nokkal helyettesítik, amelyek­nél biztosított az eredmé­nyesség. A kormánybizottság az elektrotechnikai iparról meg­állapította, hogy itt, a világ­piacon is versenyképes, mű­szakilag fejlett termékek gyártásához rekonstrukcióra, korszerűsítésre és új, világ- színvonalú technológiák beve­zetésére van szükség. A tes­tület a gépiparral kapcsolat­ban rámutatott: elsődleges feladat, hogy az exportra szánt termékek 60—70 száza­lékát megújítsák. A bizottság szerint korszerű technológiák alkalmazásával, megfelelő újításokkal legalább 430 ezer tonna fémet és 21 ezer ter- rajoul energiát lehetne meg-- takarítani. (MTI) Esélyek és viharok Heves szélviharokról, elsüllyedt hajókról viszonylag sű­rűn jelenik meg híradás a világsajtóban. Az a jelentés azonban, amelyik a New Yorktól 40 mérföldre szerencsét­lenül járt „Komszomolec Kirgizii” matrózairól érkezett, ko­rántsem a megszokott katasztrófaszenzációkhoz tartozik, hanem — bármilyen hihetetlen első pillantásra — a tö­mény világpolitikai ügyek közé. Hiszen az amerikai parti őrség által kimentett szovjet tengerészeket fogadta a Fe­hér Házban Ronald Reagan elnök, s a megfigyelők teljes joggal értékelték úgy ezt az udvariasíségi gesztust, mint egyfajta jelzést a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi, méltán különlegesnek mondható korszakában. A Moszkva és Washington közötti viszonyt az elmúlt he­tekben ugyanis nagyfokú dinamizmus jellemzi. Több csa­tornán folynak a megbeszélések, a fegyverzetkorlátozás ösz- szetett problémáitól kezdve, a regionális kérdések soráig. Épp most fejezte be tárgyalásait a szovjet fővárosban Mi­chael Armacost külügyminiszter-helyettes, aki egybehang­zó vélemények szerint felettese, George Shultz áprilisi lá­togatását is előkészítette. Ugyancsak ígéretes az a közeledés, ami —, persze, kellő óvatossággal — a kérdések kérdésének számító leszerelési Margaret Thatcher biztos választási győzelmében Szövetségi kapcsolatod párbeszéd A nyugatnémet külpolitika fő feladata a következő négy évben is a nyugati szövetség erősítése, valamint a széles körű párbeszéd és együttmű­ködés folytatása a Varsói Szer­ződés tagállamaival, minde­nekelőtt a Szovjetunióval. Ezt hangsúlyozza az a kormány- nyilatkozat, amelyet Helmut Kohl, az NSZK kancellárja terjesztett elő szerdán a szö­vetségi gyűlésben. Mint Kohl kifejtette, a Var­sói Szerződés szerinte to­vábbra is fennálló katonai fe­nyegetésével szemben a jö­vőben is a NATO szavatolja Nyugat-Európa és az NSZK biztonságát. A kancellár or­szága szempontjából közpon­ti jelentőségűnek nevezte a Szovjetunióhoz fűződő vi­szonyt, de változatlanul hosz- szú távú törekvése a kap­csolatok fejlesztése Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa összes államával is, a már megkötött szerződések és a helsinki záróokmány alapján. A szövetségi kormány ezek­nek az államoknak megbíz­ható, kiszámítható és biza­lomteli partnere akar lenni a párbeszédben és az együttmű­ködésben egyaránt — hang­súlyozta Kohl. Sürgette, hogy mindezt vitassák meg az NSZK által javasolt kelet—nyugati gazdasági együttműködési ér­tekezleten az európai bizton­sági és együttműködési folya­mat keretében. Reykjavik megmutatta, hogy a két nagyhatalom érdekelt szilárd kapcsolatok kialakítá­sában, konkrét megállapodá­sokban — mondotta. Ezek új távlatokat nyithatnak a ke­let—nyugati viszonyban és a leszerelés területén. Üdvözöl­te az amerikai és a szovjet külügyminiszter találkozóját, és pártfogolta Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár még ebben az évben megtartandó újabb csúcstalálkozójának gon­dolatát. Az SZKP Mihail Gorbacsov főtitkár hivatalba lépése óta meghirdetett bel- és külpoli­tikai irányvonalára vonatko­zóan a kancellár azt mondta: „Ha ez az irányvonal megte­remti annak a lehetőségét, hogy elmélyítsük a kölcsönös jobb megértést és az együtt­működést, és hozzájárul konk­rét leszerelési és fegyverkor­látozási eredményekhez, alt­kor élni fogunk az alkalom­mal. A kancellár érintette Af- gánisztán problémáját és a kelet—nyugati viszonyban va­ló további haladás ismérvé­nek minősítette az emberi jo­gok helyzetét. Üdvözölte a Szovjetunió e téren tett in­tézkedéseit. A két német állam kapcso­latát taglalva Kohl kilátásba helyezte, hogy az Erich Ho- neckerrel való 1985. március 1-2-i közös nyilatkozatának, valamint Bonn és Berlin alap- szerződésének megfelelően az NSZK további erőfeszítéseket tesz a viszony jó, nyílt lég­körben való fejlesztésére. Ez alkalommal sem mulasztotta el hangoztatni a bonni érte­lemben vett német egység megteremtésének fontosságát, az úgynevezett német kérdés szerinte nyitott jellegét, és új­ra elutasította az NDK-ál- lampolgárság elismerését. Mél­tányolta ugvanakkor az NDK- nak az utóbbi évek biztató közös eredményeihez való nagyvonalú hozzájárulását, az utazási könnyítéseket. Kohl a fegyverkorlátozás kérdésében megismételte Bonn álláspontját: egyetért a kö­zép-hatótávolságú európai ra­kéták felszámolásával. Egy­idejűleg — a rövid hatótá­volságú rakéták területén sze­rinte megnyilvánuló nyo­masztó szovjet fölényre hi­vatkozva — hangot adott Bonn elvárásának, hogy a fent jel­zett megállapodás után a fe­lek azonnal tárgyalásokat kez­denek ezekről az eszközökről is, amelyek szintjét alacso­nyabban kellene megállapí­tani, azonos felső határral. Ugyancsak kifejtette Bonn- nak azt a véleményét, hogy — a Varsói Szerződés sze­rinte hagyományos fegyver­zetben megmutatkozó fölé­nye miatt — a nukleáris le­szerelés kiélezi a hagyomá* nyos fegyverzet egyensúlyá­nak európai hiányát. Ebből a megfontolásból kiindulva Kohl a kormánynyilatkozat­ban erőfeszítéseket sürgetett egy alacsonyabb szinten meg­valósítandó, ellenőrizhető, át­fogó és szilárd hagyományos egyensúly elérése céljából (MTI) KNDK-iavaslatok A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kész Dél- Koreával magas szintű poli­tikai és katonai tárgyalásokat kezdeni a két ország békés egyesítésével összefüggő kér­désekről — mondotta Kim Jong Nam a KNDK külügy- nisztere, aki jelenleg látogatá­son tartózkodik Kubában. A KNDK magas szintű tár­gyalásokat szorgalmaz, de a szöuli válasz azt bizonyítja, hogy Dél-Korea ki akar térni a lényegi kérdések megvita­tása elől. A kereskedelmi kap­csolatok bővítéséről, határ­kérdésekről és a két ország parlamentjei közötti kapcso­latokról kíván tárgyalni — mutatott rá Kim Tong Nam. Hozzátette, hogy ez az állás­pont Korea megosztottságá­nak fenntartását célozza, A két ország viszonyának kulcskérdése viszont az egye­sítés és a békés párbeszéd, s ez lehetővé tenné a feszültség enyhítését a Koreai-félszige­ten — hangsúlyozta a KNDK külügyminisztere. (MTI) ügyekben Gorbacsov főtitkár legutóbbi kezdeményezése óta megfigyelhető. Elsietett optimizmus lenne ugyan feltételez­ni, hogy az európai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták problémájában végleges áttörést értek volna el a tárgyaló­felek, annyi azonban megkockáztatható, hogy hosszú idő óta most nyílik a legbiztatóbb esély a közös nevező megtalá­lására. Jellemző volt például a tapasztalt diplomata, Vik­tor Karpov nyilatkozata, aki a napokban ki jelentette: akár már idén ősszel is tető alá hozható az INF-szerződés, „amennyiben mindkét félben megvan erre a szándék”. Az utalás világos. Hiba lenne ugyanis figyelmen kívül hagyni azokat a fejleményeket, amelyek Washingtonban a megegyezés lehetőségét rontják, kezdve az újabb Trident- kísérletről, az űrfegyverkezés erőltetésétől a rövid ható- távolságú rakéták ügyének a mostani megegyezés feltéte­lévé avatásáig. Igaz, Moszkva ezen a téren is rugalmassá­got tanúsít. Karpov például az említett nyilatkozatban azt is bejelentette: a Szovjetunió hajlandó a közép-hatótávol­ságú rakéták kérdésével párhuzamosan tárgyalásokat folytatni a rövid hatótávolságú harcászati eszközökről is. Pozitív és negatív tényezők, kezdeményezések és gátló események egyaránt felvillannak tehát a két nagyhatalom viszonyának jelenlegi kaleidoszkópjában. Remélhetőleg a közeljövőben inkább az egyezmények formálódása, s nem a tengeri, vagy politikai viharok fognak szenzációkkal szolgálni. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents