Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

rN Nemzetiségi rendezvények Szlovákiában A szomszédos Szlovákiában közismerten jelentős számban élnek magyar nemzetiségiek. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége folyama­tosan foglalkozik a kulturális és irodalmi élet szervezésével, a művészi értékek népszerű­sítésével, az anyanyelvi kul­túra fejlesztésével. Az utóbbi években megnőtt Szlovákiában a magyar nem­zetiségi rendezvények száma. Nagykürtösön immáron egy­aránt negyedszer rendezik meg a Madách Imréről, illet­ve a Mikszáth Kálmánról el­nevezett kulturális napokat. Tavaszonként Mikszáthra, ősszel Madáchra emlékeznek. Az idei Mikszáth-napoknak van egy külön sajátossága: te­kintettel az író születésének 140. évfordulójára, októberben fejeződik be a sorozat. Már­cius 7—8-án —, tudósítottunk az eseményről — irodalom- népszerűsítő aktivisták orszá­gos szemináriumát bonyolí­tották le, s mpg ebben a hó­napban megrendezik a járási vers. és prózamondó versenyt. Szklabonyán — a szülőfalu­ban — április 4-én, Mikszáth- emlékülést tartanak, s egy­úttal felavatják az emlékhá­zat is. Márciusban és ápri­lisban vetélkedőket rendeznek a nagy palóc író életének és munkásságának ismeretéből. A járás nagyobb községeiben ánrilisban játékos nyelvi ve­télkedőkön fejleszthetik kife­jezési kultúrájukat a részt­vevők. Márciustól októberig számos településen olyan fil­meket vetítenek, amelyek Mikszáth Kálmán írásaiból készültek. Az elkövetkezendő hónapokban író-olvasó talál- kozóft színesítik a programot. A CSEMADOK érsekújvári járási és párkányi szervezete tavaly rendezte meg első ízben Párkányban a Balassi Bálint kulturális napolhat. Az idei rendezvénysorozat március ll-én, kezdődött és március 23-ig tart. A városi művelő­dési házban fotókiállítást nyi­tottak, vendégszereplésre hív­ták Magyarországról Gálán Géza színművészt Petőfi per­cei című műsorával. A csak­nem kéthetes programban megrendezik az amatőr elő- adófc zenei fesztiválját, író­olvasó találkozóra. a szlo­vák-magyar irodalmi kap­csolatokról szóló ismeretter­jesztő előadásra invitálják a városlakókat. Érdekesnek ígérkezik a március 21-i tánc­ház, amelynek műsorában fellép — többek között — az esztergomi áíész népitánc- csoportja, Budai Ilona, nép­dalénekes és Birinyi József népzenész. A Balassi-napok utolsó eseménye Bánffy György színművész Nagy- enyedi fügevirág című elő­adóestje lesz, Czine Mihály irodalomtörténész bevezető­jével. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 66. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ma összeül az Országgyűlés Napirenden a főidről szóló törvényjavaslat, a törvényesség Csütörtökön 10 órakor megkezdődik az Országgyűlés idei első plenáris tanácskozása, a törvényhozó testület tavaszi ülésszaka. Várhatóan napirendre tűzik — a Minisztertanács javaslatának megfelelően — a földről szóló törvényjavas­lat megtárgyalását, továbbá annak a két beszámolónak a megvitatását, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész — alkotmányos kötelezettségének eleget té­ve — mond el a képviselőknek a bírói munka, a bűnüldö­zés tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről. Elő­reláthatóan tehát három jogi jellegű témája lesz az ülés­szaknak. amelyhez számos előkészítő tanácskozás kapcso­lódott ebben a hónapban. dek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét jelenleg számos jog­szabály rendezi. így külön törvény rendelkezik a mező- gazdasági rendeltetésű föl­dek védelméről, valamint a földtulajdon és a 'földhasz­nálat továbbfejlesztéséről. Törvényerejű rendeletek szól­nak a mező- és erdőgazda­sági ingatlanok forgalmáról, a tartós földhasználatról, a földrendezésekről, a külföl­diek ingatlanszerzésének sza­bályozásáról. Minisztertanácsi rendeletek állapítják meg az állami tulajdonban álló in­gatlanok kezelésére, az ál­lampolgárok telektulajdoná­ra, továbbá lakás- és üdülő- tulajdonára vonatkozó ren­delkezéseket. A nagyszámú és különböző szintű jogszabály megannyi előírása között az állampolgárok nem tudnak el­igazodni, s ezeknek a ren­delkezéseknek az alkalmazá­sa a földügyekben eljáró szer­veknek is gondot okoz. A föl­dekre vonatkozó jelenlegi sza­bályozás több tekintetben már a társadalmi-gazdasági fejlő­dés követelményeivel sincs A nagy érdeklődéssel várt és kísért földtörvényterve­zetet előzetesen véleményezte a parlament négy —r mező- gazdasági, építési és közle­kedési, településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi — szakbizottsága. A kép­viselők üléseinek tárgya volt (a jogi bizottságban, a fővá­rosi és a megyei képviselő- csoportoknál) a két igazság­ügyi vezető beszámoló anya­ga is. Az országgyűlési ügy­rendnek megfelelően a kép­viselőknek a törvényterve­zethez fűzött módosító indít­ványait a jogi bizottság ter­jeszti majd a plénum elé. A leglényegesebb javaslat az volt — miként a sajtó már hírt adott róla —, hogy a törvénytervezetből töröljék a tartós földhasználat jogintéz­ményét, s ezt a majdani tör­vény — várhatóan szeptem­ber 1-i — hatályba lépésével egyidejűleg szüntessék meg a gyakorlatban is. A születőben lévő földtör­vény kidolgozását különösen indokolttá tette, hogy a föl­összhangban, nem segíti elő kellően a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsí­tését. A beterjesztendő törvény- javaslat kifejezésre juttatja a jogalkotónak azt a szándékát, hogy hosszú távra szólóan, át­fogóan és egységesen szabá­lyozza hazánkban a földek tu­lajdonát, használatát, haszno­sítását, forgalmát és védel­mét. Egyik legfontosabb vo­nása: gyakorlatban is érvényt kíván szerezni annak az elv­nek, hogy az állami és szö­vetkezeti földtulajdon egytí­pusú, szocialista tulajdon. Ér­demes .megjegyezni, hogy a törvényerőre emelkedő jog­szabály hatálya kiterjed majd — a tulajdoni viszonyoktól és a hasznosítás módjától füg­getlenül — az ország terüle­tén fekvő minden földre, ide­értve a vízzel borított terüle­teket is, valamint a földön álló épületre és egyéb épít­ményre; viszont nem terjesz­tik ki a hatályát az erdőkre, amelyekről egyébként önálló törvény rendelkezik. Ami a plénum további na­pirendi témáit illeti: a leg­magasabb bírói fórum, illető­leg az ügyészi szervezet ve­zetője legutóbb 1983-ban szá­molt be az Országgyűlésnek az irányítása alá tartozó in­tézmények működéséről. Ez­úttal — miként az előkészí­tő képviselői tanácskozáso­kon elmondták — a Legfel­sőbb Bíróság és a Legfelsőbb Ügyészség 1985. és 1986. évi tevékenységét, tapasztalatait adják közre. 1 SZÁMUNKBAN'. Az olvasók fóruma (4. oldal) Ismeretter j esztés a kistelepüléseken Ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Or­szágos Elnöksége szerdán a budapesti Kossuth klubban. Elsőként Ádám György, a tár­sulat elnöke számolt be a IX. küldöttgyűlés előkészítő munkáiról. . Ezt követően Rottler Fe­renc, a társulat főtitkára a 'TIT elmúlt esztendei tevé­kenységéről, tájékoztatta az elnökséget. Megemlítette, hogy sok helyen, munkaterületen hiányzik az általános és szak­mai művelődés ösztönzése. A TIT-munkánál mindez jól érzékelhető abban, hogy csök­kent az érdeklődés az isme­retterjesztés klasszikus té­mái iránt, viszont növekedett az igény a közvetlenül hasz­nosítható ismeretek megszer­zésére. így a TIT tevékenysé­gének 60 százalékát a külön­böző tanfolyamok jelentet­ték, s az egyéb rendezvények aránya 40 százalékra szorult vissza. Az értékelés rámutatott, hogy a korábbinál erőtelje­sebben kibontakozott a TIT munkája az iskoláskorúak kö­rében, főként szakkörök, fel­vételi előkészítők szervezé­sével. Nem valósultak meg azonban a tervezett módszer­tani újítások a TIT egyik leg­fontosabb munkaterületén, az idegennyelv-oktatásban. Még a legsürgetőbb feladat, a tan­anyagok és segédanyagok fel­újítása sem vált valóra. Javult a TIT kapcsolata a nemzetközi társszervezetek­kel. Üj színt jelentett a kap­csolat felvétele a Kínai Nép- köztársaság ismeretterjesztő szövetségével. Az értékelést követően a hozzászólók kiemelték, hogy a jövőben fontos feladata le­het a társulatnak a kistele­pülésekre is eljutni, a na­gyobb művelődési központok­tól távoleső falvakban is meg­szervezni az ismeretterjesz­tést. Tanácsadó szerepkörben Újjáalakult a Közművelődési Tanács A Művelődési Minisztéri­umban Köpeczi Béla művelő­dési miniszter elnökletével, szerdán újjáalakult a Köz- művelődési Tanács. Tagjai állami szervek, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek és szövetségek képviselői, valamint kulturális személyi­ségek. A testület alelnöke Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, titkára Fodor Péter, az MM közmű­velődési koordinációs titkár­ságának vezetője. A tanács kezdeményező, ta­nácsadó szerepet vállal ab­ban, hogy a közművelődés szervesebben kötődjön mai valóságunk változásaihoz, elősegítve a gazdasági-társa­dalmi fejlődést, a kultúra demokratizálását. Foglalko­zik továbbá a művelődés ha­táskörének bővítésével, a sok szektorú kultúraközvetítő in­tézményhálózat tevékenysé­gének érdemi összehangolá­sával, és a kulturális kíná­lat bővítésének, színvonala javításának kérdéseivel. Az alakuló ülésen a szak­emberek véleményt cseréltek a tanács feladatairól, műkö­déséről; megtárgyalták a „Kommercializálódik-e a mű­vészet?” című vitaanyagot Vitányi Iván előterjesztésé­ben; tájékozódtak a Közmű­velődési Alap céltámogatási rendszerének új pályázati szempontjairól. A testület megbízta az MM közművelő­dési koordinációs titkárságát a közművelődési szakemberek önképzését szolgáló támogatá si forma kimunkálásával, és elfogadta saját — több évre szóló — munkaprogramját. (MTI) A Paszományárugyár berkenyéi telephelyén a szintetikus- fiiggöny-gyártás mellett évente mintegy tízmillió forint ér* lékben állítanak elő paszományt. Képünkön Mizser János- né készíti a belföldre kerülő terméket. — RT — Értelmzségiaktíva-ülés Salgótarjánban A városi és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok titkárai, munkatársai, a köz- művelődési intézmények ve­zetői, propagandistái rész­vételével szerdán Salgótar­jánban értelmiségiaktíva- ülést rendeztek a megyei párt­bizottság székházában. A mintegy száz résztvevőt Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte, majd Gordos János, a megye! pártbizottság titkára adott tá­jékoztatót időszerű ideológiai, társadalom- és művelődéspo­litikai kérdésekről. A töb­bi között szólt az előadó a szocialista országok ideológiai titkárainak közelmúltbeli, varsói tanácskozásáról, a sze­gedi szocialista elméleti kon­ferencián elhangzottakról, % más egyéb aktuális politikai kérdésekről. lUliíszaki fejlesztés a niögräd lfolärmäl Sándor, József, Benedek — hó lepte a földeket — kép:kj — A Nógrád Volánnál az el­múlt években a fuvarozási szerkezet átalakítása volt a kiemelt feladat. Ebben el­sőbbséget élvezett a külföldi szállítások teljesítése a me­gyei nagyüzemek fuvarozási igénye — elsősorban a tőkés­piacokra —, de jelentős a szovjetunióbeli Tengizben végzendő munka Is. E felada­tokhoz nagy teherbírású, kor­szerű eszközök kellettek, a hozzá kapcsolódó rakodógép­parkkal. A személyszállításban — kielégítve az alapellátást —a szabadáras üzletág fejlesztése az alapvető cél, melynek megvalósítására magasabb ré­tegigényeket kielégítő kis- és középkategóriás autóbuszok beszerzését és azok külön­járatokra történő beállítását tervezi a vállalat. Az elkép­zelésekben szerepel a nagy­üzemek technológiai folya­mataiban olyan szállítási fel­adatok ellátása, melyek komp­lex kiszolgálást jelentenek. Az értékesebb technikához nélkülözhetetlen a karbantar­tási technológiák megújítása is. A vállalatnál korszerűsöd­nek a diagnosztikai műsze­rek, felszerelések, melyekkel többek között a zaj, a füst­ártalmak kiküszöbölése, vég­ső soron a környezetvédelem egyre szigorodó feltételeinek kielégítése a cél, emellett a gazdálkodásra is pozitív ha­tással van. A fizikai munkát könnyíti és megbízhatóságát növeli a kisgépesítés a külön­böző légszerszámok haszná­lata. A múlt évben 10 millió fo­rint értékű beruházással, nagy teljesítményű megmun­káló gépek beállításával fej­lődött a vállalat ipari tevé^ kenysége. Az 1987-re elfogadott mű­szaki fejlesztési tervekből ki­emelkedik a központi telep­helyen az elavult üzemanyag- töltő állomás rekonstrukció­ja. Ennek során nő az át­eresztőképesség, korszerű ki- mérőkút-íejeket szerelnek fel, s az adatrögzítés automatikus rendszeren történik, kapcso­lódva a számítógépes adat- feldolgozáshoz. Kiemelt je­lentőségű az üzemanyag­fogyasztás csökkentése, a jár­művek korszerű műszeres be­mérése, állandó megbízható ellenőrzése, s az így nyert információk ■ alapján az opti­mális vezetési stílus kialakí­tása. A múlt évben a gyártmánv- és technológiai fejlesztés ér­téke — a beruházásokon és eszközfejlesztésen túl mint­egy 740 ezer forint volt, idén az áthúzódó tételekkel együtt 1,6 millió forint. Már évek óta jelentős és egyre fejlődik a vállalatnál az újítómozgalom, mely igen' sok ponton találkozik a mű­szaki fejlesztés feladataival.. Az elmúlt évben a 101 elfo­gadott újításból több ilyen is akadt. Két újító kifejlesztett egy dióda- és testzárlat- vizsgáló készüléket, melyet a gépjárművek javításánál, au­tóvillamossági berendezései­nek felülvizsgálásánál hasz­nosított a vállalat. Egy másító lehetővé teszi több akkumu­látor egy időben történő töl­tését, megoldva a felszabadu­ló savgőzök elvezetését is. Csak e két újítás bevezetésé­nek gazdasági haszna 383 ezer forint volt. Szentendrei tavaszi napok A Pest megyei művelődési központ harmadik alkalom­mal rendezi meg a szentend­rei tavaszi napok rendezvény- sorozatát, amely elsősorban a megyei és a helyi hagyomá­nyok ápolását, az itt élő né­met, szlovák, szerb nemzetisé­giek kulturális értékeinek jobb megismerését szolgálják. A programok sora csütörtökön, március 19-én este a Vuji- csics együttes hangversenyével indul. t

Next

/
Thumbnails
Contents