Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

MAI ajáNLAIUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 11.25: 4.30: Jó reggelt! 16.45: 8.05: Műsorismertetés Hí.50: 8.15: Mai programok 17.00: 8.20: Társalgó 17.05: 8.44: Sztravinszkij-muzsika ' 17.20: gyermekeknek 18.00: 10.05: Éneklő ifjúság 18.50: 10.21: Szöllősy András 18.55: műveiből 13 05: 10.*»: Népdalok 1.9.10: 11.29: Cserebogár, sárga 19.20: cserebogár 19.30: 12.4*: Kapcsoljuk a Magyar 20.00: Nemzeti Galériát 20.05: 13.45: Operaáriák 21.05: 14.10: Magyarán szólva 22.05: 14.25: Orvosi tanácsok 22.10: 14.30: Dzsesszmelódiák 22.25: 15.00: Élő világirodalom 15.20: A temerini Hívogató 17.55: együttes 18.00: 15.40: Poggyász 19.00: 16.05: Kérhetek valamit? 19.25: 17.00: Közgazdászok szerepe 19 30: ma. 20.00: 17.30: Kritikusok fóruma 21.05: 17.45: A. Szabó család 21.20: 1S.15: Hol volt. 21.25: hol nem volt... . 22.25: Képújság Hírek Pi í os-sá rg a-zöl d Három nap tévéműsora Nemcsak nőknek! Tízen Túliak Társasága Sullens nővérek Képújság Reklám’ Mini Stúdió *87 Esti mese Reklám Híradó Reklám Mentők. XI/4. rész Stúdió ’87 Szép magyar tánc Híradó 3. Lopjuk az időnket 2. MŰSOR: Képújság Dél-ai!földi magazin Éden! kertek Tévétorna Angol nyelvlecke Szülőföldem, Orosháza Híradó 2. Betűreklám Telespori Képújság 20.05: Mentők. Csehszlovák tévéfiJmsorozat XI/4. rész. 16.25: Könyvújdonságok 18.3«: Esti magazin 19.13: Kilátó 8S.00: Szimíonlkus miniatűrök M.18: A Rádió Dalszínháza Egy éj az Arany­bogárban R.M: A csúcstechnika felé. .J 22.20: Tíz perc külpolitika 32.30: Borsody László nép­dalfeldolgozásaiból 13.SO: Ordas Iván jegyzete 23.10: Híres előadóművészek Mozart-íelvételeiböl 2.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 8.3«: Reggeli zenés műsor 3.03: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 8.05: Napközben 12.10: A Budapest rézfúvós- kvlntett Játszik 12.30: Ifj. Járóka Sándor népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Arckép emlékeinkből. Hányái Lajos 16.05: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét 13.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mlnt(a)film. Egy faun megkésett álma 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak 1 20.00: Nóták 20.40: Történet a szerelemről és a halálról. 3. (bef.) rész 21.05: „Kérded, hogy vagyok” 21.30: Bemutatjuk Giorgiat 22.00: Csere-fere. Az osztrák rádió és a Magyar Rádió közös műsora. 23.20: Az élő népdal 33.30: Victor Máté szer­zeményeiből 34.00: Torony zene 0.13: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 8.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nőg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, Időjárás. — 17.35—18.30: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Szerkesztő: Beély Katalin. Telefon: 35-510. Közben: 18.00 —18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Mű­sorelőzetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.35: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.30: Történelem 9.55: Delta 10.20: Fehér Klára: A Tenger 11.15: Mozgató BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Lebegés — Szovjet film 21.25: Autósok, motorosok magazinja. 22.05: Kamarahangverseny 22.50: Hirek 2. MŰSOR: 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. 21.30: Időszerű esemenyek 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 öra alatt 22.15: Ramon Y Cajal. — Spanyol tv-ftlmsorozat. T. ’■ész. MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7.1 Középiskolai filmsorozat, 3 órától': Oldás és kötés. Há­romnegyed 6-tól: Ben Húr I—II. 1959-ben készült világ­sikerű, színes amerikai szu­perprodukció. — Kamara: Ke­resztapa III—IV. (16). Színes, szinkronizált olasz film. Dél­után 3-tól: középiskolai filmsorozat: Egy erkölcsös éj­szaka. — Kohász: Elysium. Színes magyar film. — Mú­zeumi mozgó: Barátságos ar­cot kérek! Magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Az elvarázsolt dollár. Színes magyar bűnügyi film- vlgláték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Gengszterek klubja (14). Színes amerikai bűnügyi filmdráma. — Pásztói Mátrai A profi (16). Színes, szinkro­nizált francia bűnügyi film. — Bátonyterenyel Bányász: Leopárd-kommandó (14). Szí­nes olasz kalandfilm. — Bá­tonyterenyel Petőfi: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá- ték. — Klsterenyel Petőfi: Szemünk fénye. Színes, szinkronizált olasz filmvigjá- ték. — Rútság: A bál. Színes olasz—francia film. •tr A November 7. Filmszínház kamaramozlja értesíti kedves nézőit, hogy a KERESZTAPA c. olasz film III—IV. részét február 12-én, du. 5 órától is vetíti. A SZERETETÁRADAT c. amerikai film február 13-tól 18-ig kerül bemutatásra. ÓGRÁBI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központi Brunczel Tibor gyűjteményes fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklő­dők az Intézmény üvegcsar­nokában. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galériai A Karmann János képzőművész képeit bemutató tárlatot ke­reshetik fel a helybeliek. RÉTSAG Asztalos János Művelődési Központ: a kiállítóteremben Bobály Attila szobrászművész alkotásai március 4-lg láto­gathatók az intézmény nyit­va tartási idejében. SZÉCSÉNY Kubinyl Ferenc Múzeumi Korhangulat — művésziét (Szécsény az irodalomban) címmel a műzeumbarátkör 10 éves gyűjtéséből nyílt Idő­szaki kiállítás. Megtréfált a nem-tudom-mi! Egész héten arra készültem, hogy megnézem az E. T. A. Hoffmann Scuderi kisasszony című művéből készült Maár Gyula rendezte tévéfilmet, az­tán a rossz vételi viszonyok miatt nem lett belőle semmi. Pénteken este rakoncátlanko- dott az egyes csatornánk, a kettes programját adta. Csa­vargattuk a gombokat ide- oda, semmi eredmény. még jobban összezavartuk a hely­zetet. Pedig ügyesen beharan­gozta a programot a televízió, a műsorújságban olvasható előzetes is felcsigázhatta az érdeklődést, romantikus rém- históriát ígérvén. Így utólag már csak az ismétlésben re­mény ked h etem. Két este a Mentők című csehszlovák filmsorozat szó­rakoztatott el, ámbár az első részt érdekesebbnek tartottam a második, illetve harmadik résznél. Ügy vélem; hamaro­san népszerű sorozat lesz ez is. Egy-két rész még. és a közönség zöme ráhangolódik a történetre, megszereti a sze­replőket. s bulldogkitartással követi kedvenceit a köz- és a magánélet csatározásaiban. A sorozat — ahogyan a Rabszolgasors sem — számom­ra nem művészi szempontból figyelmet érdemlő, hanem szo­ciológiai tekintetben. Vagyis: miképpen élnek, gondolkod­nak azok az emberek, akiknek életmentés a feladatuk; mi­lyen küzdelmeket él át egy TfwéSemény Keserves /r népszerűség első generációs értelmiségi; milyen összetartó és széthú­zó erők működnek egy kiskö­zösségben? Ezeken a „nyom­vonalakon” tanulságos össze­vetésekre is nyílik lehetőség. Az ön: jelölt! című amatőr művészeti bemutatósorozat hetedik adását láthattuk szom­baton. A műsorban bemutat­koztak a salgótarjáni dzsessz- balettosok is, azok az ügyes mozgású lányok és fiúk. akik­kel többé-kevésbé találkoz­hattunk a megyei művelődési központ szilveszteri vidám műsorában. ök kezdték a programot az Ének az esőben című népszerű dalra írt ko­reográfia eltánrolásával. Öröm volt nézni őket noha apró szakmai melléfogások — például nem mindig sikerült egyszerre mozogni, a techni­kailag tökéletes megvalósítás olykor a lendület rovására ment — adódtak. Ezek azon­ban előfordulhatnak még hi­vatásosak előadásában is. Szá­momra nem a státus, hanem a produkció a lényeges. Éppen ezért készséggel ja­vítón! ki magamat is. Tör­tént ugyanis, hogy a szilvesz­teri bemutatkozás után a táncol szinonimájaként a lejt szót használtam, mintegy szí­nesítendő az írást, Csakhogy a lejtnek nem csak tréfás, bi­zalmas jelentésárnyalata van, hanem gunyoros is. a fogal­mazás félreérthető. Most azon­ban nyomatékkai kijelentem: semmi szándékom és okom nem volt a komoly és tisztes­séges munka, teljesítmény fö­lötti ironizálásra, nem is gon­doltam rá. És a tanulsága is megvan: az egyszerűség gyak­ran célravezelőbb, mint az ér­dekesség, a színesség erőlte­tése. ■ >' .. . Noel Coward Földi kacaj című színművének televíziós változatát — nagyszerű színé­szek szereplésével — Málnay Levente készítette el. Hőse egy öregedő, kiváló és- népszerű színész, akit nők és férfiak egyaránt körülrajonganak, igyekeznek maguknak meg­nyerni, kihasználni. Coward ismeri az életet, az embereket, és szereti is őket Ezért tud olyan megbocsátó lenni. A sza­londrámát Málnay ironlkusrá hangszerese. érzékeltetve, hoev a művészi nagyság mö­gött miféle emberi gyengesé­gek húzódnak meg. hogy a népszerűség örömteli ugvan, de veszélyekkel is terhes, sok­szor keserűség forrása. Valamennyi színész — Sin- kovits Imre, JMoór Marianna. Béres Ilona, Kováts Adél. Tóth Enikő, Lukács Sándor. Sziláayi Tibor. Oszter Sándor. Gombos Katalin és Velenczev István — remekel Igv szerez könnyen feledhető, kellemes estét Coward játéka. (ok) 75 éve született Darvas József Á nép — az édes ország Szinte hihetetlen, hogy már tizennégy éve halott. Élete egybeforrt a huszadik száza­di magyar politikai és iro­dalmi közélettel. Amennyire író volt, annyira politikus is, és mindent, amit tett, népé­ért tette a jobbágyok utódja, „Dumitráe”, a szegénységből kitörő népfi, a parasztgye­rekből tanítónak menő ifjú. Sokáig példa volt és zászló, a hűség és elkötelezettség írója, a Móricz halála után eszmélő nemzedék példaképe, őrá tekintett a felszabadulás utáni első generációs értel­miségi, a szegénységből, a semmiből kiváló. Az ő példá­ja: ha a sors pofozza is az embert, a feladat a szegénye­kért okosan harcolni. Az ő bölcsessége intette csak azért is munkára az embert, és ha százszor is belébukott, hát százszor felkelt, mert Darvas József életpéldája arra biz­tatta. Több mint ötven éve, 1932- ben jelent meg első kötete, versekkel kezdte ő is, de már akkor is novellái, cikkei, ri­portjai voltak az izgalma­sak. Az 1937-ben megjelenő A legnagyobb magyar falu, szü­lőföldjének krónikáját tar­talmazza egyrészt levéltárak és régi újságok nyomán, más­részt saját élményei alapján. 1939-ben megjelent Egy pa­rasztcsalád történetében a Puszták népéhez hasonlítható színvonalú, döbbenetes ere­jű művet alkot. Amikor, ez a mű megjele­nik, Darvasnak már sok kap­csolata van a munkásmozga­lommal, Sajátos helyzetére pontos ez a meghatározás; „A népiek táborában ő vál­lalta legteljesebben a marxiz­must, és a kommunisták kö­zött legértőbben a népi-nem­zeti hagyományt”. Darvas Jó­zsefnek a harmincas évek­ben szinte évente jelenik meg egy regénye, 1935-ben az Állomás, 1937-ben a Falak mögött, 194Ó-ben a Máról hol­napra, ebből készül a Szaka­dék című dráma, és ebben az évben az Elindult szeptemr bér ben, amely talán legsike­rültebb regénye. A szerző egy nagyon fontos társadalmi réteg, a népből 'kiemelkedő értelmiségi szó­szólójának tekinti magát, és ez magyarázza Darvas meg­különböztetően előkelő helyét a felszabadulás utáni ma­gyar politikai életben. A háború alatt sokadmagá­val a népi baloldal álláspont­ját képviseli, a Márciusi Front egyik alapítója, a nép­frontos politika szószólója, és mint ilyennek a bujkálás az életformája. Amikor letelik az a történelmi korszak, me­lyet „ezredévesnek” szoktak mondani, a „történelmi osz­tályok” helyett a munkásosz­tály és parasztság új világa kezdődik, Darvas első műve, az 1945-ös Város az ingová- nyon, ennek a bujkáló múlt­nak állít emléket. Leszámo­lás ez a mű mindazzal, ami volt és az újrakezdés áhíta­tának himnusza. Az ezután következő kor­szaknak legnagyobb hatású műve egészen biztosan — a már korábban megírt, de ek­korra megérő A törökverő cí­mű történelmi regény Hu­nyadi személyéről és koráról. Szépirodalmi művei közül a Szakadék filmváltozata em­lítésre méltó. Első nagyobb lélegzetű írása az 1963-ban megjelent Részeg eső című regény. Elsősorban drámaírói mun­kássága vált jelentőssé, a Kormos ég (1959.). a Hajnali tűz (1961.). valamint a Részeg esőből (1964.) készült számos bemutatója színházi esemény volt. Az 1967-es Zrínyiben, az 1973-as Hunyadiban olyan helyzetet vizsgál, amelyben a hős mint erkölcsi, morális példakép már-már elbukik, de aztán mégis hű marad ön­magához. Korai halála miatt sok ter­ve maradt megíratlan. De, életműve ezzel együtt sem torzó, hű képe annak az élet- útnak, amit egy ötgyerekes orosházi özvegyasszony "leg­kisebb fia megtett. 8z. M. Az MTA Soros- alapítvány munkáidról Az 1984-ben létrejött So­ros-alapítvány célja e őse­gíteni a tudományos és kul­turális fejlődést, hazai és külföldi ösztöndíjhoz juttat­ni alkotókat és kutatókat. A dollárprog :amok kere­tében az eltelt időszakban megkezdődött a hazai me­nedzserképzés. E munkában az Országos Vezetőképző Köz­pont, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem és a Budanesti Műszaki Egvetem továbbképző inté­zete vállalt fontos szerepet­Csaknem 200 könyvtár ka­pott jelentős támogatást könyvállománya gyarapítá­sához. korszerű xe^ox má­sológépek vásárlásához Fontos területe az alapít­vány nyújtotta támogatás­nak a hazai angol nyelvok­tatás fejlesztése. Ez nemcsak a középiskolai nyelvtanítást szolgálja — videoprogremok- kal, különböző tantervekkel —, hanem felkarolja a fel­nőttoktatást is. Az alapítvánv dollártámo- gatást ad — forinttérítés el­lenében — orvosi és orvos­kutatási műszerek vásár'á- sához. 1986-ban kezdődött az ala­pítvány kezdeményezésére a Művelődési Minisztérium­mal közösen kialakított külföldi ösztöndíjprogram, amely meghatározott létszá­mú jelentkezőnek biztosítja az Egyesült Államokban vagy bármely nvugat-euróoal országban a tudományos to­vábbképzés, kutatás lehető­ségét. A tavaly jelentkezet­tek közül jelenleg U-en foly­tatnak ösztöndíjas tanulmá­nyokat Oxfordban. Szintén támogatást kapott a több kutató és intézmény közreműködésével készített video-emlékiratok program­ja. A Hanák Gábor törté­nész vezette anyaggvűltés alapját az elmúlt évtizedek történelmében szerepet lát­szó személyiségekkel rögzíte“ interjúk képezik: ezek fon­tos adalékul szolgálhatnak majd a felszabadulást köve­tő időszak átfogó elemzésé­hez. NÓGRÁD - 1987. február .10., kedd Magyar gyerekkórus sikere Magyar gyerekkórus szép sikerével végződött a francia­országi Nantes kórusfeszti- váljámak nemzetközi gyerek­kórusversenye. Az első díjat megosztva a debreceni Vén­kert Általános Iskola kórusa nyerte el a varsói Cserkész kórussal együtt. A harmadik díjat a szófiai Rodna Peszen kórus kapta. A harmadik íz­ben megrendezett nantes-i gyerekkórusversenyén tíz mekkar indult, a nemzet­közi bírálóbizottság élén a svéd Sonja Stenhammar éne­kesnő állott. _ S- i. -J,: > * • .f Z Nézsán harmincmillió forintos beruházási költséggel új mű­velődési ház épiil. A hatszáz négyzetméter alapterületű épületet a kivitelező Rétsági EPSZŐV ebben az évben ad' ja áW . Iskolatörténeti kutatás Százesztendős iskolázta­tásának története elevene­dik meg abban a gazdag pe­dagógiai gyűjteményben, ame­lyet a pécsi Janus Pannonius Múzeum hozott létre. A köz­oktatás történetének tárgyi emlékeit és írásos dokumen­tumait feltáró kutatómunka most jutott abba a szakaszá­ba, hogy megkezdhették a tervezett iskolamúzeumok felállítását: az egyiket Pé­csett, a másikat egy dél­baranyai községben, Nagytót- faluban. A kutatás és a gyűjtés ki­terjedt a megye egész terü­letére. A munka során kü­lönös figyelmet fordítottak az általános iskolákra, illetve elődeikre: az elemi iskolákra. Erről az iskolatípusról van ugyanis a legkevesebb isme­retünk, s kevés az erről fenn­maradt emlék. Ennek elle­nére meglepően változatos anyag került elő a XIX. szá­zad második feléből és a XX. század elejéről, sőt he­lyenként a korábbi idősza­kokból is: régi tankönyvek, füzetek, osztálynaplók, érte­sítők, valamint különféle tan­eszközök, egyebek között pa­latábla és palavessző. A gyűj­teményt gyarapította számos hajdan használt iskolai bú­tor, például állványos tábla, számológép, katedra és do­bogó, négy- és hatszemélyes pad, öreg vaskályha és lavó* ros kézmosó. Felkutattak a pedagógusok munkájával kap­csolatos emlékeket is, köztük diplomákat, kitüntetéseket, naplókat, tanulmányokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents