Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
NÖGRÁDJ tájakon... telexen érkezett... nógrádi tájakon... Gyorsan telnek az edények a pelyhekkel. Tollfosztó Nagylócon A farsang előtti hetekben faluhelyen megkezdik a liba- toll • fosztását. Egy-egy utcarész asszonyai délutánonként valamely háznál összeülnek és fosztják a tollat, közben mesélnek egymásnak és' énekelnek. Felvételeink Kovács A házigazda felesége pattoga. Jánosék házánál, Nagylocon kukoricával kínálja az készültek, ahol a napokban asszonyokat, tartották a tollfosztót. —Rigó— Hatvanegy mázsa halat zsákmányoltak Horgászok közgyűlése Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Nógrádi Sándor Horgász Egyesülete a mihálygergei 45 hektáros vízterületen gazdálkodik. Tavaly több mint félmilliós bevételt könyvelhetett el, s ebből 447 ezer forintot fordított halasztásra. Pontyból 84 mázsát, előnevelt süllőből 18 ezer darabot telepítettek az egyesület horgászvizeibe. Az évek óta jól telepített horgászvizekben a fogási eredmények is kedvezően alakultak. Az 1985. évi 2754 kilogrammos fogással szemben az elmúlt esztendőben már több mint 0 ezer 100 kilogramm halat zsákmányoltak a horgászok. Pontyból 4273, csukából 539, süllőből 583, az egyéb halféleségekből 715 kilogramm volt a fogás. A köze] ötszáz fős egyesületben 21 kilogramm 70 dekagramm volt az egy horgászra jutó fogás, hatvan dekával haladta meg a megyei átlagot. Öröm a horgászoknak, hogy ez évtől a huszonhárom hektáros hasznosi víztározó is az egyesülethez került. Ezzel nemcsak a fogási lehetőség növekedett, hanem kirándulásra alkalmas területtel is gazdagodtak a horgászok és családtagjaik. A halárak emelkedése miatt, ötszázról ezer forintra növekedtek a vízterületi díjak, melynek eredményeként nagyobb anyagi fedezettel rendelkezik majd az idén az egyesület. Ügy tervezik, hogy a jóváhagyott 850 ezer forint bevételből 730 ezer forintot halasí- tásra fordítanak. A közelmúltban tartott közgyűlés elfogadta a horgászrend módosítását, melynek értelmében a felnőtt horgászok az idén 60 pontyot és 30 egyéb nemes halat zsákmányolhatnak az egyesület vizein. Naponta három nemes hal fogható ki. Szigorítás, hogy a csuka fogásának tilalmát április 30-ig meghosz- szabbították. Számítógépes hibaelhárítás Az áramellátás zavarainak gyors elhárítására számítógépekkel szerelték fel a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat négy üzem- igazgatóságának' irányító központját és 24 transzformátorállomását. A hódmezővásárhelyi igazgatóságon kezdődött kísérletek sikere alapján a múlt év végén a szegedi és a nagykőrösi igazgatóságot látták el ilyen berendezéssel, a következő napokban pedig befejezik ezt a munkát a békéscsabai igazgatóságon is. Az erre fordított 300 millió forint viszonylag gyorsan visszatérül azáltal, hogy gyorsabban megszüntetik az áramellátási hibákat, csökken az ipari és más termelési ágazatok ebből származó vesztesége. A rendszer lehetővé teszi, hogy a korábbi hosszadalmas folyamat — telefonálás, helyszín-tájékozódás — helyett a diszpécser előtt lévő képernyőn másodperceken belül megjelenjenek a hibaforrások. A gyors hibaelhárítást szolgáló rendszert — amely az elmúlt hetek hóviharai által okozott áramellátási zavarok idején jól vizsgázott — az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet, a Központi Fizikai Kutató- intézet, a Mechanikai Művek és a DÉMÁSZ szakemberei dolgozták ki. Saját felelősségre Veszélyes úton autóbusszal Sűrű pelyhekben hull a hó. alig lehet kilátni a szélvédő üvegen. A keskeny út két oldalán fák állnak, jobb oldalt a padka alatt, két-három méteres mélységben folytatódik a meredek hegyoldal. A hó alatt nem látni, meddig tart az útburkolat, és hol kezdődik a padka. A mély hóban egészen a meredély szélén húzódnak az előttünk erre járt busz nyomai. A különös kirándulást a közúti igazgatóság autójával tettük meg, a szakemberek egy lakossági bejelentés miatt mérték fel az útviszonyokat. t Ebéddel hazafelé ... Ugyanezzel a panasszal szerkesztőségünket is felkereste Szpisák Gyula, a Nógrád Volán távolsági buszsofőré. Mint elmondta: Kisbárkány- 'ban lakik, és ő a Salgótarjánból Lucfalván keresztül Tarra induló egyik járat vezetője. A járatok közül néhány betér Kisbárkány- ba is. A kisbárkányi bekötőút burkolatszélessége nagy méter, a koronaszélessége hat-hét méter. A menetrend szerint közlekedő buszok gyakran szembetalálkoznak egymással a keskeny hegyi szakaszon. — A töltések magassága két méter, a terep természetes lejtése harminc fok — sorolta az adatokat a gépkocsi- vezető. — A busz szélessége kettő méter húsz centi, de két oldalt elállnak a visszapillantó tükrök. Ha két ilyen „nagy dög” találkozik az alig négyméteres úton ... Nagyon idegfeszítő, amikor az egyik ráhajt a padkára és a szakadék felett gurul el. Különösen így télen izzadunk bele egy-egy ilyen manőverbe, amikor hó és jég teszi csúszóssá a padkát. — Ugyanakkor saját felelősségemre hajtok rá arra a másfél kilométeres szakaszra — folytatta Szpisák Gyula. — Ha nem találom megfelelőnek az útviszonyokat, nem mehetek rá a hátam mögött ülő ötven emberrel! De, nem ilyen egyszerű! Ha a busz nem megy el a faluba, hogyan jutnak haza az emberek? A kérdéssel megkerestük Vérségi Pált, a Nógrád Volán személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetőjét. — Majdnem minden télen előfordul olyan eset, amikor a ’sofőrök járhatatlannak ítélik az utat. Ugyanúgy felelősséggel tartoznak a volán mögött ülve minden cselekedetükért, mint bárki más, aki részt vesz a közlekedésben. A 'különbség annyi, hogy ők emberek tucatjait szállítják. így jóval elővigyázatosabbnak, sokkal megfontol- tabbnak kell lenniük. ök döntenek, akkor és ott, hogy alkalmas-e az út a biztonságos közlekedésre. Ha úgy ítélik, hogy a rendkívüli időjárás miatt járhatatlanná vált az előttük álló útszakasz, haladék nélkül vissza 1 kell térniük az első telefonhoz és jelenteni a központnak. — Nyomban indul a segítség,. hogy sózással, hóekével vagy másként járhatóvá tegyék az utat. A távolsági sofőrök jól ismerik azt a területet, amelyet naponta bejárnak; tudják, mikor és hol következhet kritikus hely. Ezeket eleve úgy közelítik meg. hogy adott esetben visz- szatérhessenek a legközelebbi lakott területre — magyarázta az osztályvezető. — Legtöbbször a Somlyóra— Salgóbányára induló járatoknál fordul elő ilyesmi, többnyire az első hó leesésekor. A Salgótarjánhoz közelebb történt esetekhez természetesen hamarább érkezik a segítség, mint például Kisbárkányba. De, kimegy a pótjárat mindenhová — folytatta. — A kisbárkányi bekötő- útón munkanapokon jár a legtöbb busz, ilyenkor harminc járatpár halad át rajta, tehát hatvan alkalommal hajtanak rá a sofőrök a kritikus útszakaszra — mondta Vérségi Pál. — Mit lehet tenni? Szakos Pál, a közúti igazgatóság Nógrád megyei főmérnöke : — A buszsofőr több évvel ezelőtt bejelentette ezt az ügyet. Felmértük az akkori viszonyokat, de nem tehettünk semmit. Megyénkben, mintegy kétszáz kilométer hosszúságban kellene az utakat szélesíteni. Ezeken naponta átlag ezer személyautó halad át. A kisbárkányi bekötőúton ennek a forgalomnak a fele sincs meg. A rendelkezésünkre álló pénz csak a fontosabb, hat méternél keskenyebb utak szélesítését engedi meg. A szűkös anyagi helyzet szigorú rangsorolást követel. Ez azért is nehéz, mert a közlekedésbiztonságot is szem előtt kell tartanunk. — A nagybárkányi tanácselnök két ízben is kérte az út rendbehozatalát a közelmúltban — folytatta Szakos Pál. — Újból felmértünk mindent. A szélesítést nem vállalhatjuk, de egy padkanemesítést igen. Ez annyit jelent, hogy bányameddővel feltöltjük és kővel megszórjuk az útpadkát. A hegytetőről jócskán belátni a kanyarokat, a sofőr időben észreveszi a szembehaladót. Biztonságosan ráállhat a megerősített szakaszra, amíg a másik busz elhalad mellette, nem kell a meredélyen csúszkálnia. — Mikorra várható a munka elvégzése? — A táj meggátolja az azonnali javítást, így csak a második negyedév elején kerülhet erre sor. (romhányi) Hűtés — nagy sebességgel A floridai műszaki egyetemen olyan hűtési eljárást dolgoztak ki, amely ezerszer- te-tízezerszerte gyorsabb az eddigieknél. Azon alapszik, hogy a levegőt rövid lökésekkel nagy frekvenciájú rezgésbe hozzák. A g> orsan ide- oda lengő levegőnek roppantul megnő a diffúziója, s a meleg felületről a hőmennyiség pillanatok alatt elvezeíő- dik. Az új eljárás eredményesen alkalmazható az egészségügyben mindenütt, ahol a tüdőt gyorsan és nagy meny- nyiségben kell ellátni oxigénnel, például elsősegély- nyújtáskor. Amióta a „jól vasalt”, a „testre szabott” öltözködési stílus világszerte átváltozott a gyűrött, a „madárijesztő” irányzatra, lábbeliből pedig a textilgumi sportcipő lett az uralkodó, azóta úgyszólván kikopott a szokásból a cipőtisztítás. Az ápoltságukra kényesebbek a vízhatlan sportcipőről lemossák a vastagon rárakódott szennyet, de arra már nehezebben szánják el magukat, hogy nekifogjanak az időjárásra, hordásra érzékenyebb bőrcipőik, bőrcsizmáik rendbehozatalának, amely — kétségtelenül — több időt és figyelmet kíván. A vékony, puha bőrből készült férfi- és női cipők, csizmák mai élettartama nem vetekszik a hajdani erős box- bőrből készült nehéz lábbelikével, ha mégúgy gondját viselik is. A vékony bőr könnyebben idomul a láb formájához, vagyis megnyúlik, és magától nem simulnak ki gyűrődései. Orra, kivágása a láb melegétől annak alakjához idomul. Ajánlatos a levetett cipőt kitömni papírpámával vagy a cipő eredeti formájának megfelelő sámfával. A még lábmeleg cipőt, csizmát, kivált akkor helyénvaló kitömni, ha felső bőrét, talpát nedvesség érte, eső vagy hó áztatta. OTTHONUNK Célszerű cipőápolás télen A sámfázás előfeltétele a karbantartásnak, de még nem maga a cipőápolás. Az első teendő a csizma vagy cipő száraz vagy nedves letörlése, a rákerült nedvesség, sár vagy por eltávolítása. Ezt ajánlatos frissiben megtenni, hogy ne vakargatással, a bőrt felsértő kefélgetéssel kelljen a lábbelit letisztítani. A havas utakra szórt só vagy egyéb olvasztó vegyszer látszólag eltávolíthatatlan fehér foltokat hagy a bőrfelsőrészeken Ennek savas hatását úgy lehet ellensúlyozni, hogy kicsit megnedvesített, megszappanozott frottírtörlővel ledörgölj ük a sófoltot, majd szárazra törölés után vékonyan a bőrbe dörgöljük a megfelelő színű pasztát, ég azt rajta hagyjuk, hogy beszívódjék. A havas, nedves időben viselt cipő bőrének jót tesz a felhúzás előtti alapos bekrémezés — kifényesítés nélkül. Ez ideig-óráig lepergeti a bőrről a ráhullt csapadékot. A cipőbőr — ha nem is élő anyag — megfelelő krémek, „masszázsok” által bizonyos mértékig képes regenerálódni. Az úgynevezett fényesítők, színe- zők azonban nem regeneráló hanem kendőző célokat szolgálnak, alkalmatlanok a cipő élettartamának meghosz- szabbítására. A bőr fényét, rugalmasságát a szilikonos, a viaszos, a glicerines és egyéb bőrbarát tápkrémek szolgálják. Ezekkel akkor is érdemes nagyobb időközönként bekenni a kedvelt lábbelit, ha — évadja nem lévén —, félretéve, hetekig-hónapokig vár hordásra. A cipőtisztítás! teendők körén kívül esik, de a cipőápoláshoz hozzátartozik az idejében való sarkaltatás. Szépen, észre nem vehetően csak akkor lehet a cipőt megsarkalni, ha a felszegezett felület nincs magáig a sarokig felkoptatva, a borító bőrt még be lehet fogni az új flekk alá. A bőrcipő drága portéka, érdemes rá vigyázni ápolni. Ny. A. Új formák időseknek Űj formák időseknek címmel hirdet pályázatot több más intézménnyel együtt a gödöllői művelődési központ olyan eszközök, felszerelések, berendezési tárgyak tervezésére, amelyek megkönnyítik az idős emberek napi élettevékenységét. Pályaművekként elsősorban az idősek mozgását segítő belsőépítészeti megoldások, lépcsők, korlátok, kapaszkodók, valamint bútorok, fürdőszobai berendezések, kerti szerszámok és más használati tárgyak tervei jöhetnek számításba, de szívesen fogadnak más ötleteket és elképzeléseket is. Fontos feltétel, hogy a tervezett tárgy esztétikus és olcsó legyen. Elsősorban építészek, formatervezők, iparművészek jelentkezését várják, de bárki részt vehet a pályázaton. A jeligés pályamunkák tetszőleges formában, méretben készülhetnek, s szeptember 11-ig küldhetők be a gödöllői művelődési központba. A beérkezett munkáikat október 2-ig a képző- és ipar- művészeti lektorátus által összehívott szakemberekből álló zsűri értékeli. Díjazásként százezer forintot osztanak ki a legjobb pályaművek beküldői között. A munkákat kiállításon is bemutatják, a legjobbakat ismerteti az ötlet című hetilap, a gyártásuk megindítását segíti a Magyar Televízió Felkínálom szerkesztősége. A tervek szerint a legjobb pályamunkákat felhasználják a Veresegyházi Nagyközségi Tanács szociális otthonának tervezésénél és építésénél. Térségi melioráció Nagyarányú talajjavítási munkák kezdődnek tavasz- szal a Zala folyó középső és felső szakaszán gazdálkodó tizenhat mezőgazdasági üzem területén. Az alapvető cél az erózió, a talajlemosódás megakadályozása, s ezzel a Zala folyó, ennek révén pedig a Balaton szennyeződésének a csökkentése. A munkálatok Zalaszentgrót és Zalalövő térségében indulnak meg- Ál- taSános vízrendezést, tereprendezést, új táblásítást és mészkőőrlemény felhasználásával nagyarányú kémiai talajjavítást végeznek. A patakok és vízfolyások mentén kisebb tározókat alakítanak ki, amelyekből ülepítés után jut tovább a víz. Több helyen megváltoztatják az eddigi művelési ágat is. Az erősen erodá.t területeken, a meredek domboldalakon levő szántóföldek egy részét gyepesítik, máshol pedig éppen ősgyepeket vonnak szántóföldi művelésbe. Ilyenformán a termőterület nagysága nem változik, az elvégzendő rpitj- javítás révén viszont 20—25 százalékos hozamnövekedéssel számolnak. NÓGRÁD — 1987, február 10., kedd
