Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
Csendes határ, zajos gépműhely Gépszemlén a Zöld Mező Tsz-ben Téli „álmát alussza” a mezőgazdaság; a vetést hópaplan óvja a fagytól, s dideregve bújnak össze az állatok az akolban. A Bujáki Zöld Mező Tsz majorja mégsem kihalt, hiszen a munkában megfáradt gépeket ilyenkor varázsolják újjá; teszik harcképessé a tavaszi bevetés előtt. Szemlélődve a megkopott masinák táborában bizony nem sok jót ígér a látvány: mindegyik kicsit rozs- dásabbnak, avultabbnak látszik, csak a szerelők biztosak abban, mire kizöldell a határ, a most még fagyos szerkezetek saját „lábukon” hagyják el a műhelyt. S különben is: „nem kiállításra mennek, hanem a földekre, dolgozni !” Az egyik álláson Franko. Sándor és Radios Dezső próbálja kikutatni, hol engedi az olajat a kezük alá adott 12 éves MTZ—50-es traktor. Előbbi szerelő, másikuk a gép gazdája. — Megszokott dolog ez nálunk — magyarázza Franka Sándor —, hogy a javítást együtt végzi a kezelő és a javító. — Praktikus így csinálni, mivel a rejtett hibákat jobban ismeri az, aki a traktoron ül. Lehet, hogy én fél órán át keresném az olaj folyást. ő meg tudja, hiszen minden indulás előtt átnézi a motort, felderíti az esetleges hibákat. — Egy ilyen javítás alkalmával döbben rá az ember, hogy kár volt hajtani a masinát, mert most ő bűnhődik miatta — bújik ki a gép alól Radies Dezső. — Főleg akkor van baj, ha munka közben hibásodik meg valami, mert teljesítményben dolgozunk, s ez bizony kiesést jelent. Szóval, ha keresni akar az ember, muszáj kímélni a gépet. A szerelő közben vastag olaj réteget törül le a kezéről: — Látja, talpig olajos az ember, mert csak ecsettel tudjuk megtisztítani a motort. Elkelne egy jó gőzborotva, mert azzal sokkal könnyebben menne. Üj gépnél még hagyján, de hát ez is 12 éves. Nem azt mondom, hogy nem kímélte meg Dezső, de tíz év felett már csinálhat vele akármit az ember, a szerkezet elfárad. Mostanában jött néhány új gép, azok talán majd felváltják ezeket az öregeket. Te milyen traktoron ülnél szívesen Dezső? — Mindegy az, csak új legyen. Persze, ha választhatnék. szívesen kipróbálnék egy IH-traktort. vagy egy John Deert. — Azt meghiszem — mondja a tapasztalt szerelő. — Amit lehet megteszünk, hogy az öreg berendezéseket se kelljen eldobni. A kisebb javításokat itt, a műhelyben végezzük el, amelyikkel nagyobb baj van, azt átvisszük Palotásra, ha van rá pénz. Ha nincs, akkor kiszereljük a még használható darabokat, a többit pedig eladjuk ócskavasként. A hosszas álldogálás közben veszem észre, hogy itt bent sincs sokkal melegebb, mint az épületen kívül. A kályha melege alig érezhető, s szinte elvész a nagy műhelyben. Csakúgy, mint a mellette lévő helyiségben, ahol IFA tehergépkocsik várják a „gyógyító kezek” beavatkozását. Oszt- roluczki Pál és Balga Lajos pufajkában is dideregve ül az egyik vezetőfülkéjében. Az alaposan „kiberhelt” jármű motorjában most cserélték ki a h engerfej tömítést, s hamarosan következnek a fékek. — Először a másikat fogtuk va Hatóra — magyarázza Oszt- rolnczki Pál —, de nem kaptunk hozzá alkatrészt. Emiatt már két hete áll. — A szerszámellátottság még jónak mondható — teszi az ablakba a csavarhúzót Balga Lajos —, de az annyag- ellátás nem a leghíresebb. Van ugyan egy AGROKER- üzlet Balassagyarmaton, de ott sem kapható mindig, amit keresünk. Ehhez a másikhoz — mutat a- két hete szétszedett IFÁ-ra, — 4 dugattyúlehúzó kellene, de nincs. Közben megérkezik Barna Tibor műszaki ágazatvezető is, s elégedett bólintással nyugtázza a végzett munkát. — Bizony a fűtés gyengécske — mosolyognak össze a szerelőkkel —, de remélem ez az utolsó tél hogy ilyen körülmények között dolgozunk. Szeretnénk felújítani az egész műhelyt — fogja komolyra a szót. — Sok, még használható eszköz átlagéletkora közelíti a tízet és ezekkel bizony foglalkoznunk kell. Nem dobhatjuk ki, mint ahogy azt a Rába-traktort sem, amelyik kint áll az udvaron. Tavaly elég tekintélyes összeget fordítottunk a felújításra, s most már csak a motorját kell rendbe kapnunk és még ebben az évben munkába állítjuk. Üjra nem is futná. Az is erőteljes kényszer, hogy az elöregedett traktorokat évenként kell műszakiztatni, s ehhez elengedhetelenül szükségünk lesz egy-két bemérőműszerre is. Elhagyva a műhelyeket a gépszín mellett vezet el utunk. A vadonatúj kombájnok békésen pihennek a védett helyen. Az a beszélgetés jut eszembe. amit az elnöki irodában hallottam Vankó Ernőtől. A tsz vezetője örömmel újságolta, hogy hosszas „könyörgés” után az idei télen végre elérte, hogy az értékes gépek fedél alá kerültek, s ezzel megóvhatják őket az idő előtti tönkremeneteltől. T. Németh László Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exportszerződések Megkezdték a Color Star televíziók műszaki felülvizsgálatát Az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat az idén máris jelentős eredményeket ért el termékeinek értékesítésében. 1987. évi szállításra eddig több mint százmillió dollár értékű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikk — főként gabona, növényolaj, olajos magvak — számára talált felvevőpiacot, így a tervezett nem rubelelszámolású exportjának már csaknem a felére megkötötte a kereskedelmi szerződéseket. Tavaly ilyenkor e termékeknek csak 35 százalékára talált vevőt. A már létrejött megállapodások alapján az 1986. évi termésű, exportcélra felajánlott mezőgazda- sági cikkek elhelyezése már biztosított. II fűnövés hangja Az izlandi Edda-monda szerint az .istenek székhelyének őre minden más élőlénynél érzékenyebb érzékszervekkel van felvértezve: „a füvet a földben és a gyapjút a juhokon is hallja nőni”. Napjaink elektronikája e mondát valósággá változtatja. Egy ausztrál kütató szomjazó növények szárába apró mikrofont épített be. Ezek a mikrofonok az e szárak hajszálereiben, illetve vízszállító rendszerében áramló víztől eredő kattogó zajocs- kákat fogják fel. Huszonhárom Videoton- márkaszervizben, valamint 39 budapesti és vidéki szervizben megkezdték a Color Star televíziók műszaki felülvizsgálatát, s előreláthatóan, a hónap második felében már az első készülékcseréket is lebonyolítják. Szabó Ferenc, a Videoton Elektronikai Vállalat televíziógyára belföldi vevőszolgálatának vezetőhelyettese az MTI tudósítójának elmondta, hogy a díjmentes elővizsgálat során portalanítják a készülékeket, ha szükséges, kicserélik a biztosítékokat, s minősítő 'munkalapon „bizonyítványt” adnak a készülék állapotáról, elhasználtság! fokáról. Mivel a kedvezményes csere egyik feltétele a Color Star működőképessége, a szakemberek — a megrendelők költségére — elvégzik a hibás készülékek javítását is. A felülvizsgálat időpontjáról a munkát végző szerviz értesíti a cserét igénylőket, s az időpont egyeztetése után a szerelők a lakásban végzik el a munkát. Alkalmazkodnak a megrendelők munkaidejéhez, s főként az esti órákban, illetve hét végeken keresik fel a készüléktulajdonosokat. A műszaki felülvizsgálatot követően, a szerelőktől felbélyegzett, megcímzett levelezőlapot kapnak a megrendelők, s azon aláhúzással kell megjelölniük, hogy a Color Star helyett milyen készülék- típusra tartanak igényt. Nyolcféléből választhatnak, a legolcsóbb 22 800 forint, a leg- d.ágább 41 800 forintba kerül. A levelezőlapokat — amelyekre rá kell írni a feladó pontos címét, valamint a minősítő munkalap számát — a Videoton Elektronikai Vállalatnál számítógéppel dolgozzák fel; a gép a munkalap adatait, a készülék elhasz- náltsági fokát, valamint a cserére kért tv-típus gyártási programját figyelembe véve, sorolja be az igénylőket. Levélben küldenek értesítést arról, hogy melyik áruházban, mikor kell jelentkezniük a csere lebonyolítására, mégpedig a megadott időpont előtt néhány nappal, hogy legyen idejük az áruvásárlási kölcsönhöz szükséges nyomtatványok kitöltésére. A feltételezések szerint, még mintegy 50 ezer Color Star készüléket használnak az országban, s eddig csaknem 31 ms fél ezer csereké- relem érkezett be a Videotonhoz. Az igényeket számítógép segítségével sorolják, s legkésőbb két hónapon belül mindenki értesítést kap a műszaki felülvizsgálatot végző szerviztől, a munka megkezdésének időpontjáról. Eddig már csaknem 9 ezer munkalapot küldtek ki a szervizekhez. A vállalat szakemberei szerint még az idén minden csereigényt ki tudnak elégíteni. ISvSnk a tét! Megküzdeni vagy kivonulni? Beszélgetés Mihályné Balázs Melindával, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkárával Nemrégiben a KISZ Központi Bizottsága felhívással fordult a fiatalokhoz: „cselekvésre hívjuk tagjainkat, minden fiatalt!” Miben új ez a kezdeményezés? Kiket és mennyiben érint? Erről kérdeztük Mihályné Balázs Melindát, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkárát. — A felhívás ezt a címet viseli: Jövőnk a tét! Egy újabb akcióról van szó, amely kezdődik, aztán- valamikor véget ér, elfelejtődik ■ • • — Nem ilyen akcióról van szó! Sokkal inkább olyan kezdeményezésről, amely új szemléletet, magatartásformát kíván a fiataloktól. Mi ennek a lényege? Ahogy a felhívásunk is megfogalmazta, a fiatalok zöme tenni akar, ezért vitatkozik, bírál, sürgeti a változtatást. Tény azonban, hogy egy részük a közéletből való „kivonulást” választja, nem hisz a cselekvés értelmében. Azt szeretnénk megértetni, hogy a sorsunkért mi magunk felelünk, a küzdelmet senki nem vívja meg helyettünk, nekünk kell jobbá tenni életünket, boldogulásunkat. — Mi tette szükségessé a tétért való harcot?” — Voltaképpen már a XI. KISZ-kongresszus megkülönböztetett figyelmet szentelt a gazdaságpolitikai munkának, tehát nem új tevékenységi formáról van szó. A kongresszust követően nagyobb hangsúlyt fektettünk a tanulóifjúsággal való törődésre, most pedig a munkásfiataloktól várunk nagyobb aktivitást. A teendők vezérfonalát az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozata adja. Szeretnénk megértetni a fiatalokkal a társadalmigazdasági program lényegét. Ez azonban csak az egyik része a dolognak. A másik, hogy dolgozzanak ki javaslatokat arra, miként lehet észszerűbben, hatékonyabban gazdálkodni az adott munkahelyekén. — Tehát elsősorban a dolgozófiatalokra vár a feladat. — Igen, hiszen a jövőnk is elsősorban a termelésen múlik. Azt akarjuk, hogy a KISZ-esek valamennyien jobb és fegyelmezettebb munkát végezzenek, s ne hagyják, hogy a lézengők, a lógó- sok, a kötelességüket mulasztók ugyanolyan elismerésben részesüljenek, mint azok, akik lelkiismeretesen dolgoznak. — Bár még csak két hét telt el a felhívás óta, mégis: hogyan fogadták? — Épp most zajlanak a beszámoló taggyűlések, amelyeken az elmúlt mozgalmi év tapasztalatait összegzik a fiatalok, illetve felvázolják idei teendőiket. Nos, mintegy 800 alapszervezet 18 ezer ifjúkommunistája számára nyílik lehetőség, hogy megvitassa, véleményezze programunkat. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább „felülről” várják azt, mit is kellene tenniük ... Holott épp arról van szó, hogy ki-ki a saját munkahelyén, adott környezetében kezdeményezzen! Ehhez cselekvésre, felelős gondolkozásra van szükség, s föl kell vállalni néhány kritikusabb megközelítést is. — Milyen javaslataikat várnak? — Csak példákat említek. Hogyan javítható az érdekeltségi rendszer? Mivel ösztönözhető a műszaki fejlesztés, hogyan teremthető meg a nagyobb szervezettség és a rend? Vagy a középiskolások és szakmunkástanulók körében: hogyan növelhető a tudás becsülete? Jók-e a tan- tervek, a tankönyvek? Milyen az oktatási törvény helyi szabályzata? Helyesek-e az ösztöndíjak, a jutalmazás, az értékelés szempontjai ? Szóval, bőséges lehetőség kínálkozik az úgynevezett „rejtett tartalékok” kihasználására. — Van már érdemi kezdeményezés is? — Most tárgyalunk a Börzsöny és Vidéke Áfész vezetőivel, ugyanis innen indult egy „ötletroham”... Igen ez az elnevezése annak az akciónak, amely a gazdasági életben jelentkező javaslatokat, ésszerűsítéseket gyűjti össze. Ezt pénzben is honorálnánk, s az ötleteket pedig egy „gyűjteményes kötetben” tennénk közzé, kínálnánk a vállalatoknak hasznosításra. De, említhetnék példát a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárból is, ahol már kialakult gyakorta- ta van az ötletek, újítások bevezetésének. — Hogyan segíti a megyei KlSZ-bizotlság az a tagszervezeteket? — Nem sokkal a felhívás után összehívtuk a bizottságok tisztségviselőit, vezetőit, egyeztettük elképzeléseinket. A napokban egy előadói irodát hoztunk létre. Tagjai az ifjúsági mozgalom kérdéseiben jártasak, értenek a fiatalok nyelvén, s vállalkoztak arra, hogy a különféle ifjúsági programokon, rendezvényeken tájékoztassák a jelenlévőket -a Jövőnk a tét! akció feladatairól. Ugyancsak a minap üléseztek a megyei KISZ-bizottság mellett működő rétegtanácsok, fölvázolták programjaikat. Február 21-én a balassagyarmati nyír- jesi táborban egy egész napos módszertani találkozót szervezünk, ahová meghívjuk a KISZ-szervezetek képviselőit. a vállalatok vezetőit, az ifjúsági mozgalom irányítóit. Az említetteken túl videofilmekkel, különféle kiadványokkal segítjük az alapszervezetek munkáját. — Az idén lesz harmincéves a Kommunista Ifjúsági Szövetség, késziilnek-e valamiféle ünnepségsorozattal? — Nem lesz ünnepségsorozat, ezzel a politikai kezdeményezéssel. vagyis munkával ünnepelünk. Ügy véljük, hogy a KISZ XI. kongresszusán meghatározóit program, amely sok reformelemet tartalmaz, még nem épült be kellően a mindennapi gyakorlatba, sőt a „kongresszusi lendület” is legyengült, szükség van tehát a frissítésre. A párt novemberi határozatából kitűnik, hogy egy éleződő, feszültségekkel terhes belpolitikai időszak áll előttünk. Ebben kell a KISZ-nék politizálnia, az ifjúság számára értelmes cselekvési teret kínálnia. Mert a tét: a jövőnk! — mondotta befejezésül Mihályné Balázs Melinda, a KISZ. Nógrád Megyei Bizottságának titkára. T. L. t Negyvenegy éve „csiklandozza” az órákat Tail István, órásmester. Szolgáltatók a Mérleg úton :— Salgótarjánban Kimerevedik a pillanat, ha „repül a kismadár” a fény képész műtermében. Ötven gramm tömegű aranytárgy volt a legnehezebb, amit Salgótarjánban javított Fehér László. Ha a szépségükről van szó, két órát is áldoznak rá a nők. — Beneze —