Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.30: Környezetünk hálójában 8.50: Kórusművek Budapest felszabadulásának évfordulójára 9.06: Haydn: B-dúr vonósnégyes 9.33: Vidéki óvodások énekelnek 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Somlyó György versel 10.10: Népdalok, néptáncok 11.00: Gondolat 11.45: Sarasa te: Cigánydalok 13.45: Bata Imre könyvszemléje 13.55: A zene is összeköt Válogatás az OIRT- rádlók műsoraiból 14.10: Elöljáróságok 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket 16.05: Széltoló 16.45: Beszélgessünk! 17.00: Vigyázzunk magunkra! 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt. hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 19.15: Rédiószínház 30.13: A Szélkiáltó együttes felvételeiből 80.31: A Rádió lemezalbuma 21.30: Pro és kontra 33.20: Tíz perc külpolitika 33.30: Igen is, nem is. ti. rész 33.00: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Veronika Részletek Vlpler operettjéből 8.50: Tíz pere külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Slavko Avsenik füvósegyüttese játszik 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.55: Egészségünkért! 20.05: Nóta kedvelőknek 21.05: Ismeretlen Ismerősök 22.00: Az elmúlt év emlé­kezetes dzsessz­hangversenyeiből 28.20: A Poptarisznya dalainak különkiadása 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ) 8.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudó­sítások. információk, szolgál­tatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, idő­járás. — 17.35—18.30: Péntek este Észak-Magyarországon. Zenés szolgáltató rinortmű- sor. Közben: 18.00—18.15: Észak-magvarországi króni­ka. — 18.25—18.30: Műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.45: Tévétorna 8.50: Magyar rapszódia 9.50: Lottósorsolás 10.00: Fehér Klára: A Tenger. Vl/4. rész 10.55: Mozgató 11.05: Képújság 15.10: Hármas csatorna 16.15: Hírek 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: Északi sívilágbajnokság 17.15: Kettes stúdió 17.45: Téka 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.30: Reklám 19.30: Hiradó 30.00: Reklám 20.05: A féltékenység tangója 21.35: Reklám 21.40: Töredékek. Budapest felszabadulá­sának 42. évfordulójára. A budapesti körzeti stú­dió műsora. (Dokumen­tumfilm.) Forgatókönyvíró, rendező: Almás! Tamás. Operatőr: Vékás Péter. Még tart Budapest ost­roma. amikor 1945 ja­nuárjában megjelenik a Szabadság újság. Már az első számokban ap­róhirdetések olvasha­tók. Vajon mi volt olyan fontos, amit az ágyu- tűzben is tudatni akar­tak egymással az embe­rek? A film készítői a 42 év­vel ezelőtti töredékek megfogalmazóit keres­ték meg. 22.40: Zenés Tv-színház 23.20: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25: Képújság 17.30: A Tenkes kapitánya. XIII/6. rés* Villám. Tévéfllm 17.55 18.55 19.00 Tévétorna Art Blakey és a Jazz Messengers 19.30: Háború és béke az ál­latok között. Amerikai rövidfilm. (Ism.) Az etológia egyik gyak­ran vizsgált témája az állatok agresszivitása. A megfigyelések azt bizo­nyítják, hogy minden fajnak saját fenyegető nyelve van. A fenyegetés legtöbb­ször a védekezést szol­gálja, nyilt harcra alig kerül sor. 20.00: A modell Inna Csurikova 20.50: Életben maradni 21.15: Híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Josephine Franciaországban 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A fák világából. — Angol természetfilm. 20.30: valamit visz a folyó. — Ausztrál tv-filmsorozat. 2. rész. 21.15: Kedvelt dallamok a televízió műsoraiból. 21.35: Szórakoztató vetélkedő 22.10: Fogadás a 13-asra. — Cseh bűnügyi film. 23.40: A világ szórakozik, 0.10: Hírek. 2. MŰSOR) 19.30: Tv-hfradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: A jó kenyér titka. — Stúdióbeszélgetés. 21.30: Időszerű esemenyek. 21.56: Időjárás-jelentés. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A vonatok és az emberek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Iskolamozi 3-tól: Éljen D’Ar- tagnan. — Házibuli és a Há­zibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film­vígjáték. — Kamara: Szeretet- áradat (14). Színes amerikai film. — Kohász: Iskolamozi: Szent Péter esernyője. — Ba­lassagyarmati Madách: Gengszterek klubja (14). Szí­nes amerikai bűnügyi film­dráma. Iskolamozi: Pál utcai fiúk. — Pásztói Mátra: A nindzsa színre lép (14). Szí­nes, amerikai karatekaland- film. — Szécsényi Rákóczi: A bál. Színes olasz—francia film. — Rétság: Nincs kettő, négy nélkül. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték. Me­semozi: Aranytojás.' — Ka- rancslapujtő: Fekete nyíl. Szí­nes szovjet történelmi film. — Érsekvadkert: A flotta ked­vence. Színes. szinkronizált szovjet film. — Nagylóe: Ma- gic-varázslat. — A Queen Bu­dapesten. Színes. látványos koprodukció a világhírű együt­tes nagy sikerű koncertjéről. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Brunczel Tibor amatőr fotóművész kiállítását tekinthetik meg az ..érdeklő­dők az üvegcsarnokban. — Ifjúsági-művelődési ház: a szabadidő-klub délután 13 órától 19 óráig várja a láto­gatókat. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődé­si Központ: Pásztó, péntek 13 címmel farsangi revümű- sorra invitálják este nyolctól a felnőttérdeklődőket a ka­szinóba. SZÉCSÉNY — TI. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központ: Lehoczki NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Művelődési gyakorlaton megyénkben Az előző évek hagyomá­nyaihoz híven az idén feb­ruárban is sor került az egye­temisták és főiskolások mű­velődési-közéleti gyakorlatára Nógrád megyében. A gyakor­lat fő célja az volt, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói megismerkedjenek egy adott terület gazdasági, társadalmi és kulturális éle­tével, a helyi értelmiségifel- adatokkal. A február 1—12. között le­zajlott tapasztalatszerzés négy helyszínen — Salgótarján, Pásztó, Hollókő, Karancsla- pujtő — folyt, négy téma­körben. Így a természet- és környezetvédelmi értékmen­tés, a szociálpolitikai prob­lémák, a helyi politika, helyi teflepülésszervezés, valamint a gazdaságpolitika aktuális feladatairól, gondjairól kap­tak széles körű tájékoztatót a fiatalok. A megyében látottakról- hallottakról az egyetemisták dolgozatot írnak, s észrevé­teleiket a nógrádi szakem­berek is eredményesen hasz­nosíthatják majd további munkájuk során. András festőművész kiállítá­sát Csikász István, a balassa­gyarmati CSŰRI vezetője dél­után 15.30 órakor nyitja meg. Az ifjúsági klubban este hat órától jógabemutató várja az érdeklődőket. CSERHATSURANY Művelődési ház: Hókuszpó­kusz címmel láthatnak elő­adást a gyerekek délután há­rom órától. JOBBÁGYI — Helyőrségi művelődési otthon: Délután öt órakor Jung Zseni és Eifert János fotóművészek diaestje lesz Barangolások térben és idő­ben címmel. NÓGRÁD - 1987. február 13., péntek Kőkorszaki szikiarajz- gyűjtemény Az észak-norvégiai Alta közelében nemrég egyedülál­ló sziklarajzgyűjteményt tár­tak a nyilvánosság elé. A ké­sői kőkorszakból származó 3000 sziklarajz — koruk 6200—2500 év — Észak- Skandinávia egyik legnagyobb látványosságává válhat. A sziklarajzokat 1973-ban véletlenül fedezte fel néhány fiú. Különböző motívumokat: állatokat, embereket, fegy­vereket és csónakokat, ezen­kívül nehezen megfejthető figurákat ábrázolnak. Knut Helskog, a tromsi múzeum igazgatója, aki a helyszíni munkálatokat vezet­te úgy vélekedik, hogy a le­ieletek fontos kulcsot jelen­tenek Észak-Skandinávia ko­rai történeti fejlődésének megértéséhez­Filmjegyzet A nindzsa színre lép És ezzel színre lép a ma­gyar mozikban is az úgyne­vezett karatefilmek második generációja. Hogy mi a különbség az első és a második generáció között? Több mint gondolná a kedves néző. Ezek közül azonban, csak a legrikítóbba­kat érdemes felsorolni, hi­szen a műfajban komoly, mély elemzésre érdemes művekről nekem nincs tudomásom. Elsőként azt érdemes meg­említeni, hogy kezdetben va­lóban sportról, illetve harc- művészetről volt szó. Létező stílusokról, tradicionálisan művelt, vallási-filozófiai ala­pokon álló, mondhatnánk az ember egész testét, lelkét igénybe vevő tevékenységről. Pontosabban a film esetében ennek a művészetnek a lát­ványos és egzotikus elemei felhasználásáról. A történetek rendkívül egyszerűek, az ak­ciók többsége pedig nem filmtrükkök segítségével ké­szült. Ebben még a helyszínek is azonosak az adott harcrnű- vészeti iskoláik működési te­rületével. Főképpen japán és kínai környezetet, szereplőket látunk. A jelenetek fényké­pezése is óvatos, ‘és hiába ütik egymást fölöttébb lát­ványosan hőseink, vért csak néhány cseppet, széttrancsi- rozott emberi testet pedig nem is látunk. Még a műfaj klasszikusának számító Bru­ce Lee legvadabb filmjében, A sárkány közbelépben is csak éppen megcsiklandozzák a szadista néző érzékeit. Bár, a hanghatások már előrevetítik a „fejlődés” ten­denciáit. Példaként említhet­nénk az iménti filmből azt a jelenetet, amikor Bruce Lee élethalál-küzdelmében ráug­rik ellenfele torkára, de a néző csak Lee félelmetesen vonagló arcát látja, és a sarka alatti iszonyatosan recs- csenő hangokat hallja. A második generáció már ettől a reccsenéstől indul, de nem ám elbújva, hanem pre­mier plánban láthatóan. Ezek­ben a filmekben már híre- hamva sincs annak az ártat­lan, naiv igyekezetnek, hogy ugyan kegyetlen harcot lá­tunk, de az a jó és a rossz között zajlik. Persze, a má­sodik generációs karatefilmek történetei is a jó és a rossz párharcának sémáival operál­nak, de ezekről már szégyen­telenül lerí az üzletre, pro­fitra való törekvés. Hősei rendszerint fehér szuperemberek, akik leg­többször saját fegyverükkel győzik Le a sárgákat. Mester­ségesen kreált harcstílusoka-t láthatunk, amit csakis és ki­zárólag a néző elkápráztatá- sára találtak ki. A valóság­ban ezeket egyszerűen sem­mire nem lehetne használni. A harcművész testi-lelki egy­ségéből, az utóbbi nyomtala­nul eltűnt, és csupán néhány szertartásos hókuszpókusz maradt meg. A művészien koreografált megmérkőzéseket felváltot­ta a brutalitás lehető legna- turalisztikusabb ábrázolá­sa. Megszokott jelenetekké váltak az agyonverés külön­böző változatai, az ellenfél speciális szúró-vágó eszkö­zökkel való lemészárlása. Méghozzá nem ám egy döntő csatában, hanem a vetítési idő alatt legalább tizenöt percenként. A filmek hőseivel, de az általuk képviselt állítólagos igaz ügyekkel sem lehet fenntartás nélkül azonosul­ni, hiszen a konfliktusok annyira sekélyesen kidolgo­zottak, sok esetben annyira homályosak, hogy épeszű néző nem veszi komolyan. Persze a kérdés továbbra is fennáll, hogy akkor minek köszönhető ez a nagy érdek­lődés? Úgy gondolom, egy­részt a műfaj eddigi hazai tiltásának. Másrészt annak a rendkívül látványos vé­rengzésnek, ami az emberek mindennapi szorongásait fel­oldja. A mozikban ugyanis nem a tv-híradó szörnyűsé­geit látja, és éppen nem őt felemlítik meg. Ámbár, a ma­gyarázatnak ez csak egy kis része. A. teljesebb választ va­lószínűleg a szociálpszicholó­gusok tudnák megadni. Ezek után pedig térjünk rá A nindzsa színre lép című film értékelésére A magam részéről ezt a filmet a má­sodik generációs karatefilnek mozivacakjának (nem elírás) tartom. Vagy ha jóindulatú akarok lenni, valamiféle harcművészeti paródiának, de semmiképpen sem reprezen­táns darabnak. Ennélfogva bízom benne, hogy nem is várták e film komoly képpel írt elemzését. Ellenkező eset­ben szólok a nindzsanak! Bodnár Mihály Gondolva a jövőre is Karancslapujtőn az általános iskolai fakultációról Az általános iskolai nevelés és oktatás terve lehetővé teszi 7—8. osztályban a fakultatív oktatás bevezetését. Célja, hogy olyan ismereteket adjon, amelyek a kötelező tananyagban nincsenek benne. A tanulók kötetlen for­mában heti két, illetve három órában az őket leginkább érdeklő, szabadon választott területtel ismerkedhetnek meg. Ez nagy vonzerő a számukra. A Karancslapujtői Ál­talános Iskolában az 1985/86-os tanévben■ vezették be a fakultációs rendszert. Cordos Rezső iskolaigazgatóval az eltelt időszak tapasztalatairól beszélgettünk. — Amikor kézhez kaptuk a fakultációval kapcsolatos do­kumentumokat, a kartársakkal közösen áttanulmányoztuk. Megállapítottuk, hogy isko­lánkban nyolc tantárgy okta­tására van lehetőség. Majd a tanulók — az osztályfőnöki órákon és a szüleikkel meg­beszélve — maguk választot­ták ki, mit tanulnának szí­vesen. — A fakultáció bevezetésé­vel bizonyos mértékig meg­változott az iskolai élet. Ho­gyan fogadták ezt a 7—8. osz­tályosok? — Nagy volt a lelkesedés, főleg a jó képességű gyerekek körében. Tavaly két 7. osztály­ban négy, az idén három 7. osztályban hat csoportot in­dítottunk. A legnagyobb tet­szést a számítástechnika, a háztartási ismeretek és a gép­szerelés váltotta ki. Az idén ez annyiban módosult, hogy gépszerelés helyett mezőgaz­dasági ismereteket tanulnak hetedikeseink, főként a nö­vénytermesztés alapjaival is­merkednek. Új még a közle­kedési ismeretek témaköre, amely szintén kedveit a diá­kok körében. Emellett egyre nő az érdeklődés a számítás- technika iránt, ezért az idén két új csoport ismerkedik a számítógéppel. — Minden vállalkozás anya­gi kihatásokkal jár. Ha csak a számítástechnikai oktatást vesszük figyelembe. bizony nem olcsó dolog. Hogyan te­remtették elő a szükséges pénzt? — A gépszerelők kiadásait a helyi termelőszövetkezet ma­gára vállalta, ott az oktatás feltételei is biztosítottak. A számüóeépekre és a háztartá­si ismeretekhez szükséges ösz- szeg egy részét a megyei ta­nácstól kaptuk, másik része pedig a diákok társadalmi munkafelajánlásaiból gyűlt össze. — Nem szabad megfeledkez­nünk a személyi feltételekről sem. Tudomásom szerint na­gyon jó kollektíva dolgozik az iskolában, ők miként rea­gáltak az újra? — Mindig örömmel tölt el bennünket, ha azt látjuk, hogy a gyerekek érdeklődőek, még többet akarnak tudni. Emel­lett a pedagógusoknak is újabb lehetőségeket nyújt a fakultatív tantárgyak oktatá­sa. hiszen nagyobb teret kap­nak az egyéni elképzelések, ezáltal hatékonyabb lehet a tehetséggondozás, a felzárkóz­tatás Jelenleg nyolc pedagó gus vesz részt az ’oktatásban — A fakultáció kétségkívül sok újat rejt, amely kiakná­zásra vár. ön miben látja a legnagyobb hasznát? — Napjainkban a számítás- technika alkalmazása egyre nagyobb teret kap Az a tény hogy a gyerekek már az álta­lános iskolában kapcsolatba kerülnek a számítógéppel — s nekik ez természetes —, segít felszámolni a körülötte oly sokáig élő mítoszt. Játszva, szinte kötöttség nélkül sajá­títhatják el az alapismerete­ket, ami meghatározhatja ké­sőbbi életüket is. . . A gépsze­relői csoport megszervezésé­nek a helyi szakember-után­pótlás biztosítása a célja, örö­münkre szolgál, hogy már az idén is vannak olyanok, akik ez irányban szeretnének to­vábbtanulni és a Karancs Ter­melőszövetkezet számíthat rá­juk. .. De ha csak azt érjük el, hogy gyermekeinkben igényt keltünk az önművelés­re azt hiszem, már nyert ügyünk van. — Szavai nyomán — úgy vélem — reális képet kaptunk a fakultáció előnyeiről. Mi­lyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve? — A kezdeti nehézségeken túljutva elmondhatom, most már olajozottan működik a rendszer — feleli Gordos Rezső iskolaigazgató — A gye­rekek körében nagy a *ech- nika iránti érdeklődés lövő­re erre alapozva szeretnénk megszervezni a barkácsolást. Már az idén terveztük a nyel­vi fakultáció bevezetését, saj­nos ez a kezdeményezésünk kudarcba fulladt. Jövőre úka megpróbáljuk A tanév má­sodik felében pályázató’ hir­detünk a fakultációs ta- -^r- gvak körében — például szá­mítógépprogramok készítésére —. hogy ezzel is ösztönözzük tanulóinkat, az ismeretszerzés­re. Ebben a tanévben vé°' -z első évfolyam, r minden világosabb le- "it. tünk. Nagy né Erki Mária

Next

/
Thumbnails
Contents