Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

Szovjet békefórum — amerikai atomrobbantás Budapest-Róma Kölcsönös érdekek Geraszimov kihívónak minősítette a lépést Kihívónak minősítette az újabb, a moszkvai békefórum megnyitásának küszöbén vég­rehajtott amerikai atomrob­bantást Gennagyij Geraszi­mov, a szovjet külügyminisz­térium információs főosztá­lyának vezetője csütörtöki moszkvai tájékoztatóján. Egy­idejűleg emlékeztetett arra, hogy Genfben megszakadt a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről és betiltásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások negyedik fordu­lója. A tárgyalások menetében jelenleg munkaszünetet tar­tanak március 16-ig, ami le­hetővé teszi a feleknek az ál­láspontok újbóli megvizsgálá­sát. Petroszjanc hangot adott annak a reményének, hogy az Egyesült Államok végül is hajlandónak mutatkozik az érdemi tárgyalások folytatá­sára. Geraszimov szóvivő közöl­te, hogy kínai kereskedelmi kormányküldöttség tartózko­dik a szovjet fővárosban. Fel­adata, hogy részt vegyen az 1987. évre szóló szovjet—kí­nai árucsere-forgalom tervé­nek kidolgozásában. Elmondta: szovjet részről felfigyeltek arra, hogy a Kí­nai Népköztársaság aláírta a Csendes-óceán déli részének atomfegyver-mentességről szó­ló, úgynevezett raratongai szerződéshez fűzött 2. és 3. számú jegyzőkönyvet. Emlé­keztetett arra, hogy a Szov­jetunió a múlt év decemberé­ben írta alá ezeket az. okmá­nyokat. Gennagyij Geraszimov a továbbiakban aggodalmának adott hangot a libanoni pa­lesztin táborok körül kiala­kult helyzet miatt. Mint mon­dotta, meg kell szüntetni a táborok blokádját, lehetővé kell tenni az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok be­juttatását, véget kell vetni a síiták és a palesztinok kö­zötti testvérgyilkos összetűzé­seknek. Szovjet vélemény sze­rint ebben nagy szerepet játszhat az Arab Liga szer­vezete. Geraszimov szólt arról is, hogy folyik a Szovjetunióból kitelepülni kívánó állampol­gárok kiutazási kérelmeinek elbírálása. Kilenc olyan ne­vet olvasott fel, akiknek ese­tében biztonsági okokból nem engedélyezték a kiutazást. Ez a kilenc személy a Szovjet­unió biztonságát érintő álla­mi és katonai titkok birto­kában van — mondotta. Egy kérdésre válaszolva Ge­raszimov szóvivő megerősítet­te, hogy — egyes személyek kiutazási kérelmének megta­gadása miatt — egy kisebb csoport ismét tiltakozó felvo­nulást tartott csütörtökön reg­gel a moszkvai Arbaton. Ez a harmadik ilyen megmozdulás. Mivel a kis létszámú tünte­tések helyszíne azonos, ezek provokatívnak tekinthetők. A szovjet hatóságok nem léptek fel a résztvevőkkel szemben, csakis arra törekedtek, hogy elejét vegyék a tüntetők és a járókelők összecsapásainak, a verekedések résztvevőit vet­ték csak őrizetbe. Az incidenseket feltehetően az úgynevezett „ljuberek” provokálták. Ezek a fiatalok egy Moszkva környéki ipar­városról (Ljuberci) nevezték el magukat, innen jött első csoportjuk s a maguk eszkö­zeivel — sokszor ököllel — próbálnak nekik tetsző ren­det teremteni az utcákon. Kormányszóvivői tájékoztató ’ (Folytatás az 1. oldalról) • Az MTI kérdésére Bányász Rezső beszámolt arról, hogy a népi ellenőrzés milyen kö­vetkeztetéseket vont le az újonnan átadott lakások mi­nőségével és a szavatossági kötelezettségek teljesítésével .kapcsolatos vizsgálat nyo­mán. A népi ellenőrök meg­állapították, hogy nincs lé­nyeges előrehaladás, javulás a lakások minőségét illetően. A lakásárak növekedtek, az igények fokozódtak, s úgy tű­nik — mondotta —, hogy ez­zel együtt a feltárt hibák is nagyobbakká váltak. A la­kosság ezzel kapcsolatos elé­gedetlensége teljes mérték­ben indokolt. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának ta­pasztalatairól (a Magyar Nemzet kérdésére) a szóvivő elmondta: az alapvető gond az általános iskolai oktatás­ban van. Tantervűket jó né­hány évvel ezelőtt modern pedagógiai koncepciók alap­ján állították össze, de úgy tűnik, nem számoltak kellő­képpen a gyermekek fizikai, pszichikai adottságaival, te­herbíró képességükkel. A túlméretezett tananyag azt eredményezte, hogy sok gyerek még az alapvető is­meretek — írás, olvasás, egy­szerű számtani feladatok — elsajátításával is elmaradt. A vizsgálat azt is megállapítot­ta, ‘hogy a közoktatási rend­szer egyes működési zavarai nemegyszer az iskolahálózat személyi, tárgyi, illetve költ­ségvetési hiányaiból is fa­kadnak. A kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz az okta­tási körülmények javításá­ra, de nagy szerepe van a jövő nemzedék nevelésében a családoknak is. A kellően megalapozott általános mű­veltség elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gaz­dasági kihívásoknak megfe­leljünk, a termelésben fel­zárkózzunk a világszínvonal­hoz. A tavalyi pénzügyi-gazda­sági ellenőrzések tapasztala­tait érintve, (a Népszava tu­dósítójának válaszolva) ki­emelte, hogy még- mindig na­gyon sok példa van a válla­latoknál a gazdálkodási fe­gyelem megsértésére, az együttműködési megállapo­dások betartásának hiányos­ságaira. Mindezekért első­sorban a vállalati gazdálko­dás gyengesége, gyakran a lehetőségeket meghaladó köl­tekezés okolható. Az ellenőr­zések alapján megállapítha­tó: nem javult számottevően a gazdálkodási morál. A magyar bankrendszer most lezajlott átalakításának külföldi fogadtatásával kap­csolatos kérdésre (Magyar Rádió külföldi adások) kifej­tette: összességében a változ­tatásokat pozitívan értékel­ték. A véleményekből kitű­nik: ismerik és elismerik el­határozott lépéseink lényegét, annak fontosságát, hogy a mostani változások szervesen illeszkednek gazdasági re­formfolyamatunkba. A Tiszatáj című folyóirat sorsáról — a Magyar Nemzet kérdése utalt arra, hogy ez az •irodalmi és kulturális lap hó­napok óta nem jelenik meg — Bányász Rezső a követke­zőket mondotta: — Ismeretes, hogy a Tisza­fái című Szegeden megjelenő megyei folyóirat fenntartója tavaly a kiadvány átszerve­zését határozta el. A lap ezért 1986. második fél évében nem jelent meg. A múlt év vége •felé az új sajtótörvény elő­írásainak megfelelően a lap gazdája, a Csongrád Megyei Tanács javaslatot tett a szer­kesztőség új összetételére. Ja­vaslatukkal egyetértve — a sajtótörvény, illetve annak végrehajtási rendelete értel­mében — a Tiszatáj szerkesz­tőbizottságának elnökévé Tóth Béla József Attila-díjas írót, a szegedi Somogyi-könyv­tár igazgatóját, főszerkesz­tőjévé dr. Kaposi Márton egyetemi docenst, főszer­kesztőhelyettesévé pedig dr. Lengyel András irodalomtör­ténészt neveztem ki. Meg­kapták kinevezésüket a szer­kesztőbizottság tagjai és a szerkesztőség más munkatár­sai is. Ezt követően, rögtön megindult a műhelymunka és úgy értesültem, hogy az 1987. január—februári összevont szám március elején megje­lenik. A Tájékoztatási Hivatal el­nöke végezetül beszámolt ju­goszláv kollégájával, Szveto- zar Durutovics szövetségi sajtótitkárral folytatott meg­beszéléseiről. Strada Hungarorum, a ma­gyarok útja — történészek számára ismerős fogalom ide­haza csakúgy, mint Itáliában, őseink a középkorban ezen te­relték az Alföldről Milánó­ba és a Pó-síkság gazdag vá­rosaiba a marhacsordákat. Padova egyetemén már 1221- ben oktattak magyar diákot, utóbb pedig — mint azt Bonfini, Mátyás király olasz történetírója feljegyezte —az uralkodó ,,második Itáliává” kívánta tenni Pannóniát, fe­lesége, Beatrix kedvéért. Ke­gyelettel őrzik mindkét or­szágban a garibaldisták, a független Olaszországért küzdő magyar hősök emlékét. A magyar—olasz kapcsola­tok méltatásában tehát min­denképpen indokolt a törté­nelmi jelző, Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének február 17-én kezdő­dő római látogatása kiemel­kedő esemény Budapest és az örök város újkori együtt­működésében, amelynek his­tóriájában mérföldkőként tartják nyilván miniszterel­nökünk első, 1975-ben foly­tatott római eszmecseréit. Két évvel később, 1977 júniusá­ban Kádár János itáliai útja gazdagította újabb lehetősé­gekkel kapcsolataink elmélyí­tését. 1984 tavaszán Bettino Craxi kormányfő vendéges­kedett hazánkban. Lázár György küszöbönál­ló római tárgyalásai jó al­kalmat nyújtanak majd a kétoldalú kapcsolatok átte­kintésére, a gazdasági együtt­működés fejlesztését akadá­lyozó tényezők fölkutatására és kiiktatására, s tágabb ér­telemben az európai bizton­ság és a leszerelés lehetősé­geinek kölcsönös elemzésére. Olyan időpontban látogat a magyar kormány vezetője az Olasz Köztársaságba, amikor különösen fontos a különbö­ző társadalmi és gazdasági berendezkedésű államok veze­tő politikusainak párbeszéde, Hazánk megkülönböztetett fe­lelősséget érez Európa és a világ békéje, biztonsága iránt, s — mint arról az olasz ál­lamférfiak megnyilatkozásai is tanúskodnak — hasonló ál­Shultz Nicaraguáról Nicaraguában „változást kell elérni” — jelentette ki csütörtökön Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz nyíl­tan a sandinista rendszer megdöntésére célzott, bár ezt nem mondotta ki. Az ameri­kai külügyminiszter azt kö­vetelte, hogy a kongresszus továbbra is nyújtson katonai támogatást az ellenforradal- mároknak és ismét azzal vá­dolta meg Nicaraguát, hogy „fenyegetést jelent az Egye­sült Államok nemzetbiztonsá­ga”, valamint a szomszédos országok számára. Dél-afrikai letartózfafottak A hazai és külföldi tilta­kozástól, tartva a dél-afrikai kormány csütörtökön 4000 po­litikai letartóztatott nevét tar­talmazó listát adott át a par­lamentben, s elismerte, hogy az őrizetbe vettek között 281 fiatalkorú, s közülük’ három 12 év .alatti gyermek. Pre­toriát erőteljesen bírálják amiatt, hogy vádemelés nél­kül őrizetben tart fiatalkorú­akat. A szóban forgó listán olyan személyek szerepelnek, akik 30 napnál régebben van­nak a különféle börtönök­ben. Az újab adatok szerint így 13 ezerre emelkedett azoknak a személyeknek a száma, aki­ket a nyolc hónapja beveze­tett rendkívüli állapot ren­delkezései alapján tartanak bebörtönözve. Az őrizetbe vettek száma jóval magasabb is lehet. T el Zaatar. E név egy messzehangzó tragédia emlékét idézi fel az újságol­vasóban. Aki a hetvenes évek közepén is figyelt már a vi­lág dolgaira, aligha törölhet­te ki emlékezetéből azt a pa­lesztin menekülttábort, ame­lyet heteken át ostromoltak a libanoni keresztény erők osz­tagai. A falangista milíciák, a mai- elnök, Amin Gemajel apjának. Pierre Gemajelnak utasítására rontottak rá a bej­rúti keresztény negyedben fekvő két menekülttáborra, hogy kifüstöljék onnan a pa­lesztin fegyvereseket. A kö­rülzárt nyomortelepek lakói harcosaikkal együtt minden­re elszántan védekeztek, míg végül az éhség és a betegsé­gek olyan szörnyű helyzetet teremtettek, hogy Tel Zaatar és a másik tábor elesett- De amíg betelt a végzete, ezer­nyi iszonyú hír és fénykép járta be a világot bekötözet- len, súlyos sebesültekről, éhen- halt gyerekekről, összeaszott, csonttá soványodott élőhol­Esti kommentár Tábor­mementó takról. A falangisták kímé­letet nem ismerő blokádján csak a teljes pusztulás előtt pillanatokkal volt képes át­hatolni a nemzetközi felhá­borodás küldte segítség. Nos, 12 esztendővel később Bejrútban ismétli magát a történelem. Újra palesztin menekültek táborai vannak áthatolhatatlan blokád alatt. Több tízezer ember hónapok óta nem jut megfelelő éle­lemhez, hosszú hetek óta sem gyógyszer. sem köt­szer nem került be az ost­romlott táborokba. Éhínség pusztít, járvány fenyeget, a Tel Zaatar-inál is iszonyato­sabb tömeghalál rémét jö­vendölik a jelentések. Az ost­romlók ezúttal nem a ke­resztény falangisták, hanem a palesztinokkal azonos val- lású, mohamedán Amal-gár- disták. Az Ama! Libanonban egyre nagyobb erőt képvise­lő siita muzulmánok legna­gyobb harci szervezete, amely úgy látszik eltökélte, hogy a maga módján dönti el a pa­lesztin kérdést az országban. Minden nemzetközi közve­títés hiábavaló volt eddig: a vöröskeresztes autók az élel­miszer- és gyógyszerszállít­mányokkal rendre visszafor­dulnak a táborok közeléből. A siita ostromlók nem lazí­tanak a blokádon. Odabent- ről pedig rémületes hírek jönnek. Állítólag a bezártak közül sokan a múlt héten már feloldozást kértek pap­jaiktól, hogy megszeghessék a szigorú vallátsi tilalmat, amely a poklot ígéri az em­berhúst evőknek! Ezen a héten már hangos lett a világ: neves politiku­sok, kormányok próbálnak közbenjárni, a végső pusztu­lás szélén álló több tízezer palesztin érdekében. Eddig mindhiába — az Amal nem enged. Sok idő pedig már nincs — még néhány nap. esetleg egy hét és egy még szörnyűbb tragédia fogja, el­homályosítani Tel Zaatar mementóját. Avar Károly 2 NÓGRÁD - 1987. február 13., péntek Craxi kormányfő Budapesten 1984-ben láspontra helyezkednek a Ti- beris partján is. Meglehet, a nemzetközi helyzet megíté­lésében nézeteink nem min­denben egyeznek, annyi azon­ban bizonyos, hogy a kelet— nyugati párbeszéd folytatásá­ban, az európai biztonság fel­tételeinek megteremtésében, az enyhülés légkörének meg­szilárdításában Itália is ér­dekelt. Ami a két ország kapcso­latainak gazdasági szféráit il­leti, nem titok, hogy számunk­ra rendkívül hátrányos — és az Olaszországgal folytatott kereskedelemben is meghatá­rozó tényező — az EGK szi­gorú rendszabályainak alkal­mazása, a GATT-tagságunk ellenére is kedvezőtlenül ha­tó diszkrimináció. A múlt év­ben Magyarországon járt ma­gas szintű olasz gazdasági küldöttségek részletesen tájé­kozódhattak törekvéseinkről. Tapasztalhatták, hogy ré­szünkről nincs akadálya az érvényben lévő, mintegy fél­száz kooperációs szerződésen túlmenően kibővíteni az együttműködést, nem utolsó­sorban oly módon, hogy a magyar—olasz vegyes válla­latok által előállított termé­keket harmadik piacon köl­csönösen előnyös feltételek­kel értékesíthetnék. Ehhez természetesen ki kell mun­kálni a megfelelő, mindkét fél számára előnyös pénzügyi feltételeket. Nemcsak a statisztikák, hanem a magyar kulturális közvélemény is tanúsítja, mi­lyen népszerű nálunk az < lasz irodalom, a filmművészet és az újkori drámairodalom leg­frissebb termése. Ebben a tekintetben együttműködé­sünk korántsem kiegyensúlyo­zott. Kultúránk rangos köve­tei ritkán találnak bebocsá­tásra Itáliában, ami bizonyá­ra nem kerüli el a rövidesen kezdődő magas szintű ma­gyar—olasz eszmecserék rész­vevőinek figyelmét. Hazánk kereskedelmi part­nerei között Olaszország a ha­todik helyen all, a tőkésor­szágok között pedig az NSZK és Ausztria után a harmadik. Lázár György római tárgya­lásaitól a magyar közvéle­mény azt várja, hogy Buda­pest és Hóma kapcsolatai di- namikusaöoan fejlődnek majd, ami megfelel mindkét nép érdekeinek, s egyben hozzá­járul az európai légkör ja­vulásához is. Gyapay Dénes Thatcher figyelmezteti Reagant zös álláspont” kialakítására sürgesse a „létfontosságú ér­dekeiket érintő SDI-program tárgyában”. „Thatcher asszony váratla­nul nyers figyelmeztetésben részesítette a Reagan-kor- mányzatot. amiatt, hogy az minden jel szerint eltökélte a csillagháborús fegyverek vi­lágűrbeli kikísérletezését — tekintet nélkül szövetségesei­nek ellenzésére” — állapít­ja meg csütörtöki jelentésé­ben a brit konzervatív kor­mányhoz közel álló The Daily Telegraph diplomáciai fő­munkatársa. Londonban rendkívül szo­katlannak és figyelemre mél­tónak minősítették azt a tényt, hogy Margaret Thatcher brit kormányfő szükségesnek ta­lálta nyilvánosan figyelmez­tetni Reagan elnököt szövet­séged kötelezettségeire a csil­lagháborús program felgyorsí­tására irányuló amerikai ter­veket illetően. Brit megfigye­lők szerint a nyugat-európai országok nyugtalanságának mértékére jellemző, hogy Thatcher asszony Bettino Craxi olasz kormányfővel tartott szerdai közös sajtóér­tekezletét használta fel arra, hogy európai partnereit „kö­Egyiptomi népszavazás Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtökön népszavazást tartottak Egyiptomban. A referendumnak azt kell meg­határoznia, hogy a szavazók egyetértenek-e a parlament feloszlatásával. A népi gyű­lést — az első kamarát — Hoszni Mubarak elnök febru­ár 4-én, amikor a referendu­mot kiírta, gyakorlatilag be­rekesztette. Az elnöki dekrétummal az ellenzéki pártok egyetértettek. Ez még valószínűbbé teszi azt a máskülönben is szinte biz­tos feltevést, hogy Mubarak rendelkezését az ötvenmilliós ország voksolásra jogosult ti­zennégymilliónyi választója jóvá fogja hagyni. A referendum a délutáni órákban rendzavarások nélkül folyt, kezdetben láthatólag alacsony, később élénkülő részvétellel. Az alkotmány szeriht a re­ferendum után a legfőbb köz­jogi méltóság hatvan napon át rendeleti úton intézheti Egyiptom ügyeit, de azután ki kell írnia az országos vá­lasztásokat A kairói napisaj­tó — amely kormánykézen van — úgy értesült, hogy a parlamenti választásokat ápri­lis 9-én fogják megejteni.

Next

/
Thumbnails
Contents