Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

W.ÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA XLIII. ÉVF., 37. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 13., PÉNTEK Ulest tartott a Minisztertanács Kormönyszőuiuöi tájékoztató / N B tartalomból: Jövőnk a tét! (3. oldal) Fakultáció Karan cs- lapujtőn (4. oldal) Nógrádi kertbarátok 0. oldal) A nyilvánosság erősítése Az átalakítás programja Ä Szovjetunió országépítő munkájának feladatairól, a társadalom mélyreható átala­kításának folyamatairól tájé­koztatta csütörtökön a magyar sajtó munkatársait a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Az SZKP Központi Bizott­sága januári ülésének tükré­ben szólt a tennivalókról. Mi­ként elmondta, a testület ta­nácskozásán felmérték az SZKP XXVII. kongresszusán elhatározott gyorsítás prog­ramjának eredményeit, mély­rehatóan elemezték a kibon­takozást gátló tényezőket, s konkrét feladatokban fogal­mazták meg a fejlődés iránya­it. A Központi Bizottság ön­kritikusan, elvi megközelítés­ben értékelte a folyamatokat, s a vélemények ütközésének is teret engedő élénk vitákban alakította ki a helyzet meg­ítélését és a fejlődés irányait rögzítő határozatát. A testület állást foglalt amellett, hogy tovább kell folytatni a gazdaság és a társadalom átalakításának programját, s ennek legfon­tosabb eszközeként a nyilvá­nosság erősítését, a szocialis­ta demokrácia átfogó kibon­takoztatását. a kádermunka színvonalának emelését jelölte meg. A demokrácia kitelje­sedésének folyamatába il­leszkedve több olyan új tör­vénytervezetet dolgoztak ki, illetve készítenek elő, amely széles körű társadalmi vita után emelkedik törvényerőre —- mondotta Borisz Sztukalin, Óvári Miklós a XXII. kerületben Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros XXII. kerületébe látogatott. A prog­ram a kerületi pártbizottsá­gon kezdődött, ahol Kober Ferenc első titkár és Varga Kovács János tanácselnök adott tájékoztatót a városrész életéről. Ezt követően Óvári Miklós felkereste a Gyufaipa­ri Vállalat budafoki gyárát. A gyufagyár megtekintése után a Páva Ruhagyárba lá­togatott el a Központi Bizott­ság titkára. A délutáni órákban Óvári Miklós, a gyümölcs- és dísz­növény-termesztési fejlesztő vállalatnál a kerület dolgo­zói részére időszerű politikai kérdésekről tartott előadást. A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács megtár­gyalta az 1986. évi népgazda­sági terv végrehajtásáról, a pénzügyi-gazdasági ellenőr­zésről, valamint a népi el­lenőrzés 1986. évi munkájá­ról és ellenőrzési tapasztala­tairól szóló jelentéseket. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak a lakásépítés mi­nőségéről, a szavatossági kö­telezettségek teljesítéséről adott jelentését. Ennek kap­csán megállapította, hogy az elkészült lakások minősége és a szavatossági kötelezettségek teljesítése sok tekintetben to­vábbra is kifogásolható. Utasí­totta az illetékeseket a szük­séges intézkedések meghozata­lára. A Minisztertanács tudo­másul vette a tankötelezett­Központi kezdeményezéshez kapcsolódva nyolc témavizs­gálatot tartott tavaly a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának kereskedelmi fel­ügyelősége. így került sor a csecsemőruházat-forgalmazás, az építőanyag-, az élelmiszer­értékesítés, a vendéglátás ál­talános fogyasztói érdekvé­delme ellenőrzésére, valamint az idegenforgalmi vizsgálatra, a húsértékesítés, a ruházati magán-kiskereskedelem és a vendéglátóüzletek osztályba- sorolásának ellenőrzésére. Saját kezdeményezésre vet­ték szemügyre a kereskedel­mi felügyelők a kistelepülé­sek áruellátását, a szeszesital­értékesítés gondjait, az élel­miszer-szállítók tevékenysé­gét és — gyorsvizsgálat kere­tében — a tüzelőanyag-for­galmazást. A fogyasztói érdekvédelem­ben bekövetkező, átütő mér­tékű javulásról a .tavalyi vizs­gálatok tapasztalatai alapján sem lehet még szó. Az ellen­őrzés egyik klasszikus mód­szere, a próbavásárlás kifogá­solási aránya a megelőző évi B A Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalat az elmúlt esztendőben árbevételi tervét 105 százalékra teljesítette, az egy főre jutó termelési érték — változatlan áron — nyolc százalékkal nőtt a bázishoz képest. A vállalat 1986-ban hét új termékkel gazdagította kínálatát, köztük a BNV-dí- jas Salgó tortacsaláddal. Er­re az évre az árbevételt 14, míg a nyereséget 6 százalék­kal kívánják növelni a ter­vek , szerint. Képünk a me­gyeszékhelyen levő, 2. számú üzemben készült, ahol na­ponta átlagosan 15 tonna ke­nyeret sütnek, amely főként Salgótarján és környéke üz­leteibe kerül. ségi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót és megbízást adott a tapasztalatok haszno­sítására. ☆ Bányász Rezső, a kormány- szóvivői értekezleten elsőként a közleményben szereplő té­mák közül a tavalyi népgaz­dasági terv teljesítésének ta­pasztalatairól szólt (a Magyar Hírlap kérdésére). Elmondot­ta: a Minisztertanács fő meg­állapításai lényegében azono­sak voltak azzal az értéke­léssel, amit az MSZMP KB adott tavaly novemberi ülé­sén. Ugyanakkor — tette hoz­zá — a Központi Statisztikai Hivatal beszámolója a tava­lyi munkáról további gyen­geségeket tárt fel, olyanokat, amelyeket az év vége előtt még nem lehetett látni. A kormány mindezek alapján számba vette, hogy az egyes tárcáknak milyen konkrét és haladéktalan feladatai van­nak a gazdaságszervező mun­kában. Ezek a tennivalók 15,7 százalékról tavaly 17,9 százalékra emelkedett. 18 ezer 600 tételnél megejtett minő­ségvizsgálat viszont a koráb­bi 2,1 százalék helyett, tavaly 9,2 százalékos kifogásolási arányt hozott, ami egyértel­mű jele, hogy a kereskede­lemben forgalomba hozott áruk minősége egyáltalán nem javul. A maszekoknál legtöbb al­kalommal a fagylalt minősé­gét kellett szóvá tenni: majd­nem minden második meg­vizsgált fagyi nem felelt meg a minőségi követelmények­nek! Az állami és a szövet­kezeti szektorban a szén és az építőanyagok gyenge mi­nősége szembetűnő — az elő­zőhöz hasonló arányú volt a kifogásolási arány is. Valamelyest csökkent a felügyelőségnél tett vásárlói panaszok száma, közülük a jogos észrevételek aránya to­vábbra is igen magas. Mindezek egyenes követ­kezménye, hogy nőtt a fele­lősségre vonások száma és a vizsgálatokhoz mért aránya is. Ami az egyes vizsgált nem térnek el a novemberi KB-határozatban megjelölt, az egységes cselekvés alapjá­ul szolgáló feladatoktól. A tervezett munkaerő-át­csoportosításokkal foglalkoz­va (a Népszava kérdésére) a szóvivő felidézte, hogy erről a témáról az utóbbi időben számos fórumon tárgyaltak, s a közvéleményt is foglalkoz­tatja. A kormány is nyomon követi ezeket a folyamatokat és megteszi az előzetes in­tézkedéseket. Jelenleg még nem lehet pontos számot em­líteni, megalapozatlan len­ne akár tíz-, akár százezrek­ről beszélni a munkaerő- mozgással kapcsolatban. Az lenne kívánatos, hogyha a gazdasági eszközök révén gyorsulna fel az átcsoporto­sítás, s a munkaerő abba az irányba mozdulna, ahol a leg­hatékonyabban, a leggazdasá­gosabban lehet foglalkoztatni — hangoztatta. (Folytatás a 2. oldalon) szakmákat illeti, a legtöbb feltárt szabálytalansággal to­vábbra is a vendéglátás szol­gált, noha ezek aránya né­hány percenttel csökkent. Do­bogós helyre került a ruhá­zati szakma — elsősorban a magán-kiskereskedők vizsgá­lata és a kisiparosoknak cím­zett intézkedések következté­ben. A megelőző évihez hasonló volt tavaly a szabálytalansá­gokon belül az árdrágítás és a vásárlók más módon való megkárosítása, jelentős emel­kedést mutat viszont a gaz­dálkodási kötelesség megsze­gése, a bizonylati fegyelem megsértése, a hamis termék- jelzés és a minőségtanúsítás hiánya. A felügyelőség első­sorban a fővárosi kerületi ta­nácsoknál tett szabálysértési feljelentést a számlát adni és minőséget tanúsítani nem haj­landó kisiparosok, gmk-k el­len. Jogtalan bevétel miatt 508 ezer forintot vont el tavaly a kereskedelmi felügyelőség. A vevőket 35 ezer forint ösz- szegben kártalanították. Kép: Bábéi A kereskedelmi felügyelőség tapasztalatai nysmía Nem javult a forgalomba hozott áruk minősége A kettős jubileum jegyében Vállalkoznak a kohászbrigááok Megközelítőleg 9000 tonna hegesztett csövet gyártanak ez évben az SKÜ Rapistan-Salgó üzemében, Bátonyterenyén. Újdonság a háromnegyed és egy coll méretű vezetékcső készítése, amelyek víz- és fűtésszereléshez használha­tók. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai ezekben a napokban teszik meg éves vállalásaikat. Az idén emlékezünk meg a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. és a Nógrád—Keme­rovo kapcsolat 20. évforduló­járól, s e kettős jubileum je­gyében indították a munka­versenyt a vállalatnál. Megyénk legnagyobb nehéz­ipari üzemében 136 szocialista brigád 2162 taggal dolgozik. A vállalások komolyságára jellemző, hogy húsz munkás­közösség a Vállalat kiváló brigádja címet szándékozik megpályázni. Ezen kívül ki­lencvennégy brigád az arany, huszonegy kollektíva az ezüst, egy brigád a bronz fokozat el­nyerését tűzte ki célul. A szak- szervezeti bizottság ajánlások közreadásával segíti a fel­ajánlások célirányos megtéte­lét. A brigádok vállalásai első­sorban a termelési és gaz­dálkodási célkitűzések teljesí­tését szolgálják. Előtérbe ke­rült az anyaggal és az ener­giával való takarékosság, mint a költségek mérséklésének egyik fontos lehetősége. Mi­vel a termelési feltételek nem éppen ideálisak, a közösségek legtöbbje vállalkozik újítá­sokra, a termelékenységet fo­kozó, a munkát megkönnyítő, a biztonságosabb munkát elő­segítő ötletek bevezetésére. Fontosnak tartják a brigá­dok a közhasznú társadalmi munkát. Az együttes vállalás 85 ezer 180 Őrára szól. ön­kéntes vállalásuknak a kol­lektívái? a termelőmunkában, a gyár környékének szépítésé­ben, iskolák, óvodák patro- nálásában szándékoznak ele­get tenni. A készülő munkaverseny- vállalásokból természetesen nem maradhat ki a tanulás sem. A kohászkoilektívák tag­jai közül huszonheten közép­iskolában, huszonhatan főis­kolán, illetve egyetemen ta­nulnak tovább, A szakmai képzésre való törekvést mu­tatja, hogy százharmincnyol- can vállalták valamilyen szak­mai tanfolyam elvégzését, s több mint kétezren politikai képzésben vesznek részt. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar parlamenti küldöttség Csütörtökön befejezte négy­napos hivatalos, baráti látoga­tását a Bolgár Népköztársa­ságban a magyar országgyű­lés küldöttsége. A delegáció Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a parlament elnökének veze­tésével a Bolgár Népköztár­saság Nemzetgyűlésének meg­hívására tett látogatást Bul­gáriában. Az utolsó napon Szófiában zárómegbeszélést tartott a két ország törvényhozásának tár­gyalóküldöttsége. A találko­zón Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a bolgár nemzetgyűlés elnöke és Sarlós István egya­ránt hasznosnak ítélte a ma­gyar parlamenti képviselők bulgáriai látogatását. Egye­bek között megállapodtak ab­ban, hogy szélesítik a két par­lament közötti kapcsolatokat. Az Országgyűlés elnöke ma­gyarországi látogatásra hívta meg Sztanko Todorovot. Az Országgyűlés küldött­sége csütörtökön hazaérkezett Szófiából. A delegáció foga­dására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Venelin Ko- cev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Ágrcmnnovációs találkozó Agrárinnovációs találkozót rendezett csütörtökön Gödöl­lőn, mintegy 200 szakember részvételével, a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Az ifjúsági szövetség ugyanis, mint a megnyitón elmondták, a fia­tal agrárértelmiséget is moz­gósítani kívánja a gazdaság megújulásához. E cél érdeké­ben egyebek között szorgal- j mázzá, hogy a mezőgazdasá- (gi üzemekben is alakuljanak ■ ki azok as ifjúsági Közösségi munkavállalási formák, ame­lyekben az üzemvezetés anya­gilag is érdekeltté teheti a KISZ-tagságot egy-egy konk­rét szakmai fejlesztési feladat megoldásában. A találkozón az Alkotó If­júság Egyesülés kézdeménve- zésére szellemitermék-árve- rést is rendeztek a gazdasá­gos anyag- és energiafelhasz­nálás, a mikroelektronikai és a biotechnológiai fejlesztés 16- makörében.

Next

/
Thumbnails
Contents