Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Egyesületek ideie Á Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Ügy tetszik, az egyesületek, a társaságok alakulásának, tevékenységük kibontakozásá­nak idejét éljük hazánkban. Közülük mind nagyobb figyel­met kelt hatékonysága és ak­tivitása következtében az 1985. május 20-án Kaposvá­ron megalakult, illetve meg­újult Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társaság — egyesület —, amely az 1904 nyarán létrejött egyesü­let haladó hagyományait foly­tatja, s programját a múzsák testvérisége jegyében állítot­ta össze. Vállalta, hogy az irodalom szervezésén túl a képző-, ze­ne- és színházművészet kép­viselőit is aktivizálja, köz- művelődési tevékenységét pe­dig mind szélesebb körben bontakoztatja ki, külföldön kifejtett tevékenységével pe­dig (az illetékes szervekkel egyeztetve) részt vállal a kul­turális kapcsolatok őrzésében és továbbfejlesztésében. A Berzsenyi-hagyományok ápolásán túl a társaság fel­adatának tekinti a szűkebb ré­gió (Somogy, Vas) irodalmi, művészeti életének patronálá- sát is. A társaság megújulása óta igen gyorsan országos ha­tókörűvé vált s múlt év vé­gén tartotta első közgyűlését Budapesten. A beszámolóban is szere­pelt, hogy az alakuló közgyű­lés óta a taglétszám csaknem négyszeresére növekedett. Je­lenleg 502 tagja van a társa­ságnak, rendes tag 488, pár­toló 14 továbbá hat intéz­mény lépett eddig a tagok so­rába. Területi megoszlás sze­rint, Budapesten 218. Kapos­váron (Somogy) 112. Szombat­helyen (Vas) 30, az ország többi településén 128, külföl­dön (USA, Kanada, Finnor­szág, Svédország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Spanyolország) 14 tagja van ■ társaságnak. Salgótarjánból ketten lép­tek a társaság tagjai sorába. A többi között 74 író iroda­lomtörténész, 57 újságíró, szerkesztő, valamint zenészek, képzőművészek, fotósok, szí­nészek, színházi rendézők, népművelők, könyvtárosok, középiskolások és egyetemis­ták, pedagógusok stb. tevé­kenykednek a társaságban az ipari, a mezőgazdasági, az intézményi kollektívákon, szo­cialista brigádokon kívül. A közvéleményben rendkí­vül jó híre van a társaság­nak, amit elsősorban a ki­emelkedő rendezvények és a kiadványok visszhangja vál­tott ki. A társaság egyik fő célját, a Berzsenyi-hagyomá- nyok ápolását, a költő élet­művének mélyebb megismer­tetését a többi között ered­ményesen szolgálta a Berzse­nyi-szavalóverseny, az -emlék­estek és a tudományos em­lékülés, a Berzsenyi-dokumen- tumkiállítás, a Berzsenyi Kin­cses Kalendárium (a tartal­mas és színes kötet még kap­ható Nógrádban is), az emlék­helyeken tartott koszorúzások és megemlékezések, Martyn Ferenc Berzsenyi-rajzainak kiadása levelezőlap formájá­ban és így tovább. A tervekhez képest az el­múlt időben kevesebb idő ju­tott az irodalomszervező te­vékenységre. találkozók, mű­vészeti rendezvények szerve­zésére, az irodalom népszerű­sítésére, bár ilyen események is voltak, például a kalendá­rium könyvpremierje két hely­színen a Liszt- és a francia irodalmi est, közös kiállítás, két irodalmi értéket képviselő rejtvényfüzet megjelentetése. A társaság jelentős anyagi és erkölcsi támogatást kapott a Művelődési Minisztérium­tól, Kaposvár, Marcali, So­mogy és Vas megye tanácsa­itól, az egyházashetyei tsz- től. Az országos versmondó- verseny lebonyolítását a me­gyei művelődési központok, a budapesti Berzsenyi Gimná­zium segítette. A tagság se­gítséget nyújtott emléklapok, -plakettek készítésével, rajzok, kéziratok közreadásával, szer­kesztői, terjesztői feladatok társadalmi munkában történt vállalásával. Mint hírül ad­tuk, a Berzsenyi-társaság meghirdette a Mi a haza ma? című pályázatot. Több szerv, intézmény már különdíjat ajánlott fel. A társaság programja 1989- ig rendelkezésre áll. Hogy csak néhány példát említ­sünk, az elődök hagyományai­nak megfelelően tervezik mű­vészi-alkotói értékű kéziratok megjelentetését, legyen az re­gény, elbeszélés vagy verses­kötet, esetleg esszék, jegyze­tek sorozata. Elnökségi dön­tés alapján idén megteremtik Sütő András kötete megjelen­tetésének feltételeit A társaság kezdeményezi, hogy Berzsenyi Dániel szüle­tésnapja körül (május 7.) min­den évben és lehetőség sze­rint az ország minden táján szervezzenek irodalmi napo­kat. Ezek középpontjában a névadó munkásságának meg­ismertetése. illetve a mai ma­gyar irodalom népszerűsítése álljon. A Berzsenyi irodalmi napok első megrendezésére idén május 7—10. között ke­rül sor. A társaság Egyházashetyén és Nikién közvetlenül is fel­adatot vállal a szervezésben. A társaság felújítja a hajdan rangos tavaszi képzőművészeti tárlatait, amelyeket három­vagy négyévenként meghívá­sos pályázati rendszerrel szer­vez meg. Először 1988-ra ter­veznek ilyen tárlatot Szom­bathelyen. Utána ciklusszerű váltással a társaság székhe­lyein. A már említett Mi a haza ma? című pályázat eredmény­hirdetésére idén május 7-én kerül sor. Évente legalább egy-egy alkalommal olyan mű­vészeti est megrendezését ter­vezik, ami bizonyítja a mú­zsák testvériségét. Az elsőhöz a feltételeket idén őszre te­remtik meg. A Berzsenyi Dániel-vers- és -prózamondóversenyt három­évenként. rendezik. A koránt­sem teljes felsorolás a társa­ság munkásságának gazdago­dását jelzi, más egyesületek­nek is példát szolgáltatva, esetleg Nógrádban is. T. E. Hangszóró mellett 7 ársalgó(ban) „Hazánk fia” ezúttal ha­zánk (Nógrád) lánya — Liptay Katalin, aki a Társalgó teg­napi adásában a tőle megszo­kott finomsággal kötözött a hangszóró mellé. Hogyisne! amikor a máig alig-alig tár­gya^ meseíró Szentmiklóssy Alajos (Aloyz) és Greguss Ágg4t ugyancsak jóvénájú fa- buláiróval. Kormos Istvánnal, Csohány Kálmánnal, egyné­mely könyvkiadási mizériák­kal — ígéretekkel és valóság­gal — Mikszáth Kálmánnal, bemutatás előtti rádiójáték­kal és még egy sor minden­féle irodalmi földi jóval ke­csegtetett. De, aztán ezt mind be is váltotta. A felsoroltakhoz még Krú­dy köthető — Mikszáth Kál­mán egyik legismertebb mű­véből, Krúdy Kálmán csínyte­vései című elbeszéléséből ké­szített ugyanis hangjátékot a rádió, amelyet tekintettel a Nagy Palóc, Mikszáth szüle­tésének 140. évfordulójára (január 16-án volt amúgy) március 26-án délután három órakor a Kossuth adón ját­szik a Rádiószínház. Ez a sok ínyencséggel megtűzdelt Tár­salgó éppenhogy így fejező­dött be (részlettel a rádiójá­tékból), az útonálló úri be- . tyár, a valóban létezett Krú­dy Kálmán megállít utaztá­ban egy Balassát és elveszi a peres iratait, amiből pedig pénzt remélhet... Folyt. köv. Akinek van érzéke az iro­dalmi érdekességekhez, ösz­szefüggésekhez, aki érdeklő­dik valóban! az irodalmi ér­tékeiről ismert Nógrád iránt és most nem hallotta — va­sárnap az ismétlésben még bekapcsolódhat a Társalgó műsorába. Ajánlom is mind­azoknak, akik alig valamit tudnak a mi tájunk feltűnő­en gazdag irodalmi hagyomá­nyairól: azoknak, akik úgy gondolják, hogy már min­dent tudnak és azoknak is, akik többet mondanak, mint amennyit tudnak. Vagy töb­bet ígérnek. A Társalgó va­lamennyi ígérete beteljesült ugyanis, legfeljebb a végén változott talán valamit a tar­talomjegyzékhez képest (Akik ugatnak című Mikszáth-no- vella helyett a már említett Krúdy Kálmán csínytevései szerepelt részletben). Megtudható a Társalgóból —, mi lett a sorsa (előtte még. hogy mi volt a története szü­letésének) a Kormos István költő és Csohány Kálmán grafikus nagy sikert megért közös kuriózumkö telének? Érdekes, és jellemző „ütköz­tetésként” szembesülhetünk éppen ezen a ponton a mind­össze vagy kétezer példány­ban (ötszáz plus*) megjelent NÓGRÁD r 1987. február 11., szerda Szegény Yorick utólag! il­lusztrált változatának és e változat kiadásának sikerével. Elfogyott egy szálig. Jó ré­gen. Megjelenése környékén akadt riporter (most beját­szásban hallható volt ő is^ aki kevésnek találta a pél­dányszámot, és persze, hogy vök magyarázat is. És felhőt­lenre festett jövő „egykettőre kiadjuk újra, bármikor újra nyomható és ez jó üzlet is.. stb. Két év elteltével i>csök kent optimizmussal ma már csak az hallható ki ebből az egészből, hogy ha lesz elég jelentkező (?!), akkor talán ki adják újra, s hogy most új örömhír járja: másodszor is közönség elé kerül az egy­szer hasonmás kiadásban már napvilágot látott (és azonnal elfogyott) Nógrád megyei mo­nográfia, a Mocsáry-féle. örüljünk ennek. Dobos Szilvia versösszeállí­tásában porka havak hullot­tak és betakartak mindent. Varsányi Anikó rendezése, Kiss Gyöngyi zenei szerkesz tése, Mádi Szabó Gábor, Má- csai Pál, Máté Gábor vers­mondása és a „földi” Liptay Katalin avatott műsorvezeté­se végig érdekes-tartalmas, s ezúttal előttünk. nógrádiak előtt különleges élményt nyújtó irodalmi műsort ered­ményezett. <T. Pataki) A holdújévet várva „Paji" tanár Laoszból Megszólalt a csengő a Job­bágyi Általános Iskolában, zsivajgó gyerekek siettek az udvarra. Utánuk lépett ki az óraadó, Kongsaysak Phaybo- un, a Laoszból érkezett vien- tianei születésű fizikatanár. — Hogyan került a távol­keleti ország fia a jobbágyi iskolába? — Még kamaszfejjel dön­töttem el, hogy a fizikát az átlagnál elmélyültebben aka­rom megismerni — kezdte Kongsaysak Phayboun. — Er­re az államközi megállapodás nyújtott lehetőséget, és én már odahaza beszéltem anyanyel­vemen kívül az angolt, a franciát és a magyart. Buda­pesten az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem természet- tudományi karán, fizika sza­kon kezdtem tanulni még 1976-ban. Nyelvi nehézségeim adódtak, amiért átkerültem az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára. Miután 1983-ban megkaptam a diplomámat, magyar leányt vettem fele­ségül, akivel az iskolában is­merkedtem meg. Első mun­kahelyem a selypi szakmun­kásképző intézet kollégiuma volt, ahol nevelőként dolgoz­tam. Később a tanítás mel­let döntöttem, ezért 1986 szeptemberében átjöttem eb­be az iskolába. A környéken, Petőfibányán lakunk egy ta­nácsi bérlakásban. — Milyennek képzeli a jö­vőjét? — Erős szálak fűznek ide. Már kértem a letelepedési engedélyt, de még nem kap­tam meg. A kisfiam, Kong­saysak Dániel két és fél éves. Szeretném, ha több nyelvet is beszélne, mert már most két nyelven szólunk hozzá a feleségemmel. — Hogyan telnek a napjai? — A tanítás után, mikor hazamegyek, temérdek tenni­való vár rám, mint általában a fiatal házasokra. Laoszban szinte mindenki énekel és •. . .v. Korizni jó... Végállomásból szabadidő-központ Néhány vállalkozó szelle­mű ember elhatározta, hogy nem hagyja tönkre­tenni a régi 58-as villa­mos műemlék jellegű vég­állomását és környékét. Az ötlet: szabadidő-központ létesítése. Télen korcso­1­lyapálya — amely egyben enyhít a fővárosi jégpá­lyagondokon is — nyáron pedig kemping és más sportolási, szórakozási le­hetőségek várják a kirán­dulókat. gitározik. Nekem is kedvenc időtöltésem a zene, de nem jutok hozzá. Porosán áll ott­hon a gitárom, pedig a fizi­ka után nagyszerűen pihen­tetnek az akkordok... Az or­szágban máshol is, főként Budapesten tanulnak, vagy dolgoznak honfitársaim, ve­lük tartom a kapcsolatot. Időnként pedig ázsiai étele­ket főzök a családomnak — foglalta össze Kongsaysak Phayboun. — Milyen a tanári munká­ja? — Itt azt mondják rólam, hogy nagyon türelmes vagyok. Ez a jellemvonásom segíti munkámat. Fizikát, technikát és rajzot tanítok. A rajzolás, a gitározás mellett egy más szórakozásom volt. Most, hogy tanítom is, Szurdokpüs­pökibe, egy rajztanárhoz já­rok — rajzolni tanulni. Ter­mészetesen ez már tovább­képzés szintjén folyik — ma­gyarázza „Paji tanár úr”, ahogyan a tanítványai becé­zik őt. — Ami nagyon szokatlan nekem, az a hideg és a tél — mondta Kongsaysak Phavbo- un. — Várom már a jelen­tős laoszi ünnepet, a holdúj­évet. Áprilisban szoktuk ün­nepelni, amikor felfogásunk szerint mindenkinek örülni« kell, hiszen újra tavaszodik... (romhányi) Két régi villamos, ami büféként üzemel. Liszt Ferenc kamarazenekar Kirobbanó sikerrel szere­pelt hétfőn este Washington­ban a Liszt Ferenc kamara- zenekar Rolla János vezény­letével. Az amerikai nemzeti tudományos akadémia csak­nem hétszáz személyes kon­certterme nem volt elég az érdeklődők számára: egy kü­lönterembe hangszórón köz­vetítették a koncert műsorát a kintrekedt, több mint 150 érdeklődőnek. A magyar együttes immár hatodszor koncertezik az Egyesült Államokban s jelen­legi körútja során tartja meg 250. amerikai hangversenyét. Ezúttal 16 városban lépnek a közönség elé, s hangversenyt adtak már New Yorkban is. ' A műsorban közreműkö­dött Pertis Zsuzsa csemba­lón, valamint Alain Marion francia fuvolaművész. NE KOSZ­találkozó Egykori pécsi és munkácsi, illetve jelenleg Baranyában élő népi kollégisták számára szervez találkozót Pécsett a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága. Az ápri­lisra tervezett kétnapos ösz- szejövetelen szívesen látnak másutt tanult hajdani népi kollégistákat is. A baráti ta­lálkozót összekötik egy tudo­mányos üléssel is a NÉKOSZ történetéről. A Hazafias Népfront Ba­ranya Megyei Bizottságának Geisler Eta utca 15. szám alatti pécsi székházában feb­ruár végéig várják a jelent­kezéseket, s azok alapján küldik meg a hajdani kollé- gistá" címére az áprilisi NÉKOSZ-találkozó részlete* programját,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents