Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON Kétmillió-kétszázezer forintos árukészlettel rendelkezik a Zagyvavölgye Afész 28. számú bátonyterenyei ABC-áruhá- za. A vásárlók elégedettek a bolt kínálatával, amit a havi, több mint hárommillió forintos forgalom is bizonyít. Kísérletek, kapcsolatok az MHSZ autósiskolájában Ma, a kisvállalkozások korában mind többen foglalkoznak gépjárművezető-képzéssel. Évek óta tanítja jármű- vezetésre a jelentkezőket az MHSZ gépjárművezető-képző iskolája. Mint honvédelmi szövetségnek feladata a sorkötelesek képzése, és mind ebben, mind az amatőrképzésben egyre javuló eredményeket mutat fel a Nógrád megyei iskola. i Horváth András őrnagy, az MHSZ Nógrád megyei gépjárművezető-képző iskola vezetője a sikeres vizsgák arányának növekedésével jellemzi az iskola minőségi munkáját. — A sorkötelesek gépjárművezetésének oktatásában mutatkozik meg leginkább az eredményesség — mondja. — Míg öt évvel ezelőtt száz sorköteles közül huszonnégyen buktak meg a vizsgán, addig tavaly száz sorköteles vizsgázóból csupán heten vizsgáztak sikertelenül. Ehhez a jó arányhoz az is hozzájárul, hogy a vizsgára bocsátás előtt a tanulók házivizsgát tesznek. A javuló minőségi munkát érzékeli a közvélemény is: tavaly 400-zal többen tanulták itt a gépjárművezetést, és vizsgáztak sikeresen, mint az azt megelőző évben, összesen 2197 tanulóval foglalkoztak. Persze, összefüggésben lehet a nagyobb érdeklődés azzal is, hogy ma az MHSZ-is- kola a legolcsóbb gépjárművezető-képző. De ennél többről van szó. — Mi is keressük a tanulókat, szervezzük a tanfolyamokat. Ha bármelyik kisközségben húsz-huszonöt jelentkező van, akkor ott helyben tartjuk az elméleti felkészítést, a gyakorlati vezetés során pedig az oktató gépkocsival a tanuló munkahelyére vagy lakóhelyére megy az órát kezdeni. Tavaly például Honton, Palotáshalmon, Cereden, Karancsalján, Mát- ranovákon indítottunk tanfolyamot — avat be a módszerekbe Horváth András. A megyében öt alapvető MHSZ-oktatóbázis irányítja a képzést: Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Bátonyterenyén és Szécsény- ben működnek. Tavaly új ki- rendeltség alakult Rétságon, ahol az első esztendőben két tanfolyam indult, holott akár egy évben öt kurzus indítására is adottak a tárgyi és személyi feltételek. — Kísérleti év volt a tavalyi más szempontból is — mondja Horváth őrnagy. — Gépjárművezető-képző tanfolyamokat szerveztünk a középiskolákban. Kissé tartottunk ettől, ugyanúgy a pedagógusok is. hiszen délutánonként sok társadalmi oktatót kellett „megmozgatni”. Sikerültek ezek a tanfolyamok, sőt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kiképezzük a pedagógusokat, azzal a céllal, hogy a jövőben ők is vegyenek részt társadalmi oktatóként az MHSZ gépjárművezető-képzésében. A balassagyarmati szakközépiskolában pedig fakultatív tantárgyként oktatták a KRESZ-t és a műszaki ismereteket az elmúlt tanévben. Nyáron a gyakorlati képzés, s ezt követően a vizsga tanulók lakóhelye szerinti MHSZ-isko- lában volt. Az oktatás színvonalának javítását szolgálják az MHSZ gépjárművezető-képző kapcsolatai. A szlovákiai SVA- ZARM autósiskolájával kialakult rendszeres viszony lehetőséget ad tesztlapok, szemléltetőeszközök cseréjére. A vizsgabizottság és az iskola dolgozóinak tapasztalatcseréje során pedig azokat a közlekedési kérdéseket vitatják meg, amelyek ismeretek hiányában nekik itt. nekünk pedig ott teremthetnek könnyen konfliktushelyzeteket. És az oktatás során, természetesen, szóba kerülnek ezek az ismeretek is. — Mostanra egészen jó oktatói gárdát sikerült kialakítanunk — tájékoztat az iskola vezetője. — Huszonnégy főállású oktatónkon kívül hatvan társadalmi oktatót foglalkoztatunk a gépjárművezetőképzésben Szépen gyarapodott gépparkunk is, harminc gépiármű és tíz segédmotorkerékpár várja a tanulókat. Zs. A. Pusztuló koalamackók Bizonyos eukaliptuszfajok levelei olyan anyagot tartalmazhatnak, amely a levelekkel táplálkozó koalamackók nőstényeinek terméketlenségéhez vezethet — ezt a lehetőséget vizsgálják legújabban ausztrál kutatók. Tulajdonképpen a koalamackók petefészekcisztáinak és egyéb méhmegbetegedéseinek okát próbálják tisztázni, mert ezek a betegségek vezetnek sterilitáshoz. Mel' ourne-től 130 kilométernyire délkeletre a Philip-szigeten 30 koalamackónőstényt fogtak be, és vizsgáltak meg behatóan. A vizsgálat eredménye riasztó: az állatok 90 százalékénak petefészekcisztája volt, ami lehetetlenné teszi a szülést. Egy másik mackócsoportban, a Phi- lip-szigetektől mindössze 10 kilométernyire, csak 10 százalékos sterilitást találtak. A petefészekéi szta súlyos hormonális zavar következménye. A juhok és szarvasmarhák esetében ezeket a zavarokat a gyep füveiben lévő növényi ösztrogénekre vezették vissza. Őszintén a prostitúcióról Beszélgetés dr. Kovács Lajos századossal, az ORFK bűnügyi osztályának ffie Dadájával Voltak évek, amikor tagadtuk azt, hogy létezik. Bekötöttük a szemünket, mert hinni véltük, hogy a prostitúció a múlt társadalmi rend velejárója. Voltak évek, amikor már nyitott szemmel kezdtünk járni, de nem beszéltünk a témáról. Ma úgy érezzük, hogy beszélni kell a prostitúcióról. Ezért kérdeztük meg dr. Kovács Lajos századost, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának főelőadóját. Elektronikai műszerészképzés Tekintettel az elektronika hazai előretörésére, a szakemberek iránti növekedő igényre, új szakot indítanak az 1987—88-as tanévtől Sal- gótarjában, a 211. Számú Szakmunkásképző Intézetben. A képzési forma, a szakközépiskolai osztályok működtetése a szakmunkásképzőben korántsem újdonság, hiszen a hatvanas évek közepén autószerelőket képeztek ilyen módon, jelenleg pedig az erősáramú berendezést szerelő szakmát és az autó- szerelést tanulják a diákok négyéves tanulmányi időben. A már meglévőkhöz csatlakozik a következő tanévben az elektronikai műszerészszakma, valamint az általános villanyszerelő-képzés. mely az erősáramú berendezést szerelők helyére lép. Az említett szakközépiskolai osztályok már az úgynevezett 4+1-es rendszerben működnek, vagyis, a négyéves, érettségit és szakmát adó tanulmányok után, további egy év ráfordításával, technikusi képesítést szerezhetnek a tanulók. A változtatások hatása nem csak a népgazdaság egészében lesz mérhető, de hozzájárul ahhoz is. hogy a nógrádi diákok tanulmányaik befejezése után is Nógrádban maradjanak, mert elektronikát eddig a megyében nem tanulhattak. A tervek szerint a jövendő tanévben az elektronikai műszerészek, az általános villanyszerelők és az autószerelők számára egy-egy osztályban kezdődik meg a tanulás. Kimúlt a legidősebb alligátor Végelgyengülésben, 65 esztendős korában kimúlt a svédországi Göteborg tengerészeti múzeumának egyik büszkesége: a világ legidősebb t—mesterséges környezetben tartott — alligátora. A szomorú hírt a stockholmi Dagens Nyheter című reggeli lap közölte. „Smiley” (Mosolygós), amelyről a furcsa rekordok könyve, a Guinness is tud, a Mississippiben látta meg a világot. A lligátorbébit egyéves korában, 1923-ban szállították Göteborgba, amikor a város fennállásának háromszázadik évfordulóját ünnepelte. „Smiley” két héttel ezelőtt „dőlt ágynak” s orvosai már nem tudtak rajta segíteni. — Kit nevezünk ma büntetőjogilag prostituáltnak, hányán lehetnek hazánkban, s honnan kerülnek az utcasarkokra és a szállodák halijaiba? — Azt tekintjük prostituáltnak, aki pénzért szexuális kapcsolatot létesít. Több ezerre becsüljük számukat hazánkban, mintegy 90 százalékuk a fővárosban űzi az „ősi ipart”. A bíróságokon azonban évente alig száz eljárás indul ellenük. Magyarázza ezt a társadalmi megítélés, amely ma is „bocsánatos bűnnek” tartja a prostitúciót, s természetesen az is, hogy nagyon kevés a bejelentő, hiszen mind az örömlánynak, mind a kuncsaftnak érdeke az, hogy személye homályban maradjon. Megkülönböztetünk utcai prostituáltakat —, nekik általában van valamiféle munkaviszonyuk, hogy elkerüljék a közveszélyes munkakerülésért járó büntetést — és szállodában „dolgozó”, az idegenforgalmat kihasználó örömlányokat, akik bájaikat valutáért árusítják. A női prostitúción kívül őszintén beszélnünk kell a homoszexuális — férfi — prostitúcióról is, amelynek nagyságrendje megközelíti a hagyományos prostitúcióét, szexuális prostitúció címén évek óta nem indult eljárás. — Mennyiben bűncselekmény a prostitúció? — Mint tudjuk, a nyugati országok nagy részében legális. Nálunk nem, annak ellenére sem, hogy napjainkban sokan érvelnek amellett: meg kellene engedni. Ezek az érvek hol egészségügyiek — mondván, hogy így mód nyílna a prostituáltak orvosi ellenőrzésére, s ezen keresztül a nemi betegségek visszaszorítására — hol gazdasági szempontokkal operálnak — úgymond az illegális valuta az államkasszába kerülne, s nem kis pénzekről van szó. Egyes „jól futó” konzumnők havi százezer forintot is megkeresnek — részben valutában. Mégsem vállaljuk a legalizálást! Ennek egyetlen oka, társadalmi berendezkedésünk, s ennek erkölcsi alapja. A prostitúció ugyanis rombol. Nemcsak házasságokat, hanem magukat a prostituáltakat is. Ez az életmód kapcsolódik az éjszakai élethez, a lokálokhoz, a kitartottak védelmet nyújtanak, ugyanakkor kizsákmányolják a prostituáltakat, s kimutatható a kapcsolat a szervezetszerű bűnözéssel is. Ezzel az életvitellel a „kiöregedés” után nagyon kevesen tudnak szakítani. Tudományos tapasztalat az, hogy nem tudnak a társadalomba beilleszkedni, szocializálódni a prostitúciót abbahagyok, s ez rengeteg tragédiának lesz a forrása. — Mégis, hogyan válik utcanővé valaki? — Rehdőri tapasztalatunk, s ezt megerősítik a kitartott és letartóztatott férfiak — a stricik — is, hogy a legtöbb prostituálódó vidékről kerül a nagyvárosokba, elsősorban Budapestre. A fővárosba került kislányok számára drága az albérlet, sivár a munkásszállás. Egy részük ezért a csillogó életet keresi, s hamar rá is lel egy-egy discó- ban, annak törzsközönségében. Hamar akadnak „barátnők”, meg „barátok”, akik elmagyarázzák, hogy hogyan lehet villogni a városban, úgy öltözködni, hogy a barátnők irigykedjenek, egyszóval, hogyan lehet látszólag köny- nyen pénzt keresni. Tény az, hogy a prostitualizálódott lányok, és természetesen a fiúk is luxusigényeiket akarják kielégíteni. Ezt tartom a prostitúció fő indítékának, őszintén beszélnünk kell arról is, hogy a prostituáltak között igen sok a cigányszármazású, ennek az az oka, hogy a hagyományos cigány életmód gyakran a gyors és illegális pénzszerzésre épült és épül. Egy-egy családfő valóságos maffiafőnökként rendelkezik a lányokkal és az asszonyokkal. Ahogy ma már sajnos néhány esetben szervezetszerű bűnözésről kell beszélnünk, a prostitúció területén is fellelhetők a szervezettség jegyei. Gépkocsivezetőt, ügyvédet tartanak, komoly pénzeket fizetnek orvosoknak. Nem feledkezhetünk meg a külföldi prostituáltakról sem, akik alkalomszerűen, főleg turistaidényben bukkannak fel hazánkban. Általában szállodákban találhatók, olcsóbbak, mint magyar társnőik. Egy részük illegálisan, évekig — a lebukásig — is itt tartózkodik. — Meglepő volt, amit a homoszexuális prostituáltakról mondott. Tudhatnánk erről valami közelebbit? — ők is pénzért teremtenek homoszexuális kapcsolatot. Számuk, mint említettem, becslésünk szerint megegyezik a női prostituáltakéval, s sok közöttük a fiatalkorú és a cigányszármazású. Tarifájuk is azonos. Számos nyugati pornó és homoszexuálisok számára kiadott folyóirat közöl magyarországi címeket, feltüntetve a „szolgáltatás” minőségét is. ’ Ez általában mindössze egy szó: magas szintű. Több olyan „turistáról” tudunk, aki nyugatról csakis ezért a magas szintű szolgáltatásért utazik hazánkba. Nagy összegű valuta kerül így feketeforgalomba, aminek útját alig tudjuk nyomon követni. — A nyomon követésen kívül tehet-e valamit a rendőrség, és általában a bűnüldözés a prostitúció elharapózá- sa ellen? — (Tulajdonképpen ördögi körben mozgunk. A prostitúció társadalmi megítélése nem egyértelmű, vannak ellenzői, nagyobb réteg szükséges rossznak tartja, s vannak, akik helyeslik. Ez a hamis szemlélet nagyon sok esetben megköti a kezünket, főleg akkor, amikor az állampolgárok együttműködését kérjük. E bűncselekmény-kategória törvényi megítélése is enyhének mondható. A rendőrség ezért ma még javarészt csak a járulékos bűncselekmények ellen tud fellépni: a szobáztatás, a közveszélyes munkakerülés, a kerítés, vagy a kitartottság ellen. Őszintén meg kell mondanom, hogy a rendőrség ebben a küzdelemben ma még nem egyenrangú fél. Hiszen a prostitúció olyan bűncselekmény, ahol nincsen sértett, vagy nagyon ritkán. Mégis, a bűnüldöző szervek felvették a kesztyűt. Elsősorban azzal, hogy nyíltan tájékoztatunk. Nem akarjuk az ágy alá söpörni ezt a témát. Másodsorban — s ez legalább olyan fontos —, tudjuk azt, hogy a prostitúció nagyon sok szállal kötődik a szervezetszerű bűnözéshez. Így a bűnözés elleni harcunk a prostitúció elleni küzdelem is. Mindenekelőtt azonban össztársadalmi szemléletváltozásra van szükség. Minél előbb megtörténik ez, annál eredményesebb lesz a mi munkánk is. R. L. Arvízkapu lesz a Rábcán Árvízkaput építenek Abdánál a Rábca folyón. A mintegy 50 millió forintért felépülő berendezéssel a dunai árhullámok levonulása idején teljesen elzárhatják a Rábca medrét, s megakadályozhatják azok visszaduz- zasztó hatásának érvényesülését. A Dunán levonuló árhullámok ugyanis Gönyűnél beáramlanak a Mosoni-Dunába, s azon keresztül a betorkolló folyókba. A Rábca több mint 60 kilométeres szakaszán tökéletes árvédelmi biztonságot teremtő árvízkapu terveit már elkészítették az észak-dunántúli vízügyi igazgatóság szakemberei, és 1990-ig felépítik a létesítményt. Ez a vízügyi építkezés kiegészíti azt az ugyancsak fontos beruházást, amely már folyamatban van a Rábca folyó torkolati szakaszán. E program keretében Győrnél 3 kilométeres szakaszon új mederbe terelik a Rábca vizét. Az új mederszakasz a gátakkal együtt az idén elkészül. Fenékszélessége 18 méter lesz, amihez mindkét oldalon 36 méter széles hullámtér csatlakozik. A szabályozással lehetővé válik, hogy a régi, csaknem 5 kilométer hosszú mederszakaszt a pihenés, az üdülés szolgálatába állítsák. A régi torkolatnál megépült zsilipen és az árvízkapun keresztül az említett mederszakasz vizét az igényeknek megfelelően lehet szabályozni. A munkák befejeztével a Rábca a jelenlegi torkolatától jó néhány kilométerrel északra folyik majd a Mosoni-Dunába. Ez nemcsak az árvizektől óvja meg Győr északi városrészét, hanem a belvizektől is mentesíti a korábban gyakran veszélyeztetett városi területeket. ÉPÍTÉSI PANEL SZENTENDRÉRŐL A SKÁLABAU Ipari Szolgáltató Gyáregysége Szentendrén mintegy három éve készít úgynevezett szendvicspanelokat a köny- nyűszerkezetes építkezésekhez. A 12 fős kollektíva által előállított oldalfalakból és tetőelemekből ipari, mezőgazdasági létesítmények emelhetők. A korszerű építőanyagból, amelyet kemény poiiuretán- bói gyártanak, mintegy 22 ezer aégyzetméter készül évente.
