Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
Szén helyett bér Az élő szövetek főként, fehérjékből állnak. A fehérjék viszont aminosavakból épülnek fel —. mintegy húsz ami- nosav megfelelő sorrendbe rendezésével alakítja ki az élő szervezet a különböző fehérjéket. A természetes ami- nosavak váza szénatomok lánca. Az amerikai Duke egyetem kutatóinak most sikerült mesterségesen egy ami. nosav bórhasonmását előállítani. A bőr olyan vegyi elem, amelynek elektronhéjában egy elektronnal kevesebb van, mint a szénében. Az új ve- gyület aminokarboxi-borán, vagyis a legegyszerűbb ami- nosav. a glicjx< bórhasonmá- sa. Meglepetésre a bórhason- más biológiailag aktív: a „hamis” aminosavat beépíti magába a növekvő biológiai szövet, mintha közönséges glicin lenne. Kovács József kárpitos a balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban, a londoni bűtorkiállításra kerülő Senior ülőgarnitúra újabb változatát készíti. A műszaki fejlesztők idei feladatai a BRG-ben Önálló osztály alakult Napjainkban számos tanújelét látjuk annak, hogy megyei vállalataink kellő komolysággal értékelték az MSZMP KB tavaly decemberi határozatát, amely kiemelten foglalkozik a műszaki fejlesztés színvonalának emelésével, a mérnökök által kigondolt és a termelékenységet segítő eljárások mielőbbi hasznosításával. Az eredményes fejlesztői munka érdekében nem riadnak visz- sza a szervezeti változtatásoktól sem, mint azt a BRG salgótarjáni gyárában is tették. Idén, január elsejétől megalakult a gyár technológiai fejlesztési osztálya, s ezután hatáskörébe tartozik a gyártásfejlesztés mellett a gyárt- mánykorszerűsítés, illetve az egyedi berendezések kifejlesztésének néhány részfeladata. S, ez) már üzletpolitikai szempont: ha a kissorozatú termékek a teljes apparátuson jutnának végig, ez lassúvá, költségessé tenné a vevői igények kielégítését. Ezután a technológiai fejlesztési osztály feladatai közé tartozik a tőkésimport-alkatrészek kiváltása, esetleg olcsóbbá tétele. Teendőik között fontos a technológiai folyamatok korszerűsítése, új eljárások f eltárása, a lka i ma zható ságá nak vizsgálata és a gyártásba történő bevezetése. A termelésben jelentősen javítja a hatékonyságot a számítástechnika alkalmazása, a komputerizált mérőhelyek kialakítása. Rendelkeznek számos olyan eszközzel, amelyek növelik a pontosságot, kiküszöbölik az emberi figyelmetlenséget. A fejlesztők feladata ezen a téren sem merült ki, sőt a jövőben újabb, a gyártásban hasznosítható megoldások feltérképezése a cél. A hétfős osztály idei első nagy „bevetése” az FM— 503-as kézi rádiócsalád gyártásának indítása lesz. Egyben mérföldkő a gyár életében, mivel ezzel válik teljessé az 1982-ben elkezdett termékszerkezet-váltást. Emellett várhatóan ebben az esztendőben fejezik be egymásfél, két évre programozott — egyedi rádiórendszer létrehozását, konkrét megrendelés alapján. A szervezeti változás része, hogy az év folyamán további felsőfokú végzettségű szakemberek bevonásával teszik teljessé a technológiai fejlesztési osztály gárdáját, s változtatásokra készülnek a műszaki előkészítő munkában is. A célfeladatok kidolgozása az osztályvezetők hatáskörébe tartozik, s ők gazdálkodnak majd a sikeres végrehajtásért kiosztható bértömeggel is. Tavalytól módosult az újítási szabályzat. Nagyobb elbírálási hatáskört adott a BRG gyárainak — kisebb jelentőségű, de hasznos ötletek díjazására, bevezetésére. Ezzel csökkent az egyes műszaki megoldások átfutási ideje és hatása már januárban is megmutatkozott: az első hat újítás bevezethetőségéről már döntöttek. A HNF az egészségmegőrzésért Készül az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának tervezete. A minisztertanácsi jóváhagyás után társadalmi vitára bocsátják és a vita tapasztalatait hasznosítva terjesztik az Országgyűlés elé. — Ma már egyre többen ismerik fel, hogy az egészségügy csak széles körű társadalmi összefogással képes eredményeket elérni, csökkenteni a hazánkban nemzetközi összehasonlításban is magas halálozási arányt, hozzájárulni a lakosság egészére kiterjedő egészség javuláshoz — mondotta dr. Forgács Iván a HNF országos egészségügyi bizottságának elnöke az MTI munkatársának. A HNF is aktívan részt vesz a programtervezet kimunkálásában. — Ki-ki saját maga is felelős önmaga és környezete egészségéért — hívja fel a figyelmet az egészségügyi bizottság. Ma még nem lehetünk elégedettek, ha kikapcsolódási, pihenési szokásainkról, életmintáinkról van szó, nincs az egészségre vonatkozó stabil, igazodási pontul is szolgáló értékrendünk — folytatta. Eddig ki nem használt lehetőségeket nyújt, ha képesek vagyunk csökkenteni a társadalmi érintkezések során előadódó feszültségeket, stresszhelyzeteket, illetve ha jobban tudunk védekezni — megfelelő feldolgozással, levezetéssel — a stresszhatások ellen. Ha reálisabb ítélőképességgel mérnénk fel teherbírásunkat, s ennek figyelembevételével osztanánk be érőnket, időnket, a stresszhelyzetek tekintélyes részét elkerülhetnénk. Hagyományai vannak az egészségtelen táplálkozásnak, s az alkoholfogyasztás a dohányzás, a családi, a munkahelyi konfliktusok, a rendszeres mozgás hiánya, a környezetszennyezés, a vegyszerek túlzott használata, az alapvető higiénés követelmények figyelmen kívül hagyása mind-mind olyan egészségrontó tényező, amely ellen lehet és kell is tenni — hangsúlyozta dr. Forgács Iván. Pinceerősítési program A középkori alagutak, egykori borospincék elfeledett járatainak váratlan beom- lása. s az így beszakadó útburkolatok az ország hét településén okoznak gondot. Egerben és Pécsett indították el legkorábban a pincebeszakadást megelőző munkákat, most már ilyen programokat készítenek évente a tanácsok Szekszárdcn, Szentendrén, a fővárosban Budafokon, Nagymaroson, és az Egerhez közeli Ostoros községben is. Ezen a hét helyen az idei tervek szerint 165 millió forintot költenek a megelőzést szolgáló kutatási, tervezési és kivitelezési munkákra. Összesen 1800 méter hosszig pincerendszer biztonságát teremtik meg a veszélyes üregek betömésével, vagy a falazatok megerősítésével. Az országos programnak majdnem egyharmada az idén is Egerre jut, ahol mintegy 500 méter hosszú régi pincében végzik el a fala- za/terősítési, vagy az üreg- tömedékelési munkákat. Miért népszerű a külföldi gépbérlet? Ha vállalati tervekről beszélünk, egy kérdésben bizonyosak lehetünk: Sem a közeli, sem a távolabbi jövőben nem lesz több pénzük a gazdálkodóknak. Néhányan kiugró eredménnyel, gyors alkalmazkodással valószínűleg a korábbinál jóval nagyobb sikereket érnek el, ám a középmezőny, amely a vállalatok többségét foglalja magában, változatlanul pusztán a versenyben maradásért küzd majd. Ebben pedig nem kis szerephez jutnak az új technológiák, a modern gépek is. Csakhogy erre is egyre kevésbé futja, akár forintban, akár kemény valutában kell a vételárat megfizetni. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a vállalati önállóság növekedésével mind erőteljesebben hallatják . a szavukat a közép- és hosszú távú tervek jóváhagyásakor a kollektívák is. Nemegyszer kimutatják a statisztikák: a béremelés megelőzte a fejlesztési célokat. A mindenképpen szűkülő érdekeltségi alapokat viszont meg lehet toldani, ha a vállalat nem megveszi a gépeket, hanem bérli azókat itthonról vagy külföldről. Ez a sokat emlegetett lizing. A tapasztalt vállalati vezetők egyhangúan állítják, hogy most már sokkal könnyebb és gyorsabb a külföldi gépbérlet lebonyolítása. Megszűntek a korábbi mesterséges, jogszabályba foglalt korlátozások, amelyek olykor a gazdaságosság' szempontjainak is ellentmondva, megkötötték a vállalati vezetők kezét. Azelőtt például megszabták a szerződés maximális határidejét a jogszabályok, tehát hiába érte volna meg esetleg öt éven túl is itt tartani a berendezést, évenként kifizetni a bérleti díjat, nem lehetett meghosszabbítani a szerződést. , A másik sokak által támadott szabály olyan súlyos adóterhet rótt arra a Vállalatra, amely a bérleti idő lejárta után, olcsó áron megvásárolta volna a berendezést, hogy inkább visszaszállították a gépet. Így volt ez korábban, jogos volt a bírálat. Ám az új szabályozás elhárította ezeket az akadályokat, s a sorozatos könnyítések után megkezdődött a lizing itthoni térhódítása. Amit persze, a kedvező szabályozás mellett motivál az is, hogy amíg a vételárat az osztatlan érdekeltségi alapból, vagyis adózott pénzből kell megfizetni, addig a lizingdí.iat évenként a költségek között számolják el. Ha összeszámoljuk a szerződés idején kifizetett bérleti díjat, és azt összehasonlítjuk a vételárral, akkor a lizing drágább. De mindenkép* pen mellette szól, hogy nem egyszerre kell kifizetni. Vagyis a pénzben nem oő- velkedő, ám jó üzleti elképzelésekben gazdag vállalatok számára előnyös a gépbérlet. Egyébként a lizing hazai karrieréhez hozzájárul az a tény, hogy a külföldön működő magyar bankok aktívan „beszálltak” eme üzletágba, s nagy piaci ismeretekre tettek szert. Tehát az általuk szervezett üzlet hasznának egy része szintén a népgazdaságot gyarapítja, hiszen nemcsak a bérbe vevők, hanem a bérletet lebonyolítók is magyarok. Persze mindez még nem garantálja, hogy valóban nyereséges lesz a gépbérlet. Ez már a vállalatok helyes döntésétől függ, attól, hogy valóban gyorsan megtérülő, piaci előnyöket kihasználó üzleteket kötnek-e, amelyhez a lizing révén sikerül gépet szerezni. S ez azért alapvető kérdés, mert ennek az üzletágnak a felfutásától a gazdaságpolitika elsősorban a konvertibilis export növelését várja, ami jelenleg is a terv egyik legfontosabb célja. L. M. Családi tervezők szövetkezete A kedvezőtlen időjárású 1986-os esztendőben is ösztönzőnek bizonyult az az egyedülálló munkaszervezési és jövedelemérdekeltségi rendszer, amelyet a Baranyában gazdálkodó Belvárd- gyulai Közös Üt Tsz alkalmaz: a családi tervezés rendszere. A szövetkezetben dolgozó ötszáz család minden év elején tervet készít saját tevékenységére vonatkozóan, éppen úgy, mint a nagyüzem. A terv tartalmazza a munkavállalás, a várható kereset és kiadás, az eladásra szánt háztáji termékek és az igényelt takarmányok stb. adatait. Ezekre épül rá azután a közös gazdaság terve. A családi tervezés céljára különnyomtatványt készítettek, s azt egyeztetés után aláírja az illető szövetkezeti tag is és a munkahelyi vezető, így egyfajta megállapodás jön létre, amely mindkét felet egyformán kötelezi. A családoknak szabályszerű folyószámlájuk van a termelőszövetkezetben, arra vezetik rá a keresetüket. Év közben csupán any- nyi pénzt „emelnek le” róla, amennyi folyó kiadásaikhoz szükséges, a többit bent hagyják, s azt a nagyüzem forgatja, használja a közösség javára. Nem kell viszont készpénzzel fizetniük, ha például takarmányt vásárolnak, valamilyen munkát vagy szolgáltatást kérnek a gazdaságtól, arra fedezetül ott van a folyószámla. A belvárdgyulai termelőszövetkezetet kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságai késztették a sajátos szervezési-érdekeltségi rendszer bevezetésére. Dolgozói hat kis faluban élnek a baranyai dombok között, s földjeik minősége alatta marad az átlagnak: még a 15 aranykoronát sem éri el. A hátrányos körülmények ellenére a megye leghatékonyabban gazdálkodó szövetkezetévé vált a Közös Üt Tsz. Mérgesen gógognok bele o téli ködös délelőttbe Szi- laspogony gúnárjai, miközben kerülgetem őket az autómmal. A falu szélén, elhagyva a ludak csoportjait, feltűnik a Hidol-major. Még ki sem szállók a kocsiból, a fürge puli máris körbeszima- tol. Az ugatásra nyíló szájat csak a gondozók megjelenése készteti hallgatásra. — Merre találom a favágókat, érdeklődöm. — A maszekokat, vagy o téeszdolgozókat? — A téeszeseket. — Ott lent azt az utat kell követni, mutatnak az erdő szélén végigkígyózó vörös csíkra. . . Úgy két-hórom kilométerre lehetnek, de kocsival nem járható — teszik hozzá. — Egy kis séta úgy sem árt. s elindulok a kissé kétkedő tekintetek elől. A vörös salak elszínezte a havat, amit az útra szórtak, hogy járhatók legyenek a kaptatok. Kétoldalt szikrázik a fehér lepel, amit csak az állatok nyomai és a hóból kinövő csupasz fák törzsei szabdalnak keresztül-ka- sul. A dermesztő hideget és a csendet lépteim ütemes ropogása töri meg Már várom a fűrész sivítását. a traktor zúgását, de ehelyett tűzropo- gás hallatszik. Ebédidő. A motorfűrész és a balta békésen meqfér egymás mellett a fa-rakásnak támasztva. Kézben a kolbász s szalonna. — Birkózunk a hideggel, itt a Látó-hegyen, mondja Czene József az összevont két favógóbrigád egyik vezetőebédidő Mokkái Antal 14 éve dolgozik a favágók között. Gépi segítség a favontatásban. je, aki már 22 éve dönti a fát.- Mj még csak bírjuk, de a traktorok már nehezebben viselik el a tél szorítását - kettőből most is csak egy működik — veti közbe Berki Sándor. Ö nemrég még faszenet égetett. - Három-három és fél köbméter fát kellene fejenként kitermelnünk naponta, hogy keressünk is egy keveset — veszi át a szót Czuder Barnabás, a zabari brigád vezetője. Kell is ezt teljesítenünk, mert számít rá o gazdaság. Tavaly is a húzóágazatok közé tartoztunk, s idén sem szabad lemaradnunk. Lassan szedelözködik a társaság, felsivit a motorfűrész, m^glendül a balta, re- csegve-ropogva dőlnek ki a sorból a fák, nő a forakás. S a térdig érő hóban bugdó- csolva, már más szemmel látom a favágót és a munkáját. Bencze Péter képriportja Jó munkához karbantartott szerszám kell - mondja Czene József.
