Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

II közgazdasági társaság közgyűlése ' (Folytatás az 1. oldalról) rendszer kétszintűvé tételét —- —. .bár, a- gazclasag- helybél­ié ma valóban nagyon ne­héz, nem vagyunk a csőd kö­zelében — hangsúlyozta. — Vannak erőforrás-tartaléka- ink a termelésben — pénz, áru, munkaidőalap formájá­ban —, van devizatartalé­kunk,] áruellátásunk továbbra is kiegyensúlyozott. És bár ezt a [gondok gyakran elfedik, vannak eredményesen műkö­dő, dinamikusan fejlődő ter­melési alágázatok, vállala­tok, szövetkezetek és sikeres beruházások is. j— Való igaz azonban, hogy . nem. viselhetünk-, el kö­vetkezmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986. volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell el­érnünk a gazdálkodásban. Valami gyökeresen újszerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szükségünk, a fordulatot a gazdaságpoli­tika, a kormánymunka, a gaz­dálkodói magatartás és az egyéni cselekvés összhangjá­nak megteremtésétől várhat­juk. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaságpolitiká­jának céljai között — a gaz­dasági egyensúly minden összetevőjének javítása, majd egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása mellett -?, ismét megjelent a dina­mikus fejlődés újraindítása is. Ennek fő eszköze a műszaki­gazdasági értelemben vett szerkezetváltás, amihez szük­ség volt az átlagosnál gyor­sabban fejlesztendő, valamint a visszafejlesztendő szakte­rületek, tevékenységek kije­lölésére. Ez megtörtént Ugyancsak kiemelkedően fon­tos feladat a műszaki fejlesz­tés gyorsítása, a szocialista országokkal folytatott gaz­dasági kapcsolatok minőségi megváltoztatása. — Tehát, nem a célokkal, van gondunk — folytatta Be- recz Frigyes .•—, hanem az el­érésükért eddig végzett mun­kánk színvonalával, a gazda­ságpolitika érvényesítésének gyakorlatával. — A gazdasági reform to­vábbfejlesztése a Központi Bizottság 1984. áprilisi állás- foglalásában megjelölt irány­ban halad. Három kiemelke­dően fontos feladat közül ket­tőt — az. új vállalatvezetési f ormák bevezetését és a bank­végrehajfo,ttunk. A ,soron kö­vetkező lépés a ’ hozzáadott érték típusú adórendszer meg­honosítása a gazdálkodók kö­rében, s ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadó beve­zetése. Sokan állítják: ez a lépés egymagában felér, egy gazdasági reformmal, s eb­ben nem kevés igazság van. A továbbiakban Berecz Fri­gyes külkapcsolataínkról szól- vg hangsúlyozta: szerencsés körülménynek kell . tekinte­nünk, hogy a szocialista együttműködés mélyreható fejlesztését ma már minden KGST-tagország igényli. Ki­emelkedő jelentősége van an­nak, hogy a magyar népgaz­daság megfelelően bekapcso­lódjék á szovjet gazdaság egyre intenzívebbé váló kor­szerűsítési folyamatába. — Továbbra is jelentős ma­rad'’a-nem szocialista orszá­gokkal való' gazdasági kap­csolataink szerepe. Fizetési mérlegünk javításának leg­jobb módja termékeink ver­senyképességének növelése, az áruforgalom tartós ak­tívuma. A hitelállomány nö­velése már veszélyes lehet, meg kell találnunk annak módját, hogy a felvett hite­lek az eddiginél jóval na­gyobb arányban szolgálják a szerkezetváltást, a műszaki fejlődést, s ezzel erősítsék hiteltörlesztő képességünket. A miniszterelnök-helyettes beszédét követően többen is hozzászóltak az elhangzottak­hoz s az írásos dokumentu­mokhoz. A közgyűlés határozott alapszabályának módosításá­ról, egyebek között arról, hogy ezután a magyar érde­keltségű vegyes vállalatok és a magyarországi székhelyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a társaságnak. Ez­után kitüntetéseket adtak át; kiemelkedő munkásságuk el­ismeréseként nyolcán közgaz­dasági díjat, tizenhármán pe­dig a Széchenyi István-em- lékérmet kapták. A közgyűlés végezetül meg­választotta a Magyar Közgaz­dasági Társaság új választ­mányát, amely sorai közül megválasztotta vezető tiszt­ségviselőit. A társaság elnöke ismét Csikós-Nagy Béla, az új főtitkár Kemenés Ernő. Országos titkárrá Szabó Im­rét választották újjá. a tudo­mányos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be. Szojuz TM-2 - Mir Megtörtént az összekapcsolás Vasárnap kora hajnalban (moszkvai idő szerint 2 óra 28 perckor) összekapcsolódott a Szojuz TM—2 űrhajó és a Mir—Progressz—27 űrkomp­lexum. Az összekapcsolás és a her­metikus zárás ellenőrzését kö­vetően a Szojuz TM—2 űrha­jósai, Jurij Romanyenko és A’ekszandr Lavejkin, átmen­tek az éppen egy éve működő Mir űrállomásra. Az űrkomp­lexum berendezései normáli­san működnek. Űrhajósok most először re­pülnek Szojuz TM típusú űr­hajóval. Pilóta nélküli válto­zatát 1986 májusában próbál­ták ki remek eredménnyel és ezt követően döntöttek alkal­mazásáról. Az új típust fel­szerelték automatikus megkö­zelítő- és összekapcsoló be­rendezéssel is. Ez a szerkezet végezte vasárnap hajnalban az űrhajó összekapcsolását a Mir űrállomásból és a Prog­ressz—27 teherűrhajóból álló űrkomplexummal. A Mir az űrállomások har­madik nemzedékét képviseli és a jövőben állandóan mű­ködő. a föld' körül keringő űrállomás lesz. Példás szomszédság Mock a mar var os?'rák kapcsosa okról Az igen pozitív osztrák— magyar kapcsolatok például szolgálhatnak más országok­nak is — mondotta szombati rádiónyilatkozatában Alois Mock alkancellár és külügy­miniszter. Mock méltatta a tényt, hogy Ausztriának szo­cialista szomszédai közül ré­gi keletű, jó kapcsolatai van­nak az el nem kötelezett Ju­goszláviával csakúgy, mint a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez tartozó Magyaror­szággal. Maga a tény, hogy Auszt­ria és Magyarország között egész évben és mindkét irány­ban tömeges, akadálytalan a turistaforgalom, tükrözi, mi­lyen dinamikus ez a viszony — mondotta a konzervatív politikus. Mock véleménye szerint a jószomszédi szálak erősítése Ausztria keleti ha­tárain nemcsak a lakosság igénye, azt nemcsak az oszt­rák hagyományok, a kulturá­lis azonosságok diktálják, ha­nem összeurópai érdek, hogy ne legyenek feszültségek Ke­let és Nyugat kényes érint­kezési pontján. (MTI) Energiafogyasztás- korlátozás Romániában Februárban és márciusban Romániában államtanácsi rendelettel korlátozzák a kö­zületi és a , háztartási ener­giafelhasználást. A rendelet értelmében feb­ruárban és márciusban az eddiginél 20 százalékkal ke­vesebb gázt használhatnak fel a lakások fűtésére és me­legvíz-szolgáltatására. Ennek megfelelően korlátozzák a távfűtőművek gázellátását is. Februárban és márciusban a lakosság számára juttatott háztartási elektromos áram 20 százalékkal kevesebb lesz az eddiginél. A rendelet melléklete is­merteti a lakások nagysága és a családok létszáma sze­rinti havi mennyiségi kere­tet, amelynek túllépését a kö­vetkezőképpen szankcionál­ják: gázfogyasztásból 1—5 százalékos túllépés esetén a tarifa 1500 lei 1000 köbméte­renként, 5—10 százalékos túl­lépés esetén 3000 lei 1000 köbméterenként, plusz fi­gyelmeztetés. Ha a figyelmez­tetés után a fogyasztás 10 százalékkal meghaladja a normát, akkor időszakosan megszakítják a szolgáltatást, ha ismételten előfordul, ki­kapcsolják. Eredményes ipari tevékenység és állattenyésztés A tagság egyöntetűen elfogadta a beszámolót. Fotó: Kulcsár József (Folytatás az t. oldalról) mértékben csökkentették a tejtermelés, a hízómarha és az itatott borjú tartásának önköltségét. Az erdőgazdálkodás a sze­rény lehetőségeken belül több éve eredményes tevékenysé­ge a gazdaságnak. A kiter­melt tűzifát a környező köz­ségek lakói vásárolják meg. A háztáji termelést szervező munka kamatozik. Az elmúlt évben 218 hízósertést és hét hízómarhát adtak le értéke­sítésre a kistermelők. Jövedelmező vállalkozások A műszaki ágazat megfe­lelően segítette az alaptevé­kenységet. Az ezen a terüle­ten dolgozók a korábbinál szervezettebben tettek eleget kötelezettségüknek, bár a feltételek nem éppen ideáli­sak. Az ipari kiegészítő tevé­kenységet az eredményes jel­zővel illette Radván Mihály, s okkal. Ezek a fiatal, izmo­sodó vállalkozások jövedel­mezőségükkel, fejlesztési for­rásteremtő képességükkel 1986-ban is döntően hozzájá­rultak a termelőszövetkezet gazdálkodásának kiegyensú­lyozásához. A nyomdai sokszorosító­üzem => második fél évtől meg­valósított műszaki fejlesztés­sel összhangban fejlődött. Űj vállalkozás volt a múic év­ben a cipőfelsőrész-készítés, amely több mint húsz nőnek adott munkát. Biztatóan in­dult a kapcsolat a budapes­ti Lendület Szövetkezettel. A lakatosipari szolgáltató részleg nehéz évet zárt, mi­vel megszűnt az SKÜ-ben végzett munka. A faipari te­vékenység, a nyugdíjas bri­gád munkája, a budapesti és környéki telephelyeken vég­zett ipari bedolgozás egyaránt hozzájárult a tsz jó eredmé­nyeihez. A SIGNO Szövetke­zettel kialakított kooperáció mind jelentősebb az egész üzem gazdálkodása szem­pontjából. Az ez évi elképzelésekről az elnök elmondta: 108 mil­liós nettó árbevétel és 5 mil­liós nyereség elérése a cél. Az alaptevékenység árbevé­telét szinten tartják, míg a nem mezőgazdasági tevé­kenység fejlődése várhatóan lelassul, mivel a budapesti részleg termelésében sok a bizonytalanság. A termelési és gazdálkodási célkitűzések mellett fontos feladat a te­henészeti telep korszerűsíté­se, a bekötőút megépítése, a helyi ipari termeléshez új munkahelyek biztosítása, a tervezett raktár kialakítása. Havas Ferenc felszólalása A közgyűlési bizottságok el­nökeinek beszámolói után megnyitották a vitát az el­hangzottak fölött. Felszólalá­sában Havas Ferenc szólt az ország és ezen belül a megye gazdálkodási nehézségeiről. Többek között hangoztatta: növekedett az alacsony ha­tékonyságú termelőszövetke­zetek száma, öt mezőgazda- sági üzem zárta veszteséggel az évet, kettőt szanálni mu­száj. Kiemelte: a jövőben a hatékonyan dolgozó kollektí­vákat kell támogatni. Nem lehet a gazdasági kérdéseket szociális alapon megközelíte­ni. Struktúraváltásra, meg­újhodásra, azonnali cselekvés­re van' szükség. A támogatást kiérdemlő egységek közé tar­tozik a karancssági termelő- szövetkezet, amely az idei beruházásaihoz jelentős visz- sza nem térítendő támoga­tást kap. Az alapszabály módosításá­ra tett javaslat elhangzását kö­vetően, kitüntetéseket adtak át a munkájukat az elmúlt évben legjobban végző dol­gozóknak, kollektíváknak. Ki­váló termelőszövetkezeti dol­gozó elismerésben részesült: Barta Ottóné, Csizmadia Ist­ván, Godó Istvánná, id. Ju­hász Pálné, Puszta Zsolt és Tóbiás J. Attila. Vásári János munkásőr itt vette át a 15 éves szolgálati érdemérem­mel járó pénzjutalmat. Egy brigád bronz fokozatot, há­rom zöldkoszorús érmet ka­pott, egy-egy közösség érde­melte ki a szocialista brigád címet, illetve a dicsérő okle­velet, míg két kollektíva el­nyerte a Kiváló munkabri­gád címet. (kolaj) 2 NÓGRÁD - 1987. február 9., hétfő Kö?ös Pi&c- Ecfyesü1! Áramok Elásott csatabárd Támad a dollár —, ahogyan a Cambio 16 című spanyol lap rajzolója látja az amerikai valpta szerepét a keres­kedelmi ellentétekben. Elásták hát a csatabárdot. Sikerült legalábbis azt elke­rülni, hogy nyílt kereskedel­mi háború törjön ki az At­lanti-óceán két partján. Meg­állapodás jött létre — szin­te az utolsó órában — a Kö­zös Piac és az Egyesült Álla­mok között a kereskedelmi ellentétek áthidalásáról. Az egyezség lehetővé tette a ja­nuár 31-ével kezdődően köl­csönösen kilátásba helyezett megtorló intézkedések felfüg­gesztését. Az Egyesült Államok azt nehezményezte, hogy Spa­nyolország és Portugália Kö­zös Piacba történő belépésé­vel az amerikai mezőgazda- sági termékek kiszorultak az Ibériai-félszigetről. Washing­ton szerint ez évi 400—600 millió dollár jövedelemtől üti el az amerikai farmere­ket. A Fehér Ház kárpótlást követelt. A Közös Piac ettől elzárkózott, mondván: a két ibériai ország belépésével az iparcikkeket viszont alacso­nyabb vámtételek terhelik, ami elvben kiegyenlíti az Egyesült Államok agrárvesz­teségeit. Washington erre be­jelentette, hogy január végé­től kétszáz százalékos vámot vet ki a Közös Piac orszá­gaiból érkező ital- és élelmi­szer-féleségekre így sajtra, sonkakonzervekre, égetett szeszes italokra Az EGK brüsszeli központja erre föl vámmal sújtotta volna az Egyesült Államokból impor­tált bizonyos gabonakészít­ményeket. A Közös Piac tagországai­nak külügyminiszterei, hogy elkerüljék a kínos politikai fezültségekkel is járó gazda­sági csatározást, felhatalmaz­ták Brüsszelt az újabb tár­gyalásokra. Ezen az alapon találkozott ismét egymással január legvégén Wiily de Clercq, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tag­ja és C’ayton Yeutter a Fe­hér Ház kereskedelmi meg­bízottja. A megállapodás sze­rint, a Közös Piac kárpótlásul négy éven át kötelezően át­vesz az Egyesült Államoktól évi 2.7 millió tonna gabonát, további két tucat amerikai élelmiszer- és ipari termék szállítására ' pedig vámked­vezményt ad. Noha a Közös Piac tagjai áldásukat adták a megegye­zésre, néhány tagállam nem rejti véka alá elégedetlensé­gét. Főként a franciák, az olaszok és a görögök csóvál­ják a fejüket, mert úgy ítélik meg. hogy az Egyesült Álla­mokból történő import az ő mezőgazdasági kivitelük ro­vására történik. Persze, min­denki tisztában van azzal, hogy a vállalt teher kevésbé súlyos, mint amilyen gazda­sági és politikai kárt okoztak volna a megtorló és viszont- megtorló intézkedések. A ber­zenkedés inkább arra megy ki, hogy az érdekelt mező- gazdasági termelők valami­féle jóvátételt követelnek az integrációs szervezettől. Erre kaptak is ígéretet Brüsszeltől. Az EGK bizottsága termé­szetesen védelmezi az egyez- zéget, s tagadja, hogy — mint azt sokan állítják — a Közös Piac behódolt volna az Egyesült Államok követelé­seinek. Maga Willy de Clercq árulta el újságíróknak —, nyilván a támadások élét tompítandó —, hogy az Egye­sült Államok, csaknem két­szer annyi gabona átvételét követ“lte a Közös Piactól a kiesett spanvolországi és por­tugáliai szállítások „fájda­lomdíjaként”, mint amennyire Brüsszel végül is kötelezett­séget vállalt. Ami pedig a további vállalt terheket il­leti, Brüsszel szerint a meg­állapodás megosztja azokat az integráció mezőgazdasági, illetve ipari tagországai kö­zött. Noha a legújabb keletű at­lanti gazdasági ellentételt most eloszlottak, a mélyben további viszály parazsa iz­zik, amit a nemzetközi ver­senyképesség eltérő alakulá­sa hevít. Tükröződik ez első­sorban a dollárárfolyam Wa­shington által manipulált zu­hanásában. Az Egyesült Álla­mok az alacsonyabb dollár­kurzus segítségével szeretné helyrebillenteni az egyensú­lyából alaposan kilendült ke­reskedelmi mérleget: a tava­lyi hiány meghaladja a 170 milliárd dollárt. A dollár ár­folyama hátrányosan érinti a kereskedelmi partnereket, s ehhez járulnak még a wa­shingtoni protekcionista, piac­védő tendenciák. Igaz, a leg­frissebb jelek arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok pénzügyi vezetése sem tartja már annyira kívánatosnak a dollár további szabadesését. A kereskedelemben és a nemzetközi pénzügyi rend­szerben keletkezett károk azonban egyik napról a má­sikra nem hozhatók helyre. Mindez azt vetíti előre, hogy az atlanti fegyvernyug­vás csupán időleges. Bár, még alig száradt meg a tinta a legutóbbi egyezményen. az újabb összecsapások első íe- lei máris felbukkantak. Űsy tetszik, „légicsata” van kilá­tásban. Az amerikaiak véle­ménye szerint, ugyanis a nyu­gat-európai nagyméretű re­pülőgépek az állami szub­venciók miatt lényegesen ol­csóbbak az amerikai gépek­nél, ezért ezek nem verseny­képesek. Washingtonban már olyan hangok is hallatszanak, hogy az Airbus hasonló sors­ra juthat, mint az élelmisze­rek Vajon meddig nyugszik el­ásva az atlanti gazdasági csa­tabárd? Laczik Zoltán Terrorista fenyegetés Külföldi foglyainak meg­gyilkolásával fenyegetőzik a „Forradalmi igazságtevő szer­vezet” nevű libanoni síita cso­portosulás. A bejrúti An Na- har laphoz eljuttatott nyilat­kozatában közölte, hogy meg­öli túszait, ha az Egyesült Ál­lamok megtámadja Libanont és Franciaország nem állítja le az Iraknak nyújtott kato­nai támogatást. A terrorista szervezet a lap­hoz a nyilatkozattal együtt elküldte a francia Jeaan-Louis Normandin televíziós munka­társ és Joseph James Cicippio amerikai egészségügyi szak­ember fényképét is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents