Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
Kit képviselnek a pótképviselők? Beszélgetés rir. Kiement Tamással, az Országgyűlés elnöki titkárságának — Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi, III. törvény új rendelkezései közül a társadalomra és egyénekre gyakorolt hatását tekintve az egyik legjelentősebb a kötelező kettős vagy többes jelölés bevezetése. Ez a megoldás nyilvánvalóan az állampolgárok választói aktivitásának fokozását, választási rendszerünk demokratizmusának növelését, a formalitás kiküszöbölését kívánta szolgálni. Az általános kettős, illetve többes jelölés azonban felvetette a kérdést: mi legyen a választásokon induló, de ott „alulmaradó” olyan jelöltek sorsa, akik a választók — szavazatokban is kifejeződő — széles körének bizalmát, megbecsülését élvezik. Üj törvényünk a pótképviselői és pót- tanácstagi intézmény bevezetésével válaszolt, s kimondta, hogy az a jelölt, aki az ösz- szes érvényes szavazatok legalább egynegyedét megkapta, pótképviselővé, illetve póttanácstaggá válik — mondta dr. Kiement Tamás, az Ország- gvűlés elnöki titkárságának főosztályvezetője, aki kérdéseinkre válaszolt. — Mit várt az Országgyűlés az új választási törvény meaalkotása után a pótképviselőktől? — Ennek az új intézménynek a jelentőségét növeli az a tény. hogy megválasztott pót- képviselő esetén nincs szükség időközi választások kiírására abban az esetben, ha valamilyen okból (összeférhetetlenség, visszahívás, haláleset) a képviselői hely megüresedik. Ekkor a pótiképviselő a választás alapján, a jogszabályból következően a megüresedett tisztségbe lép, mandátummal rendelkező képviselővé válik. Erre az elmúlt hónapokban már volt is példa. Az új törvényt az 1985. évi választások során alkalmazták először, s a pótképviselőség ma már több mint háromszáz társadalmilag aktív, közmegbecsülésnek örvendő személyiség tisztje. Többségüknél igen szoros eredményt hoztak a választások. Gyakran csak néhány szavazaton múlt, hogy képviselői mandátumhoz jussanak. Így indokolt a velük való törődés, pozíciójuk elismerése a társadalmi és az állami szervek részéről. főosztályvezetőiével Mindez nem feledtetheti azonban a tényt, hogy a képviselő a választott, ő az Országgyűlés tagja, neki kell képviselnie választói érdekeit. A pótképviselő nem vehet át képviseleti jogokat. Személye kapcsán két célt tűzhetünk ki: felkészítését arra az esetre. ha pótképviselőből képviselővé válik, illetve közéleti tevékenységének biztosítását, szervezését. Ezek a feladatok elsősorban a Hazafias Népfrontra hárulnak, hiszen ez a tömegszervezet megkülönböztetett szerepet játszik a társadalmi szervek között választási rendszerünkben. — A választásokon azt mondtuk, aki „alulmaradt”, nem bukott ember. Mondhatjuk-e ma: nem tétlen ember? — A Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának alkotmányjógi munkabizottságában javaslatot készítettünk a társadalmi és állami szervek számára. Ezekből szeretnék most néhányat kiemelni: Elsősorban meg kell tudnunk, hogy a pótképviselők milyen közéleti munkát látnának el szívesen, illetőleg milyen társadalmi vagy állami szerv tevékenységéhez kapcsolódnának. A többség vállalt már ilyen jelentőségű feladatokat, azt is jó lenne ismerni — országos összesítésben —, hogy melyek azok a területek, ahol dolgoznak. Ez a felmérés a területi népfrontbizottságok feladata. Ajánljuk, hogy a megyei, fővárosi népfrontbizottságok évente legalább egy alkalommal szervezzenek találkozót a képviselők, pótképviselők és a népfront aktivistái számára. Ezeken a találkozókon nemcsak a képviselők adnának tájékoztatást munkájukról, hanem alkalom nyílna a terület aktuális problémáiról való eszmecserére is. Számos lehetőség nyílik arra, hogy a pótképviselők aktívan vegyenek részt lakóhelyük társadalmi életében. Példaként említenék egyet: a törvénytervezetek társadalmi vitáinak megszervezésébe be kellene vonni őket. — Milyen tájékoztatást kapnak a pótképviselők? — Ami az informáltságukat illeti: néhány helyen már lehetővé teszik, hogy a pótképviselők megismerkedhessenek a következő ülésszak írásos anyagaival. Valamennyien rendszeres tájékoztatást kapnak az Országgyűlés irodájától, az ülésszakok előkészítéséről, a bizottsági ülésekről. Az érdeklődő pótképviselők részt vehetnek az üléseken. Természetesen nem mindany- nyian egyszerre, mert a hallgatóság részére biztosított helyek száma — sajnos — korlátozott. A tanácsi szerveknek javasoljuk, hogy időnként hívják össze a képviselőket és a pótképviselőket, adjanak tájékoztatást terveikről, eredményeikről és gondjaikról. Jó megoldás az is, ha a tanácsok bizottsági munkájukba bevonják a pótképviselőket is. Célszerű lenne tájékoztatni őket a tanács üléseinek napirendjéről, s kapjanak meg minden olyan információt, amely a választókerület jelene, jövője szempontjából fontos. Az ajánlások összegzése megtörtént, s rövidesen eljuttatjuk az illetékes állami és társadalmi szervekhez. — Joghézag miatt van-e szükség az ajánlásokra? — Erre azért van szükség, mert a pótképviselőkkel kapcsolatban eligazítást sem a választási törvény, sem pedig más jogszabály nem tartalmaz. Tehát joghézag van, amit a kialakuló gyakorlatnak kell betöltenie, s ha ez megtörténik, jogszabályi megfogalmazásra is sor kerülhet. Az ilyen eljárás nem szokásos jogalkotásunkban. de azt hiszem, az adott esetben ez indokolt, hiszen egy új jogintézményről van szó. Javasoljuk, hogy a népfront vállalja magára a pótképviselőkkel való szorosabb kapcsolattartást. munkájuk figyelemmel kísérését, hiszen a ciklus vége felé e szervezetnek kell elsőként megtennie ajánlásait a képviselőjelöltekre. Nyilvánvaló, hogy azt a pótképviselőt, aki „öt évre eltűnt”, aligha fogják javasolni akárcsak második jelöltnek. Az viszont lehetséges, ho'gy ä népfront helyi szervezete úgy foglal állást, hogy mivel a pótképviselő jobban ismeri a helyi és országos gondokat, meggyőzőbben érvel és mozgósít a jobbítás érdekében, tehát alkalmasabb a feladatra, mint az aki „öt évig csak ült” a Parlamentben. Hát márcsak ezért is érdemes pótképviselőként (is) dolgozni. R. I« Városfejlesztésért adóalapcsökkentés Kisiparosok és kiskereskedők adóalapját csökkentette a Szolnoki Városi Tanács annak elismeréseként, hogy példamutatóan hozzájárultak a lakosság jobb ellátásához és kiemelkeedő társadalmi munkát végeztek a város fejlesztéséért. Az 1986. évi adóalap csökkentése 43 kisiparost és 8 kiskereskedőt érint, együttes összege több mint három-: millió forint. A kedvezményben olyanok részesültek, akik nagy értékű városfejlesztési társadalmi munkájuk mellett, hosszabb ideje magas színvonalú lakossági szolgáltatást nyújtanak, műhelyükben rendszeres hét végi ügyeletet tartanak, műszaki fejlesztéssel emelték az általuk nyújtott szolgáltatás színvonalát, példásan dolgoztak közintézmények és lakások felújításán, orvosi műszerek karbantartásán, valamint olyan kisiparosok és kiskereskedők, akik korábban ellátatlan peremkerületekben, új városrészekben nyitottak üzletet, és munkájukat a lakosság megelégedésére végzik. A városi tanács az érdek- képviseleti szervekkel egyetértésben döntött az adókedvezményről, és arról minden érintettet írásban értesít, Csöelőregyártás Tengiznek Négyezernégyszáz tonna cső olaj-, illetve gázipari elöregyár- tására kötött szerződést a Ve- gyépszer az NSZK—francia—kanadai Lurgi konzorciummal. A huszonhatmillió francia frank értékű megállapodás értelmében a salgótarjáni nagyüzem már február közepén hozzálát a szovjet tengizi olaj- és gázipari komplexum számára csőszakaszok, csőrendszerek előállításához. A tempóra jellemző, hogy az első nyolcszáz tonnányi szállítmányt április 15-ig útnak kell indítani Tengizbe, ahol megtörténik a csövek összeszerelése. A Lurgi-megrendelés nagyságát érzékelteti, hogy a munka négyszerié nagyobb a Vegyépszer algyői, százhalombattai és más edigi hazai munkájánál. Megfogják a forintokat... Látogatóban a szécsényi bútor gyártóknál Az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalatának dolgozói kifejezetten nem szeretik a telet. Okuk van rá, méghozzá több szempontból is. Egyrészt: olyan alapanyagot használnak fel a gyártás során, amely érzékeny a mínuszokra. Lassúbb a munka, kisebb a teljesítmény, kevesebb a pénz. Másrészt: a néhány héttel ezelőtti farkasordító hidegekben két napig szünetelt a termelés. Harmadsorban: évkezdéskor a szokásosnál kevesebbet rendelnék a partnervállalatok, hiszen kialakulatlanok a tervek. Így aztán Burda Sándor igazgatót akár pesszimista hangulatban is találhatnánk. Ám, a nagy tapasztalatú szakember nincs kétségbeesve, sőt: bizakodóan fogalmaz: — A januári lemaradásunkat az első negyedév végére behozzuk, s eleget teszünk időarányos kötelezettségünknek. Hamarosan áttérünk a hőmérsékletre kevésbé reagáló laminálos bútorlapok feldolgozására. A hideg tehá.t a jövőben nem hátráltathatja a gyártást, annál is inkább, mert új, korszerű csarnok építése szerepel az elképzeléseinkben. Gyakorlatból tudom, hogy megrendelőink is nemsokára rákapcsolnak kereskedelmi tevékenységükben, s napok alatt elszállítják majd a kétmilliós készletet. Az igazgató úgy véli, az idén némileg fellendül a bútorpiac. Márpedig ha ez így lesz, akkor meg kell fogni a forintokat! Mindjárt a programkészítéskor szükséges a korábbinál magasabbra állítani a mércét. Mire vállalkoznak a szécsényiek? — A tervezett termelési értékünk 31 millió forint. A célul tűzött nyereség megközelíti a 7 millió 600 ezer forintot. A tavalyinál kedvezőbb eredményeket hárommal kevesebb, ötvennégy főnyi létszámmal akarjuk elérni. Igaz, a rhúlt évben kétmilliót költöttünk műszaki fejlesztésre, annyit, mint a korábbi húsz esztendőben együttvéve. Két alapgépet vásároltunk,, persze használtan, mert a szegény ember vízzel főz. ■ Átsétálunk az üzembe, hogy szemrevételezzük az új szerzeményeket. Az udvaron a lehetőségekhez mérten rend és tisztaság, a havat eltakarították. Ez a gondosság jellemző erre a maroknyi kollektívára! De, a növekvő igényű bútoriparban csakis ilyen szemlélettel lehet megélni. Az említett két alapgép egyikénél, a lapmegmunkálónál, Pusztai Józsefnéval beszélgetünk. — Könnyebb és gyorsabb a munkánk. Húsz százalékkal nagyobb a teljesítményünk, ami nekem hozzávetőlegesen ötszáz forint többletkeresetet jelent havonta. Méret- pontosabbak a szekrényhátEgymilliárd forint postaforgalmi fejlesztésekre A Magyar Posta az idén összesen egymilliárd forintot — a tavalyinál csaknem 30 százalékkal többet — fordít a postaforgalmi szolgáltatások javítására és a postahivatalokban dolgozók nehéz, sokszor idegfeszítő munkájának könnyítésére. Február 9-től, mától teljes kapacitással dolgozik a székesfehérvári új postai feldolgozóüzem, mely az ország jelentős részének postaforgalmát bonyolítja le. A levélfeldolgozó részleg kivételével teljesen gépesítették, automatizálták az új üzemet. A csaknem 500 millió forintos beruházás két év alatt készült el az Alba Regia Építőipari Vállalat kivitelezésében. Korszerű szállítószalagok, anyag- mozgató gépek könnyítik a munkát. A nehéz levélzsákokat, hírlapkötegeket, csomagokat emberi beavatkozás nélkül osztják szét a különböző rendeltetési helyek szerint. A teljes munkafolyamatot számítógép vezérli, melyet a VILATI állított elő. A még hiányzó levélfeldolgozó automatát — amely további 200 millió forintba kerül — várhatóan csak egy év múlva tudják megvásárolni, mert az eredeti beruházási keretből erre már nem futotta. A kifejezetten postai munkák mellett ebben a központban történik majd az idetartozó körzet teljes készpénzforgalmának feldolgozása is: Fejér, Komárom, Somogy és Veszprém megye mintegy 350 hivatala ide továbbítja pénzküldeményeit, s a kézbesítő- hivatalok is innen kapják meg pénzellátmányukat. Ebben a hivatalban naponta 300 ezer levél és 5 ezer csomag fordul majd meg, s a körzet hírlapjait is itt osztják szét. A székesfehérvári feldolgozóüzem része a közeljövőben kiépülő országos hálózatnak. E postaforgalmi góchálózathoz tartozik a tavaly elkészült szolnoki csomag- és hírlapelosztó központ is. Ezt az idén tovább bővítik: hamarosan üzembe állítják a levélszétosztó berendezést, mely napi 100—120 ezer levelet kezei majd. Az összesen, 11 központból álló hálózatnak része lesz majd a pécsi levél-, csomag- és hírlapelosztó üzem is, ennek építését jövőre kezdik meg. Itt is gépesítik, illetve automatizálják az összes munkafolyamatot. Az idei jelentős postai beruházások közé tartozik a budapesti Orczi téri központi hírlapelosztó Ü2em létesítése is. Az épület már elkészült, jelenleg a belső építési munkák folynak, a gépek szerelését jövőre kezdik meg. Várhatóan 1988 második felében kezdődik itt a próbaüzem, s a rákövetkező évben indulhat meg a folyamatos munka. Terék István asztalos: „Megszűnt a monoton, nehéz fizikai munka”. lat, javulnak a termelés mutatói. az emberek megtalálják a számításukat. A tavalyi fejlesztés azt is jelenti, hogy hat munkás felszabadult a korábbi területről, másutt foglalkoztatható. Két évvel ezelőtt, mindössze 42 ezer forint volt az egy főre jutó évi kereset, most átlagosan 58 ezer 600 forintot vihetnek haza a dolgozók. Az eredmények alakulásában jelentős szerepe van a teljesítméhy- bérezés bevezetésének, hiszen ez ösztönöz a magasabb százalékra, a jobb minőségre. — Az óvodáknak kevesebb, az iskoláknak, kollégiumoknak több bútort gyártunk az idén — jegyzi meg útközben Burda Sándor. — A gyermek - és az ifjúsági bútorokkal nyitunk a kiskereskedelem felé, mert a nagykereskedelmi vállalatok nehézkesebben reagálnak a változó piaci igényekre. Ennek pedig mi is kárát látjuk. Először szerepelünk majd az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, egy új típusú gyermekbútort állítunk ki. Azt akarjuk, hogy a második fél évben már piacképesek legyünk ebből az olcsó, könnyen kezelhető, többfunkciójú bútorból. Az elmúlt évben az Artexen keresztül egymillió forintért értékesítettünk Junior elnevezésű bútort Szlovákiában, a külkereskedelmi vállalat most hétmilliós igényt jelzett. A szécsényi bútorgyártól« úgy is megfogják a forintokat, hogy egyedi megrendeléseket teljesítenek. Az ilyen munka viszont elmélyültebb szaktudást igényel. Kitűnő szakemberekben sincs hiány az üzemben. — Huszonkilenc évet húztam le a cégnél, művezetőként mentem nyugdíjba, öt 'éve már nyugdíjasként dolgozom. Jól jön a mintegy negyvenezer forintos évi kiegészítés. meg aztán örömömet lelem a munkában. Jelenleg nyolcvan öltözőszekrény legyártására szól a megbízatásom a BRG helybeli gyárától — magyarázza Tupcsa Béla, akinek a szakértelmére a tanulók képzésében is számít majd a munkáltató. Megismerkedünk még Éliás Istvánnéval, aki azelőtt élfóliázott, most tiplizik. örül az átszervezésnek, mertköny- nyebb lett a munkája, a keresete ugyanakkor nem változott. Józsa Lászlónétól örömmel halljuk: az elmúlt évben legyártott közel 30 millió forint értékű bútorra csak négyezer forint árkedvezményt kellett adnia a leány- vállalatnak, olyan minimáiis volt a minőségi reklamáció. Ehhez kétségtelenül hozzájárul a csomagolok, vagyis az ő jó munkájuk is. — Még egy sorozatfúrő gépet vásárolunk, majd kialakítjuk a szerelősort, s ezzel teljes lesz a gyártási technológia — mondja búcsúzáskor az igazgató. — Ezzel a munkásgárdával lehet termelni, csak a feltételeket kell biztosítani hozzá. Ez pedig nekünk, vezetőknek a feladatunk. Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Barna Lászlóné:. „Most már érdemes innen nyugdíjba menni.. falak, javult a bútorok minősége. Pár lépéssel odább üzemel a másik szerzemény, az élfóliázó. Terék István asztalos, aki itt tanulta ki a mesterséget, dicséri a gépet. — Megszűnt a monoton,» nehéz fizikai munka. A masina olyannyira pontosan végzi az élek fóliázását, hogy alig kell utána simítani. A teljesítmény itt is egyötödével növekedett. Barna Lászlóné kezében kés, az éles pengével kaparja le a bútorlapok éleiről a rajtuk maradó sorjákat. Szerencsére, nincs sok tennivalója. A fiatalasszony, aki végzett asztalos, tizenhat esztendeje keresi kenyerét az üzemben, így aztán sokat tudna mesélni az itteni fejlődésről. Sommásan csak ennyit mond: — Alig ismertem rá a gyártócsarnokra, miután gyesről visszajöttem. Most már érdemes innen nyugdíjba menni... Az önállósodás jót tett a szécsényi munkásközösségnek. Fejlődik a leányvállaEz' a központ lesz valamennyi színes folyóirat elosztóbázisa, vaflamint a Budapest környékére szánt napilapoknak a terjesztését is itt végzik majd. Minden munkafázist számítógép vezérel. A teljes, több évig húzódó beruházás — s benne az európai élvonalhoz tartozó technika és - technológia kiépítése — mintegy 870 millió forintba kerül. A beruházás egy későbbi szakaszában közös vasúti-postai beruházással olyan pályaudvart építenek majd a központ mellé, amelyhez valamennyi vasúti fővonalról csatlakozni lehet, s így szükségtelenné válik a jövőben — a mostani elképzelések szerint a 90-es évek elejétől —, hogy a városon keresztül gépkocsikkal szállítsák a különböző küldeményeket a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvarra. Az új csomópont a teljes magyar mozgóposta- vagonpark — azaz 90 vasúti kocsi — fogadására és kiszolgálására lesz alkalmas. j NÚGRÁD = 1987. február 9„ hétfő
