Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

(Folytatás az l. oldalról) béri határozatának megvalósí­tásához. További erőfeszítése­ket kell tenni, hogy olyan po­zitív társadalmi légkör ala­kuljon ki, amely ösztönöz a kitűzött célok elérésére, a tenniakarásra. A testület felhívta a szak- szervezeti szerveket, hogy se­gítsék a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfor­dulójára kibontakozó munka­mozgalmakat. A SZOT azt tervezi, hogy — valószínűleg az év második felében — összehívja a szocialista bri­gádvezetők országos tanács­kozását. A tanácsülés Sólyom Fe­rencnek, a SZOT titkárának előterjesztése alapján határo­zatot hozott a szakszervezetek kádermunkájának továbbfej­lesztéséről. A határozat rá­mutat, hogy a mozgalom fo­lyamatos megújításának egyik alapvető feltétele a tisztség- viselők felkészültségének ja­vítása, a káderállomány erő­sítése. Növekszik a testületek felelőssége az eredményes kádermunkáért. Kiemelt fel­adat a nevelés, a káderekkel való érdemi foglalkozás, tevé­kenységük rendszeres értéke­lése. A SZOT a jövőben is szorgalmazza, hogy a tehetsé­ges fiz’kai munkások, a fiatal szakemberek közül a mozga­lom minden szintjén minél többen kerüljenek választott tisztségekbe. A testület szük­ségesnek tartja, hogy a ká­dermunka demokratizmusá­nait íejieszuese eraeiteoen a vezetők meghatározott köre csak két ciklusban töltse be ugyanazt a tisztséget. A ki­nevezéssel létrejövő munkakö­rök betöltésénél tovább kell bővíteni a pályázati rendszert és a meghatározott idejű megbízatások rendszerét. A SZOT döntött arról, hogy hogy az eddigi szakmaközi bizottságok — új elnevezéssel — a jövőben a szakszervezetek városi, kerületi, nagyközségi, községi bizottságaiként látják el munkájukat. Átfogják a területükön lévő tagság egé­szét. E bizottságok mellett — kísérleti jelleggel — nyugdí- jas-alapszervezeteket hoznak létre. A SZOT határozatot hozott a szakszervezetek budapesti és megyei tanácsainak, vala­mint városi, kerületi, nagy­községi, községi bizottságainak feladat- és hatásköréről, szer­vezetéről. Megnövelte szere­püket a helyi mozgalmi élet alakításában, a tagság terü­leti érdekeinek képviseleté­ben, a SZOT-határozatok vég­rehajtásának segítésében, el­lenőrzésében. a tapasztalatok jelzésében. A tanácsülés szük­ségesnek tartja, hogy az alap- szervezetek a mozgalom egyre önállóbb, a munkahelyi fo­lyamatokat méginkább befo­lyásolni képes alapegységei legyenek. A testületek moz­galmi jellege erősödjön, a szakszervezetek megyei taná­csai és az SZBT váljanak a különböző érdekek egyezteté­sének fórumaivá. Együttes ülés Kétscron Szélesedő társadalmi ellenőrzés Együttes ülést tartott pén­teken Rétságon a nagyköz­ségi tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Nép­front nagyközségi elnöksége. Értékelték a két szerv kö­zötti együttműködést és 1990- ig új együttműködési megál­lapodást kötöttek. Az eltelt évek tapasztala­tai azt mutatták, hogy a he­lyi népfrontbizottság jelen­tős segítséget tudott nyújtani a tanács tömegkapcsolatai­nak erősítésében. Az együtt­működés fontos feladatát képezte a fiatal tanácstagok munkájának segítése. Szép eredményeket hozott az dés tapasztalatait értékel­ve az együttes ülésen. A következő évekre kötött együttműködési . megállapo­dás céljai, feladatai között rögzítették a tanácstagi be­számolók közös szervezését, a tanácstagi csoportok önte­vékeny munkájának kialakí­tását. Fontos feladatnak tart­ják továbbá azt is, hogy pótképviselőt és a póttanács­tagokat is bevonják a köz­életi tevékenységbe, még­pedig úgy, hogy munkájuk­hoz biztosítják a szükséges információkat. Kiemelkedő célként érté­kelhető a jövőbeni együtt­működésben az, hogy a ta­nács, a népfront nagyközségi bizottságának közreműködé­sével társadalmi aktívahá­lózatot szervez a kereske­delem, a szolgáltatás, a kör­nyezet- és természetvédelem, valamint a köztisztaság tár­sadalmi ellenőrzésére. A társadalompolitikai felada­tok közül szükségesnek tart­ják a fiatal felső fokú vég­zettségű szakemberek lete­lepedését támogatni és a köz­ségpolitika alakításába be­levonni a helyi értelmiséget. A tankötelezettségi törvény következetes érvényesítése pedig azt követeli, hogy szorgalmazzák együttesen az iskolatanácsok megalakítá­sát, továbbá a szülők és az iskola kapcsolatának szélesí­tését. lesztésben, évről évre emel­kedett a lakosság által vég­zett közhasznú társadalmi munka: a városok és városi jogú nagyközségek megyei versenyében a rétságiak 1985- ben első helyezést értek el. A művelődéspolitikai cél­kitűzések is mind magasabb színvonalon valósultak meg: elterjedtek és egyre rend­szeresebbek az író-olvasó ta­lálkozók, élménybeszámo­lók. A közös munkálkodás eredménye a nemzetiségi kul­túra, hagyomány ápolása, s az is, hogy Bánkon minden évben megrendezik a nem­zetiségi napokat. Az ifjú­ság-, és nőpolitika terén az elért sikerek ellenére is van­nak még tennivalók — álla­pították meg az egyuttműkö­Bécsi ulőfaBáfkozá Döntés júniusban A NATO várhatóan csak júniusi külügyminiszteri ta­nácskozásán dönt arról, ho­gyan folytassák az európai haderő-csökkentési tárgyalá­sokat, mondotta pénteken Rudolf Torovsky nagykö­vet, a bécsi utótalálkozón résztvevő osztrák küldöttség vezetője. A diplomata, aki a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok csoportjának szóvivő­je. sajtóértekezleten az MTI tudósítójának kérdésére el­mondta: tudomásuk szerint a francia kormány változatla­nul ellenzi az amerikai ter­vet, hogy a két katonai szö­vetség, a NATO és a Varsói Szerződés tárgyaljon az eu­rópai haderők és fegyverze­tek csökkentéséről. Ezért — várhatóan — arra kerülhet sor. hogv a szövetségek 23 tagállama (egyéni minősé­gében) kezd majd tájé­kozódó megbeszéléseket a kérdésről. E tanácskozások tanulságai alapján alakul­hat ki júniusban a NATO- álláspont. Mint ismeretes, a VSZ országai javasolták, hogy a helsinki folyamat­nak mind a 35 állama le­gyen részese az európai le­szerelésről folytatandó át­fogó tárgyalásoknak, tehát a szövetségek tagiain túl a semleges és el nem kötele­zett államok is. Az osztrák diplomata szerint valószí­nű, hogy végül is a tárgyalá­soknak legalábbis az első szakaszában a szövetségek tagjai vennének részt. A semlegesek mindenesetre közre kívánnak működni, a folyamatban, most dolgoznak közös álláspontjuk kialakí­tásán. Á hét kérdései MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁR, HOGY AZ USA ŰJABB KÍSÉRLETI ROBBANTÁST HAJTOTT VÉGRE? Cuellar Párizsban Franciaország teljes támo­gatásáról biztosította Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt az iraki—iráni konfliktus lezá­rására irányuló új kezdemé­nyezésében. Mitterrand el­nök és Chirac miniszterelnök egyaránt fenntartás nélkül tá­mogatta a főtitkár tervét, amelyben nagy szerep vár a Biztonsági Tanács állandó tagjaira. Franciaország he­lyesli, hogy a BT külügymi­niszteri szintű ülést tartson ez ügyben. Mitterrand szerint ez a kez­deményezés „lecsillapíthatja a szenvedélyeket és tárgyalá­sok felé terelheti a feleket”. Mint ismeretes, Franciaorszá­got szoros szálak fűzik Irak­hoz. Párizs Bagdad egyik fő fegyverszállítója. Pozsgay Imre Kínában Pozsgav Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának vezeté­sével pénteken magyar nép­frontküldöttség érkezett Pe- kingbe. A magyar küldöttsé­get a kínai főváros repülő­terén Peng Jo-csing, a kí­nai Népi Politikai Tanács­kozó Testület (Népfront) Or­szágos Bizottságának tagja fogadta. Azon a napon, amikor Genfben, az ENSZ leszerelé­si konferenciájának részt­vevői tavaszi ülésszakukon munkához láttak, Ameriká­ban, a nevedai atomkísérleti telepen a Pentagon végrehaj­totta az újabb kísérleti rob­bantást. Ez az időbeli egybe­esés szinte jelképes jelentő­ségűnek számított, mint aho­gyan az is valamelyest „jubi­leumnak”, volt rninősít'.eő, hogy ez az atomfegyver-kísér­let volt a 25. Attól kezdve, hogy a Szovjetunió másfél évvel ezelőtt meghirdette az egyoldalú moratóriumot... Igazán nem lehet jó­indulattal „vádolni” az Egye­sült Államok militarista kö­reit, valóban helytállóbb az a vélemény, amit — mond­juk — az angol munkáspárt hangoztat: hidegháborús tett ez, és a Szovjetunióval szem­beni nyílt kihívás. A világ számos pontján vélekednek úgy az emberek, hogy Wa­shington nem élt azzal a lehe­tőséggel, amit a Szovjetunió a moratóriummal felkínált. Természetes és szükségsze­rű az a szovjet válasz, hogy ezek után a Szovjetunióban is fel kell újítani a kísérleti tatja a robbantási tilalomról szóló egyezménnyel kapcso­latos tárgyalásokat, ha kény­telen is újrakezdeni saját kísérleti robbantásait. Ez alatt az amerikai fővá­rosban újabb veszélyes ka­tonapolitikai terv vetődött fel. Weinberger hadügymi­niszter azt javasolta, hogy már hamarabb, a következő évtized elején állítsák had­rendbe a földi és űrbéli el­fogó rakétákhoz szükséges érzékelőberendezéseket, az SDI, a sokat emlegetett ha­dászati védelmi kezdeménye­zés így időben előrehozva kezdene testet ölteni, ezzel pedig a következő amerikai kormányok kezét is megköt­nék, azok kénytelenek len­nének folytatni az űrfegyver­kezést. Moszkvában viszont Mi­hail Gorbacsov, amerikai po­litikusokat fogadva, éppen a két nagy ország közötti k°o- csolatok fejlesztése me"ett foglalt állást. Az SZKP fő­titkára figyelmeztette ven­dégeit, köztük Henry Kissin­ger és Cyrus Vance volt kül­ügyminisztereket. hogy egy atomháború kivétel nélkül, mindenki számára katasztró­robbantásokat, hiszen — s ezt fát jelentene, s hogy a fegy- a moszkvai szóvivő is kije- verek űrbe juttatása azoknak lentette — a szovjet hadse­reg vezetői figyelmeztettek a biztonság csökkenésének veszélyére, ha az USA to­vábbra is egyoldalúan foly­tatja új nukleáris fegyverek kipróbálását... Ugyanakkor azonban Moszkvában értés­re adták, hogy újra életbe­lép a moratórium, ha Wa­shington abbahagyja a rob­bantásokat. És elhangzottak olyan nyilatkozatok is, hogy a Szovjetunió akkor is foly­a biztonságát is aláássa, akik pedig ezzel biztonságra töre­kednének. Gorbacsov armkor a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamatot ismer­tette az amerikai politikusok előtt, rámutatott: ez a leg­meggyőzőbb érv a Szovjet­unió békés politikájára. A józan ész és az események tárgyilagos elemzése alapján kell egymáshoz közelednie az USA-nak és a Szovjetunió­nak. MIÉRT TERJEDT AT MADRIDRA IS A DIÁKLÁZADÁS? A spanyol egyetemisták is a szűrésre: a tandíj eme­tüntetnek, tiltakozó táblákat lése. Nem csoda, hogy a fia­kö­emelnek a magasba, és vekkel dobálják meg a ve­lük farkasszemet néző ro­hamrendőröket. Akárcsak a múlt év vége felé a francia diákok, meg az olaszok is. Miért terjed a diáklázadás? Mert a főiskolákon a tanulás nehezebb is, drágább is, vi­szont a diploma birtokában az elhelyezkedés egyre na­gyobb gond. „Fehér galléros munkanél­küliek” mind többen vannak már a nyugati országokban. Számuk csökkentésére mun­kaalkalmak teremtésével, vajmi kevés a lehetőség, így aztán — akárcsak Párizsban történt, most Madridban is — a kormányok megpróbál­koznak a felvételi szigorítá­sa révén az egyetemisták szá­mának leszorításával, hogy később kevesebb legyen az vetelése. elhelyezéssel kapcsolatos probléma. További lehetőség taloknak nem tetszenek az ilyen „megoldások”. Az egyetemi reformot Párizs­ban vissza kellett vonni, ak­kora volt az ifjúság ellenál­lása. A francia példa ösz­tönzi követésre a madridi egyetemistákat is. Egyébként az oktatásügy problémái napjainkban Pá­rizsban más formában ismét jelentkeznek: a tanítóik vo­nulnak az utcára és hirdet­nek iskolasztrájkot, mert a Chirac-kormánv az állami al­só fokú oktatásban olyan új elgondolásokat kíván érvé­nyesíteni, melyek a tanítók óriási többségének ellen­állásába ütköznek... Az álreformokkal szem­ben Nyugat-Európában egy­re hangosabb lesz az igazi, társadalmi megoldások kö­Pálfy József A szociológiának a szovjet átalakítási folyamatba törté­nő fokozott bevonását, a statisztika fejlesztését és a statisztikai adatok teljes nyil­vánosságát szorgalmazta a moszkvai Pravda pénteki szá­mában Tatyjana Zaszlavszka- ja akadémikus, a szovjet szo­ciológiatársaság elnöke. A cikk bevezetőjében Zasz- lavszkaja emlékeztet rá. hogy korábban a társadalomtudo­mány hosszú időn át háttér­be szorult. A gyakorlattal va­ló kapcsolata nagyrészt ab- bar merült ki, hogy a már elfogadott párthatározatokat ismételgette. megvilágította és jóváhagyta. Napjainkban ez az út már nem járható. A tudománynak nem a megtör­téntet kell vizsgálnia, hanem a társadalom előtt álló utat. Időben figyelmeztetnie kell a várható nehézségekre, ki kell dolgoznia a döntés lehet­séges változatait és megkell alapoznia a legjobb megol­dás kiválasztását. Minden elfogadott határo­zat, minden új lépés társa­dalmi érdekeket érint, meg­Átalakítás és szociológia teljesen és nem általánosan ismerik el önálló tudomány­nak, legfeljebb „másodosztá­lyú tudományként” kezelik. Mindezek következtében a Szovjetunióban a szociológia sokkal kevésbé fejlett, mint több más szocialista ország­ban, nem is szólva a fejlett tőkésországokról — állapítja meg a tudós. Többek között megemlíti, hogy a szocialista országok közül véleménye sze­rint Magyarországon a leg­fejlettebb a társadalmi sta­tisztika. a társadalmi folya­matokra vonatkozó bőséges statisztikai anyagot rendsze­resen felhasználják a széles körű szociológiai kutatások­hoz. A szovjet szociológia elma­radottsága a társadalmi át­alakítás egyik fékezője lehet Ahhoz, hogy a társadalomku­tatás a gyorsítás tevékeny ré­sze legyen, magát a szocioló­giát is gyorsított ütemben kell fejleszteni mennyiség — a képzett kutatók létszáma —, de különösen a munka mi­nősége tekintetében — szöge­zi le a szerző. (MTI) SSetiarcfBiacSze nyilatkozata a Rndé Prővfinak Utat kell keresni a megállapodásra „Ügy vélem, a jelenlegi amerikai vezetésnek is érde­ke, hogy az elnök megbízatási idejének finisében aktív mér­leget zárjanak” — mondotta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, a Rudé Prá- vo pénteki számában megje­lent interjújában. Az ameri­kai kormány jelenlegi állás­pontja nem ad okot túl nagy optimizmusra — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. — A reményt aláássa a napok­ban végrehajtott új atomrob­bantási kísérlet is. Az ame­rikai lépést az emberiség el­leni nyílt kihívásnak minő­sítve, Sevardnadze hangsú­lyozta: ennek ellenére szov­jet részről utat keresnek a megállapodásra. „Nem vesz­tettük el a reményünket, hogy még a mostani amerikai ve­zetéssel megegyezésre jussunk a Reykjavikban megtárgyalt kérdésekben”. Nagyra értékel­te és támogatásáról biztosí­totta Sevardnadze a Német Szocialista Egységpárt, az SPD és a CSKP kezdeménye­zését egy közép-európai atom- és vegyifegyvermentes övezet létrehozására. Azt a tényt, hogy ezt két különböző ka­tonai tömbhöz tartozó euró­pai országok politikai pártjai javasolták, a Szovjetunió a nemzetközi viszonyok új, po­zitív vonásaként értékeli — mondotta Sevardnadze. A bécsi utótalálkozóval és a stockholmi konferenciával kapcsolatban, a külügyminisz­ter kiemelte annak szüksé­gességét, hogy szigorúan be­tartsák az összeurópai folya­matban elért megállapodáso­kat. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a madridi kon­ferencia okmánya is említést tesz a stockholmi értekezlet mandátuma kiterjesztésének lehetőségéről. A leszerelés az összes európai ország érdeke. A Szovjetunió véleménye sze­rint, a bécsi utótalálkozó a legmegfelelőbb fórum a ha­gyományos fegyverekkel fog­lalkozó tanácskozás össze­hívására és mandátumának meghatározására. Sevard­nadze bírálta az Egyesült Ál­lamokat, amiért Washington azt fontolgatja, hogy kiiktat­ja a leszerelés kérdését a helsinki folyamatból. Egye­bek között megjegyezte, a két és többoldalú kapcsola­tok a Varsói Szerződés és a NATO, illetve a semleges és el nem kötelezett országok között elősegítenék a kölcsö­nös megértést. fi SZOT ülése i felszabadításában és megfele r lő irányításában sem. i- kérdés csak az. hogy a tár- .sadalomkutatás felkészült-e- sokoldalú követelmények tel- jesítésére. Az elmúlt 10—15 évben- szociológia fejlődésének üte- me meglehetősen alacson- volt. Bár, a szociológiávé- foglalkozók száma a Szov i jetunióban ma már mégha c ladja a 15 ezret, zömük nei- szerzett képzettséget ebben- tudományban. A szociológr- sok felső fokú képzése mé- mindig csak az első lépések né1 tart, és így nagyrésj- még mindig csak „szociolc- gusok nélküli szociológiáról lehet beszélni Noha, elei- bizonyos sikereket, s erec i ményeit kezdik felhasználni , társadalom vezetésének ki r Innfálö fi7.int.ipin n,e»r változtatja a kölcsönhatásban évő csoportok jelentékeny ■észének helyzetét és viselke- lését — írja a szovjet szoci- ilógüs. Ezért az irányítószer­vek számára rendkívül lé- íyeges, hogy pontos és való- ii információval rendelkez­zenek a társadalmi élet bár- nely területének helyzeté­ül, a szükségletekről, az ér­iekekről, az értékekről, az ;gyes társadalmi csoportok cülönféle helyzetekben tanú­sított magatartásáról, továb­bá viselkedésüknek a társa­láírói folyamatokra gyako­rolt lehetséges hatásáról Ilyen információkat a szoci­ológiának kell adnia — hang­súlyozza Zaszlavszkaja. Nem elhanyagolható a szo- nológia szerepe az emberi ;ényező kibontakoztatásában, i társadalom energiáinak Nadzsib az ellen­forradalmárokról A különböző törzsek és nép­csoportok szembeállítása, va­lamelyik felruházása kivált­ságokkal — mindez idegen forradalmunk eszményeitől — hansgúlyozta Nadzsib, a£ Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. — A muzulmán hívők meg­győződhettek róla. hogy kor­mányunk tiszteli vallásukat, biztosítja vallásszabadságu­kat. Állami címerünkben és nemzeti lobogónkon is látha­tók e vallás jelképei. A po­litikai vezetésbe bevontuk a muzulmán papság képviselőit. 750 mullah tevékenykedik a helyi államhatalmi szervek­ben és 12 főpap a forradal­mi tanácsban — mondotta a főtitkár • a Legfelsőbb Nem­zeti Megbékélési Tanács El­nökségének csütörtöki ülésén. A népi kormány fegyveres erői által egyoldalúan vállalt tűzszünetről szólva utalt arra, hogy az ellenforradalmárok egy része szembeszegül a megbékélési politikával, foly­tatja a polgárháborút. Aki változatlanul csak a fegyve­rek nyelvén beszél velünk, arra megsemmisítő csapás vár — figyelmeztetett Nad­zsib. Egy afgán ellenforradalmi csoport csütörtökön a pakisz­táni Iszlámábádban bejelen­tette. hoev robbantásos me­rényletet hajtott végre az Af­ganisztán keleti részén lévő Dzsalálábád városban. Állítá­suk szerint 30 ember éie+ét vesztette, sokan megsebesül­tek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents