Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

Németh Károlyt fogadta Hauno Koivisto Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök pénteken dél­előtt Helsinkiben fogadta Né­meth Károlyt. Az MSZMP fő­titkárhelyettese a Finn KP meghívására küldöttség élén tartózkodik Finnországban. A találkozón jelen volt Hargita Ároád. hazánk nagykövete is. A magyar pártküldöttség csütötökön vidéki programot bonyolított le. A vendégek a Turku környéki szigetvilá­got keresték fe] s itt kemény fagyban megtekintették a jég- halászok munkáját, majd Tur­ku városában rövid üzemláto­gatást tettek a Jalostaja élel­miszer-kombinátban. Ezután Németh Károly baráti han­gulatú találkozón tájékoztatta a Turku megyei kommunisták képviselőit Magyarország .helyzetéről. Pénteken a delegáció párt­közi tárgyalások során vett részt. A kommunistákat is tömörítő Finn Népi Demok­ratikus Szövetség székházában a mozgalom elnökével és fő­titkárával találkoztak. A cent­rumpárt majd a Finn Szoci­áldemokrata Párt székházá­ban a pártok főtitkáraival tár­gyaltak. Délután Németh Károly és kísérete találkozott a Finn— Magyar Társaság elnökével, Heikki Koskival. A magyar vendégek hivatalos program­ja azzal a fogadással ért vé­get, amelyet Németh Károly tiszteletére Hargita Árpád adott. A magyar pártküldöttség ma utazik haza Helsinkiből. Magyar javaslat a bécsi találkozón Az európai utótalálkozók pénteki teljes ülésén folyta­tódott a javaslatok beterjesz­tése és vizsgálata. Eddig már mintegy száz javaslat fekszik a tárgyalóasztalon, többségü­ket a szocialista országok ter­jesztették elő. A javaslatom közé pénteken újabb magyar indítvány ke­rült: Erdős André nagykövet küldöttségünk vezetője ha­zánk, valamint Finnország, Dánia, Görögország, Izland, Norvégia, Lengyelország és Törökország nevében javasla­tot terjesztett be a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának és terjesztésének előmozdítására. Küldöttségve­zetőnk aláhúzta, hogy Ma­gyarország e tárgykörben — többnyire más országokkal karöltve — már korábban a belgrádi és a madridi utóta­lálkozón, valamint a budapes­ti kulturális fórumon tett ha­sonló kezdeményezéseket. A bécsi utótalálkozón most először fordult elő, hogy egy javaslatot egyaránt támoga­tott mindhárom államcsoport, a Varsói Szerződés, a NATO, illetve a semleges és ej nem kötelezett államok csoportja. Ülésezik a szövget szakszervezetek kongresszusa Moszkvában negyedik nap­ja ülésezik a szovjet szak- szervezetek XVIII. kongresz- szusa. Pénteken a küldöttek folytatták a központi tanács, valamint a központi revíziós bizottság által előterjesztett beszámolók megvitatását. Az egyik központi kérdés ezen a napon is a szociális kérdések iránti figyelem foko­zása volt, A felszólalók ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a szakszervezeteknek az eddi­gieknél szilárdabban kell vé­deniük a dolgozók érdekeit. uTisztességes, tisztelettudó és megalázó" A Tower-bizoifság jelentésének sajtóvisszhangja „Tisztességes, tisztelettudó és megalázó” — így »összegzi pénteki számának vezércikké­ben a The New York Times az úgynevezett Tower- •bizottság csütörtökön közzétett vizsgálati jegyzőkönyvét. A bizottság annak kivizsgálásá­ra jött létre, hogy mi volt a nemzetbiztonsági tanács appa­rátusának szerepe a titkos iráni fegyverszállítások és a ricaraguai kontrák törvénybe ütköző felfegyverzése meg­valósításában. A több mint 300 oldalas jelentés súlyosan hibáztatja Reagan elnököt és legközelebbi munkatársait a botrányért. „A szavak udvariasak vol­tak, a következtetéseket tak­tikusan fogalmazták meg, de a Tower-bizottság jelentésé­nek lényege mégis mellbevá­gó, megalázó: az iráni—kont­ra ügyben az elnök nem gya­korolt ellenőrzést a kormány tevékenységének legérzéke- nvebb összetevője, a nemzet- biztonsági ügyek felett” — ír­ja a lap. — „Most az a kér­dés, hajlandó lesz-e végre megérteni és elismerni hibá­ját, hajlandó lesz-e arra, hogy határozottan kijavítsa azt”? Hasonlóan vélekedett a je­lentésben foglalt megállapí­tásokról szinte minden vezető politikus, minden fontosabb kommentátor. Mint jelentettük, a csütörtö­kön közzétett vizsgálati össze­foglaló főbb megállapításai közé tartozik, hogy bár Reagan elnök eredetileg diplomáciai kezdeményezésnek szánta az iráni fegyvereladásokat, az akció szinte kizárólagosan „fegyvereket a túszokért cse­rébe” jelleggel folytatódott. Az akciót felelőtlen és hozzá nem ér tőr- személyek irányították, akik felett Reagan és legfőbb munkatársainak gárdája nem gyakorolt ellenőrzést, s akik így ráadásul a nicaraguai el- lenforradalmárak felfegyver­zésére fordították a fegyver- eladások hasznát. Reagan elnök a bizottsági jelentés közzétételekor közöl­te: gondosan tanulmányozza az abban foglaltakat és meg­hozza a szükséges intézkedé­seket. Az elnök a jövő héten, esetleg már szerdán televízi­ós beszédben foglalkozik ez­zel. Mind politikai, minit sajtó­körökben bizonyosra veszik, hogy Donald Regan, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője, akit a bizottság sú­lyosan felelősnek tartott az ellenőrzés elmulasztásáért és a félrevezetési kísérletekért ig, már a legközelebbi jövő­ben lemond tisztéről. A helyzetet összefoglalva a The New York Times egy másik cikke megállapítja: Rea­gan elnöksége, amelyet pe­dig alig néhány hónapja még a lehető legszélesebb körben támogatták az amerikaiak, fordulóponthoz jutott a jelen­tés közzétételével. „Akkor, amikor nyugat-európai szö­vetségeseink úgy látják, hogy a Szovjetunió magához ra­gadta a kezdeményezést, Rea­gan defenzívába szorult”, ír­ja egyebek között a lap. Nógrádi teb’esítménykörkép (Folytatás az 1. oldalról) A termelés többszöri át­szervezésével, számos opera­tív intézkedéssel végül is fo­lyamatosan termelt a gyár. A januárra tervezett 45 millió forint értékű termelést 41,6 milió forintos értékben sike­rült teljesíteni. Lényegesen jobban sike­rült a februári indulás, no­ha ellátási zavarok — palac­kos oxigén, csomagolóanya­gok, acélcsövek, durva és £i- pom acéllemezek — most is vannak. A gyártás folyama* toságát elsősorban a villany­motorok bizonytalan beérke­zése veszélyezteti. Mindezek ellenére a gyárban úgy vélik, Ibogy a februárra ütemezett *3 millió forintos termelési tervet kétmillió forintos több­iét biztosításával is teljesíte­ni tudják. Kedvező a telje­sítmény szempontjából az is, fcogy tőkésexport-kötelezett* pégének a gyár eddig mara­déktalanul eleget tett, s meg­felelően előkészítették a már- *iusi szállítási határidejű ex- »ortfeladatok teljesítését is. >\z elmúlt évi súlyos anyag* e1 látási nehézségek után az idén lénvegesen jobb kilátá­sokkal fogott munkához a Ganz MÁVÁG máratereoyei gyára. Az anyagellátás javí­tására külön csoportot hoztak létre, mely naponta útra kel, hogy beszerezhesse, kiválo­gathassa a termeléshez hoz­závalókat. Januárra 25 millió 755 ezer forint értékű termék előállí­tását tervezte a gyár, ezzel szemben tényleges teljesítmé­nye elérte a 30 millió forintot. Erőműi kazánszerkezeteket készített Gyöngyösvisontára, győri vevőnek épületszerkeze­tet, Szentgotthárdra pedig két futódarut állított elő egy szerelőcsarnokhoz. A februári előirányzat 20 millió forintos termelési érték, várhatóan azonban 25 millió forintra tel­jesíti a gyár. Az év második hónapjában három egyiptomi forgóváz, nyugatnémet vásár­lónak oszlopszerkezetek, va­lamint a gyöngyösvisontai ka­zánszerkezetek szerepelnek a gyártási programban. A mátraterenyei gyár első negyedéves terve 70 millió forintos értéket tesz ki, me­lyet a kollektíva minden re­ménye szerint teljesít is. A március kemény hónapnak ígérkezik: el kell készülnie harminc egyiptomi forgóváz­nak, folytatják a nyugatné­met oszlopszerkezetek előállí­tását, továbbá belföldi piacra futómacskát és állványszerke­zeteket készítenek. Negyedik hete az űrben a Mir legénysége Negyedik hetét kezdte meg a világűrben Jurij Roma- nyenko és Alekszandr Lavej- kin. A szovjet űrhajósok az elmúlt napokban főként tu­dományos kutatásokkal fog­lalkoztak. Az erőforrás-kutató program keretében rögzített fedélzeti fényképező-berende- zéssel a szárazföld és a világ­óceán egyes területeiről készí­tettek felvételeket. A Pion—M berendezés segítségével meg­kezdték az űrtechnológiai kí­sérleteket, amelyeknek célja a hő- és tömegcsere-folyama- tok tanulmányozása folyékony közegben, a mikrogravitáció körülményei között. A Mir űrállomás fedélzeti rendszerei és berendezései ki­fogástalanul működnek- Mind­két űrhajós egészségi állapota és közérzete jó. 1/ ■■ ■■ I ■■ I r Közös közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására 1987. február 25—27. között hivatalos baráti látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének küldöttsége, élén Milanko Renovicával, a JKSZ KB elnöksé­gének elnökével. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Renovicának, a JKSZ KB elnök­sége elnökének megbeszélései a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége, valamint a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kapcsolatait jellemző ba­rátság, nyíltság, a kölcsönös tisztelet, a meg­értés, a bizalom légkörében folytak. A tár­gyalásokon részt vett: A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Kótai Géz.a, a Központi Bi­zottság tagja, a KB osztályvezetője, Györke Sándor, a Magyar Népköztársaságnak a JSZSZK-ban akkreditált nagykövete. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ré­széről: Marko Orlandics, a JKSZ KB elnök­ségének tagja, Sztaniszlav Sztojanovics, a JKSZ KB elnökségének végrehajtó titkára, Milovan Zidar, a JSZSZK-nak a Magyar Népköztársaságban akkreditált nagykövete. Ä megbeszéléseken sokoldalú vélemény- cserét folytattak a magyar—jugoszláv kap­csolatok helyzetéről, perspektíváiról, a két ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a két párt belpolitikai tevékenységéről, az idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a kommu­nista, valamint más munkás- és haladó moz­galmak helyzetéről, folyamatairól. Kádár János tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott ha­tározatok megvalósításának időszerű felada­tairól, a jelenlegi ötéves terv előirányzatai­nak teljesítéséről, a gazdaság kiegyensúlyo­zott fejlődése és korszerűsítése, valamint a szocialista demokrácia kiteljesítése érdeké­ben tett lépésekről és a további tervekről. Milanko Renovica szólt a JKSZ XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a gazdaságszilárdítási program végrehajtásá­ról, a szocialista önigazgatás politikai rend­szerének továbbfejlesztéséről, a JKSZ esz­mei-politikai vezető szerepének érvényesí­téséről, továbbá a jugoszláv társadalom fej­lődésének eddigi eredményeiről, jelenlegi problémáiról és perspektíváiról. Kádár János és Milanko Renovica meg­elégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország kapcsolatai kiegyensúlyo­zottan fejlődnek. Átfogó, kölcsönösen előnyös együttműködésük az élet minden területén folyamatosan gazdagodik és bővül. A magyar—jugoszláv baráti és jószomszédi kapcsolatok a szuverenitás és a területi in­tegritás, az egyenjogúság, a függetlenség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein nyugszanak, tiszteletben tartva a szocialis­ta fejlődés sajátos útjait és a két ország el­térő nemzetközi helyzetét. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a korábbi legfelső szintű találkozókon kimunkált és megerősített el­vek tartós alapul szolgálnak Magyarország és Jugoszlávia sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködésének folyamatos fejlesztéséhez, az MSZMP és a JKSZ, valamint a két szom­szédos ország népei közötti barátság, biza­lom, kölcsönös megértés és tisztelet erősíté­séhez. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a JKSZ több évtizedes közös erőfeszítéssel tartal­mas és eredményes együttműködést alakított ki. A szocialista építés időszerű kérdéseiről folytatott rendszeres vélemény- és tapaszta­latcsere hozzájárul egymás jobb megismeré­séhez és azoknak a feladatoknak az ered­ményesebb megoldásához, amelyekkel a két párt országaik sajátos feltételei közepette néz szembe. Megállapították, hogy a két ország gazda­sági, valamint műszaki-tudományos kapcso­latai eredményesen fejlődnek. A korszerű együttműködési formák — a hosszú távú ter­melési kooperáció, a szakosítás, a műszaki­kereskedelmi .együttműködés, a közös beru­házások — fejlesztésének különleges jelen­tőséget tulajdonítanak az árucsere-forgalom további bővítése, a gazdasági kapcsolatok stabil, dinamikus és tartós fejlesztése szem­pontjából. Hangsúlyozták, hogy a szomszéd­ságból, a magyar és a jugoszláv gazdaság egymást kiegészítő jellegéből adódó eddigi tapasztalatokat és lehetőségeket fokozottab­ban kell kihasználni, ami elősegíti a kedve­zőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok ha­tásainak hatékonyabb semlegesítését, a két ország gazdasági gondjainak enyhítését és feladatainak sikeresebb megoldását. A két fél kifejezte készségét, hogy határozottabban törekszik a szélesebb és tartalmasabb közvet­len vállalati együttműködésre és a harmadik piaci közös fellépésre. Aláhúzták, hogy a két ország viszonyának, barátsága további erősítésének fontos és tar­tós tényezői a Magyar Népköztársaság együtt­működése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság köztársaságaival és autonóm tartományaival, továbbá a határ menti terüle­tek és városok egyre bővülő politikai, gaz­dasági, kulturális és egyéb téren meglévő együttműködése, a határ menti forgalom és a közvetlen, zavartalan, sokoldalú lakossági kapcsolatok. Kádár János és Milanko Renovica hang­súlyozta, hogy országaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Népköztársaságban élő horvát, szerb és szlovén, valamint a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség helyzetének, a sok­oldalú fejlődésükhöz elengedhetetlenül szük­séges társadalmi-gazdasági, kulturális-műve­lődési feltételek kialakításának, különösen pedig az anyanyelvi oktatással és neveléssel összefüggő igényeik kielégítésének. Aláhúz« ták: az, hogy a nemzetiségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos kérdéseket mindkét részről elvszerűen kezelik, fontos eleme a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv 'Szo­cialista Szövetségi Köztársaság, valamint a két ország népei közötti barátság erősítésé­nek, és hozzájárul a szélesebb európai együtt­működéshez és egyetértéshez. A két fél a jövőben is arra törekszik, hogy a nemzetisé­gek országuk hű állampolgáraiként hidat al­kossanak az együttműködésben és fontos té­nyezői legyenek a két ország közötti jószom­szédi viszony fejlesztésének, a megértésnek, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös és egyenjo­gú magyar—jugoszláv kapcsolatoknak. Kedvezően értékelték a magyar—jugoszláv együttműködés bővülését a tudomány, a tech­nika, a kultúra, a tájékoztatás, a sport és a turizmus területén. A két fél aggodalmát fejezte ki a kedve­zőtlen és feszült nemzetközi helyzet miatt. A nemzetközi élet bizonyos pozitív irányzatai és az erőfeszítések ellenére még mindig nem történt tényleges előrehaladás a legfonto­sabb kérdések megoldásában, nem születtek megállapodások a fegyverkezési verseny megfékezésére, a leszerelés előmozdítására. A világ számos részén éleződnek a válság­gócok, tovább romlik a fejlődő országok gaz­dasági helyzete. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége határozot­tan síkraszáll a fegyverkezési hajsza meg­állításáért, a béke és a biztonság erősítésé­ért és üdvözöl minden konstruktív kezdemé­nyezést, amely ehhez hozzájárul. Támogatá­sukról biztosították mindazokat a javaslato­kat, amelyek ezeknek és más nemzetközi problémáknak a tárgyalásos rendezésére — mindenekelőtt a leszerelésre és különösen a nukleáris leszerelésre — irányulnak. A két párt következetesen fellép a konkrét leszere­lési intézkedések foganatosításáért, különöse» a nukleáris kísérletek haladéktalan leállítá­sáért, a világűr militarizálásának megakadá­lyozásáért, a nukleáris rakéták és hagyo­mányos fegyverek valamennyi fajtája csök­kentésének megkezdéséért. A két párt vezetői hangsúlyozták: a jelen­legi nemzetközi helyzetben különösen fon­tos, hogy a világ valamennyi országa, a nagy­hatalmak a kis és közepes államok, minden haladó és demokratikus erő tevékenyen részt vállaljon a nemzetközi biztonság és a békés egymás mellett élés megszilárdításában, a nukleáris és hagyományos fegyverzetek csökkentését, a népek szabad és önálló tár­sadalmi-gazdasági fejlődését, az államok kö­zötti demokratikus kapcsolatok kialakítasat célzó erőfeszítésekben. Aláhúzták, hogy az európai bizalom- es biztonságerősítő intézkedésekkel és a lesze­reléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszában elért sikerek jelentősen hozzájárulnak a feszültség további enyhülé­séhez Európában. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy konstruktív politikai akarattal _ a bécsi tárgyalásokon kedvező eredmények ér. hetők el a helsinki záróokmány valameny- nyi rendelkezésének megvalósításában. Ki. emelték, hogy nagy jelentőségű volna, ha va­lamennyi ország egyenjogú részvételével tár­gyalások kezdődnének az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökken­téséről. A felek támogatják azokat a kezdeménye, zéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Euró­pa különböző térségei nukleáris és más tö­megpusztító fegyverektől mentes békeövezet. té váljanak. Meggyőződésük, hogy az ilyen övezetek létrejötte túlmutatna az adott tér­ség határain és hozzájárulna ahhoz, hogy Európa teljes egészében a béke és a bizton­ság kontinensévé váljon. Aggodalmukat fejezték ki az Afrika _ déli részén, az Ázsiában, a Közel-Keleten és a Közép-Amerikában kialakult válsággócok miatt. Ezzel összefüggésben kiemelték, e problémákat békés, tárgyalásos úton kell rendezni. A felek szolidaritásukról biztosí­tották a felszabadulásukért és függetlenségü­kért harcoló népeket. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma —, mint független globális tényező — eredeti elveire építve, fontos szerepet tölt be a nem­zetközi kapcsolatokban és jelentősen hozzá­járul valamennyi országnak és népnek a bé. kéért, az egyenjogúságért, szabad és önál'ó fejlődéséért folytatott harcához. Aláhúzták az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfői Hararéban tartott VIII. értekezle­tének és az ott elfogadott határozatoknak a jelentőségét. Az MSZMP főtitkára és a JKSZ KB el­nökségének elnöke véleményt cserélt a kom­munista, valamint más munkás- és haladó mozgalmak időszerű kérdéseiről. Hangsú­lyozták annak jelentőségét, hogy a kommu­nista és munkáspártok — országuk társadal­mi, gazdasági, politikai és nemzeti sajátos­ságaiból, valamint minden pártnak a saját munkásosztálya és népe iránti felelősségből kiindulva — önállóan és szuverén módon alakítják politikájukat, határozzák meg tör­ténelmi céljaik elérésének útját és módját, fejlesztik egyenjogú, önkéntes együttműködé­süket és szolidaritásukat. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy a JKSZ KB elnöksége elnökének magyaror­szági látogatása, a tartalmas, nyílt megbeszé­lések új ösztönzést adnak a magyar—jugo­szláv kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének és a két szomszédos szocialista ország közötti barátság erősítésének. Milanko Renovica a JKSZ KB elnöksége nevében jugoszlávia látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents