Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
fTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 48. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Hozónkba érkezett a JKSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán, hazánkba érkezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, Milanko Renovi- cának, a JKSZ Központi Bizottsága elnöksége elnökének vezetésével. A delegáció tagja Marko Orlandics, a JKSZ KB elnökségének tagja, Szta- niszlav Sztojanovics, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó titkára. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Györke Sándor hazánk jugoszláviai, valamint Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. /---------------------------------\ A tartatomból: Nem elég kritizálni... (3. .oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Heti radioes tévéműsor (5. oldal) Kamionok a Hungaro- ringen (t. oldal) ______J L osonczi Pál fogadta Lord Hailshamet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országházban fogadta Lord Hailsham of St. Marylébonet, a brit parlament lordok házának elnökét, aki a magyar országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország, a két törvényhozó testület kapcsolatait, ezek továbbfejlesztésének lehetőségeit, s véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Az eszmecserén részt vett Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke. Jelen volt Leonard Vincent Appleyard Nagy- Britannia budapesti nagykövete. Tárgyalásait befejezve, a kora délutáni órákban Lord Hailsham elutazott hazánkból. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés al- elnöke búcsúztatta, jelen volt Leonard Vincent Appleyard. Vállalkozói szellem — sikeres beruházás t A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülése a Salgótarjáni Ruhagyárban A Salgótarjáni Ruhagyárban tartotta meg szerdán elnökségi ülését a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete. A testület — miután megtekintette a gyár bátonyterenyei üzemét — Kaszás Józsefné dr. gyárigazgató és Romhányi Istvánné szb-titkár előadásában tájékoztatót hallgatott meg a ruhagyár bátonyterenyei beruházásáról. A Salgótarjáni Ruhagyár 1985 nyarán dolgozta ki VII. ötéves tervkoncepcióját, melyben — akkori lehetőségeit figyelembe véve — kismértékű termelésbővülés mellett a jövedelmezőség stabilizálásával számolt. Nem sokkal az elképzelések kialakítását követően, a Budapesti Harisnyagyár megvételre ajánlotta fel bátonyterenyei Délia leányvállalatát. A ruhagyár szakértői csoportot bízott meg a döntést előkészítő tanulmány elkészítésével, majd ennek alapján,' igenlő választ adott: 75 millió forintos értékben megkötötte az előzetes megállapodást a harisnyagyárral. A bátonyterenyei üzem megvásárlása olyan fejlesztési lehetőséget kínált a ruhagyár számára, amely hosszú távon garantálja a vállalat fejlődését, korszerűsödését, az exportkapacitások növekedését, valamint a termelési kooperációk megtartását, illetve felszámolását illető döntési szabadságot. A beruházás előkészítésének szakaszában exportbővítő pályázatot dolgozott ki a gyár. Ebben kötelezettséget vállalt arra, hogy a 210 millió forintos beruházás megvalósulásával 1987-től 1991-ig 11,1 millió dolláros export- többletet állít elő, ezáltal az 1986-os 2.2 millió dollárról 1991-re 5,5 millió dollárra növeli éves exportárbevételét. A nettó devizahozamból 3,9 év alatt megtérülő beruházáshoz 110 millió forinthitelt, 60 millió forint állami alapjuttatást, valamint többféle adókedvezményt kapott a ruhagyár. Az első gépek tavaly nyáron érkeztek, de még idén januárban is tettek le vasalógépeket a bátonyterenyei üzem előtt. A ruhagyár olyan gépekkel rendezte be a korábban harisnyát gyártó üzemet, melyek az élenjáró nyugat-európai színvonalat képviselik. A termelési folyamat teljes körű megszervezésére, angol szervező szakembereket kért fel. Komoly nehézséget okozott az átállás időszakában, hogy a varrodában egy időben működtek a harisnyagyár és a ruhagyár gépei, sőt, éppen ez időben még nőtt is a harisnyagyártás. A 6400 négyzetméternyi termelőterületet teljes létszámmal együtt vette meg a ruhagyár, szükség volt tehát a régi szakmájában magát begyakorolt gárda teljes körű átképzésére is. Tanműhelyt rendeztek be, ahol 110 kötőhurkoló szakmunkás tanulta meg a második szakmát. A tanfolyamot a bátonyterenyei ISZI szervezte meg. Ugyancsak a szakmunkás- képző intézet segítségével, ősszel harminc fiatal látott hozzá a ruhakészítő-szakma elsajátításához, a felsőbb évfolyamokról pedig erre irányították át a kötő-hurkoló szakmát tanulókat. Idén szeptemberben megkezdődik Bátonyterenyén a ruhaipari szakközépiskolai képzés. Szakmunkás-utánpótlásáról tehát sokoldalúan gondoskodott a ruhagyár. fFolytatás a 2. oldalon.) Üléseztek a KIOSZ alapszervezeti titkárai Bevonulási ünnepség Utolsó eligazítás a megbízólevél átadását követően. Zászlódíszben fogadta szerdán délelőtt Salgótarjánban a városi sportcsarnok a bevonuló fiatalokat. Az ünnepség megkezdése előtti percekben több száz fiatal szoktatta magát a katonai alakiságokhoz a nézőtérről figyelő hozzátartozók előtt. A bevonulási ünneoség elnökségében jelen voltak a párt-, az állami és társadalmi szervek, továbbá a fegyveres testületek, alakulatok megyei képviselői. A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalokat, hozzátartozóikat, a meghívott vendégekét Radios János ezredes, a Nógrád Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság vezetője köszöntötte, majd elhangzott a honvédelmi miniszter parancsa a bevonulás alkalmából. Ezt követően Kazinczi Pál, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkárhelyettese tartott beszédet. Elmonda, hegy a fiatalok most életüknek újabb fontos állomásához érkeztek, amely fegyelmezett magatartást, kötelességtudatot követel tőlük. A haza védelme alkotmányban rögzített állampolgári kötelesség, de mindannyiunk számára a hazához kötődést és az internacionalizmust is jelenti. Ocsövai János őrnagy az átvevő katonai alakulatok nevében köszöntötte a bevonu- lókat. Kiemelte, hogy ma a Magyar Néphadsereg katonáinak kettős feladata van: védelmezni a hazát ás részt venni az országépítő gazdasági munkában. Mit kér ma a hadsereg a katonáitól? öntudatos fegyelmet, kitartást és céltudatos magatartást — mondotta az őrnagy. Ezután a bevonulás első óráiról, napjairól szólt, majd a szolgálati szabályzat néhány rendelkezését ismertette a fiatalok és családtagjaik jelenlétében. A bevonulók katonai nevelését a mai naptól a néphadsereg veszi át — jelentette ki. A tegnapi sorkatonai szolgálatra bevonulók között voltak olyanok is, akik alakulatuknál a politikai munka segítésére századpolitikai meg-’ bízottként dolgoznak majd az összíegyvernemi kiképzés után. Ennek a hét fiatalembernek Puszta Béla, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára adta át az ünnepségen a megbízólevelet. A bevonulási -ünnepség végén a balassagyarmati katonai kollégium diákjai műsorral köszöntötték a bevonulóka t. Több napirendi pontot tekintettek át szerdán, Salgótarjánban a Kisiparosok Országos Szövetsége Nógrád megyei szervezetének alapszervezeti titkárai. Ülésükön elsőként dr. Nagy Zoltánná oktatási főelőadó terjesztett elő javaslatot a Kiváló KlOSZ-alapszervezet cím pályázatának kiegészítésére. A szervezet Nógrád megyei vezetősége 1984. január 31-i ülésén tárgyalta és fogadta el a kiírás feltételeit a megyei sajátosságok figyelembevételével. A testület úgy ítélte, hogy az abban foglaltak jelenleg is megfelelnek az elvárásoknak, a kiegészítés mégis indokolt, az egyes alapszervezetek adottságai miatt. Célja a hatékonyabb munkavégzés, a helyi párt. és tanácsi szervekkel való jobb együttműködés megteremtése, a tagság intenzívebb bevonása a feladatok végrehajtásába. A kiegészítést a titkári értekezlet elfogadta. Ezt követően javaslatokat tettek kitüntetésekre. A balassagyarmati Barátság munkabrigádot aranykoszorús címre és pénzjutalomra terjesztették fel, a szécsényi Komjáthy Jenő munkabrigádot pedig országos kitüntetésre. A mátraterenyei és nemti intézőbizottságokat kiváló címre javasolták. Az 1986. évi megyei és alapszervezeti költségvetés végrehajtásáról kaptak tájékoztatást a következő napirendi pontban. A megyei vezetőség 1,9 millió forintot hagyott jóvá az apparátus költségeinek fedezésére, az előirányzott összeg azonban kevésnek bizonyult, az évközi munkabéremelések és a jutalom- keret megemelése miatt. A többletkiadást az alapszervezetek tagdíj- és mestervizsga-bevételeiből, valamint az országos központ támogatásából fedezték. A jelentés megállapítja, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az egyenletes költségfelhasználásra. A négy alapszervezet közül a balassagyarmati és a szécsényi rentábilisan gazdálkodott, a pásztói és a salgótarjáni nem. Az értekezleten a salgótarjáni alapszervezet adott számot múlt évi munkájáról. A szervezet létszáma megközelíti az ezret, 7 területi és 4 szakmai intézőbizottság működik a hatáskörében. Taggyűléseken, aktívaüléseken a leginkább érdeklődésre számot tartó témaköröket vitatták meg, így az adózás helyzetét, a társadalombiztosítási járulék fizetésének tapasztalatait. Jó kapcsolatot alakítottak ki a városi tanáccsal és más szervezetekkel. Negatívumként . értékelték, hogy az iparosoknak szóló helyszíni munkavédelmi tanácsadás nem volt kielégítő, melyért a munkavédelmi bizottságot terheli a felelősség. Sok esetben a szakmai intézőbizottságok sem töltik be a nekik szánt szerepet. A titkári értekezlet megvitatta a gazdasági . munka- közösségek szervezethez történő csatlakozásának kérdését. Végezetül az 1986. évi adókivetéseket véleményező bizottság munkáját készítették elő. A szállítási bizottság napirendjén: Megyénk áru- és személyszállítása Szerdán tartotta soros ülését a Nógrád megyei szállítási bizottság Salgótarjánban. Elsőként Húszak Artúr, a szállítási bizottság titkára ismertette a NMSZB idei munkatervének javaslatát, melyet a testület elfogadott. Ezt követően a MÁV budapesti és miskolci igazgatóságának, valamint a Nógrád Volán képviselőjének előterjesztéseit vitatták meg a megye áru- és személyszállításának elmúlt évi eredményeiről, és az ez évi feladatokról, célkitűzésekről. A MÁV miskolci igazgatóságának tavalyi tervében 29,3 millió tonna áru fuvarozása szerepelt. Ennek 5,7 százalékát jelentette a megyei szállítás. Állomásainkról 1,4 millió tonna árut indítottak útnak, 18 százalékkal többet a tervezettnél. Az import- és tranzitforgalom viszont alatta maradt az elvárásnak. A nagy fuvaroztatók közül csak a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár és a gabonaforgalmi és malomipari vállalat szállítási teljesítménye romlott jelentősen amit egyrészt a termékszerkezet-váltás, másrészt a gyenge gabonatermés idézett elő. Az igazgatóság területén — különösen az első és a negyedik negyedévben —, előfordult egyenetlen szállítás. A. megrendeléseket azonban maradéktalanul kielégítették. Növekedett az igény konténeres árufeladásra, ám eszközhiány miatt ennek csupán kétharmadát teljesítették. A személyszállítási teljesítmények fokozatosan csökkentek és a hatvani pályarekonstrukció miatt a menetrend betartása sem sikerült. A vonatok tisztasága sem éri el a kívánt színvonalat. A budapesti igazgatóság Nógrád megyére eső vonalain az elmúlt évben javult a menetrendszerűség, a személyszállítási terv az előző időszakhoz hasonlóan alakult. Az árufuvarozás" is elérte a tervezettet. A területen lévő vállalatok exportszállítási kötelezettségeiket teljesítették. Az árufogadást végző gazdálkodó egységek 90 százaléka az előírt rakodási időn belül rakta ki a vagonokat. A negatív példák között említette % beszámoló a Romhányi Építési Kerámiagyárat, ahol a késedelem aránya 35.2 '--•Walékos volt. (Folytatás-a 2. olda tunj
