Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
A dolgozó embert kell a munka középpontjába állítani Lázár György Angyalföldre látogatott Mihail Gorbacsov felszólalása a szovjet szakszervezetek kongresszusán Mihail Gorbacsov beszéde után a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán folytatódott a vita. A tanácskozás szerdai munkanapján 15 küldött fejtette ki véleményét a napirenden szereplő kérdésekről. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szovjet társadalom átalakítása, fejlődésének meggyorsítása nem csupán a gazdaság változásait, hanem a tevékeny szociális politikát, az emberekről való fokozott gondoskodást és érdekeik védelmét is jelenti. A felszólalók hangoztatták, hogy a korszerű termelésben a hatékonyság mellett nagy szerepe van a biztonságos, egészséges és kulturált munkakörülményeknek, s szorgalmazták ezek fokozottabb javítását. Számos külföldi vendég is felszólalt a szerdal ülésen. Üdvözölte a kongresszust a csehszlovák, a kubai és a vietnami küldöttség vezetője. Antop Benya, az osztrák szak- szervezeti szövetség vezetője a1 kongresszuson szerzett benyomásai alapján elmondta: úgy látja, hogy a szovjet dolgozók nagy eredményeket értek el a második világháborútól sokat szenvedett országuk fejlesztésében és bizakodva nézhetnek a jövőbe is. Szerdán előterjesztette jelentését a kongresszus mandátumvizsgáló bizottsága. Eszerint a* 5000 résztvevőnek több mint fele munkás és mezőgazdasági dolgozó; a tanácskozáson 2231 női küldött vesz részt — ez az aránv minden korábbit felülmúl —; a résztvevők az ország több mint hatvan népét és nemzetiségét képviselik. A Szovjetunióban folyó átalakítás menetéről, a szovjet szakszervezetek ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről mondott beszédet szerdán a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Beszédének elején emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt ült össze az SZKP XXVII. kongresszusa, egy hónappal ezelőtt tartotta legutóbbi ülését az SZKP Központi Bizottsága és alig több mint egy hete rendezték meg a moszkvai Kremlben a békefórum résztvevőinek találkozóját. A főtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a kor szelleme fogja áthatni a szak- szervezeti kongresszus munkáját is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakításban még csak az első lépéseket tették meg, s a legfontosabb, tehát a legnehezebb még hátravan. A jelenlegi alkotó munka nem a semmiből nőtt ki, nem a puszta földre épül. A szovjet népnek van mire büszkének lennie, van mire támaszkodnia, s megvannak azok a hatalmas értékei, amelyeket mindenek fölébe helyez. Mögötte van a nagyszerű forradalom, amely gyökeres fordulatot hozott az országban és a világban, meghatározó jelentőségű volt az emberiség sorsára. Birtokában van a szocializmus gyakorlati megvalósításának igen gazdag, sokrétű, bár még nem teljes mértékben átgondolt tapasztalata, amelyet, mindig fel kell használni az élet által felvetett problémák megoldása érdekében. És birtokában van az az óriási gazdasági, tudományos-műszaki, szellemi potenciál, amelyet e hatalmas ország minden népének energiája és tehetsége hozott létre és sokszorozott meg — mondotta Mihail Gorbacsov. Mindannyian azt akarjuk — folytatta —, hogy a jobbat hozó változások minél előbb bekövetkezzenek. Az SZKP KB főtitkára ezután szólt a januári KB-ülést megelőző és azt követő időszakról. A főtitkár ezután megállapította: csak a januári plé- num erősítette meg azt a meggyőződést, hogy az átalakítás visszafordíthatatlanná vált. A munka a párt irányításával folyik, az SZKP tekintélye növekszik — mondotta Mihail Gorbacsov, majd leszögezte: nem eltávolodunk a szocializmustól, hanem az átalakításon keresztül kibontakoztatjuk és megerősítjük annak potenciálját. A szónok ezután arról beszélt, hogy az átalakítás egyeseket lelkesít, új erővel tölt el, másokban a bizonytalanság érzetét kelti, megint másoknak nem tetszenek a végbemenő változások. Különösen azoknak nem, akik megszokták. hogy egykedvűen, gépiesen dolgozzanak, akik közömbösek, tehetetlenek és nem kezdeményezőek. De vannak olyanok is, akik cinikus módon személyes jólétük gyarapítására használták ki az ellenőrzés korábbi hiányát. Furcsa lenne — mondotta a szovjet vezető —, ha az átalakítás mindenkinek megfelelne, a becsületeseknek és a becsteleneknek, a szorgalmasaknak és a lógósoknak egyaránt. Az ellenzők között azonban vannak önzetlen, becsületes emberek is, akik egyelőre a régi elképzelések foglyai, nem ismerik fel a társadalom problémáinak kiéleződött, kritikus voltát, őket meg kell győzni, az ügy igazsága révén kell kivívni bizalmukat. A szakszervezetek feladataira áttérve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta hogy az elmondottak természetesen a szak- szervezetek munkájára is vonatkoznak. A kongresszuson folyó vita középpontjában éppen az a kérdés áll, hogy mik ezzel kapcsolatban a szakszervezetek legfontosabb feladatai. A feladatok és megoldási módok két, egymással ösz- szefüggő szemszögből vizsgálhatók. Az első: a szakszervezetek szerepe a társadalom egészében, alkotmányos jogaik és kötelezettségeik, viszonyuk a párttal, az állammal és annak szerveivel — a minisztériumokkal és a főhatóságokkal —, továbbá a többi társadalmi szervezetekkel. A másik: a szakszervezeteknek közvetlenül a dolgozók kollektíváiban végzett tevékenysége, a tömegekkel, az emberekkel való mindennapos és sokrétű kapcsolata. Az átalakítás körülményei közepette a szakszervezetek új szerepét abban látom — fejtette ki Mihail Gorbacsov —, hogy egyfajta ellensúlynak kell lenniük a gazdaságban a műszaki szempontok túlzott érvényesítésével szemben, és küzdeniük kell a gazdasági döntések szociális tartalmának erősítéséért. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakszervezeteknek nem csak jóvá kell hagyniuk a tervek és programok szociális kérdésekkel foglalkozó fejezeteit, hanem tevékenyen részt is kell venniük azok kidolgozásában, s ha szükséges meg kell fogalmazniuk saját alternatív javaslataikat. Országos méretekben a szakszervezeteknek tevékenyen kell küzdeniük azért, hogy ne lehessen elszakítani a szociális fejlesztést a termelési feladatok megoldásától. A kongresszusnak a kor követelményeivel összhangban meg kell határoznia a szak- szervezeti tevékenység átalakításának széles körű programját. Lényegesen növelni kelj a szakszervezetek harcosságát, gyökeresen ki kell irtani a formalizmust, a kampányszerűséget. az aktagyártást és a bátortalanságot. A szakszervezete^ legyenek állhatatosak és következetesek a szovjet emberek létfontosságú igényeinek kielégítésében Ennek érdekében pedig a dolgozó embert kell munkájuk középpontjába állítani. A szakszervezetek véleményének a dolgozók véleményét kell kifejeznieA szovjet vezető részletesen szólt a szakszervezetek közreműködését is igénylő szociális feladatokról, köztük az egyik legfőbbről, a lakásprobléma megoldásáról. Emlékeztetett arra a kitűzött célra, hogy a következő három ötéves tervidőszakban minden családot önálló lakáshoz vagy házhoz kell juttatni. A szocialista munkaverseny kérdéseire térve rámutatott, hogy már sokszor esett szó az e területen mutatkozó formalizmusról, ugyanakkor változások alig érzékelhetők. Mint mondotta, a munkaversenyre ma mindenekelőtt azért van szükség, hogy fejlesszék a munkások alkotókedvét, a kezdeményezőkészséget, a tudatosságot, a tehetséget, a szervezés tudományát és a leghasznosabb tapasztalatok elsajátítását. A szakszervezetek belenyugodtak, hogy nincs valódi versengés, megelégedtek a látszateredményekkel, a versenyformák olyan sokféleségével, amelyet a közönséges ember már nem is tud áttekinteni. Néha már úgy tűnik, hogy a szakszervezetek segítségével a munkaversenyben beindult valamiféle „papíron létező motor”, amely képes attól függetlenül is működni, hogy léteznek-e az egymással versengők vagy sem. A munkaversenyt „vissza kell hozni a földre”, a műhelyekbe a brigádokhoz, s segítségével valóságos és jelentős feladatokat kell megoldani. Ahogy a dolgozók kollektíváiban alakulnak a dolgok — állapította meg az SZKP KB főtitkára —, úgy mennek majd az egész társadalomban. Ha sikerül megszervezniük a magas termelékenységű munkát, ha biztosítják a termékek jó minőségét, fejlődni fog az ország egész gazdasága. Ha a kollektívákban rend és szervezettség uralkodik, ez lesz a jellemző az egész társadalomra. Ha megtanulunk normális emberi kapcsolatokat kialakítani a kollektívában, s ott egészségesebbé válik az erkölcsi és szellemi légkör, ugyanilyen egészséges lesz a társadalmi légkör országszerte. Mihail Gorbacsov kifejtette: a gazdasági önelszámolás rendszerének általános elterjesztésével a dolgozói kollektívák és a szakszervezetek az állam erős partnereivé válnak a szociális programok végrehajtásában. A szovjet szaktanács és a köztársasági szak- szervezeti tanáosok szélesebb körben élhetnének törvénykezdeményezési jogukkal a dolgozók érdekében, és határozottabban szembeszállhatnának a gazdasági szervek olyan törekvéseivel, amelyek szűkítik a dolgozói kollektívák tevékenységi körét. Elfogadhatatlan, ha a szákszervezet jóváhagyása nélkül változtatják meg a termelési terveket, el- vesznek a gazdasági ösztönzési alapból és más szabálytalanságokat követnek el. A szakszervezetek nem békül- hetnek meg mindezzel. Beszédének befejező részében az SZKP KB főtitkára a nemzetközi élet főbb kérdéseit tekintette át, hangoztatva, hogy azok a legközvetlenebb módon kapcsolatban vannak az ország belső fejlődésével. A Szovjetunió védelmi erejéről szólva Mihail Gorbacsov végezetül hangsúlyozta: az ország mindent megtesz a jövőben is a maga, barátai és szövetségesei biztonságának szavatolására, ám nem fejleszti a szükségesnél jobban védelmi erejét- Nem ismétli automatikusan és gondolkodás nélkül az imperializmus fegyverkezési lépéseit, s a jövőben is kész minden becsületes lépésre a fegyverzet korlátozása és csökkentése, ennek megbízható ellenőrzése terén, a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében — mondotta a szovjet vezető. 2 NÓGRÁD - 1987. február 26., csütörtök Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett a főváros XIII. kerületében. Társasár gában volt Markovics Ferenc, a budapesti pártbizottság titkára is. Délben kezdődött a program a kerületi pártbizottság Váci úti székházában, ahol a párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott és folytatott eszmecserét a kormány elnöke. Bornemissza Sándor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára — aki Lázár Györgyöt az érkezésekor Kiss Zoltánnal, a kerületi tanács elnökével együtt köszöntötte — tájékoztatást adott Angyalföld politikai életéről, gazdasági eredményeiről, a közhangulatról, a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdésekről. Elmondta, hogy ebben a 150 ezer lakosú városrészben, ahol mintegy 250 ipartelep működik, mindig is felelősen foglalkoztak az emberek a szű- kebb vagy tágabb közösség — a munkahely, a kerület, az ország — dolgaival. Az ismert gondokkal együtt, most is megvan a bizalom a párt, az ország vezetése iránt. Ugyanakkor a korábbinál érzékenyebben reagál a közvélemény a gazdasági nehézségekre, tapasztalható aggódás is, hogy vajon meg tudjuk-e őrizni az elért eredményeket, s hogyan tudunk kilábalni a felgyülemlett gondokból. Lázár György azzal vette át a szót, hogy először tolmácsolta a Központi Bizottság, személy szerint Kádár János az MSZMP főtitkára, valamint a kormány üdvözletét és jókívánságait Angyalföld vezetőinek, munkahelyi kollektíváinak, egész lakosságának. Ezután kifejtette: olyan időszakban vagyunk, . amikor megnövekedett a párt által irányított, a kommunisták által kezdeményezett aktív politizálás szerepe, jelentősége. Mégpedig olvan értelemben is, hogy egyidejűleg jelentenek politikai kérdést az ország gondjai, az emberek, a családok egyéni problémái, legyenek azok akár gazdasági, jogi jellegűek vagy más természetűek. Nem lehet úgy tagolni a kérdéseket és a rájuk adandó válaszokat a soron levő teendőket. hogy ,.ez politikai, ez meg állami feladat”. Ilyen összefüggésben szólt részletesebben- az MSZMP Központi Bizottságának tavaly novemberi határozatáról, amely a gazdasági munka megjavítására serkent minden területen. A közvéleményben nagy várakozást keltett és kedvező fogadtatásra talált e dokumentum, amely több tekintetben és több kérdésben h korábbiakhoz képest hangsúlyosabban fogalmaz. Egyetértésre talán kritikus és az önkritikus hangvétel, az önmagunkkal szembenézés igénye — a gondok megoldása, az előrehaladás érdekében. Kinek-kinek a maga területén kell megmutatni, megtalálni a teendőjét, mert csak így bontakozhat ki aktív cselekvési egység. Arról is szólt Lázár György, mint boldogulásunk nélkülözhetetlen eleméről, hogy a vezetés részéről nem szabad türelmetlennek lenni az emberek problémáival szemben, még kevésbé elzárkózni azok elől. Fontos eleme ez a bizalomnak, az egyetértésnek és egyet akarásnak. Nem mondhatunk le arról, hogy beavassuk az embereket az általános — hazai és.nemzetközi — kérdések összefüggéseibe, az ország gondjaiba, megvilágítsuk előttük a kiváltó okokat ugyanúgy, mint a kivezető utat. Korábbi hibákért „felelősök” keresése, vagy egymásra mutogatás helyett az összefogásban van az erő. Csak akkor haladhatunk előre, ha mindenki tisztában van vele: gondok önmaguktól nem oldódnak meg, azért ten- ni-cselekedni kell, s csak az változik jóra, amit mi változtatunk meg. A kijelölt teendők végrehajtásában tétovázásnak, késlekedésnek nincs helye, s az együttes cselekvés meghozza az eredményt — hangsúlyozta Lázár György. Vállalkozói szellem — sikeres beruházás (Folytatás az 1. oldalról) A külföldi szervezők képességvizsgálat alapján irányították a dolgozókat új munkaterületükre. A kiemelkedő képességet mutatók segítségével indult meg a betanítás. Mindez nem csekély feszültségekkel járt. Jó szellemű, átképzésre döntően * alkalmas munkásgárdát kapott az új gazda, a bátonyiak azonban nemcsak tudták, hanem szerették is addigi munkájukat, ahhoz való kötődésük máig érezhető. Meggyőző, érvelő politikai munkával, folyamatos tájékoztatással, messzemenő segítség- adással kellett elhinteni a hitet: ez a beruházás a kollektíva jövőjét, biztos boldogulását szolgálja. A ruhagyártó szalagokon az első perctől tőkésexporttermék előállítása folyik. Az elmúlt év szeptemberétől december utolsó munkanapjáig 7800 darab ruha készült el dollárral fizető vevő rendelésére. Ez év januárjától már kimondottan bátonyterenyei szalagjaira alapozva, fogadott el a gyár exportrendelést — vállalva a határidő betartásának kockázatát. Januárban 4055, februárban eddig 9500 darab termék készült el az év végéig összesen tervezett 360 ezer darabos mennyiségből. Ezzel a mennyiséggel éri el a bátonyterenyei üzem a 75 százalékos felfutást, melyet a pályázatban ígért. Tervei szerint a hitelek csaknem egy- harmadát még az idén visz- szafizeti. Az elnökség vitájában Ág- ner Gyula, az SZMT vezető titkára elismerően szólt arról az úttörő szerepről, mellyel a ruhagyár bizonyította: a termelési struktúraváltás napjainkban oly erőteljesen hangsúlyozott követelményének lehet példásan is megfelelni. Szót kért a vitában Gécai János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Aláhúzta, hogy a ruhagyár egész eddigi történetében egészséges vállalkozói szellemről tett tanúságot, s e vállalkozó magatartása — mely az iparban ma még nem általános — nagyra értékelhet»- De dicséretet érdemel azért is, mert éves tervfeladatainak csaknem teljes egészében eleget téve oldotta meg a beruházást, mind az anyagi-technikai teendőkről, mind a szellemi felkészítésről, az emberek bizalmának erősítéséről van is szó. Az elvégzett munka értékét emeli az is, hagv eközben értelmes, korrekt alkotói együttműködést tudott kiépíteni mindazokkal, akik valami módon a beruházáshoz kapcsolódtak. A neheze azonban még hátravan: most kezdődik a bizonyítás! Megyénk áru- és személyszállítása (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelt figyelmet fordít a munkás- és tanulószállításra a Nógrád Volán — tűnt ki az elmúlt évet értékelő beszámolóból. A vállalat az előző évekhez hasonlóan, jó színvonalon látta el feladatát. Aktív üzlet- politikájukkal rugalmasan alkalmazkodtak a fuvarpiacon tapasztalt feszültségekhez. Felújítási alap képzésével és kötvény kibocsátásával új gépjárművedet szereztek be. jelentősen csökkentve a „0”-ás állomány részarányát. A vita során szóba került a hatvani vasúti pályaudvar korszerűsítése, s az ezzel kapcsolatos problémák. Az áruszállításnál továbbra is csúszásokkal kel] számolni, a személyszállítás menetrendi változásait — szükség esetén — pedig időben közük majd a tömegkommunikációs eszközök. Örvendetes viszont, hogy Hatvan és Selyp között a‘ f-ágánykorszerűsítés ' ‘ során figyelembe veszik a későbbiekben megvalósítandó villamosítási programot. Felvetődött a Salgótarjáni Kohászati Üzemek jelentős kocsirakodási késése, ami Baki László salgótarjáni állomásfőnök véleménye szerint az éjszakai ki-berakodásnál jelentkezik és összefügg a korszerűtlen iparvágánnyal is. Gál Sándor, a MÁV miskolci igazgatóságának helyettes vezetője javasolta, hogy az érintettek bevonásával vitassák meg a feltételek javításának lehetőségét. Szomszéd József, a megyei tanács vb közlekedési osztályának vezetője nagyra értékelte a beszámolók őszinteségét, alapos kidolgozását és kiemelten foglalkozott a Nógrád Volán szinten tartást célzó üzletpolitikájával. Köszönetét mondott a téli operatív bizottság munkájában közreműködő fuvarozóknak. Végezetül Húszak Artúr kiemelte, hogy az idei évi tervek egybeesnek a központi szállítási tanács és a megye elképzeléseivel. Felülvizsgálják a kínai—szovjet határvonalat A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóértekezletén kijelentette, a Moszkvában megtartott kínai—szovjet határtárgyalások első fordulóján megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják a Kína és a Szovjetunió között húzódó teljes határvonalat, kezdve a keleti határszakasszal. A tárgyalások légkörét a komolyság és a nyíltság jellemezte- A tárgyalások éppen csak, hogy elkezdődtek, de Kína reméli, hogy mindkét fél közös erőfeszítéseinek eredményeként haladást érnek el a tárgyalásokon — mondotta a kínai szóvivő. A szóvivő bejelentette, hogy Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter március 7. és 29. között hivatalos látogatást tesz hét európai országban: Csehszlovákiában. Lengye'ország- ban, Bulgáriában, Olaszországban, San Marinóban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban. George Shultz amerikai külügyminiszter közelgő pekingi látogatása kapcsán a kínai szóvivő általában stabilnak minősítette a kínai—amerikai kapcsolatokat, de hozzátette, hogy változatlanul fennállnak bizonyos problémák, amelyek akadályozzák a kapcsolatok továbbfejlesztését.
