Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

n ragaszíottiiveg-gyárlás fellegvára Sikeresen zárta az elmúlt esztendőt az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyára. Egymilliárd-háromszáznyolcvan- ötmillió forint árbevételt értek el az üveggyártás íellegvá- í'ában, ami a bázishoz képest tíz százalékkal emelkedett. Bevételük több mint egyharmad részét a ragasztottüveg- gyártó üzemben előállított termékekből nyerték. Hajlított és síkragasztott üvegből 1986-ban a tervezettnél tizennégy­ezer négyzetméterrel készített több biztonsági üveget az üzemben dolgozó kollektíva. A szalagcsiszoló gépen Nagy Zoítánné és Oláh Ibolya az Idomra vágott Moszkvics-üvcgck szélét munkálja meg. A szélvédők a rogyasztókemencében kapják meg végleges formájukat, majd az illesztő teremben párosítják össze. A fóliával összeillesztett Lada-szélvédőt Ozsvárt László előkötésre készíti elő. Az autoklávból kikerülő kész üvegek minőség-ellenőrzése pontos munkát igényel. ugjar: karcos, torzított látófelületű szélvédő nem kerül!'"* ki az emből. A képen Kesztyűs Zoltán, a meó aport ve. j. vizsgálja a gépkocsikba ke­rülő üvegei. —Rigó Tibor felvétel«— Stopper a munkapadokon MEB-uízsgőlat után a BRG-ben A stopper fontos szerepet kapott ezekben a hónapokban a BRG salgótarjáni gyárában is. No nem otthoni használat­ra. hanem a hasznos munka­idő feltérképezésében, a nor­maórák folyamatos karbantar­tásában. Ez persze csak egy részterülete volt annak a vizsgálatnak, amelyet a .me­gyei népi ellenőrzési bizottság folytatott tavaly májusában és júniusában a BRG-ben. A pozitív tapasztalatok ellenére akadt még tennivaló, s ezt ütemtervben fogalmazta meg a munkaügyi csoport. Gáka József, a csoport vezetője így értékeli az azóta eltelt időt: — Általában kedvező a kép, ha a gyárunkat a munkaidő kihasználása szempontjából ítélem meg. Tavaly több korszerű technológiai eljárás bevezetése, a számítástechnika mind szélesebb alkalmazása növelte a termelékenységet, a hatékonyságot. Állandóan fi­gyeltük az egyes termékekre meghatározott normaórákat és ahol szükségét láttuk, szoro­sabbra vontuk a gyeplőt. Ja­vult az anyagellátás és csök­kent a pótidő is amit a hibás alapanyag kijavítására fordí­tottunk. Szigorodott a munka- fegyelem: míg 1985-ben 44, ta­valy már csak 39 esetben kel­lett felelősségre vonni a dol­gozókat. Mindezt segítette az év közben kialakított ösztön­zési rendszer, az elosztásban az üzemrészek megnövekedett önállósága. A kapun bejövei is megle­petés éri a „hívatlan” látoga­tót. Eddig is telefonon tudakol­ta meg a portás, vajon a ven­dég jelezte-e az érkezését, most viszont kísérő vezeti az idegent a megbeszélt irodába. — Ez is hozzá tartozik a szigorú ellenőrzéshez — ma­gyarázza Varga László igazga­tási csoportvezető. — Minél több a szűrő, annál nehezebb a visszaélés lehetősége. Csök­kent például a kilépőcédulák engedélyezőinek a száma és minden esetbeh megtörténik a visszaellenőrzés, azaz: nem „sumákolt*-e valaki az alá­írással. Emellett szigorítottuk a későkkel szemben alkalma­zott felelősségre vonást is. A kollektív szerződés szerint 10 késés után 25 százalék nyere­ségelvonás a büntetés, s min­den további késés után 5 szá­zalékkal több pénztől esik el a dolgozó. Látogatásunk napján — ta­lán a péntek és ,13-a is közre­játszott — a szokottnál is több, tíz belépőt tett le Gá­ka József asztalára az ügye­letes portás. — Ilyenkor persze nem ké­sik a magyarázat — folytatja az igazgatási csoport vezetője. — Legtöbbször az ébresztőóra romlik el, de időnként „baj van a gyerekkel” kimarad a busz, vagy az állatok ellátá­sával bíbelődött többet az il­lető. A gyáron belül működő alkoholellenes bizottság mun­kája hatásosabb lett; vásárol­tunk két mikrofonos szondát. Amíg a régit használtuk órán­ként legfeljebb 25 embert tud­tunk megvizsgálni, most 10 perc alatt százat. És nem csak a portán vesszük szigorúan. — Az elmúlt héten tűzoltó- gyakorlatot tartottak a gyár­ban és önkéntesek vették át az ügyeletet. A kazánfűtő így sem kerülhette el a sorsát; mi­vel feltűnően „szabadmozgá­sú” volt, tíz percnél tovább nem tartózkodott a gyárban — hazaküldtek. És nincsenek fo­kozatok sem: a legkisebb szeszfogyasztást is szigorúan büntetjük. A munkaidőalap védelmére hozott ütemterv kiemelten fog­lalkozik a veszteségidők fel­mérésével. A feladat végre­hajtásáért a műszaki osztály vezetője a felelős, az elemzé­sekért pedig Koruhely István, a normacsoport vezetője. — Rendszeresen készítünk „munkanapfelvételeket” — mondja a fiatal mérnök, s a fura kifejezés hallatán nem késik a magyarázattal: — Űj gyártmány indításánál sok a bizonytalanság, a szervezési nehézség, ezért rugalmas időt tervezünk egy-egy darab elké­szítésére. A begyakorlottság növekedésével azonban keve­sebb idő is elegendő. Ezért vissza-vissza térünk a csopor­tokhoz és percre pontosan vé­gigkísérjük a napi munkáju­kat. Természetesen ők is tud­nak róla. Nemrég -a Ságvári brigádnál készitettünik felmé­rést. Ellátogattunk a döntően nő­ket foglalkoztató kollektívá­hoz, s bár nevüket nem adták a riporthoz, véleményük még­is érdekes volt: — Szigorú volt az biztos, — mondja az egyikük. — Három percet pihentem, azt is felírta Pista. — Stopperre] várta, mikor érünk vissza a WC-ről — ne­veti el magát a mellette ülő. — Azt mondta. 25 perc pi­henőt engedélyeznek a nyolc órából és ebben a cigiszünet is benne van — elmélkedik a túloldali hölgy. — Még az a szerencse, hogy itt kivételesen a szalagnál is lehet dohányoz­ni. .. — Szerintem semmi értel­me nem volt — veti oda az elsőnek szóló. — Változott-e azóta valami, lányok? — kér­dezi a körülötte ülőket. — Annyit mondtak mindössze, hogy „lehetett volna jobb eredmény is”. Koruhely István mosolyog­va válaszol: — Szokatlanul jól dolgoztak, s erről tájékoz­tattam az üzemvezetőt is. Et­től függetlenül a normaóra- módosításokat április elején hajtjuk végre. A szigorú intézkedések per­sze csakis akkor hozzák meg a várt eredményt, ha a munka- időalap védelméért cserébe a szolgáltatások valamennyi for­mája elérhető a nyolc óra után. Gáka József elmondja, hogy az étterem melletti fali­újságon tájékoztatják a dol­gozókat a tanácsok ügyfélfo­gadási rendjéről, az OTP és más hivatalok nyitva tartásá­ról. Gondok azért akadnak: — Ügy hallottam — teszi félre a bemért panelt Balás László — hogy hiába tarta­nak nyitva hosszabban, ha valakinek problémája van el­küldik, hogy jöjjön vissza „főidőben”. Nekem ez nem je­lent gondot, de aki egy műsza­kos. annak igen — mutat a mellette ülő kolléganőjére. — A posta négykor bezár a Gorkij-telepen — veszi át a szót Bállá Béláné —, s emiatt csak a központban tu­dom elintézni a dolgomat. A rendőrséget is csak munkaidő­ben tudnám elérni, mint itt az egyik barátnőm. Jó. hogy a tanács ügyeletet tart, de ha nem tudnak tenni semmit ér­demben, akkor minek az egész. Meg aztán sok a bejáró nő, s bizony nem hozzájuk igazítot­ták a vidéki óvodák nyitva tartását. T. Németh László Onrakó teherautó Szellemes rakodószerkezet gyártására kötött szerződést a Balassagyarmati Fémipari Vállalat az osztrák Weber Modul ;Hidraulic qéggel. A teherautó lehajtható hátsó falára szerelt hidraulikus be­rendezésről van szó, amely az árufelvétel kívánt szintjéig leereszthető, s a rakományt a plató szintjéig emeli. Az önrakó leginkább ott hasznosítható, ahol nincs rám­pa, továbbá, ahol az árut egy­séges csomagolásban, például keréken guruló göngyölegek­ben, rakodólapokon továbbít­ják. A Balassagyarmaton el­készült próbasorozat máris gazdára talált Hollandiában. Az önrakó szerkezet bár­milyen típusú tehergépkocsi­ra felszerelhető és 1500 ki­logramm felemelésére képes. A zömmel exportra szánt új terméktől már az idén 20 mil­lió forint bevételre számíta­nak Balassagyarmaton. ■ I Csökkenő forgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint a lakosság az év első hónapjában 37.8 milliárd fo­rint értékű árut vásárolt, fo­lyó áron 2,3 százalékkal, ösz- szehasonlítható áron pedig mintegy 7 százalékkal keve­sebbet. mint tavaly januárban. A kereskedelem készletei vi­szont magasabbak voltak, mint az elmúlt év elején, kü­lönösen a nagykereskedelmi raktárakban, amelyekből a hideg időjárás és a nehéz közlekedés miat az áru egy jelentős része nem jutott el a 'boltokba. A kiskereskedelmi hálóza­ton belül az állami üzletek első havi forgalma 3.5 szá­zalékkal, a szövetkezetieké 1 százalékkal maradt el a ta­valy januáritól, a magánke­reskedők azonban többet ér­tékesítettek, mint egy évvel korábban. Az - összességében csökkenő forgalom ellenére élelmisze­rekből és élvezeti cikkekből folyó áron 5,2 százalékkal többet adtak el, mint az el­múlt év első hónapjában. Néhány perc közgazdaság Mi a hozzáadottérték-adó? HOZZÁADOTTÉRTÉK.ADÖ e . nem éppen rövid szakkife* zéssel manapság egyre töb­bet találkozunk. A pénzügyi rendszer megújításának, az egész reformfolyamatnak egyik fontos alkotóeleme az adórendszer átalakítása, így érthető, hogy egyre több szó esik erről az újságok hasáb­jain, vagy a televízió adá­saiban. Jelenleg két terüle­ten folyik adóreform, egy­részt a személyi jövedelem- adózásról vitatkoznak a szak­értők, s dolgozzák ki az egy­séges koncepciót, másrészt a hozzáadottérték-adó beveze­tésének lehetséges módját ku­tatják. De mielőtt a hozzáadottér. ték-adó mibenlétéről beszé­lünk, tudnunk kell: mit ne­vezünk hozzáadott értéknek egyáltalán? S mi közelehet, van ennek a forgalmi adó­hoz, aminek a neve ismerő­sebben cseng talán. A közgazdasági kislexikon iparstatisztikai fogalomnak nevezi a hozzáadott értéket, mondván: az anyagi ráfor­dítások és az eredmény kü- lönbözetét értik alatta. A for­galmi adóról viszont azt írja, hogy „a termék valamely ter­melési fázisához, vagy a ter­mékek forgalmazásához kö­tődik”. Most pedig térjünk vissza a nyugati országokban hasz­nálatos szisztémára, amely­nek az elve a következő: min­den egyes áru, vagy szolgál­tatás értékesítése után for­galmi adót kell fizetni. A kötelezettség tehát nem függ attól, hogy az adott cikk a fogyasztást szolgálja, vagy éppen egy beruházáshoz szűk? séges berendezés. A forgalmi adót akkor is meg kell fi­zetni, ha például valaki alap­anyagot vásárol, hogy abból valamilyen árut előállítson, vagy pedig részegységet vesz egy automata gépsorhoz. A példákat sorolhatnánk to­vább : mindenesetre talán jól érzékelteti, hogy a forgalmi adózás lényegében az érté­kesítéshez kötődik bármelyik szférában. A NÁLUK MOST érvényben lévő rendszer más alapo­kon nyugszik. A forgalmi adó a fogyasztáshoz kapcsoló, dik, tehát csak az utolsó fá­zisban, a nagykereskedelem­nél számítják ki az adót, s így alakul ki a fogyasztói ár, amelyben a végső felhaszná­ló, tehát a vásárló fizeti meg az adót. S természetesen csak a fogyasztási cikkek, illetve szolgáltatások után kell for­galmi adót fizetni. (Ennek körét a jelenleg érvényben lévő rendelet határozza meg.) Talán e néhány vázlatosan ismertetett elvből is látszik, milyen nagyarányú válto­zást jelent a forgalmiadó­rendszer új alapokra helye­zése, a hozzáadott érték sze­rinti számítás bevezetése, amelyben a korábbival ellen­tétben minden áru és szol­gáltatás után forgalmi adót fizetnek. S a változások nem vezethetnek ellenőrizhetet­len ármozgásokhoz, nagy­arányú dráguláshoz. Az újfajta adórendszer be­vezetése nem pusztán elha­tározás kérdése, számos olyan változást hozna, amely a gazdasági élet egyéb szférá­ira is kihat. Mindenképpen pozitívuma, mondják a szak­értők, hogy növekedne a ter­melői és a fogyasztói árak közötti különbség, az utóbbi javára, tehát javulna a két­szintűség, ami az árrendszer megfelelő működésének alap­ja. Ám módosulnának az ár­arányok is, tehát ennek ha­tásait nagyon pontosan előre szükséges fölmérni. Termé­szetesen ez átírná a fogyasz­tói ártámogatások jelenlegi rendszerét. S végső soron le­hetővé tenné azt is, hogy a vállalatok által fizetett egyéb adók mértékei esetleg meg­változzanak. MÓDOSULNA AZ ADÖad. minisztrációja, a kiszámítás módja, és ezt sem egyszerű megvalósítani. És végül, de nem utolsósorban, mint min­den adórendszerben, a nor­matív ádószabályok mellett lennének kivételek, preferált termékek vagy szolgáltatá­sok, illetve olyan cikkek, ame­lyekért — például az élveze­ti cikkek után — az átla­gosnál több forgalmi adót kell fizetnünk. Csak vázlatosan ismertet­hetjük a hozzáadottérték- adózás alapjait, problémáit, de talán ebből is látszik, hogy milyen bonyolult az áttérés egyik rendszerről a másikra. S az is bizonyos, hogy cso­dákat semmiféle szisztémától nem várhatunk. Ez csak ke­retet adhat a gazdaság meg­újhodásának, de a változás a termelőszférán áll vagy bukik. A ruházati cikkek januári kínálata megfelelő volt. Januárban a vegyesiparcik­kek közül javult a hazai hű­tőszekrények, a rádiómagnók, a zománcozott edények és a magnetofonkazetták, s kis­mértékben az aszitali színes televíziók választéka, romlott azonban a félautomata mosó­gépek, a videomagnók, vala­mint a konvektorok kínálata. A tüzelőanyag-ellátásban nem .volt fennakadás, a meg­növekedett keresletet ki tud­ták elégíteni a TÜZÉP-tele- peken. Orosz József szakmunkás a Fűlőber bátonyterenyei gyá­rában TRC-termoventillátor­fűtőtestet állít össze. L M, NÖGRÁD — 1987. február 25., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents