Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
Befejeződött ez országos elméleti tanácskozás (Folytatás a2 1. oldalról) A vita azt mutatta: nincs okunk attól félni, hogy az áru- és pénzviszonyok, illetőleg az ezzel kapcsolatos gazdasági kategóriák ellent- mondanának a szocialista termelési viszonyoknak. Az a feladatunk, hogy ezeket a kategóriákat valós, a szocialista viszonyokon alapuló tartalommal töltsük meg. összefüggések Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese összegezte a „Társadalomkép és a társadalmi folyamatok a 80-as években” című szekció munkáját. Elmondta, hogy különösen élénk vitát váltott ki a tulajdonviszonyok és az irányítás ösz- szgfüggésének gondolatköre. Néhány felszólaló szerint a mai gazdasági szabályozó rendszer gyakran elzárja az igazi piactól a vállalatokat. Kicsiny még az a terület, ahol a vállalat eredményessége saját döntésein múlik. Az irányítás ciklikusságát, a szabályozók gyakori változtatását az előrehaladás akadályozó tényezőjeként említették a szekcióülésen. Egy másik témakört érintve Kulcsár Kálmán a vita alapján hangsúlyozta, hogy a teljesítményelv önmagában való meghir. detése nem elég. Tudnunk kell azt is, hogy milyen tényezők segíthetik legjobbban a teljesítmények növelését. A teljesítményelv mögé reális társadalmi alapot kell felsorakoztatni. A sokszor szenvedélyes, de toleráns vita összegzéseként.kifej tette: ha ma még nem is tudunk korszerű szocializmusképet adni, arra azonban vállalkoznunk kell, hogy a társadalom arculatát, annak valóságát mielőbb megfelelően felrajzoljuk. Akkor tudunk magatartást és teljesítményt számon kérni a társadalomtól, annak egy csoportjától vagy az egyénektől, ha ismerjük a haladást gátló okokat, ha változtatunk a jelen hibáin. A „Politikai intézmény- rendszerünk működésének hatékonysága” című szekció vezetője Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője nagy aktivitásról, közeledésre és konszenzusra törekvő vitáról -adhatott számot. A felszólalók különös felelősséggel szóltak a pártról, amelynek munkájára a legnagyobb figyelmet fordították, megfogalmazva azt is, hogy a nagyobb figyelem társadalmi igény is. Mint mondották, szükséges, hogy a párt még határozottabban gyakorolja vezető szerepét, ugyanakkor ne vállalja fel a társadalom összes érdekeinek integrálását. Az eddigi megújulás kezdeményezője a párt, s fontos, hogy tovább is maradjon e folyamat élén. A szekcióban az egyik legvitatottabb kérdéskör a párt és a társadalmi szervek viszonyának elemzése volt. Alapvető problémaként vetődött fel, hogy a társadalmi szervek presztízse, súlya nem ’kielégítő és nincsenek kellő garanciák a ténylegesen önálló tevékenységükre. Ezzel kapcsolatosan hangot kapott az az igény, hogy a társadalomban meglévő és a párt által is többször elismert érdekpluralizmus markánssá és nyilvánossá tétele váljék 'lehetővé éppen a társadalmi szervek tevékenysége révén. A felszólalók e témakörön belül szóltak a KISZ-, a szak- szervezetek működésének tapasztalatairól, az ellentmondásokról, amelyek a munka során fellelhetők. A szekció résztvevői szükségesnek ítélték, hogy a politikai rendszer megújulása legyen dinamikusabb, hatékonyabb, s feleljen meg jobban a gazdaságból érkező kihívásoknak, mivel a konfliktusok jórészt a gazdaság’ szférából indulnak ki. í NÓGRÁD - 1987. Sokoldalúság és nyitottság jellemezte konstruktív szellem hatotta át a „Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika” című szekció munkáját is. Benke Valériának, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága elnökének vezetésével a részvevők arra törekedtek, hogy véleményükkel segítséget nyújtsanak az elméleti megújuláshoz. Az előadó kiemelte, hogy a hazai marxista gondolkodás megújítása nem lehetséges provinciális alapon, a marxizmus nemzetközi eredményeinek teljesebb ismerete, hasznosítása nélkül. A felszólalásokban sok szó esett az ideológiai közvetítő rendszerek tudatformáló hatásáról.' Megfogalmazódott az az igény, hogy eszméinket jobban vállaló, tradícióikra is jobban támaszkodó, önérzetesebb tömegkommunikációs stílust alakítsunk ki. Az ülésen kibontakozott néhány fontos kérdéskör. Az egyik ilyen csomópont a gazdaság és az ideológia közötti kapcsolat- rendszer. E területen gyakori jelenség, hogy a tények és összefüggések sokoldalú, nyitott szellemű elemzését gondolatsémák, előregyártott szembeállítások és tézisek unalomig való ismételgetése helyettesíti. Ez azért veszélyes, mert az ilyen „klisék” leegyszerűsítő, hamis következtetésekhez vezetnek. Ebben a szekcióban is nagy teret kapott a szocializmus- felfogás, Többoldalú érvelés is erősítette: szükség van a múlt tapasztalatait feldolgozó, a jelen cselekvést orientáló, a jövő próbáját kiállni képes, korszerű szocializmusfelfogás kialakítására. Ez a feladat nem korlátozódhat sem a politika, sem a tudomány egyes műhelyeire. Ez csak demokratikus politikai folyamat terméke lehet, s amelynek a társadalom mindennapi közös gyakorlatában is formálódnia kell. Érdemi volt a vifa A háromnapos tanácskozáson elhangzottak első ösz- szegzésére Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vállalkozott. — Ez a konferencia az előkészítő munkát is figyelembe véve, nagy szellemi erőt mozgósított, s jelentős ismeret- anyagot halmozott fel — mondotta. — Érdemi vitában csengtek egybe vagy ütköztek meg a nézetek, olykor szenvedélyesen is. Bebizonyosodott, hogy tudunk mi vitatkozni személyi konfliktusok nélkül is, bár ebben szerepe volt annak is, hogy ide tudatosan nem hívtuk meg bizonyos szélsőséges nézetek képviselőit. Mert, a mi legfontosabb feladatunk most nem az, hogy periférikus elképzelésekkel birkózzunk-csa- tázzunk. A mi legfontosabb teendőnk most az —, s ez történt itt Szegeden —, hogy számba vegyük: mivel lehet gazdagítani és korszerűsíteni a szocializmus koncepcióját és társadalmi gyakorlatát. — Ez az elméleti tanácskozás a Központi Bizottság kezdeményezésére ült össze, színvonalas, a vita felelősségét érző-vállaló eszmecserét folytatott. Ezt a szellemet kell megőriznünk, mert csak így tudunk előbbre jutni. Ezt kell tennünk a továbbiakban is, az itt felmerült kérdéseket nem tekintjük, nem tekinthetjük lezártnak. Párt, ideológia, politika — említette a vita címszavait a Központi Bizottság titkára, s hozzátette: talán nem is baj, hogy értelmezésükben nem mindig teljes az egyetértés tudós és politikus, az elméleti műhelyben munkálkodó kutató, s a gyakorlatban dolgozó pártmunkás között. Egyetlen követelményt azonban akár tételesen is megfogalmazhatunk: a tudománynak és a politikának együtt február 23., hétfő kell munkálkodnia! A helyzetfeltáró társadalomtudományok és a döntést hozó politikai szervek, intézmények között feltétlenül lennie kell egy közösen művelt területnek, s ez a politikai ideológia. A politika épít a társadalomtudomány következtetéseire, de helyzetfeltárás mellett a különböző alternatívák feltárását, kimunkálását is várja e műhelytől. A köztük levő összefüggés jól érzékelhető, ha visszatekintünk az elmúlt harminc esztendő kimagasló eredményeire. így például arra, ahogyan — szerintem — a reform is született: a politika, a tudomány és a gyakorlat szakembereinek egymásra találásából. Nem jó azonban a tudomány és a politika között az olyan „munkamegosztás”, hogy az egyik csak feltár, a másik pedig majd kezd vele valamit. Közös a felelősségünk abban, hogy épüljön, gyarapodjon ez' az ország. — Elfogadva, hogy életünkben a ráció az első számú követelmény, nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy nem tudunk érzelmek nélkül se élni! A szükséges összhangot itt is meg kell találni, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen az ország közérzete, milyen a közhangulat, s milyen reményeik vannak az embereknek. Érdemes megszívlelni azokat a gondolatokat, amelyeket Lenin utolsó írásaiban olvashatunk. Az egyik az a tanács, hogy elemezzük pontosan a gazdasági viszonyokat, s arra alapozva, személyes példával bizonyítsuk meggyőződésünket. A másik gondolat arra hívja fel a figyelmet: a kommunista számára az az igazi próba, hogy a marxizmust hol, mikor és hogyan tudja cselekvésre váltani. E gondolatok arra ösztönöznek bennünket is, hogy biztosítsuk a tudomány, az ideológia és a politika összefogását, cselekvésük n-r viták* kai óhatatlanul együtt járó — összhangját, Egy másik fontos témakörre áttérve három kulcsszót említett Berecz János: párt, szocializmus, reform. — Ezen a konferencián — mondotta — általános volt a reformfolyamat melletti kiállás, a reform ma már létezésünk esz. köze, formája, talán tártál, ma is. Ezért se feledkezzünk meg arról, hogy a szocialista építés folyamatában apárt kezdeményezte a reformot, ha kezdetben — bizonyos önmegtartóztatással — új gazdasági mechanizmusnak ne. veztük is el. A kezdeményezést korábbi, olykor keserű történelmi tapasztalatok ösztönözték, politikai bátorság is kellett, az a meggyőződés, hogy erre van szüksége az országnak. Most másutt is megindultak megújulási folyamatok, nemzeti és nemzetközi ügy lett a szocializmusban a reformfolyamatok kibontakoztatása. Tudományos alapossággal kell feldolgozni ezeket a külföldi ta- tapasztalatokat úgy, hogy alkalmasak legyenek új tanulságok levonására, felhasználására. Erre természtesen figyelnünk kell, de számunkra most is az egyik legfontosabb feladat, hogy hasznosítsuk saját fejlődésünk tapasztalatait. Pluralizmus Egyik fontos tapasztalat: a Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy a tár. sadalomban több területen pluralizmus van. Amikor kimondta, hogy a marxizmus— leninizmus hegemóniájára törekszik, egyúttal azt is elismerte, hogy a társadalomban többféle ideológia létezik. A magyar társadalom idológiai szempontból plurális, a párt tehát nem monopóliumot, hanem hegemóniát hirdetett meg! De valamiféle pluralizmust ismert el akkor is, amikor a reformprogram kidolgozása során megfogalmazta a társadalom érdektagoltságát. Vitáinkban mostanában megjelenik a politikai pluralizmus kifejezés is. Mert ha van érdektagoltság, akkor annak vannak bizonyos politikai vetületei is. Ha a politika csak össztársadalmi érdeket fejez ki, akkor nem tükrözi eléggé a tényleges érdektagoltságot. Felvetődhet a kérdés, hogy a szocializmus építésének jelenlegi történelmi szakaszában kifejlődhet-e többpólusú, több hatalmi központú társadalom. A válaszunk egyértelmű: nem! Nem, mert a köztük folyó politikai harc alapjaiban osztaná meg a társadalmat, a többrétegű érdekeket kifejező politikai intézmények tevékenysége és együttműködése helyett. A hatalmat egy sokféleképpen fejlődő intézményrendszerben kell megvalósítani, gyakorolni, amelyben a párt vezet, de a hatalom gyakorlá-( sát — együttműködve a társadalom különböző csoportjaival — megosztja. így a különböző politikai intézményekben kifejeződő érdekek valóban a közös célt képvi. selik. E téren természetesen még sok fontos,’ nagy horderejű kérdés vár tisztázásra. A kiindulópont azonban világos: a párt vezető szerepének most már nem elég a korábban vallott globális felfogása, ki keli egészülnie —, mert ha nem, annak közösen látjuk kárát-— a különböző területeken működő szervezetek növekvő önállóságával; felelős politikai szerepével. Ma már Világosan látjuk például, hogy lényegesebb munkamegosztást keli teremteni a párt és az állam között. Nemcsak a józan felismerés, hanem körülményeink’ is ezt diktálják. A gazdasági reform további kibontakoztatása óhatatlanul konfliktusokat is hoz a társadalomban, ám minden érdekütközést, nem vállalhat fel egy-egy pártszervezet.- A konk- ; ’rét gazdasági intézkedések konkrét. . ^ftyetKewpényekkel 'járnak, a döntések olykor érdeket sértenék. Ezt figyelembe kell venniük az állami szerveknek, gazdasági szervezeteknek. Á döntés előkészítésében a párbeszéd ma már kiküszöbolhetetlen, az csak az érintettek, az emberek bevonásával lehetséges. A mi társadalmunk ma már nem fogad el megmagyarázatlan döntéseket ! A Központi Bizottság, titkára újabb két címszót idézett a vitából: vállalkozás, kezdeményezés. Ezeket — ‘húzta alá — szocialista elveknek tartom, mert a szocializmus nem képzelhető ej a döntéseknek csupán, végrehajtására kötelezett emberekkel. Jog és lehetőség a vállalkozás, gondolkodó, újító, többre törekvő emberek, közösségek alkotnak csak nagy dolgokat. Minden kezdeményezés, vállalkozás —. ha nemcsak az anyagi érdekeltség, hanem á belső tisztesség is fűti — bizonyítani tudja társadalmi hasznosságát! Országhatárainkon túltekintve fogalmazta meg Berecz János: — a szocializmus internacionalista eszme, amely azonban konkrét nemzeti körülmények között valósul meg. Egyiktől sem lehet eltekinteni, jól tudva azt is, hogy nincs szocialista fejlődés Magyarországon a többivel való kölcsönhatás nélkül. A mi számunkra az a fontos, hogy saját nemzeti tapasztalatainkra építsünk. Ugyanakkor örömmel, várakozással, szimpátiával figyeljük az átalakításnak azt a folyamatát, amely a Szovjetunióban kibontakozik. Ez a folyamat kedvezőbbé, tisztábbá, egyértelműbbé teszi saját munkánk nemzetközi feltételeit is, s újabb tapasztalatok feldolgozására, hasznosítására ad lehetőséget. — Van-e szocializmusképünk, szocializmusfogalmunk? — Sokszor elhangzott ez a kérdés a három nap alatt. Van szocializmusfogalmunk: a mi szocializmusunk a valóság talajára épül, figyel a világra, s van programja a jövőre is — zárta beszédét Berecz János. (MTI) Szokolov napiparancsa A szovjet fegyveres erők a .Varsói Szerződés; tagállamainak haderőivel karöltve őrködnek a szocializmus vívmányai felett. A szovjet nép bizton számíthat arra, hogy semmiféle támadás nem éri készületlenül az országot — hangsúlyozta Szergej Szokolov marsall, szovjet honvédelmi miniszter február 23., a szovjet hadsereg és haditengerészet, megalakulásának 69. évfordulója alkalmából az ország fegyveres erőihez intézett napiparancsában. (MTI) Személycserék Kazahsztánban A Kazah KP Központi Bizottsága szombati ülésén három tagját felmentette testületi tagsága: alól. esőd küket pedig . kizárta a pártból. Párt-, a gazdasági és az erkölcsi normák megsértése miatt felmentették tisztsé|é- ből Vlagyimir Kadirbajevet, a kazah szakszervezetek vezetőjét, valamint Szeilhan Akkozijevet,. a dzsambuli .területi tanács elnökét. Egyben mindkettőjüket kizárták a Központi Bizottság tagiainak sorából. Gvüszetai Bakezsa- novot, a Kazah KP KB korábbi első titkárának tanácsadóját kizárták a pártból protekció, a . személyi kérdésekbe való .alaptalan beavatkozás miatt. Bakezsanov rokonait és ismerőseit juttatta különböző vezető beosztásokhoz. A Kazah KP Központi Bizottsága szombaton Nazsa- meden Iszkalijevet, az uráli területi pártbizottság első titkárát, Grigorij Knyazevet, a köztársaság belügvminiszte- rét, Szvjatoszlav Medvegye- vet, a dzsambuli területi tanács újonnan megválasztott elnökét és Jurij Meserjako- vot, Alma-Ata egyik kerületi pártbizottságának első titkárát tagiai közé választotta. Az ülés résztvevői kifejezték eltökéltségüket a pártélet lenini normáinak helyreállítására. (MTI) Elfogták az Action Directe vezéreit A francia rendőrség szombat este letartóztatta az Action Directe (AD), a legismertebb francia terrorista szervezet két alapítóját és velük együtt két másik vezérét. A letartóztatottak rejtekhelyén nagy mennyiségű lőszert, pénzt, dokumentumot találtak. A zsákmányolt dokumentumok alapján folyik a kutatás további személyek után. Ez a tökéletes rendőri akció a Chirac-kormány első igazi sikere a terrorizmus elleni hadjáratban, s a belügyminisztérium a letartóztatásokat külön közleményben adta hírül. (MTI) Szírek Bejrútban Hatnapi utcai harc után vasárnap nyugalomra ébredt a libanoni főváros, miután megkezdték bevonulásukat Bejrút nyugati felébe a szír csapátok. Szíria' egy 3500 fós páncélosdandárt s egy 450 fős lövészzászlőaljat vezényelt Nyugat-Bejrútba, a síita Árnál milícia és’ a baloldali csapátok szétválasztására. A beavatkozást Libanon mohamedán vezetői kérték péntek este a szír fpváros* ban, a keresztény politikusok pedig elítélik a lépést. A jobboldali keresztény pártokat tömörítő tömb, a Libanoni Front vezetőségének’ szombat esti nyilatkozata szerint azok' a mohamedán vezetők, akik behívták a szír csapatokát, ném képviselik az egész Országot, s eljárásuk alkotmányellenes. Hasonló ’szellemben ftyilatfci*“ zott korábbiéi’; áz ''áííamf®, Amin Dzsemajel is, aki ' *á szír csapatok behívásakor nyugat-európai látogatásón tartózkodott. Elítélte a szír csapátok bevonulását a Palesztinái Fél" szabadítási Szervezet állandó tuniszi képviselője is, aki sZe- rint — mint azt a PFSZ hír- ügynöksége jelentette — ez á fejlemény nyilvánvalóan Veszélyezteti a palesztinok 'Üt banóni jelenlétét. (MTI)' Zárszámadás Palotásba mon (Folytatás az 1. oldalról) MSZMP KB novemberi határozata után képesek-e szembenézni saját gondjaikkal, s milyen cselekvési programmal akarnak javítani gazdálkodásukon. A mezőgazdaság termelési, értékesítési feltételei —, részben az aszályos időjárás, részben a világipaci körülmények folytán — most nem kimondottan kedvezőek. A gazdaságok számos, a munkájukat nehezítő tényezőn nem tudnak változtatni, de az eddiginél . hatha- tósabbban foghatják munkába legértékesebb termelőerejüket, az emberi tudást, akaratot, szorgalmat, a kollektíva felelősségérzetét. A következőkben Nógrád megye mezőgazdaságának elmúlt évi teljesítményét értékelte a megyei pártbizottság első titkára. Kedvezőtlen jelenség, hogy kevés a nógrádi, gazdaságok között a magas hatékonysággal gazdálkodó, nőtt a közepes és alacsony hatékonyságú szövetkezetek száma. Szembetűnő, hogy a hasonló adottságok közt dolgozó gazdaságok között is jelentések a termésátlag-különbségek, ami egyértelműen belső gondokat takar, s egy ■sor kérdést vet fel. Betartják-e a szövetkezetekben a technológiai fegyelmet? Menynyire gondos a növényvédelem? Képesek-e javítani a belső szervezettségen, a dolgozók közvetlen érdekeltségén? Kapnak-e elég lehetőséget a szakemberek az értelmes vállalkozásra? Kihasználják-e a más gazdálkodókkal való együttműködés kínáltg lehetőségeket? A változó körülményekhez az eddiginél is gyorsabban kell alkalmazkodni — húzta alá Géczi János. — A legeredményesebben előállítható termékek esetében kell bátrabban előrelépni, de nem csupán a termelési mennyiségek emelésével, hanem a gazdálkodási szemlélet erősítésével is. A gazdaságok teljesítményét a termelt meny- myiség és a ráfordítási költség együtt minősíti! A termelőszövetkezeteknek nemcsak a mára, hanem lövőjükre is gondolniuk kell. Dicséretes a palotáshalmiak magatartása, miszerint nemcsak osztanak, hanem tartalékolnak is nyereségükből, hiszen olyan műszaki fejlesztések előtt állnak, melyek a gazdaság további sorsát határozzák meg. Jövőjére gondolt a palotáshalmi kollektíva akkor is, amikor a megyei átlagnál jobb termőhelyi adottságok mellé az emberi tényezőt, mint kedvező adottságot is felsorakoztatta. A vezetői felkészültség, rátermettség mellett a tagság' és a vezetőség közt kialakult őszinte. nyílt viszony is garancia a közös érdekek felismerésére, az együttes cselekvésre.
