Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

Befejeződött ez országos elméleti tanácskozás (Folytatás a2 1. oldalról) A vita azt mutatta: nincs okunk attól félni, hogy az áru- és pénzviszonyok, ille­tőleg az ezzel kapcsolatos gazdasági kategóriák ellent- mondanának a szocialista ter­melési viszonyoknak. Az a feladatunk, hogy ezeket a kategóriákat valós, a szocia­lista viszonyokon alapuló tar­talommal töltsük meg. összefüggések Kulcsár Kálmán akadémi­kus, az MTA főtitkárhelyet­tese összegezte a „Társada­lomkép és a társadalmi fo­lyamatok a 80-as években” című szekció munkáját. El­mondta, hogy különösen élénk vitát váltott ki a tulajdonvi­szonyok és az irányítás ösz- szgfüggésének gondolatköre. Néhány felszólaló szerint a mai gazdasági szabályozó rendszer gyakran elzárja az igazi piactól a vállalatokat. Kicsiny még az a terület, ahol a vállalat eredményessége sa­ját döntésein múlik. Az irá­nyítás ciklikusságát, a szabá­lyozók gyakori változtatását az előrehaladás akadályozó tényezőjeként említették a szekcióülésen. Egy másik té­makört érintve Kulcsár Kál­mán a vita alapján hangsú­lyozta, hogy a teljesítmény­elv önmagában való meghir. detése nem elég. Tudnunk kell azt is, hogy milyen té­nyezők segíthetik legjobbban a teljesítmények növelését. A teljesítményelv mögé reális társadalmi alapot kell felso­rakoztatni. A sokszor szenvedélyes, de toleráns vita összegzéseként.ki­fej tette: ha ma még nem is tu­dunk korszerű szocializmus­képet adni, arra azonban vál­lalkoznunk kell, hogy a tár­sadalom arculatát, annak va­lóságát mielőbb megfelelően felrajzoljuk. Akkor tudunk magatartást és teljesítményt számon kérni a társadalom­tól, annak egy csoportjától vagy az egyénektől, ha is­merjük a haladást gátló oko­kat, ha változtatunk a jelen hibáin. A „Politikai intézmény- rendszerünk működésének ha­tékonysága” című szekció ve­zetője Lakos Sándor, a Párt­élet főszerkesztője nagy akti­vitásról, közeledésre és kon­szenzusra törekvő vitáról -ad­hatott számot. A felszólalók különös felelősséggel szóltak a pártról, amelynek munká­jára a legnagyobb figyelmet fordították, megfogalmazva azt is, hogy a nagyobb figye­lem társadalmi igény is. Mint mondották, szükséges, hogy a párt még határozot­tabban gyakorolja vezető sze­repét, ugyanakkor ne vállalja fel a társadalom összes érde­keinek integrálását. Az eddi­gi megújulás kezdeményezője a párt, s fontos, hogy tovább is maradjon e folyamat élén. A szekcióban az egyik leg­vitatottabb kérdéskör a párt és a társadalmi szervek vi­szonyának elemzése volt. Alapvető problémaként vető­dött fel, hogy a társadalmi szervek presztízse, súlya nem ’kielégítő és nincsenek kellő garanciák a ténylegesen ön­álló tevékenységükre. Ezzel kapcsolatosan hangot kapott az az igény, hogy a társada­lomban meglévő és a párt ál­tal is többször elismert ér­dekpluralizmus markánssá és nyilvánossá tétele váljék 'lehetővé éppen a társadalmi szervek tevékenysége révén. A felszólalók e témakörön belül szóltak a KISZ-, a szak- szervezetek működésének ta­pasztalatairól, az ellentmon­dásokról, amelyek a munka során fellelhetők. A szekció résztvevői szükségesnek ítél­ték, hogy a politikai rendszer megújulása legyen dinamiku­sabb, hatékonyabb, s feleljen meg jobban a gazdaságból ér­kező kihívásoknak, mivel a konfliktusok jórészt a gazda­ság’ szférából indulnak ki. í NÓGRÁD - 1987. Sokoldalúság és nyitottság jellemezte konstruktív szel­lem hatotta át a „Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika” című szek­ció munkáját is. Benke Valé­riának, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága elnöké­nek vezetésével a részvevők arra törekedtek, hogy véle­ményükkel segítséget nyújtsa­nak az elméleti megújulás­hoz. Az előadó kiemelte, hogy a hazai marxista gondolkodás megújítása nem lehetséges provinciális alapon, a mar­xizmus nemzetközi eredmé­nyeinek teljesebb ismerete, hasznosítása nélkül. A felszólalásokban sok szó esett az ideológiai közvetítő rendszerek tudatformáló ha­tásáról.' Megfogalmazódott az az igény, hogy eszméinket jobban vállaló, tradícióikra is jobban támaszkodó, önérze­tesebb tömegkommunikációs stílust alakítsunk ki. Az ülé­sen kibontakozott néhány fon­tos kérdéskör. Az egyik ilyen csomópont a gazdaság és az ideológia közötti kapcsolat- rendszer. E területen gyakori jelenség, hogy a tények és összefüggések sokoldalú, nyi­tott szellemű elemzését gon­dolatsémák, előregyártott szembeállítások és tézisek unalomig való ismételgetése helyettesíti. Ez azért veszé­lyes, mert az ilyen „klisék” leegyszerűsítő, hamis követ­keztetésekhez vezetnek. Ebben a szekcióban is nagy teret kapott a szocializmus- felfogás, Többoldalú érvelés is erősítette: szükség van a múlt tapasztalatait feldolgo­zó, a jelen cselekvést orien­táló, a jövő próbáját kiállni képes, korszerű szocializmus­felfogás kialakítására. Ez a feladat nem korlátozódhat sem a politika, sem a tudo­mány egyes műhelyeire. Ez csak demokratikus politikai folyamat terméke lehet, s amelynek a társadalom min­dennapi közös gyakorlatában is formálódnia kell. Érdemi volt a vifa A háromnapos tanácsko­záson elhangzottak első ösz- szegzésére Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára vállalkozott. — Ez a konferencia az elő­készítő munkát is figyelembe véve, nagy szellemi erőt moz­gósított, s jelentős ismeret- anyagot halmozott fel — mon­dotta. — Érdemi vitában csengtek egybe vagy ütköztek meg a nézetek, olykor szenve­délyesen is. Bebizonyosodott, hogy tudunk mi vitatkozni személyi konfliktusok nélkül is, bár ebben szerepe volt annak is, hogy ide tudatosan nem hívtuk meg bizonyos szélsőséges nézetek képvi­selőit. Mert, a mi legfonto­sabb feladatunk most nem az, hogy periférikus elkép­zelésekkel birkózzunk-csa- tázzunk. A mi legfontosabb teendőnk most az —, s ez tör­tént itt Szegeden —, hogy számba vegyük: mivel lehet gazdagítani és korszerűsíteni a szocializmus koncepcióját és társadalmi gyakorlatát. — Ez az elméleti tanácsko­zás a Központi Bizottság kez­deményezésére ült össze, szín­vonalas, a vita felelősségét érző-vállaló eszmecserét foly­tatott. Ezt a szellemet kell megőriznünk, mert csak így tudunk előbbre jutni. Ezt kell tennünk a továbbiakban is, az itt felmerült kérdéseket nem tekintjük, nem tekint­hetjük lezártnak. Párt, ideológia, politika — említette a vita címszavait a Központi Bizottság titkára, s hozzátette: talán nem is baj, hogy értelmezésükben nem mindig teljes az egyetértés tudós és politikus, az elméle­ti műhelyben munkálkodó kutató, s a gyakorlatban dol­gozó pártmunkás között. Egyetlen követelményt azon­ban akár tételesen is megfo­galmazhatunk: a tudomány­nak és a politikának együtt február 23., hétfő kell munkálkodnia! A hely­zetfeltáró társadalomtudo­mányok és a döntést hozó politikai szervek, intézmé­nyek között feltétlenül lennie kell egy közösen művelt te­rületnek, s ez a politikai ideológia. A politika épít a társadalomtudomány követ­keztetéseire, de helyzetfeltá­rás mellett a különböző al­ternatívák feltárását, kimun­kálását is várja e műhelytől. A köztük levő összefüggés jól érzékelhető, ha visszatekin­tünk az elmúlt harminc esz­tendő kimagasló eredményei­re. így például arra, ahogyan — szerintem — a reform is született: a politika, a tudo­mány és a gyakorlat szakem­bereinek egymásra találásá­ból. Nem jó azonban a tudo­mány és a politika között az olyan „munkamegosztás”, hogy az egyik csak feltár, a másik pedig majd kezd vele valamit. Közös a felelőssé­günk abban, hogy épüljön, gyarapodjon ez' az ország. — Elfogadva, hogy életünk­ben a ráció az első számú követelmény, nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy nem tudunk érzelmek nélkül se élni! A szükséges összhangot itt is meg kell ta­lálni, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen az ország közérzete, milyen a közhan­gulat, s milyen reményeik vannak az embereknek. Ér­demes megszívlelni azokat a gondolatokat, amelyeket Lenin utolsó írásaiban olvas­hatunk. Az egyik az a ta­nács, hogy elemezzük ponto­san a gazdasági viszonyokat, s arra alapozva, személyes példával bizonyítsuk meggyő­ződésünket. A másik gondo­lat arra hívja fel a figyel­met: a kommunista számára az az igazi próba, hogy a marxizmust hol, mikor és hogyan tudja cselekvésre vál­tani. E gondolatok arra ösz­tönöznek bennünket is, hogy biztosítsuk a tudomány, az ideológia és a politika össze­fogását, cselekvésük n-r viták* kai óhatatlanul együtt járó — összhangját, Egy másik fontos témakör­re áttérve három kulcsszót említett Berecz János: párt, szocializmus, reform. — Ezen a konferencián — mondotta — általános volt a reformfo­lyamat melletti kiállás, a re­form ma már létezésünk esz. köze, formája, talán tártál, ma is. Ezért se feledkezzünk meg arról, hogy a szocialis­ta építés folyamatában apárt kezdeményezte a reformot, ha kezdetben — bizonyos ön­megtartóztatással — új gaz­dasági mechanizmusnak ne. veztük is el. A kezdeménye­zést korábbi, olykor keserű történelmi tapasztalatok ösz­tönözték, politikai bátorság is kellett, az a meggyőződés, hogy erre van szüksége az országnak. Most másutt is megindultak megújulási fo­lyamatok, nemzeti és nem­zetközi ügy lett a szocializ­musban a reformfolyamatok kibontakoztatása. Tudomá­nyos alapossággal kell fel­dolgozni ezeket a külföldi ta- tapasztalatokat úgy, hogy al­kalmasak legyenek új tanul­ságok levonására, felhaszná­lására. Erre természtesen fi­gyelnünk kell, de számunkra most is az egyik legfontosabb feladat, hogy hasznosítsuk sa­ját fejlődésünk tapasztalatait. Pluralizmus Egyik fontos tapasztalat: a Magyar Szocialista Munkás­párt felismerte, hogy a tár. sadalomban több területen pluralizmus van. Amikor ki­mondta, hogy a marxizmus— leninizmus hegemóniájára tö­rekszik, egyúttal azt is elis­merte, hogy a társadalomban többféle ideológia létezik. A magyar társadalom idológiai szempontból plurális, a párt tehát nem monopóliumot, ha­nem hegemóniát hirdetett meg! De valamiféle pluraliz­must ismert el akkor is, ami­kor a reformprogram kidol­gozása során megfogalmazta a társadalom érdektagoltsá­gát. Vitáinkban mostanában megjelenik a politikai plura­lizmus kifejezés is. Mert ha van érdektagoltság, akkor annak vannak bizonyos po­litikai vetületei is. Ha a politika csak össztársa­dalmi érdeket fejez ki, ak­kor nem tükrözi eléggé a tényleges érdektagoltságot. Felvetődhet a kérdés, hogy a szocializmus építésének je­lenlegi történelmi szakaszá­ban kifejlődhet-e többpólusú, több hatalmi központú társa­dalom. A válaszunk egyértel­mű: nem! Nem, mert a köz­tük folyó politikai harc alap­jaiban osztaná meg a társa­dalmat, a többrétegű érde­keket kifejező politikai in­tézmények tevékenysége és együttműködése helyett. A hatalmat egy sokféleképpen fejlődő intézményrendszer­ben kell megvalósítani, gya­korolni, amelyben a párt ve­zet, de a hatalom gyakorlá-( sát — együttműködve a tár­sadalom különböző csoport­jaival — megosztja. így a különböző politikai intézmé­nyekben kifejeződő érdekek valóban a közös célt képvi. selik. E téren természetesen még sok fontos,’ nagy horderejű kérdés vár tisztázásra. A ki­indulópont azonban világos: a párt vezető szerepének most már nem elég a korábban vallott globális felfogása, ki keli egészülnie —, mert ha nem, annak közösen látjuk kárát-— a különböző terüle­teken működő szervezetek nö­vekvő önállóságával; felelős politikai szerepével. Ma már Világosan látjuk például, hogy lényegesebb munkamegosz­tást keli teremteni a párt és az állam között. Nemcsak a józan felismerés, hanem kö­rülményeink’ is ezt diktálják. A gazdasági reform további kibontakoztatása óhatatlanul konfliktusokat is hoz a tár­sadalomban, ám minden ér­dekütközést, nem vállalhat fel egy-egy pártszervezet.- A konk- ; ’rét gazdasági intézkedések konkrét. . ^ftyetKewpényekkel 'járnak, a döntések olykor ér­deket sértenék. Ezt figyelem­be kell venniük az állami szerveknek, gazdasági szerve­zeteknek. Á döntés előkészí­tésében a párbeszéd ma már kiküszöbolhetetlen, az csak az érintettek, az emberek bevo­násával lehetséges. A mi tár­sadalmunk ma már nem fo­gad el megmagyarázatlan dön­téseket ! A Központi Bizottság, tit­kára újabb két címszót idé­zett a vitából: vállalkozás, kezdeményezés. Ezeket — ‘húzta alá — szocialista elvek­nek tartom, mert a szocializ­mus nem képzelhető ej a dön­téseknek csupán, végrehajtá­sára kötelezett emberekkel. Jog és lehetőség a vállalko­zás, gondolkodó, újító, több­re törekvő emberek, közös­ségek alkotnak csak nagy dolgokat. Minden kezdemé­nyezés, vállalkozás —. ha nemcsak az anyagi érdekelt­ség, hanem á belső tisztesség is fűti — bizonyítani tudja társadalmi hasznosságát! Országhatárainkon túlte­kintve fogalmazta meg Berecz János: — a szocializmus in­ternacionalista eszme, amely azonban konkrét nemzeti kö­rülmények között valósul meg. Egyiktől sem lehet eltekin­teni, jól tudva azt is, hogy nincs szocialista fejlődés Ma­gyarországon a többivel való kölcsönhatás nélkül. A mi számunkra az a fontos, hogy saját nemzeti tapasztalataink­ra építsünk. Ugyanakkor öröm­mel, várakozással, szimpátiá­val figyeljük az átalakításnak azt a folyamatát, amely a Szovjetunióban kibontakozik. Ez a folyamat kedvezőbbé, tisztábbá, egyértelműbbé te­szi saját munkánk nemzetkö­zi feltételeit is, s újabb ta­pasztalatok feldolgozására, hasznosítására ad lehetőséget. — Van-e szocializmuské­pünk, szocializmusfogal­munk? — Sokszor elhangzott ez a kérdés a három nap alatt. Van szocializmusfogal­munk: a mi szocializmusunk a valóság talajára épül, figyel a világra, s van programja a jövőre is — zárta beszédét Berecz János. (MTI) Szokolov napiparancsa A szovjet fegyveres erők a .Varsói Szerződés; tagállamai­nak haderőivel karöltve őr­ködnek a szocializmus vívmá­nyai felett. A szovjet nép biz­ton számíthat arra, hogy sem­miféle támadás nem éri ké­születlenül az országot — hangsúlyozta Szergej Szoko­lov marsall, szovjet honvédel­mi miniszter február 23., a szovjet hadsereg és haditen­gerészet, megalakulásának 69. évfordulója alkalmából az or­szág fegyveres erőihez intézett napiparancsában. (MTI) Személycserék Kazahsztánban A Kazah KP Központi Bi­zottsága szombati ülésén há­rom tagját felmentette tes­tületi tagsága: alól. esőd küket pedig . kizárta a pártból. Párt-, a gazdasági és az erkölcsi normák megsértése miatt felmentették tisztsé|é- ből Vlagyimir Kadirbajevet, a kazah szakszervezetek ve­zetőjét, valamint Szeilhan Akkozijevet,. a dzsambuli .te­rületi tanács elnökét. Egyben mindkettőjüket kizárták a Központi Bizottság tagiainak sorából. Gvüszetai Bakezsa- novot, a Kazah KP KB ko­rábbi első titkárának tanács­adóját kizárták a pártból protekció, a . személyi kérdé­sekbe való .alaptalan beavat­kozás miatt. Bakezsanov ro­konait és ismerőseit juttatta különböző vezető beosztások­hoz. A Kazah KP Központi Bi­zottsága szombaton Nazsa- meden Iszkalijevet, az uráli területi pártbizottság első titkárát, Grigorij Knyazevet, a köztársaság belügvminiszte- rét, Szvjatoszlav Medvegye- vet, a dzsambuli területi ta­nács újonnan megválasztott elnökét és Jurij Meserjako- vot, Alma-Ata egyik kerületi pártbizottságának első titká­rát tagiai közé választotta. Az ülés résztvevői kifejez­ték eltökéltségüket a pártélet lenini normáinak helyreállí­tására. (MTI) Elfogták az Action Directe vezéreit A francia rendőrség szom­bat este letartóztatta az Ac­tion Directe (AD), a legismer­tebb francia terrorista szer­vezet két alapítóját és velük együtt két másik vezérét. A letartóztatottak rejtekhelyén nagy mennyiségű lőszert, pénzt, dokumentumot talál­tak. A zsákmányolt doku­mentumok alapján folyik a kutatás további személyek után. Ez a tökéletes rendőri ak­ció a Chirac-kormány első igazi sikere a terrorizmus el­leni hadjáratban, s a belügy­minisztérium a letartóztatá­sokat külön közleményben adta hírül. (MTI) Szírek Bejrútban Hatnapi utcai harc után vasárnap nyugalomra ébredt a libanoni főváros, miután megkezdték bevonulásukat Bejrút nyugati felébe a szír csapátok. Szíria' egy 3500 fós páncélosdandárt s egy 450 fős lövészzászlőaljat vezé­nyelt Nyugat-Bejrútba, a síita Árnál milícia és’ a baloldali csapátok szétválasztására. A beavatkozást Libanon mohamedán vezetői kérték péntek este a szír fpváros* ban, a keresztény politikusok pedig elítélik a lépést. A jobb­oldali keresztény pártokat tö­mörítő tömb, a Libanoni Front vezetőségének’ szombat esti nyilatkozata szerint azok' a mohamedán vezetők, akik be­hívták a szír csapatokát, ném képviselik az egész Országot, s eljárásuk alkotmányellenes. Hasonló ’szellemben ftyilatfci*“ zott korábbiéi’; áz ''áííamf®, Amin Dzsemajel is, aki ' *á szír csapatok behívásakor nyugat-európai látogatásón tartózkodott. Elítélte a szír csapátok be­vonulását a Palesztinái Fél" szabadítási Szervezet állandó tuniszi képviselője is, aki sZe- rint — mint azt a PFSZ hír- ügynöksége jelentette — ez á fejlemény nyilvánvalóan Ve­szélyezteti a palesztinok 'Üt banóni jelenlétét. (MTI)' Zárszámadás Palotásba mon (Folytatás az 1. oldalról) MSZMP KB novemberi ha­tározata után képesek-e szembenézni saját gondjaik­kal, s milyen cselekvési prog­rammal akarnak javítani gazdálkodásukon. A mezőgaz­daság termelési, értékesítési feltételei —, részben az aszá­lyos időjárás, részben a vi­lágipaci körülmények folytán — most nem kimondottan kedvezőek. A gazdaságok szá­mos, a munkájukat nehezítő tényezőn nem tudnak változ­tatni, de az eddiginél . hatha- tósabbban foghatják munkába legértékesebb termelőere­jüket, az emberi tudást, aka­ratot, szorgalmat, a kollektí­va felelősségérzetét. A következőkben Nógrád megye mezőgazdaságának el­múlt évi teljesítményét érté­kelte a megyei pártbizottság első titkára. Kedvezőtlen je­lenség, hogy kevés a nógrádi, gazdaságok között a magas hatékonysággal gazdálkodó, nőtt a közepes és alacsony ha­tékonyságú szövetkezetek szá­ma. Szembetűnő, hogy a ha­sonló adottságok közt dolgo­zó gazdaságok között is je­lentések a termésátlag-kü­lönbségek, ami egyértelműen belső gondokat takar, s egy ■sor kérdést vet fel. Betart­ják-e a szövetkezetekben a technológiai fegyelmet? Meny­nyire gondos a növényvéde­lem? Képesek-e javítani a belső szervezettségen, a dol­gozók közvetlen érdekeltsé­gén? Kapnak-e elég lehetősé­get a szakemberek az értel­mes vállalkozásra? Kihasznál­ják-e a más gazdálkodókkal való együttműködés kínáltg lehetőségeket? A változó körülményekhez az eddiginél is gyorsabban kell alkalmazkodni — húzta alá Géczi János. — A leg­eredményesebben előállítható termékek esetében kell bát­rabban előrelépni, de nem csupán a termelési mennyi­ségek emelésével, hanem a gazdálkodási szemlélet erő­sítésével is. A gazdaságok teljesítményét a termelt meny- myiség és a ráfordítási költ­ség együtt minősíti! A termelőszövetkezeteknek nemcsak a mára, hanem lö­vőjükre is gondolniuk kell. Dicséretes a palotáshalmiak magatartása, miszerint nem­csak osztanak, hanem tarta­lékolnak is nyereségükből, hi­szen olyan műszaki fejleszté­sek előtt állnak, melyek a gazdaság további sorsát ha­tározzák meg. Jövőjére gon­dolt a palotáshalmi kollektí­va akkor is, amikor a megyei átlagnál jobb termőhelyi adottságok mellé az emberi tényezőt, mint kedvező adott­ságot is felsorakoztatta. A vezetői felkészültség, ráter­mettség mellett a tagság' és a vezetőség közt kialakult őszin­te. nyílt viszony is garancia a közös érdekek felismerésére, az együttes cselekvésre.

Next

/
Thumbnails
Contents