Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
Gazdag lakásprogram, növekvő minőségi követelmények Beszélgetés J. I. Ivgyeiewel, a Kemerovo megyei tanács építési osztályának vezetőjével Kemerovói építészdelegáció tartózkodott megyénkben az elmúlt héten. Látogatásuk célja az volt, hogy ismerkedjenek azokkal az időszerű társadalmi és gazdasági kérdésekkel. amelyek napjainkban az embereket foglalkoztatják, tapasztalatokat szerezzenek Nógrád megye fejlődéséről, különös tekintettel a településfejlesztés beruházásaira, a lakásépítésre, s az ezekkel együttjáró gondokra. A delegáció vezetője Jevge- nyij Alexandrovics Avgyejev, a Kemerovo megyei tanács építési osztályának vezetője volt, aki vállalkozott arra, hogy kérdéseinkre válaszoljon, tájékoztasson a távoli testvér- megye mindennapjairól, gondjairól. Építészről lévén szó, a beszélgetés természetesen az építkezések, a lakásellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése köré csoportosult. — Az SZKP XXVII. kongresszusának határozatai új irányt és ütemet jelöltek meg a gazdaság fejlesztésére, a lakosság szociális ellátásának javítására. Milyen konkrét tennivalókat jelent ez Kemerovo megyében? — Nálunk korábban a hangsúly a nehézipar fejlesztésén volt. s eközben elmaradtak a szolgáltató és szociális beruházások. Az építőipar például nem hozta a kívánt eredményeket a lakásépítésben, az 1985-ös évhez viszonyítva 10— 15 százalékos volt tavaly a lemaradás. Az elkészült távlati tervek ezért megjelölik, hogy a kilencvenes évek végére minden családnak önálló lakáshoz kell jutnia. Ez mintegy 28 millió négyzetméter lakóterület megépítését jelenti, eddig évente 1 millió négyzetméter lakóterülettel számolhattunk, amit a duplájára kívánunk emelni. Láthatja tehát, hogy a terv feszített, teljesítéséhez szükség van a belső tartalékok feltárására, az erők mozgósítására. — Melyek a még feltáratlan belső tartalékaik, honnan kívánnak támogatást szerezni a lakásprogram maradéktalan végrehajtásához? — Elsősorban a munkafegyelem erősítését említeném. Ügy tudom, ez nem csak nálunk, de önöknél is terítékre került. Le kell szoktatni az embereket arról, hogy a felelősséget úgynevezett objektív, külső tényezőkkel odázzák el. Nálunk tudvalévőén kemény telek, nagy hidegek uralkodnak, ám az élet mínusz 35 fokban sem állhat meg. Már az elmúlt télen is alkalmaztuk a kinti munkát végzőknél, hogy negyven percet dolgoztak, ezt húsz perc melegedés követte, s aztán ismét következett a munka. Ami a kérdés másik részét illeti: a Szovjetunióban eddig a lakások mintegy 85 százaléka állami támogatással épült, a szövetkezeti megoldás 15 százalékra rúgott. Most a gazdaságokat, a szövetkezeteket arra ösztönözzüK hogy nyereségük egy részéből építsenek egy-két lakásos társasházakat. Ez elsősorban a falvakra érvényes, ahol az utóbbi években örvendetesen megnőtt az építkezési kedv, megállt a városokba való vándorlás. — A mennyiség mellett hangsúlyozott szerepet kapnak mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi életben a minőségi követelmények. Ezzel kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak? Alkalmaznak-e olyan intézkedéseket, amelyek a minőség javulását szolgálják? — Ha a lakásprogramról beszélünk, akkor a minőségen nem csak a műszaki feltételek javítását értjük, de a lakások komfortfokozatát is. Az új típustervek kidolgozása folyamatban van. Ez már két-há- rom, sőt négyszobás lakásokat szorgalmaz, A jövőben az egyszobás otthonokat ideiglenesnek, átmeneti megoldásnak szánjuk, elsősorban a gyerek nélküli fiatal házasoknak, illetve egyedül élő idős embereknek. A típustervekről még annyit; régebben a minisztériumban készültek, s nem mindig voltak alkalmazhatóak a helyi viszonyokhoz. A tervezés most lekerült a megyei tanács hatáskörébe, ahol a helyi tervezőintézet a geográfiai adottságoknak, a sajátságoknak megfelelő épületeket tervez. Az optimális alapterületnek ölven négyzetméteren felül kell lenni. Egy lakás ára 14—15 ezer rubel. Van aztán a minőségnek egy másik megközelítése is s ez már az építőiparban dolgozókat érinti. Nevezetesen arról van szó, hogy hiába készül el egy ház, ha műszaki kifogások merülnek fel, a tanács vezetői és &z állami átvételi bizottság nem veszi azt át. A vállalat sem pipálhatja ki az éves tervében mint kivitelezett beruházást. A mulasztást elkövető személyek ellen büntetőjogi eljárást indíthat a fent említett bizottság. Ugyanakkor ösztönző rendszert is kidolgoztunk, amely a munkásokat arra serkenti, hogy mindent megtegyenek a kifogástalan minőség érdekében. — Ön, mint tanácson dolgozó ember, arról is tud nyilatkozni. milyen a tanácsok munkastílusa, az állampolgárokkal való kapcsolattartás Kemerovóban? — Amellett, hogy a tanácson tevékenykedem, egy Ke- merovóhoz tartozó, nyolcezer embert számláló lakótelepi tanács tagja is vagyok. A megyei tanács apparátusa állandó kapcsolatot tart a helyi és a járási tanácsok vezetőivel, akik jól ismerik és továbbítják a helyi gondokat. Minden városban, járásban dolgozik egy főépítész, aki felelős azért, hogy a területén a dolgok rendben menjenek. Én. mint tanácstag a választóimmal rendszeresen találkozom, s a közvetlen beszélgetések segítenek abban, hogy begyűjtsem a közérdekű javaslatokat, s azt továbbítsam az illetékes fórumoknak. — Egyhetes megyei tartózkodásuk során Nógrád több településén megfordultak, szakemberekkel beszélgettek, információkat cseréltek. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek? — Először 1979-ben jártam Salgótarjánban. Csaknem tíz év elteltével óriási változásoknak lehettem szemtanúja. Olyan fiatal munkásváros ez, amilyen nálunk is sok van Kemerovóban. De építészetileg annyira újszerű — s itt főleg a városközpontra gondolok —, hogy irigylésre méltó. Jártunk a Beszterce-, a Kemerovo-, a Gorkij-lakótelepen. nagyon tetszik hogy a modern épületek tőszomszédságában megtalálhatóak az üzletek, az óvodák, a szociális létesítmények. Nálunk négy-öt évet is várni kell, mire egy lakótelepen a szolgáltatóhálózat kialakul. S végezetül engedjen meg egy kritikai észrevételt. Furcsa volt számunkra, hogy a személyautók önöknél az utcán, a járdák mentén parkolnak. Aztán megtudtuk, a garázsellátással gondjaik vannak. Mi csak azt kívánhatjuk, hogy ennél nagyobb gondjuk soha ne legyen. — Köszönöm a beszélgetést. Kiss Mária Univerzális Így hívják azokat a dolgozókat, akiket a termelési folyamat bármelyik részén eredményesen és hatékonyan tudnak foglalkoztatni a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének varrodájában. ☆ Az egyes szalagon egy, minden műveletet elvégezni képes varrógép mellett ül Tóth Kálmánné szakképzett varrónő, s figyelmét az előtte álló munkadarabra összpontosítja. — A szalagvezetők mindig arra a reszortra tesznek bennünket —, ahogy itt mondják, az univerzálisokat —, ahol hiányzik a létszám. Bevallom, én ilyenkor nem nagyon örülök a mozgatásnak. Aztán egy idő után már megszokja az ember. Milyen gyakran kerül sor az átültetésre? — ismétli a kérdést a fiatalasszony, majd így válaszol: — Igen változó. Előfordul, hogy egy héten csak egyszer, máskor meg naponta kétszer. Mindig a megrendelő igényétől és a létszámhelyzettől függ. Most például az összevarrógépen dolgozom — mutat az előtte lévő korszerű masinára. — Több fazont tudok vele folyamatosan elkészíteni, mert alkalmas minden munkaműveletre és keresni is lehet vele. Átlagban 110—120 százalékot érek el havonta, ami azt jelenti, hogy naponta 180 —200 forintot keresek. Ehhez jön még az univerzálisoknak járó egyszeri négyszáz forint, de csak akkor, ha... ☆ Régi ismerősként köszöntjük egymást Verebélyi János- néval, aki most is szívesen fogad és melegen beszél munkájáról. — Ahhoz, hogy megkapjuk az univerzálisoknak járó négyszáz forintot havonta, legalább két gépen, többféle műveletet kell elvégezni, s teljesíteni kell a 100 százalékot. Januárban két gépen dolgoztam, és több műveletet végeztem. Jelenleg angol exportot varrók. Nagyon vigyázni kell mindenre, mert a külföldi megrendelő nagyon igényes, igen szépet és kifogástalan munkát kíván tőlünk. Februárban eddig még nem kellett más géphez átülnöm. De lehet, hogy holnap már erre lesz szükség. Egyébként számomra nem jelent semmiféle gondot az átcsoportosítás, mert mindegyik gépet jól ismerem. Az itt eltöltött húsz év alatt volt időm megta:,ülni kezelésüket. A régebbiekét úgy, mint a legkorszerűbbeket. Emellett a váltás azért sem jelent nehézséget, mert gyorsan ráhangolódok az új követelményekre. Aztán muszáj is helytállni, mert csak akkor kapok pénzt, ha 'az új Egy idő után megszokja az ember.. • vélekedik Tóth Kálmánné. Nagyon szeretek varrni — mondja Verebélyi Jánosné. Régóta nem kaptam pótlékot — állítja Kiss Jánosné. helyen' is teljesítem a normát. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az első pillanatban örülök az átcsoportosításnak, de belátom, hogy a folyamatos termelés érdekében mozdulnom kell... — A feltételek mindig biztosítva vannak? — Esetenként előfordul, hogy az elkezdett munkafolyamatot meg kell szakítani egy fél vagy másfél ó rá raj mert nincs meg hozzá valamelyik rész. Ilyenkor sem vagyunk munka nélkül, nem hagynak állni bennünket vezetőink — mondja a kétszeres kiváló dolgozó, aki az összes műveletek közül legjobban a húzózárak .bevarrását szereti, mert szerinte ez a kabát lelke. ezt látják meg leghamarabb, s ez a művelet a legigényesebb. — Van-e olyan részművelet, amit nem szeret? — Nincs, mert nagyon szeretek varrni. Ha a szükség úgy kívánja, akkor otthon is a gép mellé ülök — válaszolja a Mátraverebélyből bejáró asszony. •k — Akárhová tesznek, mindenütt megállóm a helyem, hibás terméket nem adok ki a kezeim közül. Igaz. mielőtt tovább adom a következő re. szortosnak, alaposan megnézem, úgy oldottam-e meg a feladatot, ahogy a technológia előírja, megfelel-e a követelményeknek — állítja határozottan Kiss Jánosné, aki valóban hivatásának tekinti az itteni munkát. Az eltöltött tizenhárom év alatt egy vállalati Kiváló dolgozó kitüntetést és egy Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést vett át eddigi tevékenységéért. A lánya is itt dolgozik, aki jelenleg gyesen van. — Ha jönni kell, sohasem mondok nemet. A múlt héten például délutános voltam. Péntek este tízkor mentem haza. másnap szombat reggel bejöttem, hogy a nagy hideg miatt kiesett műszakot én is ledolgozzam. A kedves, közvetlen, barátságos asszony januárban négy gépen és különböző munkafolyamatokon tanúsította rátermettségét, sokirányú képességét. — Legjobban a derekazást kedvelem, mert ezt szoktam meg. De nem tudnak olyan munkareszortra tenni, amelyikre azt mondanám, hogy nem kedvelem. A C szalagon egyedül ő képviseli az univerzálisokat. Csupán ennyit jegyez meg: — Régóta nem kaptam meg az univerzálisoknak járó négyszáz forintot. Pedig van, amikor egy műszakban három géphez ültetnek le dolgozni. ☆ — Foglalkozunk azzal, hogy a több reszorton és kifogástalanul dolgozó asszonyoknak juttatott eddigi összeget jobban, a mai követelmények teljesítésének ösztönzésére használjuk fel, mivel bevezetése óta nagyon sokat és előnyösen változott a helyzet —, válaszol az előbbi észrevételre Erki' Dénes, a gyáregység igazgatója. V. K. Iz első két dijat kohászfiatalok kapták Pályázat export teljesítésére Szellemi termékeink külföldön A KISZ Nógrád Megyei Bizottsága, valamint az iparban és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok rétegtanácsa még az elmúlt évben pályázatot hirdetett az exporttervek teljesítésére, túlteljesítésére. A szakmai zsűri értékelése szerint * 15 ezer forintos első díjat a Salgótarjáni Kohászati Üzemek háromfős kollektívája Szombaton megkezdődött a dolgozók áttelepülése a tatabányai belső szénmedepee utolsó működő aknájából. A XII/A aknában ugyanis, az első fél év folyamán befejeződik a termelés. A mintegy 170 millió tonnányi jó minőségű szén vagyont az elmúlt 90 esztendő alatt már szinte teljesen kitermelték. Elsőként a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével és a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri— Szilágyi Dezső, Szűcs Tibor, Simon Csaba — kapta, akik az exportra kerülő hidegen hengerelt szalagacél- készáruk minőségének megóvására tettek javaslatot. Ugyancsak a gyár két dolgozója, Fegyveres Zsigmond és Simon Csaba szerezte meg a második helyezést, míg harmadik az SVT dolgozója, Jónás Tibor lett. gádja címmel kitüntetett Szőke Gábor vezette frontbrigád búcsúzott el megszokott munkahelyétől. A brigád tagjai szombaton találkoztak a Tatabányai Szénbányák vezetőivel, a vállalati párt- és társadalmi szervek képviselőivel, és megbeszélték új feladataikat. A régóta együtt dolgozó kollektíva a csordakúti bányaüzem egyik jól előkészített frontfejtésén folytatja a munkát Sokfelé forgalmazza külföldön a hazai akadémiai kutatóintézetekben, egyetemeken kidolgozott új találmányokat, technológiai, műszaki eljárásokat az AKADIMPEX szellemi termékeket értékesítő osztálya. Az 1984-ben alakult osztály több mint 800 külföldi céggel tart kapcsolatot, s angol nyelvű licencajánlati listáján számos országban kínálja szellemi portékáját. Rendszeresen részt vesz kiállításokon, és igyekezett beilleszkedni a nemzetközi szel- lemitermék-kereskedelembe, nagyobb francia és amerikai számítógépes adatbankokkal szorosabbra fűzve kapcsolatait. Máris olyan sikeres üzleteket könyvelhet el magának, mint például a hét évre szóló szerződés a japán Horiba céggel. A japán fél, mintegy negyedmillió dollárért vásárolta meg a Budapesti Műszaki Egyetemen kidolgozott ; kálium elektródaanyag alkaimazasanak jogát. Hasonlóan sikeres üzletkötés eredményeként adta el egy francia multinacionális cégnek a Veszprémi Műszaki Kémiai Kutatóintézet találmányát, amely újfajta granulálási eljárással tökéletesíti a növényvédő szerek előállítását. Ez az eljárás több más területen és iparágban is jól felhasználható. Indiai partnerek meddőhányóknál alkalmazható építési - kezelési eljárás jogát, egy osztrák cég pedig a Központi Fizikai Kutatóintézetben ki- kísérletezett, a gyógyászatban hasznosítható lézerberendezést vásárolta meg. Az Egyiptommal létrejött szerződés szerint, magyar szabadalom alkalmazásával alakítják majd át állati takarmánnyá a Nílusban nagy számban fellelhető vízililiomot. Angol nyelvű távoktatási program eladásával a kanadai piacra is sikerült bejutnia a szellemi termékeket értékesítő tevékenysége során az AKADIMPEX-nek. Új bányában folytatják a munkát Brigádok társadalmi munkája Eredményesen dolgoztak az elmúlt évben a síküveggyári szocialista brigádok. Összesen 109 brigád tett felajánlást, ak adott szó teljesítéséért több mint 1200 brigádtag dolgozott az év folyamán. , Társadalmi munkát együttesen 23 ezer 653 órában végeztek, szak- és segédmunkával - segítették a gyári teendők végrehajtását, valamint támogatták a környező intézményeket, létesítményeket. Óvoda, bölcsőde pationálására például 1240 órai munkát fordítottak. az általános iskolának 5455 órában segítettek, a sport- és honvédelmi létesítmények fenntartásához pedig 1580 órai munkával járultak hozzá. Bauxítkutatás Saját tervezésű és gyártású kutató-fúró berendezésekkel bővíti és korszerűsíti gépparkját a bauxitkutató vállalat. A korábbi'években egy- egy ilyen berendezést 300 ezer márkáért vásároltak az NSZK- ból. most pedig az általuk előállított gépekhez csupán 70 ezer márka értékű importra van szükség. Az évről évre növekvő kutatási feladatok megkövetelik a géppark folyamatos fejlesztését. A vállalat kapacitásának mintegy a felét ebben az évben is a Nyirád környéki lelőhelyek gyorsított kutatására fordítja, s új bauxittelepek után kutatnak Fenyőfő, Csetény és Nagyegyháza környékén is. Tevékenységi körüket emel. lett az idén három akna fúrásával bővítik. NÓGRÁD — 1987. február 23., hétfő 3
