Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
Lahtiba készül a bajnoknő Nincs vihar a magyar B. B. körül Sok mendemonda keringett az elmúlt néhány hónapban Bereczky Brigittáról. Ki „ezt” mondta, ki „azt”. Azzal kezdődött, hogy az St. Petőfi SE-ben úgy tudták: a húszéves, többszörös magyar bajnok sífutónő nem veszi komolyan az edzéseket, a versenyzést. Olyankor is főiskolai elfoglaltságára hivatkozik, amikor nem a könyvek mellett, vagy az iskola padban ülve marad távol a tréningekről. Neve szóba került az előző esztendő legeredményesebb Nóg- rád megyei sportolójának megválasztásakor is, de a javaslatot elvetették, ugyanis egyesülete nem értett volna ezzel egyet. Aggódtak, aggódtunk miatta és érte. Mint később kiderült — alaptalanul. Brigitta versenyez, s ebben a havas szezonban már két egyéni bajnoki címmel gyarapította országos elsőségei számát. A rövid és a hosszú távú magyar biatlonbajnokságot nyerte meg. Mi több: elsőként biztosította részvételét a február 25. és 28. között sorrakerülő finnországi biatlon- világbajnokságra. Ezzel bebizonyította a kételkedőknek: nincs Bereczky-ügy, nincs vihar körülötte... VISSZHANG Blohin és Törőcsik L egyen tél, vagy nyár, történjen bármi a nagyvilágban, szülessenek világ- ■ csúcsok, vagy olimpiai bajnoki győzel. mek, a labdarúgás eseményei többnyire a figyelem középpontjában állnak. Persze ennek a jelenségnek van egy másik oldala is: nem múlik el egy hét, illetve néhány nap, hogy az újságok, a hírügynökségek ne adnának hírt valamilyen szenzációról. Ha az utóbbi rövid időszak magyar vonatkozású történéseit vizsgáljuk, „gazdag anyag” birtokába jutunk. Nem kívánok most a múlttal foglalkozni, néhány nagy eseményt azonban kiemelnék. Ugye emlékeznek a december 9-i „labdarúgó-kongresszusra”? Ugye, mindenkiben él még a kapitánycsere híre? S ugye ismerősek a holtidény átigazolási hírei? Míg az előző esztendő decemberéig szinte a „csapból is a mexikói kudarc folyt”, addi° az év első hónapjában már nem a „Mezei- cseppekből”, hanem a „Verebes-folyamból” kaptunk eleget. Verebes itt, Verebes ott, Verebes mindenütt! Nyilatkozott sajtótájékoztatón, énekelt lemezre, s bárhol járt, magabiztosan teregette kártyáit. Végül a ciprusi Európa-bajnoki selejtezőn igazolta „klasszisát”, bizonyította, elveinek helyességét... Egy másik téma, Nyilasi! Majd tíz esztendeje alaposan lehurrogták őt úton-útonfélen — ajaj, Argentína! — ma azonban mindenütt féltőn nyilatkoznak róla. Méltán kap nagy sajtót a volt ferencvárosi játékos: tudásával, emberi tulajdonságaival, szimpatikus viselkedésével kivívta egykori ádáz ellenségei rokonszenvét is! Legutóbb újabb operációjával került a figyelem középpontjába. Most abban reménykedhetünk, hogy legkiválóbb labdarúgónk felgyógyul, s látjuk még őt a nemzeti tizenegyben... Amiért azonban tollat fogtam, az nem az iménti két téma volt, ámbár a labdarúgás eseményeinek időrendi áttekintéséhez mindkét konkrét példa kellett. Az újabb — ha lehet így mondani: a sorban harmadik és negyedik — ügy két, már.már szenzáció- számba menő átigazolás híre volt. Ráadásul mindkettőről ezen a héten szerezhettünk tua domást. Nem hinném, hogy Oleg Biohint, a Dinamo Kijev és a szovjet válogatott kiválósá* gát, valamint Törőcsik Andrást, az Újpesti Dózsa játékosát különösebben be kellene mutatni az olvasónak. Az ő nevüktől volt hangos a napokban a tévé és a rádió, sokat foglalkozott átigazolásukkal a sajtó. Köztudott, hogy az 1975-ben aranylabdát nyert, 106-szoros válogatott Blohin az Újpesti Dózsába tart. Átigazolásával nemcsak a lila-fehér klub erősödne, hanem talán a magyar foci, a bajnokság színvonala is. Ideke- rülése csak néhány részlet pontosításán múlik. így valószínű, hogy a tavasszal már a magyar pályákon tekinthetjük meg a kiváló labdarúgó tudását. Kényesebb a másik ügy. Törőcsik András esete. Sokat hallottunk róla az utóbbi időben, de nem a pályán mutatott teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. Megle. petés volt — ámbár erről már beszéltek — a nem is oly rég még a legtehetségesebbnek tartott magyar játékos megjelenése a Hungária úton, leendő egyesületének, az MTK- VM-nek edzésén. Hogy nem örült az újságíró látogatásának az érthető! Ő is jól tudja, hogy nagy nyilvánosságot azok a sportolók kapnak, akik teljesítményükkel, a pályán és a magánéletben mutatott példájukkal érdemlik ki azt. Márpedig a táncos lábú újpesti csatár fél éve ugyancsak nem rúgott labdába... M iközben ezen a két lehetséges átigazoláson elmélkedtem, furcsa módon az jutott eszembe: milyen jó lenne, ha a magyar labdarúgók külföldi klubokba való távozása lenne a napi szenzáció. Végre arról írhatnánk, hogy X. Y. a Bayem Münchenbe, egy másik pedig a Real Madridhoz igazolt. Mert ez labdarúgásunk és játékosaink elismerését, a magyar foci megújulását is jelentené... V. I. Hét védi sportműsor Asztaliteniszezőink a középdöntőben Régóta akartam beszélni vele, de nem sikerült elértnem. Most is csak a véletlen szerencse segített, hogy a napokban találkoztunk. Galyatetőről, a válogatott edzőtáborából jött Salgótarjánba. Végre tisztázhattuk, mi történt az utóbbi hónapokban. Volt bőven mondanivalója, főleg akkor, amikor ia róla szóló „híreket” mondjam el neki. — Ügy érzem, hogy mostanában bizalmatlanság vette ícörül. Sok mindent hallottam önről, ezért kerestem. 1Amikor december végén érdeklődtem, csak annyit tudtam meg, hogy hanyagolja az ^edzésmunkát, nem készül a korábbiakban megszokott intenzitással, baj van a hozzáállásával is. Mi ebben az igazság? — Ha csak annyit mondanék, hogy semmi, túlságosan is egyszerű lenne a válaszom. A felkészülési időszakot, azaz a szárazedzé- eeket az előző idényhez hasonlóan Szablár Bandi irányításával végeztem Budapesten. Ennek sem mennyisége, sem intenzitása nem különbözött a már évek óta megszokottól. Edzésterv alapján rendesen tréningeztem. S nogy hogyan, azt egy apró adalék is mutatja: a szabadsághegyi standard pályán egyéni csúcsot futottam. — A válogatottaknál a felkészülés egyik része a Tolleres tréning. Néhány külföldi viadalon ön is indult, többnyire sikerrel. Mennyiben segítették ezek felkészülését? — Az őszi belgiumi és olasz- országi sírollerversenyek szorosan a felkészüléshez tartoztak. Tulajdonképpen elégedett vagyok, hiszen Belgiumban és Olaszországban is második lettem egy-egy erőpróbán, illetve szereztem egy negyedik helyezést is. Azt hiszem, ezekkel a teljesítményekkel bizonyítottam, hogy edzésben vagyok és rendszeresen tréningezek. — Alapvetően nem is ez volt a „támadás” alapja. Ezek a versenyek még nagyon az „elején” voltak. Az első „vád” valahogy úgy szól, hogy ettől kezdve „lazábbra vette a figurát”, hanyagolta a munkát. — Hogy mennyire vettem lazára, arról budapesti edzőmet, Szabiárt kellene megkérdezni. ö is azt mondaná, amit én, de ezt ne vegye védekezésnek. Nagyon is komolyan és rendszeresen végeztem az edzéseket. Volt ugyan rövid kihagyásom, de nem lazaság miatt. A suliban megsérültem egy röplabdaórán, s pihennem kellett. — Mondom a következő információt: van egy fiú barátja, akinek szintén szerepe van állítólagos lazsálásában. Azaz, inkább vele tölti a szabad idejét, mint az edzésekkel. — Hogy van egy fiú barátom, ez igaz, de ugyanakkor magánügy. Ennek ellenére elmondom, hogy ez a barát Mayer Gábor válogatott sífutó. Kettőnk barátsága egyikünk hozzáállását sem befolyásolja. S ha már itt tartunk, hadd mondjam el egy napi programomat, már csak azért is, hogy megtudja, mennyi időm marad az úgynevezett „magánéletre” !... Reggel hatkor kelek, utána iskolába megyek. A tanítás befejezése után — minden híresztelés ellenére — edzek, majd irány „haza”. Este kilenc óra van, mikor befejezem a napot. Mit gondol, van még energiám elmenni bárhová? — Végül is meggyőző, amit mond, s ha már itt tartunk, megkérdezem: hol is van ez a budapesti „otthon”? — Albérletben lakom Ho- léczy Tibornál, a Magyar Sísport Szövetség főtitkáránál. Te el tudod képzelni, hogy ő, aki pályafutásom egyik egyen- getője „megengedné”, hogy hanyagoljam a sportágat. Egyébként nagyon rendes volt a főtitkár, mert nem kért albérleti díjat. Én viszont nem akartam ingyenélő lenni, így kötöttünk egy kompromisszumos megoldást „Ellenszolgáltatásként” tanítom két gyermekét. Mivel ez napi munka, gondoljon bele, az én kilengéseim valószínűségébe! — Elfogadom ezt is, de mondom a következő vádpon- pontot: megtagadta néhány versenyen a részvételt, az egyesületi vezetők hívó szavára, illetve felszólítására sem jelentkezett náluk! — Itt óriási félreértés volt. Én december elején közöltem, hogy a vizsgaidőszakban nem tréningezek, mert a tanulás számomra fontosabb. Január első napjaiban viszont kaptam egy felszólítást, hogy menjek Galyatetőre. Természetesen nem utaztam el, hetedikén ugyanis szigorlatoztam. Később aztán engedtem „elvemből”, ugyanis utolsó vizsgám előtt már volt egy válogató, melyen el is indultam, hiszen a világ- bajnokságokon való részvétel kivívásának első állomását jelentette. A vizsgák után pedig Ausztriában, majd itthon sorozatban nyertem a versenyeket. Azt hiszem, ezekkel adtam meg az igazi választ a vádaskodóknak. — Engem meggyőzött, s nem hinném, hogy bárki előtt is védekeznie kellene. Arra azonban kíváncsi vagyok még: hogy sikerültek a vizsgák, mi a további program? — Jól ment a suli, négyes lett az átlagom. Most teljes erővel a Lahtiban rendezendő világbajnokságra készülök. Szeretnék az 1984. évi chamonixi és az 1985-ös see- feldi eredményemnél jobbat produkálni. Búcsúzunk. Mielőtt azonban elköszönnénk, Brigitta megjegyzi, hogy egyet még okvetlenül írjak meg. Nincs és nem is volt vihar körülötte. Szereti ezt a sportágat, sokáig akar még versenyezni. Természetesen salgótarjániként, mert itt kezdte, ide kötődik, s tarjáni akar maradni... Vaskor István SZOMBAT ASZTALITENISZ Nógrád megye felnőtt bajnoksága. Salgótarján, városi sport- csarnok, 14 óra. Téli spartakiád városi döntője, Pásztó, Dózsa Gy. Alt. Isk., 8.30 óra. RÖPLABDA Romhányi Kerámia—Esztergom NB Il-es bajnoki mérkőzés. Romhány, tornacsarnok, 10 óra. TEKE Téli spartakiád városi döntője, Mátraszőlős, 8.30 óra. SAKK Téli spartakiád városi döntője. Pásztó, 8.30 óra, Dózsa György Ált. Isk. SZELLEMI VETÉLKEDŐ Téli spartakiád városi döntője. Pásztó, 8.30 óra, Dózsa György Alt. isk. TÖMEGSPORT Újságírók labdarúgó-mérkőzése: Nógrád—Észak-Magyarország. Salgótarján, városi sportcsarnok, 8 óra. vasárnap ASZTALITENISZ Nógrád megye utánpótlás-bajnoksága, Salgótarján, városi sportcsarnok. 9 óra. BIRKÓZÁS Mátra Kupa serdülő korosztályúak versenye. Pásztó, birkózó- csarnok, 9 óra. TÖMEGSPORT Teremlabdarúgó-torna, Szécsény, 9 óra, általános iskola tornaterme. Apró kellemetlenségekkel kezdődött a pénteki nap Üj-Delhiben, az asztaliteniszvilágbajnokságon. Sokezres felvonulás hátráltatta a reggeli forgalmat, így az autóbuszok csak lassú ütemben haladhattak az Indira Gandhi sportcsarnok felé. Kerülőuta- kon végül mindenki eljutott a csarnokba, s megkezdődtek a harmadik nap küzdelmei. Bosszúsan érkezett a helyszínre Lolo Hammarlund, az Európai Unió (ETTU) alelnö- ke: „Nem akartak beengedni. Azt mondták, nem jó az igazolványom... — dohogott. — Nem volt elég, hogy csütörtökön félbeszakadt az ETTU kongresszusa (a tanácstermet másoknak is rendelkezésre bocsátották), és még ez is ráadásként. A kongresz- szust majd máskor folytatjuk. ..” A csapatmérkőzések azonban folytatódtak. Gyakran csattant fel a taps a nézőtéren, sok volt a nívós összecsapás. A magyarok pénteken három mérkőzésen voltak érdekeltek. Délelőtt a férfiak lejátszották csoportjuk befejező találkozóját, s fölényesen — 5—1 arányban — győztek Nigéria ellen. Felesleges volt tehát Pingniczki László előzetes aggodalma. Ezen a találkozón egyébként Kriston Zsolt 150. válogatottságát ünnepelte. A találkozó után Klampár mérgelődött, mert kikapott a világranglista 54. helyén álló Musától. ‘ — Több világbajnokságon részt vettem már, akadtak jó eredményeim. Klampár Tibor ellen győzni mindenképpen nagy siker — mondta a 26 éves Musa. Csapataink tegnapi eredményei: Férfiak: Magyarország—Nigéria 5—1, Magyarország—Japán 5—3. Nők: Magyarország—Svédország 3—0. Polgár Zsuzsa Ez nem reklám! párosmérkőzése Nemzetközi torna Az SBTC labdarúgó-szakosztálya fennállásának 65. évfordulója tiszteletére ma és vasárnap a klub tóstrandi pályáján nemzetközi labda! rúgótomát rendeznek. A vendéglátó II. osztályú csapata mellett az NB I-es román Jrul Petrosani, a II-lligás csehszlovák VSS Kosice és a területi bajnokság Mátra-cso- portjában szereplő Nagybáto- nyi Bányász indul a küzdelmekben. A torna programja. Szombat: J. Petrosani—Nagybáto- nyi Bányász, 13 óra. VSS Kosice—SBTC, 15 óra. Vasárnap: VSS Kosice—Nagybátonyi Bányász, 9 óra, J. Petrosani— SBTC, 11 óra. Furcsa eset történt velem a napokban. Megyénk két városának labdarúgócsapata vívott előkészületi találkozót. A jó talajú pályán meglepően színvonalas játékost láthattunk. A változatos küzdelemből a hazai csapat került ki győztesen, valósággal leiskolázva magasabb osztályban szereplő ellenfelét. A mérkőzés után az összeállításokat kértem a szakvezetőktől. A hazai csapat mestere készségesen segített. Mivel a vendégcsapat technikai vezetője nem tudta (?) felsorolni együttesük játékosait, vezető edzőjükhöz fordultunk. Nagy meglepetésemre a következő választ kaptam: „nem csinálunk magunknak reklámot, nem szoktunk tudósítást adni mérkőzéseinkről.” Meglepődtem. A mester nagyot tévedett, hiszen nem reklámozni akartam őket, csupán tudósítást szerettem volna adni megyei lapunk számára. Hogy eddig nem adtak tudósítást előkészületi mérkőzéseikről, az engem kevésbé érdekelt. Hogy nem csinálnak maguknak reklámot? Megértem, hisz azért fizetni kellene. A mérkőzésről szóló információval viszont szurkolóikat tájékoztathattuk volna. Már-már kétségbe estem, mit is írhatok a területi bajnokságban szereplő csapat mérkőzéséről. Ekkor a mester szavai jutottak eszembe. Hogy is mondta? „írja azt, hogy jobb volt az ellenfél, mi pedig szégyelljük magunkat.” S most ezt megtettem, mert aki látta a találkozót, az egyetért a vendégcsapat edzőjének szavaival. Történt ugyanis, hogy a megyei bajnokság éllovasa, a Balassagyarmat gárdája alaposan elpáholta az St. Síküveggyár SE együttesét. Az eredmény nem fontos, ugyanis nem akarunk reklámot csinálni — a gyarmatiaknak... Szilágyi Norbert Polgár Zsuzsa, a magyar női sakkozás sajátos alapja az ÉLÖ-pontszámítás szerint 17 éves korában már a világ egyik legerősebb női játékosának számít. Ismert, csak a férfiak között versenyez, így nem meglepetés hogy párosmérkőzést játszott az egyik élvonalbeli francia férfi sakkozóval, Oliver Renet-vel. Az Europe Echecs című francia sakk-kiadvány szervezte a hatjátszmás találkozót az egyformán nemzetközi mesteri minősítésű versenyzők között. Az első két partit Brestben egy nagy vásárlóközpontban váltották, a további négyet a párizsi Magyar Intézet dísztermében, ahol mindennap 25—30 érdeklődő követte a fordulatos csatározásokat. A párosmérkőzést heves küzdelem után Oliver Renet nyerte 3,5—2,5 arányban. Polgár Zsuzsának a2 utolsó partiban komoly reménye volt az egyenlítésre, ám döntetlenre adta a partit. Az Europe Echecs mindkét versenyzőt egyformán 9—9 ezer frankkal jutalmazta. ☆ Reykjavikban megkezdődött az év egyik legrangosabb nemzetközi sakkversenye, a 32 000 dollárral díjazott, „Super Chess” elnevezésű torna. A nyitó fordulóban Por- tisch Lajos világossal remizett a szovjet Mihail Tallal. További eredmények: Hjartarson—Polugajevszkij, 0—1, Arnason—Olafsson döntetlen, Timman—Agdestein 1 0 Short—Ljubojevies 1—0, Petursson—Korcsnoj függő. 6 NÓGRÁD — 1987. február 21., szombat
