Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
Beszámoló és tervkészítő taggyűlések előtt Gyorsabb előrehaladásunk szolgálatában A beszámoló taggyűlések re*1ie most eltér a megszokottól, a korábbi évek gyakorlatától. A Központi Bizottság titkársága — figyelembe véve a megyéktől korábban kapott javaslatokat — úgy döntött, hogy az alapszervezetek február 1. és március 15. között egy taggyűlés keretében adjanak számot 1986. évi munkájukról, fogadják el 1987. évi munkatervüket, hagyják jóvá az 1987. évi tagdíjbesorolást. A szervezeti jellegű változásoknál hangsúlyosabbak azonban azok az új követelmények. amelyeket a Központi Bizottság novemberi határozata támaszt valamennyiünk munkájával szemben. Mindezeket' a sajátos körülményeket hangsúlyozta a párt megyei végrehajtó bizottsága is, amikor állást foglalt a beszámoló taggyűlések előkészítésének politikai feladataiban. A testület abból indult ld, hogy a beszámoló taggyűlésekre készülve, decemberben minden pártszervezetben megismerték az ország gazdasági helyzetéről, az azzal összefüggő társadalmi, ideológiai és pártéleti viszonyokról szóló értékelést, többségében megfelelő következetetéseket vontak le a helyi tennivalókra. Most az a legfontosabb, hogy á hátralevő időt jól felhasználva, az alapszervezetek saját területükről is hasonló szellemű, reális elemzést készítsenek, konstruktív feladatokat fogalmazzanak meg. A beszámolók elkészítésével kapcsolatban néhány általános politikai követelmény a korábbiaknál most nagyobb hangsúllyal fogalmazódik meg, s ezeket minden területen következetesebben érvényre is kell juttatni. Az első és alapvető igény, hogy a beszámolók reálisan mutassák be az alapszervezet működési területének jellemzőit, az értékelések egyaránt térjenek ki az éves munka eredményeire és hiányosságaira. Ahol a kommunisták helyesen jelölték meg 1986 legfontosabb tennivalóit, példamutatóan dolgoztak, élére álltak a jó kezdeményezéseknek, s ezek nyomán megbecsülendő eredmények születtek, ott ismerjék el tevékenységüket. Ezt azért is érdemes külön hangsúlyozni, mert az utóbbi időszakban többször tapasztaltuk a valóság egyoldalú megítélését. Gyakori csak a hibák, a hiányosságok hangsúlyozása, s még azok is így vélekednek, akiknek a legkevésbé volna erre okuk. A pártszervezeteknek igen nagy a felelősségük a reális szemléletmód kialakításáért. Nem arról Van szó. hogy ne «djanak helyt a jogos bírálatoknak, a kritikai észrevételeknek. A mostani nehezebb, bonyolultabb helyzetben, a szerényebb eredmények idején is el lehet azonban ismerni az arra érdemes vezetőket. kommunista közösségeket, biztatást, bátorítást, politikai megerősítést adni a többre, jobbra törekvők számára. Az előrelépés érdekében azonban érzékeltetni kell — még a lég- jobbakkal is —. hogy a XIII. kongresszus követelményeinek teljesítése a politikai munkától is további erőfeszítéseket igényel. Még bátrabban szembe kell nézni saját gyengeségeinkkel, jobban fel kell tárni belső tartalékainkat, lehetőségeinket. Ezért a feltárt problémák, hiányosságok . kritikusabb, esetenként élesebb megvilágítása a következetesebb cselekvés igénye nem átmeneti öncél, valami múló új divat, hanem a továbblépés, céljaink elérésének legfőbb záloga, fejlődésünk egyedüli útja. A helyi adottságok, lehetőségek igényesebb számbavétele a tennivalók meghatározása elképzelhetetlen konkrét elemzések nélkül. A beszámolókkal szemben is igény, hogy .tényszerűek legyenek, a működési terület sajátos jellemzőiről szóljanak. Nem fogadható el, ha a vezetőségek megelégszenek az országos, a megyei, vagy a városi testületek által összegzett tapasztalatok átvételével. A konkrét, reális helyzetértékelésnek, a hiányosságok nyílt feltárásának van hitele a kommunisták előtt, ez ad ösztönzést az alkotó vitákhoz, a hatékony megoldások kereséséhez, a közös álláspont kialakításához. Alkalmas módszernek tartjuk azt, ha az alapszervezetek a saját maguk által korábban elfogadott döntéseket, határozatokat szembesítik munkagyakorlatukkal, teljesítményeikkel. Jótékony hatása lehet annak is, ha a konkrétságot a személy szerinti értékeléseknél is érvényesítjük. A vezetőségek a beszámolók összeállításánál legyenek figyelemmel arra, hogy a pártmunka minden fontos területéről arányosan szóljanak. Várhatóan most is a gazdálkodással, az életszínvonallal kapcsolatos kérdések iránt lesz a legnagyobb érdeklődés. Ez érthető és így helyes. Azt azonban már az előkészítés során biztosítsák, hogy a gazdálkodás mellett a termeléssel szoros összhangban álló tényezők is helyet kapjanak, átfogó értékelések készüljenek. Vizsgálják meg az emberi viszonyokat, a dolgozók gondolkodásmódját, értékrendjét, valamint a párt normáinak megtartását, a kommunisták példamutatását, s mindezeknek a gazdálkodás folyamatára, a közállapotok ménnyel valósították meg azokat. Kerüljék a számszerű, statisztikai adatok leltárszerű felsorolását, ne vegyék át a termelési tanácskozások, a munkaértékelések szerepkörét. Azt értékeljék, hogy az új követelményeket sikerült-e érvényesíteni a vezetők döntéseiben, a helyi tervekben, ezeket elfogadtatni a párttagsággal, a dolgozókkal, megvalósításukhoz kedvező politikai feltételeket teremteni, a munkahelyi kollektívákat mozgósítani. Külön vizsgálandó, hogy a helyi érdekeltség és a gazdaságpolitikai propaganda együttesen hogyan hatottak az emberek gondolkodásmódjára, értékrendjére, mennyire segítette az alkotó- és kezdeményezőkészség kibontakozását. A hangsúly tehát mindenhol a termelésre, az értékek előállítására, a valós teljesítményekre kerüljön. Ezen az alapon tárgyalják a jövedelmek alakulását, differenciálódását, az életkörülmények változását. Noha az ország gazdasági teljesítménye elmarad a tervezettől és a gazdálkodó egységek többségénél is szerényebbek az eredmények, nem volna helyes, ha általános pesszimizmus uralkodna el. Ahol dinamikusan nőtt az exportteljesítmény és a nyereség, ahol a dolgozók jövedelme 8—10 százalékkal, vagy azt meghaladó mértékben nőtt, ott nem a szerény mértékű fejlődés és életszínvonal-megőrzés a jellemző. Ezt jól kell érzékelni minden ott dolgozónak. Ahol viszont jelentős a tervtől, esetleg a korábbi szinttől az elmaradás, a bérek emelkedése sem éri el az árszínvonal növekedési ütemét, ott ezt is őszintén meg kell mondani, ezt követeli tőlünk a kommunista tisztesség. Csak őszinte, valósághű elemzések mozgósíthatnak hatékonyabb, jobb munkára ezen a területen is. Helyes, ha a gazdálkodás folyamatainak elemzésével egyidejűleg a vezetők munkájáról és helytállásáról is véleményt mondanak. Az értékelés alapja a működési terület egészének eredményescseréjének előkészítése. Ezt figyelembe véve szükséges, hogy ne csak a pártttagok mondják el véleményüket, hanem a vezetőségek is felkészülten értékeljék a kommunisták munkáját, magatartását, helytállását. Kapjanak dicsérő szavakat azok, akik kiemelkedően dolgoztak, nyíltan tegyék szóvá a mulasztásokat, a legjellemzőbb hiányosságokat, ezzel is ösztönözzék a párttagokat önkritikusabb önvizsgálatra. A beszámoló taggyűlések előkészítése, lebonyolítása körültekintő szervezőmunkát igényel az alapszervezetek ve’ zetőségétől, és az irányitó pártbizottságoktól is: A személyes elbeszélgetések, a pártcsoportülések, a vezető-. ségek értekezletei, a taggyűlések mozgalmas, eseményekben gazdag időszakban kerülnek lebonyolításra, ezért’ a működési terület más fórumaival történő összehangolásnak igen nagy szerepe van. Az irányító pártbizottságok kötelessége, hogy időben, felelősen alakítsák ki minősítésüket az alapszervezet tevékenységéről azt a vezetőségi ülésen ismertessék meg, legyen lehetőség arra, hogy beépüljön a beszámolóba. A pártapparátusban dolgozók, az aktivisták lendületet, ösztönzést ad, s be kapcsolódjanak be, kísérjék figyelemmel az ottfolyó munkát, járuljanak hozzá a tartalmas beszámolók elkészítéséhez. A beszámoló taggyűlések demokratikus előkészítése, a párttagsággal folytatott véleménycsere egész pártéletünk továbbfejlesztéséhez újabb lendületet, ösztönzést ad, s közös felelősségünk e tapasztalatok alapos elemzése, széles körű hasznosítása. Sándor László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának Az idén 29 darab kontcnermalom gyártását tervezik az ÉLGfiP pásztói gyárában, folytatódik a Kínába kerülő takarmánykeverők elkészítése és megjelennek a piacon a folyamatos vasleválasztó és szárazkő-kiválasztó vibrátoros szeparátorral. — bp — Mindezek reális számbavétele nem képzelhető el a áeiyi kommunista közösség aktív részvétele, véleménye nélkül. Ezért is szükséges, hogy a ma már hagyományosnak tekinthető személyes elbeszélgetések a párttagokkal az idén is valóban tartalmas eszmecserék legyenek. Ezek a konzultációk már megkezdődtek, jelentős részük most zajlik. A pártdemokrácia kiszélesedésének e kőnkért formája jó lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőség és a párttagok jobban megismerjék egymás álláspontját, javaslatait. A kommunisták őszintén, feszélyezel tség nélkül mondhatnak véleményt politikánkról, a helyi gyakorlatról, a politika alakításának közvetlenül részeseivé válhatnak. Az idei elbeszélgetéseknek azonban vannak sajátosságai, a korábbiaktól eltérő vonásai is. A beszámolás mellett most az éves munkaterv elfogadása is a februári taggyűlés feladata, s a munkaprogram gazdaságpolitikai fejezetében kell megjelölni a Központi Bizottság novemberi határozatának végrehajtását szolgáló helyi feladatokat. így a kommunistákkal folytatott eszmecserék egyik fő feladata, hogy alapozva a decemberi taggyűlések tapasztalataira, segítsék az egységes felfogás megszilárdításához, járuljanak hozzá a tennivalók kialakításához. Minden alkotó ötletre, kezdeményezésre szükség van, a beszélgetéseknek is ezt kell ösztönözni. Alapvető követelmény, hogy konkrét, a pártmünka valamennyi fő területét magában foglaló, komplex programok készüljenek, melyek reálisan számolnak a megvalósításhoz rendelkezésre álló erőkkel. A másik sajátosság és a beszélgetések tartalmát jelentősen befolyásolja, hogy ez év második felében megkezdődik a párttagsági könyvek NÓGRÁD — 1987. január 10., szombat 3 t őszinte eszmecseréket Egy taggyűlés keretében természetesen még egy alapszervezetnél sem lehet a munka minden részterületét azonos mélységben megvizsgálni Ezért arra bátorítjuk a párt- szervezeteket, hogy felelősen válasszák ki azokat a kérdéseket, amelyek a továbbfejlődés szempontjából a _ legfontosabbak és azokat elemezzék alaposan, vonjanak le megfelelő következtetéseket, fogalmazzák meg a szükséges feladatokat. A társadalmi viszonyok helyi értékelésénél azt vizsgálják, hogy milyen eredményességgel dolgoztak a különböze társadalmi rétegek, generációk, az eltérő világnézetű emberek, a párttagok és párton- kívüliek politikai szövetségének erősítéséért, alkotó együttműködésük fejlesztéséért. Vonják meg a mérleget: milyen területeken szilárdult a közmegegyezés és hol tapasztalhatók jelentős nézetkülönbségek, a közös cselekvést akadályozó felfogások és magatartások, melyei azok az új kérdések, amelyekben nem sikerült a politikai szövetséget újrateremteni. Néhány kedvezőtlen tendencia is sürgetően követeli hogy alaposabban értékeljél az állampolgári fegyelem át lapotát, a törvények tiszteletét, a munkához, a rendhez a közösségi tulajdonhoz vált viszonyt. Térjenek ki arra is hogy a szocialista demokrácií kiszélesedését hogyan szolgálták az új munkahelyi é: lakóterületi fórumok — ígj az új tanácsi, tömegszerveze ti testületek, vállalati taná csők, községi elölj áróságol —, a pártszervezetek milyer eredményességgel kezdemé nyezték a helyi lehetőségei kihasználását. A gazdaság- és életszínvonal-politikai kérdéseket ősz szefüggéseikben, a teljesítmé nyék meghatározó szerepi alapján tárgyalják. Célszerű ha arról adnak számot, hog; a helyi feladattervekben ér vényre tudták-e juttatni i XIII. kongresszus, a VII. öt éves népgazdasági terv köve telményeit, szervező-, ellenőr ző munkájukkal milyen ered Reálisan, átfogóan, konkrétan Á korábbiaktól eltérő módon bontakozást gátló körűimé^ nyékét, megszüntetésükre alakítsanak ki- világos, mozgósító programot. Nagy felelősség hárul tehát a pártvezetőségekre, a taggyűlésekre, az irányító szervekre, minden kommunistára. Az év fordulója tájén mfnJ denhol zajlanak a számadások, munkaértékelések, és véglegesítik a jövőre vonatkozó elgondolásokat. A kommunisták is készülnek a XIIL pártkongresszust követó első teljes év tapasztalatainak ösz- szegzésére, a beszámoló taggyűlések igényes előkészítésére. Tapasztalni, hogy nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is nagy érdeklődéssel várják a pártszervezetektől, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatának szellemében a helyi viszonyokról, folyamatokról őszinte, reális helyzetértékelést adjanak. Alapos elemzéssel tárják fel a gyorsabb kialakulására gyakorolt hatását. Korábbi évek tapasztalatai figyelmeztetnek arra, hogy igényesebb politikai értékelést kell adni a társadalmi viszonyokról, valamint az alapszervezet területén folyó eszmei, politikai nevelőmunkáról. Valamennyi pártszervezet számára követendő az a felfogás, ahogyan a párt Központi Bizottsága novemberi ülésén vizsgálta a gazdálkodást és annak társadalompolitikai összefüggéseit. A beszámoló taggyűlések előkészítését tehát az említett követelményeket szem előtt tartva, végezzék a vezetőségek. A pártélet e fontos eseménysorozatának is az a célja, hogy jó alapot szolgáltassunk a XIII. kongresszus határozatának gyorsabb ütemű megvalósításához, újabb lendületet adjunk gazdasági fejlődésünknek, hozzájáruljunk a bonyolultabb feladatok megoldásához nélkülözhetetlen, támogató pártközvélemény és társadalmi háttér kialakításához. A legfontosabb kérdésekről sége, valamint a vezető magatartása, környezetével kialakított kapcsolata, együttműködése legyen. Az alapszervezetek eszmei, politikai nevelőmunkájának értékelése során arra adjanak választ, hogy a XIII. kongresszus határozatának megértetése, elfogadtatása, a megvalósítás tudati feltételeinek megteremtése mennyire eredményes, milyen a párt politikája iránti bizalom és elkötelezettség. Pontosan tárják fel, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben sikerült a párttagság egységét megteremteni, s melyekben tapasztalható több bizonytalanság, kétely, meg nem értés. ítéljék meg azt, hogy a párttagságnak milyen a felfogása a szocializmusról, az új gazdasági és társadalompolitikai követelményekről, az önállóbb, kezdeményezőbb, demokratikusabb munka igényéről. Nagyon fontos, hogy mindezekről a környezetükben szerzett tapasztalatok alapján életszerűen, közérthetően szóljanak. Hozzák kézzelfogható közelségbe munkánknak ezt az el- vontabb, sokszor misztifikált területét, az értékelés ne korlátozódjon a pártoktatás szervezeti tapasztalatainak ösz- szegzésére. Minden alapszervezetben meghatározó fontosságú, hogy körültekintő, önkritikus értékelések készüljenek a pártélet, a pártirányítás gyakorlatáról, munkájuk eredményességéről. Várhatóan ez lesz az egyik legnehezebb feladat. Az utóbbi, időszakban —, amikor gyakrabban foglalkozunk a párt saját dolgaival — tapasztaljuk azt, hogy milyen nehéz önmagunkkal szembenézni, hiteles értékMtM Mafafcftant, váflatnj gyengeségei nket, hibáinkat ás azok kijavítását. Az előrelépésnek azonban ez elenged-* oetetlen fettétele. m te igaz, hogy a pártáéi? a pártmnnka hatékonysága nehezebben, csak áttételeken keresztül mérhető. Nagyon fontos, bogy a szervezeti fór rumokat tartalmasán, rendszeresen megtartsák:, hogy új, felkészült erőkkel gazdagodjon a szervezet, a pártban rend, fegyelem legyen, de ezek önmagukban még nem alkalmasak a munka hatékonyságának megítélésé, hez. Az a döntő, hogy az alapszervezet képes-e érvényesíteni a kommunisták tevékenységén keresztül a politika követelményeit, megfelelő hatást tudnak-e gyakorolni a működési területre. Jól választják-e ki a döntést igénylő témákat, helyes politikai jellegű határozatokat hoznák-e, a megvalósításhoz tudnak-e megfelelő politikai és személyi feltételeket teremteni. A párttagság politika melletti kiállása, példamutatása, elégséges vonzerőt jelent-e környezetükben.' Gondos politikai mérlegelés alánján az említett kérdésekre már választ lehet és kell is adni, és ezek a pártmunka eredményességének legfőbb kritériumai. Az alapszervezet kisugárzó hatása nagymértékben függ azonban a pár“’ ton belüli viszonyoktól, nor-' máink érvényesülésétől, az alapszervezet munkamódszerétől. Ezért érdemes alaposan megvizsgálni a vezetőség és a tagság kapcsolatát, a pártdemokrácia érvényesülését, az alapszervezet belső légkörét, a párttagok feladatvállalását, aktivitását, fegyelmét a határozatok végrehajtását szolgáló szervező- és ellenőrző munka hatásfokát. Az alepszervezeö kádermunkát, az alapján minősítsék, hogy sikerült-e megismertetni, elfogadtatni a Központi B'zott* ság határozatát, és milyen eredményességgel segítették a vezetők alkalmasságának
