Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

Jön I s a u r a! [ Hát Äyen még nem volt”! Az újságírók fogadhatták a repülőtéren a még házas társ­ként Budapestre érkező — sőt ki tudja már, hogy egy­bekelésük hányadik évfor­dulóját legendás gazdag par­tival éppen hazánkban ün­neplő — világhírű színész­párt Elisabeth Taylort és Richard Burtont. Tudhattuk mikor köt ki a Duna partján a Queen-fiúkat hozzánk hozó szárnyashajó, hogy hánykor lép be elegáns szállodánk az Atryum Hyatt kapuján De­mis Russos. Csak azt tart­ják titokban, hogy melyik lé­gijárat repíti hozzánk leg­újabb kedvencünket, Dúcé­ba Santost, azaz Isaurát. Amit megtudhattunk, csupán annyi, hogy január 11-én te­szi lábát hazánk földjére. Szóval, valamikor holnap ér­kezik. A közönség két nap­pal később láthatja a Buda­pest Sportcsarnokban meg­hirdetett két koncerten. Il­letve ha mi is úgy akarjuk, tán még másnap is, attól függ, milyen lesz az érdek­lődés, hogy fogynak a jegyek. És ez a várakozás természe­tes: mert könnyen megszere­tünk valakit, de ugyanolyan könnyen feledünk is. Min­denesetre a televízió óév­búcsúztatóján bőven esett szó Isauráról. Született ró­la paródia is, ez pedig azt jelzi, hogy közel áll szívünk­höz. De hát ki is Isaura? A rab­szolgalány történetét már milliók ismerik, ezt jelzi az Úgynevezett televíziós tefcszé- si index. Várjuk a regényt, amelyet a brazil filmesek feldolgoztak; az Európa Ki­adó a Rabszolgasors című regény gyors megjelenteté­sét ígéri. Szerették volna Isa- urával együtt átadni a köny­vet is a közönségnek, de saj­nos a fordítás még nincs kész. Isaura tehát előbb jön! A brazil színésznő, akit Len­gyelországban és Kínában is hatalmas tömeg ünnepelt. Merthogy ez utóbbi ország­ban nemcsak a Rabszolga­sors televíziós filmsorozat ismert, de itt jelent meg a színésznő első nagylemeze is. Hogy miért éppen Kínában? Ki tudja? Való. igaz, Kína messze esik Brazíliától. Azt azonban megtudtuk, hogy ha a lemez megnyeri az ittho­niak tetszését, Magyarorszá­gon is kiadják. Csak hát vár­juk meg ezt a koncertet is, hogy meggyőződjünk arról, hogyan is dalol Isaura? Lucelia Santos harminc esztendeje született San Pa­ulo egyik ipai-i negyedében. Gyermekként egyetlen pá­lyáról álmodott, a színészet­ről. Vágya korán beteljese­dett, 15 esztendősen már „hivatásos” színésznőként lépett fel egy színházban. Mestere Eugénio Kuznet pro­fesszor volt, aki a világhírű Sztanyiszlavszki j -módszer szerint tanított. Lucelia San­tos igazi debütálása 1974- ben volt Rio de Janeiróban, ahol a Godspiel című rnus!- calban lépett fel. Gyorsan felfedezték a filmesek is, és 1980—8I-ben öt játékfilm­ben is szerepelt, nagy siker­rel, hiszen alakításaiért el­Isaura és Leoneio a televíziós sorozatban nyerte a brazil filmművészet két legjelentősebb díját. De az igazi népszőrűséget a Rab­szolgasors című televíziós sorozat hozta meg számára, hazájában és a nagyvilágban. A többepizódos tévéfilmet eddig több mint 30 ország televíziója vásárolta meg, közöttük az Egyesült Ai'a- mok , Kína, Olaszország, Svájc, Portugália, Anglia, Franciaország, az NSZK, Len­gyelország, Magyarország és egész Latin-Amerika. Hazá­jában gyakran lép fel pop­énekesnőként is. Sőt, sok időt áldoz politikai és tár­sadalmi ügyeknek. Egyre több politikai megmozdulásban vesz részt, így például szó­szólója volt a politikai okok­ból száműzöttek és bebör- tönzöttek amnesztiájáért in­dított mozgalomnak, részt vett a munkáspárt választási hadjáratában. Sokan kérdezték — ami­kor híre jött, hogy hazánkba' látogat — elkíséri-e férje. Elterjedt, hogy a Leó no ót alakító színész az élettársa. Lucelia Santos valóban férj­nél van, Jojin Neschüng karmester hitvese. Kisfia 4 éves, és többször kijelentet­te, hogy jobban szeretne a papa dobogójára lépni. Per­sze még sok minden változ­hat, hiszen Pedro Henrigue még csak óvodás. A négy nyelvet beszélő színésznő — menedzsere tár­saságában — az Ifjúsági Ren­dező Iroda és a Skála meg­hívására érkezik fővárosunk­ba, és egy hetet tölt Ma­gyarországon. Ellátogat Za­laegerszegre és Kiskunhalas­ra is. Több városnéző sétát terveznek számára, így pél­dául elviszik belvárosi üz­letnézésre, és kirándul Szent­endrére is. Az előzetes ter­vek szerint a Skála Áruház­ban dedikál, de egyelőre ti­tokban tartják, hogy mikor. Aki személyesen nem talál­kozhat Isaurával, annak el­áruljuk, hogy a Magyar Te­levízió mindenhová elkísé- séri, és a látogatásáról for­gatott filmet a képernyőn bemutatják. A Budapest Sportcsar­nokban sorra kerülő koncer­ten egyébként Isaura talál­kozik magyar hangjával, Detre Annamáriával, aki megígérte, hogy a koncertre „isaurás” lesz a frizurája, és elénekli a színpadon Zsoldos Béla—S. Nagy István Pesti Isaura című dalát. Sebes Erzsébet Lucelia Santos Rio de Janeiró-i otthonában, civilben. 4 NÓGRÁD — 1987. január 10., szombat Csaknem ezer pályázat Tehetség Az általános iskola legfel­ső osztályaiba járó diákok 1984 őszétől egyéni tanulmá­nyi pályázatokon vehetnek részt, kilenc ágazatban. Az idei tanévben is szép szám­mal jelentkeztek Nógrád me­gyében is erre a többfordu­lós versenyre. A gyerekek ré­széről lezajlott az első fordu­ló, a Nógrád Megyei Pedagó­giai Intézethez beküldték a pályamunkákat. Tizenöt híján ezer tanuló munkáját kell válogatni, ágazatonként sze­lektálni, bírálni — ez nem kis feladatot ró az intézet mun­katársaira és a szaktanács- adókra (ők irányítják egy-egy ágazatban a versenyt). Az első forduló értékelése január 20-ig fejeződik be. Addigra jelölik ki azoknak a gyerekeknek a körét, akik olyan munkát végeztek, hogy alkalmasak a második for­dulóban való részvételre. Eh­hez a feladatokat az Országos Pedagógiai Intézet állítja ösz- sze, és az intézet fogja ki­küldeni az érintett iskolák­ba. Az intézmények az eddi­gi gyakorlathoz hasonlóan, nem egyénileg értékelt pá­lyamunkákat kapnak vissza, hanem 'ágazatonként elemzik, teszik mérlegre a teljesít­ményt, a legszínvonalasabb pályázatokat emelve ki. Egyperces jegyzet Értem és érzem a fontossá­gát, hogy a munkaidőt a fe­hető legjobban keli kihasz­nálni. Jónak tartam, ha a tö­megkommunikáció sokat és alaposan foglalkozik e létfon­tosságú kérdéssel. Csak azt nem szeretem, ha a gondok láttán legtöbbször a kisem­beren verik el a port. Mint múltkor a tévéhíradóban. Mint emlékezhetünk, egye­bek közt a szállítmányra lát­hatóan hiába váró rakodót kérdezték meg, s néhányat a banánért sort állók közül. A képsorokra gondolva nem mondhatok mást: megint a kisembert állították pellengér­re. Azt, akit munkára is sze­retünk buzdítani — nagyon he­lyesen ám ha munkaidő­ben áll sorba, ha rakodás he­lyett a láthatárt és a szürke eget kémleli délelőtt negyed tizenegykor, nem firtatjuk, ka­pott-e munkát reggel, van-e mivel és miért dolgoznia, s nem kérdezzük meg tőle, ki lenne köteles tennivalóit úgy megszervezni, és számon kérni hogy csellengésre ideje ne le­gyen. Talán ha egy snitt ere­jéig a munkaadókat is fel­keresték volna a riporterek, több hitele lett volna az el­marasztalásnak. Azt már em- litenj sem merem, ha netán lenne banán; s jut eszembe az ötlet, néha az állami ko­csik Váci utcában vásárló utasait is meg lehetne kér­dezni. Láttam ugyanebben a hír­adóban másféle, munkaidő­ben sorban állókat is. Idéz­zük csak fel a nagy jelentősé­gű pillanatot, mikor is két hazai vállalat vezérigazgató­ja írt alá együttműködési szer­ződést. Ha az aláírókon kí­vül nem voltak ott húszán, akkor senki sem volt ott. A falak mellett annyian ücsörög­tök, mint bármely csúcstalál­kozón. Gondolom szakértők, osztályvezetők etc., akiknek ott és akkor, szerepük nem volt. Dolguk nyilván a meg­előző napokban, hetekben lehetett. Feltehetően mentesí­tették őket a munka alól, hogy jelenlétükkel az aktus fényét emeljék. Ez utóbbit csak azért gondolom, mert banánt sehol sem láttam. Arra nem vára­kozhattak ott. (speidt) kerestetik Legtöbb dolga a matemati­kusoknak akadt: 243 dolgo­zatot kell átnézniük, őket kö­veti a magyar 218 pályázat­tal. A természetkutatók 105- ös induló létszámának azért lehet1 különösen örülni, mi­vel a négy tárgy (kémia, bi­ológia, fizika, földrajz) komp­lex szemléletének jegyében megfogalmazott feladatok egyáltalán nem könnyűek. Idén a kémia került túlsúly­ba, ennek ismeretanyaga szö­vi át a kérdéseket. Oroszból 142-en, a társadalomkutató ágazatban 180-an, rajzzal 55- en, technikából 23-an pályáz­tak. Néhány gyerek indult a mezőgazdasági, az eszperan­tó és a szlovák ágazatban. Ahol az „iskolai szűrő” jól működött, ott bizonyára töb­ben számíthatnak arra, hogy megkapják a második fordu­lóra a „belépőt”, az újabb fel­adatokat. De, nem éri vesz­teség azokat sem, akik most csak próbálkoztak. . az erejü­ket méregették, hiszen hasz­nukra válhat a végzett mun­ka, a gyakorlás. A megyei találkozóra ápri­lisban kerül sor. Akik a leg­ügyesebbek, legsikeresebbek, Csillebércen szaktáborban ve­hetnek részt majd a nyáron. Zsúfolt italboltban Falusi gondok a városkörzetben Távlatokban gondolkodni gyakran célszerű. A minden­napi dolgok elodázását azon­ban nem jelentheti. Mert va­lahol — mégpedig, lehet, hogy a kezdeteknél — 'a távlatok­hoz a mindennap* gondok is hozzátartoznak. Benczúrfalva már évek óta csak akként létezik, mint pél­dául Zagyvapálfalva Salgó­tarjánban. Része egy telepü­lésnek. 1986 januárjától egy városnak, Szécsénynek. Mai szóval: városkörzet. Nem falugyűlés A háromszáz lélekszámú Benczúrfalván a tanácsok lét­rehozása után önálló tanács volt, majd jó egy évtized múlva, 1963-ban a községet közigazgatásilag Szécsényhez csatolták. És tavaly az év elején mint Szécsény szerves része, Benczúrfalva, az ugyan­olyan státusban lévő Pös- ténypusztával együtt, Város lett. Ezért fs szerveztek most el­ső ízben decemberben itt már nem falugyűlést, hanem vá­roskörzeti tanácskozást. Az elnevezésbeli különbség mi­att, ami a megnevezést ön­magában ízlelgetve, gyökeres változást is jélezhetne a kí­vülállónak, munkálkodott bennem a „kisördög”, hogy rögvest azt a kérdést szögez­zem a falubelieknek: — Nos, mi hírt-nevet, vá­rosias , külsőt, infrastruktúrát hozott a városban a város­körzeti tanácskozás? Elhárítva viszont még a ci­nizmus látszatát is, csak „be­lemelegedő” beszélgetésünk végén kérdeztem meg ezt. S. a, benczúrfalvai tanácstag csattanós választ adott. Addig is maradtunk a fa­lugyűlésnél. Székek a szomszédból Déltájban zárva az ital­bolt Benczúrfalván. A mosta­nában újrafestett épületben, enyhe emelkedőn áll az or­szágút mellett, ilyenkor csak a kis vegyesbolt tart nyitva. Estefelé egy ajtóval odébb már van néhány vendég az italboltban is. Mégsem annyi, mint két héttel ezelőtt. Akkor ugyan­is itt rendezték a falugyűlést. Első ízben volt az italboltban falugyűlés Benczúrfalván. És nem is akármilyen részvétel­lel ! A százhatvan-száznyolc- van választópolgár egyhar- mada óolt jelen. S, hogy miért tartották az italbolt­ban? — Felújítás alatt áll a ben­czúrfalvai kastély, ahol eddig az ittlakók gyűléseit, nagyobb rendezvényeit tartottuk — mondja Ceglédi János vb-tit- kár. — December tizenhato- dikára az első városkörzeti tanácskozást Szécsényb'e hív­tuk össze. Buszt küldtünk a benczúriakért, de csak né­gyen utaztak be. A négy utazó között volt Kovács Károlyné tanácstag is. — Éppen aznap szakadt a hó itt először, és a gyűlések helyéül a kastélyt szokták meg az emberek, ezért vol­tunk csak négyen — említi az okokat a tanácstag. — Java­soltam ekkor a titkárnak,- hogy tartsuk a falugyűlést két nap múlva az italboltban. Mindig itt rendezzük a szö­vetkezeti gyűlést is, s még sohasem volt ebből baj. Kovácsáénak volt rá gond­ja, hogy ezen a tanácskozá­son már ne négyen legyenek, bekopogtatott házról házra, s akivel találkozott, annak el­mondta, mikor, hol lesz a fa­lugyűlés. Így aztán a fórum idejére szünetelt a kiszolgá­lás a kocsmában, s hogy a falu dolgaira kíváncsi embe­reknek kényelmes helyük le­gyen, a szomszéd házból kel­lett székeket áthozni. De, a zsúfolt italboltot azon az es­tén még az alkoholizmus el­leni bizottság legvérmesebb szószólói sem nézhették volna rossz szemmel. Nincsenek útjaink Kováes Károlyné most már a második ciklusban tanács­tag, előtte a Hazafias Nép­frontban tíz évig elnök volt. Ismeri Benczúrfalvát, — Mi volt a falugyűlésen a legnagyobb problémánk? — kérdez vissza. — Az, hogy nincsenek útjaink. Már en­gem is kinevetnek lassan a falubeliek, hogy tanácstag va­gyok és a saját házamhoz nem tudom megcsináltatni az utat. Bizony, mondja, kiépített út kellene a Benczúr Gyula és a Kishegyi úttá, meg máshová is. — Az Orgona úton pedig út sincs — veti közbe Her­ezeg Istvánná, aki ott lakik. — A járdát is már mióta kér­jük, mégsincs. Ha a fiatalok Szécsénybe mennének moziba, diszkóba, nem indulhatnak el félcipőben, hanem gumicsiz­mát kell húzniuk, otthagy­ják valamelyik háznál. A falugyűlésen többen tet­ték szóvá, hogy rossz, hiányos a közvilágítás. Ezután Ko- vácsné végigjárta a falut, kérdezősködött, s feljegyezte, hol nem égnek az utcai lám­pák. Jöttek is az ÉMÁSZ- osok pár nap múlva, s kicse­rélték az égőket, de a közvi­lágításon ez nem sokat javí­tott. — Mondtam is egy kész­séges fiatalembernek, ne is másszon fel az oszlopra, ott az égőcsere nem segít, hiszen drótszálak lógnak lefelé. Ö mégis felment, kicserélte az égőket, de nem lett fény be­lőle — idézi fel a történteket Kovácsné. December utolsó napjaiban jótékony hó takarta a tájat, a dombokat, az utakat. Ezért is invitál a tanácstag, tavasz- szal, hóolvadás és eső után menjünk végig Benczúrfal­ván. Aztán az említett kér­désre azt mondja: A hiányos­ságokból talán látszik, mit jelent, hogy most nem falu­gyűlést tartottunk, hanem vá­roskörzeti tanácskozást. Ami azt illeti, valóban nem aez elnevezésen múlik. Zsély András mm Üzemegészségügy az SVT-ben Számos intézkedés hatására sok tekintetben javult az el­múlt évben a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzem-egészségügyi helyzete. Csökkent a nehéz fizikai munka aránya, többek között annak eredményeként, hogy az olvasztóműnél a gépi ada­golásra, az öntvényszállítás­nál a konténeres megoldásra tértek át. Korszerűsítették a készáru-raktározást, a kami­onpakolást is. Néhány helyen javultak a légállapotok, például az új önt­vénytisztító gépek beállítása révén. A dolgozók egészség- védelmét szolgálják a rend­szeres szűrések is. A VII. öt­éves terv végére a vállalat, mintegy 300 dolgozója kerül kedvezőbb, egészségesebb munkakörülmények közé. Az egészséget károsító ha­tások csökkentését szolgálják az alkoholizmus elleni belső intézkedések is. A csökkent munkaképességű dolgozókat egészségi állapotuknak meg­felelő munkahelyeken fog­lalkoztatják. Az elért eredmények elle­nére számos még a tennivaló. Noha, sok munkahely egész­ségesebb lett, nem javult ez­zel arányosan a dolgozók ál­talános egészségi állapota. Te­temes a beteglétszám, s emel­kedik a baleset következté­ben kiesett munkanapok szá­ma is. Hátráltatja a gyorsabb előrehaladást, hogy hosszabb' ideje nincs az SVT-nek ál­landó üzemorvosa, aki a gyó­gyítás mellett a megelőző t#> vékenységet is elláthatná.

Next

/
Thumbnails
Contents