Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
ItfSegyei tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról) tartatni. Rados János, a földes. vízvédelemmel kapcsolatban a tavalyi eredményeket említette, s a hulladékok megsemmisítésének nehézségeit illusztrálta konkrét példán keresztül. Á vitát' követően a testület egyhangúlag elfogadta a környezetvédelem tervszerű fejlesztésére kidolgozott határozati javaslatot. Második napirendként Nóg. rád megye energiaellátásának hosszú távú koncepciója került a megyei tanács elé — Holles Miklós, építési és vízügyi osztályvezető előterjesztésében vázolta a megye energiaellátásának helyzetét, az elmúlt évek eredményeit, majd a távlati fejlesztéseket vázolta. Az országos energia- politikai irányelvekkel összhangban. a megye közvetlen energiafelhasználása az ezredfordulóig éves átlagban 0.7 százalékkal nő. Ezen belül az energiahordozók szer. kezete némileg átrendeződik: nő a földgáz- és a villamos- energia-felhasználás, míg a folyékony és szilárd tüzelőanyag részaránya és mennyisége csökken. — A napirend feletti vitában négyen szóltak hozzá, majd a testület egyhangúlag elfogadta Nóg- rád megye energiaellátásának hosszú távú koncepcióját. Az alapvető célok teljesíthetők A tegnapi megyei tanács ülésének fontos témája volt a Nógrád Megyei Tanács 1987. évi tervének és költségvetésének megállapítása. A terv- készítést döntő módon befolyásolták az MSZMP KB novemberi határozatában megfogalmazott követelmények. A népgazdaság jövedelemtermelő képessége nem alapozta meg a VII. ötéves terv első évében elvárt fellendülés feltételeit, ezért a társadalmi közkiadásokat és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokat a középtávú terv 1987. évi üteménél alacsonyabb szinten lehet elő. irányozni. A központi pénzforrások csökkenése mellett is a VII. ötéves terv első éveire meghatározott alapvető célok teljesíthetők. Kiemelt társadalompolitikai feladat a meglevő intézményhálózat működési feltételeinek biztosítása, valamint az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás működési színvonalának megőrzése. Szükség van arra, hogy a tanácsi pénzforrások lehetővé tegyék a folyamatban levő beruházások, felújítások finanszírozását, a lakáseUáiás fejlesztését, a közoktatás javításán az ivóvízhálózat továbbfejlesztését, illetve az egészségügy és a szociális elel látás későbbi feladatainak előkészítését. A tanácsok 1*987. évi feladatainak megvalósítását 3 milliárd 866 millió forint pénzügyi forrás szolgálja. Ennek 33 százalékát a szabályozott helyi és megyei bevételek teszik ki, míg ötven százaléka állami támogatás. A rendelkezésre álló forrásokból 3 milliárd 744 millió forint felhasználásával számol a tanács, amelynek 73 százaléka működésre, fenntartásra, vállalati támogatásra, 27 százaléka pedig fejlesztési feladatokra kerülhet kifizetésre. A fejlesztési célú kiadások 16 százaléka — 165 millió forint — megyei hatáskörű fejlesztéseket szolgál majd. Szóbeli kiegészítőjében Paar, has Séndorné, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy az alapellátást nyújtó intézmények működtetése a leg- fonostabb. Szólt arról is, hogy eredményesek voltak az intézményi integrációk, de voltak párhuzamos tevékenysé. gek a gazdálkodásban. Elmondta, hogy a helyi tanácsok egy része még nem elég kezdeményező, ám, ahol tervszerű fejlesztést végeznek, ott a jelentkező feszültségek mérsékelhetők, majd a tanácsi bevételek növelésének eszközeiről szólt. , A vitában Zsidói László az éves terv és költségvetés igen lényeges megállapításának nevezte, hogy az alapvető célok teljesíthetők, s azt, hogy megteremti a későbbi feladatok előkészítésének lehetőségeit is. Szólt arról is, hogy a jövőben a lakásellátásban az előkészítő munkát gyorsítani kell. Nagy Károly a megyei tanács és a Nógrádi Szénbányák között a lakásépítés támogatására létrejött megálla. podásról beszélt. Márton Vilmos azt említette, hogy a célkitűzések megvalósításába is igen fontos bevonni a lakosságot, és bár' igaz, hogy a tervidőszak pénzeszközei szerényebbek, de az új gazdálkodási rend nagyobb lehetőséget ad a tartalékok feltá. rására. — A vitát követően a testület a Nógrád Megyei Tanács 1987. évi tervét és költségvetését egyhangúlag elfogadta. * Az egyéb napirendi pontok között a megyei tanács személyi kérdésekben is döntött. Bakos Jánost — más, fontos munkakörbe kerülése miatt, munkájának elismerése mellett — felmentette a személyzeti és oktatási osztály vezetése alól. Szúnyog Tibort munkájának elismerése mellett felmentette sportosztályvezetői munkaköréből, s egyúttal kinevezte a személyzeti & oktatási osztály vezetőjévé. Mátrai Józsefet, az ifjúsági és sportosztály ve. zetőjévé nevezte ki. Fejlesztik a juhászától Endrefalván Fejleszti juhászaiét az End- refalvai Aranykalász Termelőszövetkezet. Jelenlegi 1462 jószágból álló anyajuháHomá- nvát az idén legalább 1800-ra növeli. A cél: a juhászat gazdaságossá tétele. A tsz 1986-ban a bús- és gyap j úértékesítésből négy- mi Uió forint bevételre tett szert, ami azonban nem szüntette meg az ágazat veszteségességét. Az idei tervek számításba veszik a közös gazdaság államilag elismert nyájnvi NSZK-merinó törzsállományának előnyeit a szaporításban, a további nemesítésben, az 1100 hektár rendszeresen művelt, ápolt kitűnő legelők hozamnövelő hatását. Bevezetik ezenkívül a hosszú idő óta hanyagolt fejőst is. Beszereztek hozzá egy huszonnégy állásos hordozható automata fejőgépet. Erre az évre húszezer liter juhtej értékesítésére kötöttek szerződést a szécsényi tejüzemmel. Az új bevételi forrástól Endrefalván azt várják, hogy az ágazat veszteségessége már az idén megszűnik, sőt jövőre akár nyereségesre is fordulhat, hiszen 1987-ben „csak” ötszáz, 1988-ban viszont már 1800 anyajuh fejősét tervezik. Az endrefaivíri vállalkozás aktualitása mindenekelőtt abban keresendő, hogy — ellentétben az évek óta fogyatkozó nógrádi juhállománnyal —, Endrefalván a növelés mellett voksoltak, kihasználva természetesen a tenyésztői munka nyomán több húst, sűrűbb, hosszabb szálú és fehérebb gyapjút adó állomány mellett az eddig elhanyagolt tej termelés-feldolgozás kínálta lehetőségeket is. Az idén is 8« százalékban szovjet exportra termelnek az FKV bőrdíszműipar! gyáregység pásztói üzemében. Kartonplaszt anyagból készülnek a képen is látható gyer- mektáskák. (ff szabályok a farm ti ve le légszennyezésének * mértékére Környezetbarát mM szer Környezetbarát növényvédő szer töltését kezdte meg a sellyei agrokémiai szövetkezet. A Shell cég egyik angliai kutatóközpontjában kifejlesztett Fendona nevű szer olyan különleges vegyület, amely a négy éven át folytatott üzemi szabadföldi kísérletek tanúsága szerint rendkívül sokféle rovarkártevők ellen nyújt hatásos védelmet a gabonafélék, a repce, a kukorica, a gyümölcs, a zöldség, a szója, a komió, a dohány és az erdészeti növénykultúrák számára. Ugyanakkor nem károsít más hasznos élőlényeket, sem a vizek élővilágát, sem a madarakat, sem a mézelő méheket, sem a rovarkártevők természetes ellenségeit nem veszélyezteti. A felhasználóra és környezetére nézve egyaránt Srtálmatlán növényvédő szer többek között az almamolyok, a levélaknázók, a szőlő- és más gyümölcsmolyok, a burgonyabogár, a repcebogár, a vetésfehérítő bogár és a bagolylepke kártételeinek hatásos megelőzésére alkalmas. A kipermetezett anyag lassan bomlik le, ellenáll a napfénynek és az esőnek is, sok felhasználási területen mégis lerövidíti az élelmezésügyi várakozási időt. Az ormánsági vegyi- üzemiben csomagolt knneent- rátumból az idén több mint 50 tonnái hoznak forgalomba. Űj szabályok érvényesek a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására ez év elejétől. Mindez szigorítást jelent a korábbi, az 1975-ös rendelethez képest. Többek között gépkocsitípusonként új határértékeket állapít meg a kipufogógáz szennyezőanvag- tartalmára is a rendeletmódosítás. A különféle benzinüzemű járművek, így a segédmotoros-kerékpárok. a motorkerékpárok, a személy- gépkocsik, s 3,5 tonna össz- tömegig a tehergépkocsik és az autóbuszok szénmonoxid, szénhidrogén és mtrogénoxid kibocsátását a jármű nagyságától, típusától függően szabályozza. Külön kategóriába sorolták a 3,5 tonnánál nagyobb benzinüzemű, valamint a dízelrendszerű jár. műveket. A motorok megfelelő beszabályozása, karbantartása, a jobb forgalomszervezés jelentősen csökkentheti1 a környezetbe jutó szennyező- anyagok mennyiségét. A budapesti főu laknál különösen érzékelhető a szennyezés, így minden változás fi gyáméi, érdemel. Az elmúlt év végen 30 közlekedési csomópontot kapcsoltak rá a fővárosban az ütemesebb haladást biztosító, így a környezetvédelmet szolgáló számítógépes forgalomirányító központra. A' 465 csomópont közül mar 100 jelzéseit dolgozzák lel számítógéppel. Ha legalább 300 lámpacsoportot számítógéppel ellenőrizhetnek, irád nyithatnak, ez évente 3 rr.;ÍJ lió liter benzin megtakarítását eredményezheti a fővá,-o- si tanács közlekedési j őigazgatóságának számításai szerint. Ennyivel kevesebb benzint fogyasztanának ei. a> tömegközlekedési és a ma-: gángépjárművek, s ennyivel kevesebb elégetett üzemi anyag szennyezné a levegőt! A főigazgatóság szakemberei már vizsgálják a Körút, tehermentesítési lehetőségeit is: példáid a 4-es és a 6-J9 viBawioevonwJ néhány kocsi- beállításéval átvehetné a 12-es busz vonal utasforgalmának egy résaét, így megszüntethetnék a R'es gyors,' és a 12/A járatokat. Néhány buszmegálló összevonása is szerepel a javallatok közölt. Az aotóboBzok füstölése elsősorban a motorok túlterhelésével függ össze. Ezért is a Rába gyár már évek óta foglalkozik nagyobb teljesítményű, a környezetet jobban kímélő motortrpus ki. fejlesztésével. A légszennyezést csökkentóné, ha a BKV módosítaná a meglévő motor rok adagok»,. Igazgató — acelkek ruhában Epizódok Sípos Ervin bányaigazgaió életéből Ez év augusztusában lesz 54 éves. S ahogy a beszélgetésünk elején fogalmazott, nem volt könnyű a gyermekkora. de a felnőtt évek sem vezettek egyenesen az igazgatói székhez. — Mint minden szülő, az enyéim is úgy voltak, hogy gyermekük már többre vigye. Mátranovákon, , bányászcsaládban születtem. Egy nővérem van. akinek a férje ugyancsak bányász volt. Szerettem tanulni. Számomra is a felszabadulás hozta meg az új életet. Ez a rendszer biztosította a továbbtanulás lehetőségét. Őszinte szavak ezek Sipos Ervintől, a szorospataki bányaüzem igazgatójától. Maga elé néz, felhők vonulnak át az arcó«, mintha a bonyolult gyermekkarára, a göröngyös felnőtt útra emlékezik. A gimnázium után 1953-ban, az érettségi tezonyítvany megszerzéséi követően szállt le a mátranováki bányába. Csillés lett. Aztán vájár, aknász, főaknász, biztonsági megbízott. Nem volt könnyű ez a munka. Különösen nem, amikor a föld alatt letöltött nyolc óra után felső fokú technikumot járt, majd Miskolcon megszerezte az üzemmérnöki diplomát. — Tőled a párt azt kéri. hogy menj ide... lásd el ezt a munkakört... töltsd be ezt a beosztást. Mindig vállaltam. Pedig a szívemben minden áron műszaki ember akartam lenni. Nem panaszkodom, elértem a célom. Még alig volt 23 éves. amikor 1956-ban. az ellenforradalom. a Mátranováki Községi Tanács elnöki székében találta. Helyét a nemzeti bizottmány vezetője foglalta el. Másszóval, elzavarták az elnöki tisztségből Sipos Ervin azonban megtalálta helyét. Alig az ellenforradalom kitörését követő néhány hét múlva a munkás-paraszt forradalmi kormánv felhívása után újra a bányában találkozunk vele. Felvették a munkát, s küldték a szenet az iparnak, a fővárosnak. — Pontosan emlékszem rá, 1957 januárja volt, amikor a bányakaszinó zenetermében gyülekeztünk és Tőzsér István parancsnokságával megalakítottuk a munkásőrség mátranováki századát. Jelentős része a századinak műszaki dolgozókból tevődött össze. Ma már meggyőződéssel vallom, hogy a munkásőrök jelenléte nagymértékben segítette a konszolidációt, biztosította a zavartalan termelést. Jártuk a községeket, hogy demonstráljuk a munkáshatalmat. Megkezdődött a munkásőri tevékenység. Még kék overál, svájci sapka volt az egyenruhájuk. Kiképzésről nem beszéltek. de feladatuk volt az el len for rad a 1 márok kiszűrése, a rend, a fegyelem, a köz- biztonság megferemtése. Közös portyákon vett részt Sipos Ervin is a rendőrökkel. Őrszolgálat, 'foglalkozások, objektumok őrzése, s aztán az egyre nehezebb kiképzés tette színessé s olykor fáradttá Sipos Ervin életét. — Szerencsés helyzetbe kerültem. amikor elfoglaltam a szarospataki bányaüzem igazgatói beosztását. Itt mwnkaaőr volt az igazgató, a főmérnök, a pártbizottság titkára, a bányamester, körietvezető, munkaügyi vezető és sokan mások, csaknem százan. S mivel itt a bányaüzemben is hagyományai vannak a munkásőrségnek, biztos voltam abban, hogy akiik a testületben megállják a helyüket, azok a munkában is példa- rrrutatóak. Szóval rájuk, építettem. Bevallom, sokat várunk mi a munkásőröktől. Még az ellentétek ellenére is. Amikor a többi bányász kommunista műszakot tart, akkor a munkásőröket esetleg a kiképzés, a foglalkozás, a szolgálat szólítja el. Éppen ezért nekünk, vezetőknek kell ezt a kettőt egyeztetni. Ebben a munkásőr elvtársaim nagyon jó partnerek váltak és azok ma is. Tényekkel bizonyítja a segítséget. A munkásőrök például ott vannak a szocialista brigádban. Az elmúlt év elején. még csaknem hatezer tonna szénnel volt adós az üzem a népgazdaságnak. Szót váltottak a szocialista brigádtagokkal. a munkásőrökkel, szervezettebb, fegyelmezettebb munkára, a szabad idő teihasználására kérték őket. S az eredmény? Az üzem minden mutatóját teljesítette, illetve túlteljesítette. — Ránk, munkásői-ökee, sok ember figyel. Addig, míg tudják az emberek, hogy az igazgatón is »z acélkék egyenruha van, a dolgozók is szívesebben vállalják a szolgálattal .járó többletet. Emlékszem egy gyakorlatra. Nyitott teherautón hóesésben utaztunk. Átázott, vizes ruhában hajtottuk végre a foglalkozást. Ugyanilyen nedves ruhában ültünk a nyitott teherautóra, és irány haza. Meggyőződésem. hogy szerény személyem jelenléte is segítette a gyakorlat sikerét, hiszen vezető és a szénfalon dolgozó fegyelmezetten végrehajtotta az előírt foglalkozást. Valóban bonyolult volt Sípos Ervin életútja? Ő fogalmazott így. A munka, a tanulás, a család megteremtése számára a legtöbbet jelentette. Van értelme életének! — Kezdetben gondot okozott a családiéin is. hogy én mtmkásőr vagyok. De azért NÓGRÁD mégis kfjeteniteHi: segítette munkámat hogy mindét; ott voít mögöttem egy kiegyensúlyozott családi háttér. Akadt gond, de feszültséget soha nem okozott. Sem a gazdasági, sem a mozgalmi, sem pedig a munkásöri feladatok végrehajtásában. Wem volt és ma sincs különösebb hobbim. A munka a legfontosabb számomra, és ami ezután marad szabad idő, az a családé. Le lehet és le keil élni egy életet úgy, hogy az ember elkötelezett legyen. Hiszen az élet érteimét éppen az elkötelezettség adja... A nehéz gyermekkortól a« elkötelezett emberig vezet Sipos Ervin életútja. És az elkötelezettségnek más eredményei is vannak. A munka elismerése. A Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata, nyolcszor a Kiváló dolgozó kitüntetés. De ott van a Kiváló munkásőr, a Kiváló határőr kitüntető cím is. Ez pedig az elkötelezettség elismerése. Sípos Ervin munkásőr. ma a Munkásőrség Országos Parancsnokságán a testület fennállásának 30. • évfordulója tiszteletére rendezett központi ünnepségén vesz részt... Somogyvári László 1987. január 9., péntek 3