Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

ItfSegyei tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról) tartatni. Rados János, a föld­es. vízvédelemmel kapcsolat­ban a tavalyi eredményeket említette, s a hulladékok meg­semmisítésének nehézségeit illusztrálta konkrét példán keresztül. Á vitát' követően a testület egyhangúlag elfogadta a kör­nyezetvédelem tervszerű fej­lesztésére kidolgozott határo­zati javaslatot. Második napirendként Nóg. rád megye energiaellátásának hosszú távú koncepciója ke­rült a megyei tanács elé — Holles Miklós, építési és víz­ügyi osztályvezető előterjesz­tésében vázolta a megye energiaellátásának helyzetét, az elmúlt évek eredményeit, majd a távlati fejlesztéseket vázolta. Az országos energia- politikai irányelvekkel össz­hangban. a megye közvetlen energiafelhasználása az ez­redfordulóig éves átlagban 0.7 százalékkal nő. Ezen be­lül az energiahordozók szer. kezete némileg átrendeződik: nő a földgáz- és a villamos- energia-felhasználás, míg a folyékony és szilárd tüzelő­anyag részaránya és mennyi­sége csökken. — A napirend feletti vitában négyen szól­tak hozzá, majd a testület egyhangúlag elfogadta Nóg- rád megye energiaellátásának hosszú távú koncepcióját. Az alapvető célok teljesíthetők A tegnapi megyei tanács ülésének fontos témája volt a Nógrád Megyei Tanács 1987. évi tervének és költségveté­sének megállapítása. A terv- készítést döntő módon befo­lyásolták az MSZMP KB no­vemberi határozatában meg­fogalmazott követelmények. A népgazdaság jövedelemter­melő képessége nem alapoz­ta meg a VII. ötéves terv el­ső évében elvárt fellendülés feltételeit, ezért a társadalmi közkiadásokat és az infra­struktúra fejlesztését szol­gáló beruházásokat a közép­távú terv 1987. évi üteménél alacsonyabb szinten lehet elő. irányozni. A központi pénzforrások csökkenése mellett is a VII. ötéves terv első éveire meg­határozott alapvető célok tel­jesíthetők. Kiemelt társada­lompolitikai feladat a meg­levő intézményhálózat műkö­dési feltételeinek biztosítása, valamint az oktatás, az egész­ségügyi és szociális ellátás működési színvonalának meg­őrzése. Szükség van arra, hogy a tanácsi pénzforrások lehe­tővé tegyék a folyamatban levő beruházások, felújítások finanszírozását, a lakáseUáiás fejlesztését, a közoktatás ja­vításán az ivóvízhálózat to­vábbfejlesztését, illetve az egészségügy és a szociális el­el látás későbbi feladatainak előkészítését. A tanácsok 1*987. évi fel­adatainak megvalósítását 3 milliárd 866 millió forint pénzügyi forrás szolgálja. En­nek 33 százalékát a szabályo­zott helyi és megyei bevéte­lek teszik ki, míg ötven szá­zaléka állami támogatás. A rendelkezésre álló forrásokból 3 milliárd 744 millió forint felhasználásával számol a ta­nács, amelynek 73 százaléka működésre, fenntartásra, vál­lalati támogatásra, 27 száza­léka pedig fejlesztési felada­tokra kerülhet kifizetésre. A fejlesztési célú kiadások 16 százaléka — 165 millió forint — megyei hatáskörű fejleszté­seket szolgál majd. Szóbeli kiegészítőjében Paar, has Séndorné, a megyei ta­nács vb pénzügyi osztályve­zetője azt hangsúlyozta, hogy az alapellátást nyújtó intéz­mények működtetése a leg- fonostabb. Szólt arról is, hogy eredményesek voltak az in­tézményi integrációk, de vol­tak párhuzamos tevékenysé. gek a gazdálkodásban. El­mondta, hogy a helyi taná­csok egy része még nem elég kezdeményező, ám, ahol terv­szerű fejlesztést végeznek, ott a jelentkező feszültségek mér­sékelhetők, majd a tanácsi bevételek növelésének eszkö­zeiről szólt. , A vitában Zsidói László az éves terv és költségvetés igen lényeges megállapításának ne­vezte, hogy az alapvető célok teljesíthetők, s azt, hogy meg­teremti a későbbi feladatok előkészítésének lehetőségeit is. Szólt arról is, hogy a jövő­ben a lakásellátásban az elő­készítő munkát gyorsítani kell. Nagy Károly a megyei tanács és a Nógrádi Szénbá­nyák között a lakásépítés tá­mogatására létrejött megálla. podásról beszélt. Márton Vil­mos azt említette, hogy a célkitűzések megvalósításába is igen fontos bevonni a la­kosságot, és bár' igaz, hogy a tervidőszak pénzeszközei sze­rényebbek, de az új gazdál­kodási rend nagyobb lehe­tőséget ad a tartalékok feltá. rására. — A vitát követően a testület a Nógrád Megyei Ta­nács 1987. évi tervét és költ­ségvetését egyhangúlag elfo­gadta. * Az egyéb napirendi pon­tok között a megyei tanács személyi kérdésekben is dön­tött. Bakos Jánost — más, fontos munkakörbe kerülése miatt, munkájának elismeré­se mellett — felmentette a személyzeti és oktatási osz­tály vezetése alól. Szúnyog Tibort munkájának elismeré­se mellett felmentette sport­osztályvezetői munkaköréből, s egyúttal kinevezte a sze­mélyzeti & oktatási osztály vezetőjévé. Mátrai Józsefet, az ifjúsági és sportosztály ve. zetőjévé nevezte ki. Fejlesztik a juhászától Endrefalván Fejleszti juhászaiét az End- refalvai Aranykalász Terme­lőszövetkezet. Jelenlegi 1462 jószágból álló anyajuháHomá- nvát az idén legalább 1800-ra növeli. A cél: a juhászat gaz­daságossá tétele. A tsz 1986-ban a bús- és gyap j úértékesítésből négy- mi Uió forint bevételre tett szert, ami azonban nem szün­tette meg az ágazat vesztesé­gességét. Az idei tervek szá­mításba veszik a közös gaz­daság államilag elismert nyájnvi NSZK-merinó törzs­állományának előnyeit a sza­porításban, a további nemesí­tésben, az 1100 hektár rend­szeresen művelt, ápolt kitű­nő legelők hozamnövelő hatá­sát. Bevezetik ezenkívül a hosszú idő óta hanyagolt fe­jőst is. Beszereztek hozzá egy huszonnégy állásos hordozha­tó automata fejőgépet. Erre az évre húszezer liter juhtej értékesítésére kötöttek szer­ződést a szécsényi tejüzem­mel. Az új bevételi forrástól Endrefalván azt várják, hogy az ágazat veszteségessége már az idén megszűnik, sőt jövőre akár nyereségesre is fordulhat, hiszen 1987-ben „csak” ötszáz, 1988-ban vi­szont már 1800 anyajuh fejő­sét tervezik. Az endrefaivíri vállalkozás aktualitása mindenekelőtt abban keresendő, hogy — el­lentétben az évek óta fogyat­kozó nógrádi juhállománnyal —, Endrefalván a növelés mellett voksoltak, kihasznál­va természetesen a tenyésztői munka nyomán több húst, sű­rűbb, hosszabb szálú és fe­hérebb gyapjút adó állomány mellett az eddig elhanyagolt tej termelés-feldolgozás kínál­ta lehetőségeket is. Az idén is 8« százalékban szovjet exportra termelnek az FKV bőrdíszműipar! gyár­egység pásztói üzemében. Kartonplaszt anyagból készülnek a képen is látható gyer- mektáskák. (ff szabályok a farm ti ve le légszennyezésének * mértékére Környezetbarát mM szer Környezetbarát növényvé­dő szer töltését kezdte meg a sellyei agrokémiai szövetke­zet. A Shell cég egyik angliai kutatóközpontjában kifej­lesztett Fendona nevű szer olyan különleges vegyület, amely a négy éven át folyta­tott üzemi szabadföldi kí­sérletek tanúsága szerint rendkívül sokféle rovarkárte­vők ellen nyújt hatásos vé­delmet a gabonafélék, a rep­ce, a kukorica, a gyümölcs, a zöldség, a szója, a komió, a dohány és az erdészeti nö­vénykultúrák számára. Ugyan­akkor nem károsít más hasz­nos élőlényeket, sem a vizek élővilágát, sem a madara­kat, sem a mézelő méheket, sem a rovarkártevők termé­szetes ellenségeit nem ve­szélyezteti. A felhasználóra és környezetére nézve egy­aránt Srtálmatlán növény­védő szer többek között az almamolyok, a levélaknázók, a szőlő- és más gyümölcs­molyok, a burgonyabogár, a repcebogár, a vetésfehérítő bogár és a bagolylepke kárté­teleinek hatásos megelőzésé­re alkalmas. A kipermetezett anyag lassan bomlik le, el­lenáll a napfénynek és az esőnek is, sok felhasználási területen mégis lerövidíti az élelmezésügyi várakozási időt. Az ormánsági vegyi- üzemiben csomagolt knneent- rátumból az idén több mint 50 tonnái hoznak forgalom­ba. Űj szabályok érvényesek a közúti járművek forgalom­ba helyezésére és forgalom­ban tartására ez év elejé­től. Mindez szigorítást jelent a korábbi, az 1975-ös rende­lethez képest. Többek között gépkocsitípusonként új ha­tárértékeket állapít meg a ki­pufogógáz szennyezőanvag- tartalmára is a rendeletmó­dosítás. A különféle benzin­üzemű járművek, így a se­gédmotoros-kerékpárok. a motorkerékpárok, a személy- gépkocsik, s 3,5 tonna össz- tömegig a tehergépkocsik és az autóbuszok szénmonoxid, szénhidrogén és mtrogénoxid kibocsátását a jármű nagy­ságától, típusától függően szabályozza. Külön kategó­riába sorolták a 3,5 tonnánál nagyobb benzinüzemű, va­lamint a dízelrendszerű jár. műveket. A motorok megfelelő be­szabályozása, karbantartása, a jobb forgalomszervezés je­lentősen csökkentheti1 a kör­nyezetbe jutó szennyező- anyagok mennyiségét. A bu­dapesti főu laknál különösen érzékelhető a szennyezés, így minden változás fi gyáméi, érdemel. Az elmúlt év végen 30 közlekedési csomópontot kapcsoltak rá a fővárosban az ütemesebb haladást bizto­sító, így a környezetvédelmet szolgáló számítógépes forga­lomirányító központra. A' 465 csomópont közül mar 100 jelzéseit dolgozzák lel számítógéppel. Ha legalább 300 lámpacsoportot számí­tógéppel ellenőrizhetnek, irád nyithatnak, ez évente 3 rr.;ÍJ lió liter benzin megtakarítá­sát eredményezheti a fővá,-o- si tanács közlekedési j ő­igazgatóságának számításai szerint. Ennyivel kevesebb benzint fogyasztanának ei. a> tömegközlekedési és a ma-: gángépjárművek, s ennyivel kevesebb elégetett üzemi anyag szennyezné a levegőt! A főigazgatóság szakembe­rei már vizsgálják a Körút, tehermentesítési lehetőségeit is: példáid a 4-es és a 6-J9 viBawioevonwJ néhány kocsi- beállításéval átvehetné a 12-es busz vonal utasforgal­mának egy résaét, így meg­szüntethetnék a R'es gyors,' és a 12/A járatokat. Néhány buszmegálló összevonása is szerepel a javallatok közölt. Az aotóboBzok füstölése elsősorban a motorok túlter­helésével függ össze. Ezért is a Rába gyár már évek óta foglalkozik nagyobb teljesít­ményű, a környezetet job­ban kímélő motortrpus ki. fejlesztésével. A légszennye­zést csökkentóné, ha a BKV módosítaná a meglévő motor rok adagok»,. Igazgató — acelkek ruhában Epizódok Sípos Ervin bányaigazgaió életéből Ez év augusztusában lesz 54 éves. S ahogy a beszélge­tésünk elején fogalmazott, nem volt könnyű a gyermek­kora. de a felnőtt évek sem vezettek egyenesen az igazga­tói székhez. — Mint minden szülő, az enyéim is úgy voltak, hogy gyermekük már többre vigye. Mátranovákon, , bányászcsa­ládban születtem. Egy nővé­rem van. akinek a férje ugyancsak bányász volt. Sze­rettem tanulni. Számomra is a felszabadulás hozta meg az új életet. Ez a rendszer biztosította a továbbtanulás lehetőségét. Őszinte szavak ezek Sipos Ervintől, a szorospataki bánya­üzem igazgatójától. Maga elé néz, felhők vonulnak át az arcó«, mintha a bonyolult gyermekkarára, a göröngyös felnőtt útra emlékezik. A gimnázium után 1953-ban, az érettségi tezonyítvany meg­szerzéséi követően szállt le a mátranováki bányába. Csillés lett. Aztán vájár, aknász, fő­aknász, biztonsági megbízott. Nem volt könnyű ez a mun­ka. Különösen nem, amikor a föld alatt letöltött nyolc óra után felső fokú technikumot járt, majd Miskolcon meg­szerezte az üzemmérnöki dip­lomát. — Tőled a párt azt kéri. hogy menj ide... lásd el ezt a munkakört... töltsd be ezt a beosztást. Mindig vállal­tam. Pedig a szívemben min­den áron műszaki ember akar­tam lenni. Nem panaszkodom, elértem a célom. Még alig volt 23 éves. ami­kor 1956-ban. az ellenforra­dalom. a Mátranováki Közsé­gi Tanács elnöki székében ta­lálta. Helyét a nemzeti bi­zottmány vezetője foglalta el. Másszóval, elzavarták az el­nöki tisztségből Sipos Ervin azonban megtalálta helyét. Alig az ellenforradalom kitö­rését követő néhány hét múl­va a munkás-paraszt forra­dalmi kormánv felhívása után újra a bányában találkozunk vele. Felvették a munkát, s küldték a szenet az iparnak, a fővárosnak. — Pontosan emlékszem rá, 1957 januárja volt, amikor a bányakaszinó zenetermében gyülekeztünk és Tőzsér Ist­ván parancsnokságával meg­alakítottuk a munkásőrség mátranováki századát. Jelen­tős része a századinak mű­szaki dolgozókból tevődött össze. Ma már meggyőződés­sel vallom, hogy a munkás­őrök jelenléte nagymértékben segítette a konszolidációt, biz­tosította a zavartalan terme­lést. Jártuk a községeket, hogy demonstráljuk a munkásha­talmat. Megkezdődött a munkásőri tevékenység. Még kék overál, svájci sapka volt az egyenru­hájuk. Kiképzésről nem be­széltek. de feladatuk volt az el len for rad a 1 márok kiszűré­se, a rend, a fegyelem, a köz- biztonság megferemtése. Kö­zös portyákon vett részt Si­pos Ervin is a rendőrökkel. Őrszolgálat, 'foglalkozások, ob­jektumok őrzése, s aztán az egyre nehezebb kiképzés tet­te színessé s olykor fáradttá Sipos Ervin életét. — Szerencsés helyzetbe ke­rültem. amikor elfoglaltam a szarospataki bányaüzem igaz­gatói beosztását. Itt mwnkaa­őr volt az igazgató, a főmér­nök, a pártbizottság titkára, a bányamester, körietvezető, munkaügyi vezető és sokan mások, csaknem százan. S mivel itt a bányaüzemben is hagyományai vannak a mun­kásőrségnek, biztos voltam abban, hogy akiik a testület­ben megállják a helyüket, azok a munkában is példa- rrrutatóak. Szóval rájuk, épí­tettem. Bevallom, sokat vá­runk mi a munkásőröktől. Még az ellentétek ellenére is. Amikor a többi bányász kommunista műszakot tart, akkor a munkásőröket esetleg a kiképzés, a foglalkozás, a szolgálat szólítja el. Éppen ezért nekünk, vezetőknek kell ezt a kettőt egyeztetni. Eb­ben a munkásőr elvtársaim nagyon jó partnerek váltak és azok ma is. Tényekkel bizonyítja a se­gítséget. A munkásőrök pél­dául ott vannak a szocialista brigádban. Az elmúlt év ele­jén. még csaknem hatezer tonna szénnel volt adós az üzem a népgazdaságnak. Szót váltottak a szocialista brigád­tagokkal. a munkásőrökkel, szervezettebb, fegyelmezettebb munkára, a szabad idő tei­használására kérték őket. S az eredmény? Az üzem min­den mutatóját teljesítette, il­letve túlteljesítette. — Ránk, munkásői-ökee, sok ember figyel. Addig, míg tudják az emberek, hogy az igazgatón is »z acélkék egyen­ruha van, a dolgozók is szíve­sebben vállalják a szolgálat­tal .járó többletet. Emlékszem egy gyakorlatra. Nyitott te­herautón hóesésben utaztunk. Átázott, vizes ruhában haj­tottuk végre a foglalkozást. Ugyanilyen nedves ruhában ültünk a nyitott teherautóra, és irány haza. Meggyőződé­sem. hogy szerény személyem jelenléte is segítette a gya­korlat sikerét, hiszen vezető és a szénfalon dolgozó fegyel­mezetten végrehajtotta az elő­írt foglalkozást. Valóban bonyolult volt Sí­pos Ervin életútja? Ő fogal­mazott így. A munka, a ta­nulás, a család megteremté­se számára a legtöbbet jelen­tette. Van értelme életének! — Kezdetben gondot oko­zott a családiéin is. hogy én mtmkásőr vagyok. De azért NÓGRÁD ­mégis kfjeteniteHi: segítette munkámat hogy mindét; ott voít mögöttem egy kiegyen­súlyozott családi háttér. Akadt gond, de feszültséget soha nem okozott. Sem a gazdasá­gi, sem a mozgalmi, sem pe­dig a munkásöri feladatok végrehajtásában. Wem volt és ma sincs különösebb hobbim. A munka a legfontosabb szá­momra, és ami ezután marad szabad idő, az a családé. Le lehet és le keil élni egy éle­tet úgy, hogy az ember elkö­telezett legyen. Hiszen az élet érteimét éppen az elkötele­zettség adja... A nehéz gyermekkortól a« elkötelezett emberig vezet Si­pos Ervin életútja. És az el­kötelezettségnek más eredmé­nyei is vannak. A munka el­ismerése. A Munka Érdem­rend bronz és ezüst fokoza­ta, nyolcszor a Kiváló dolgo­zó kitüntetés. De ott van a Kiváló munkásőr, a Kiváló határőr kitüntető cím is. Ez pedig az elkötelezettség elis­merése. Sípos Ervin munkásőr. ma a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán a testület fenn­állásának 30. • évfordulója tisz­teletére rendezett központi ünnepségén vesz részt... Somogyvári László 1987. január 9., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents