Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.9«: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.2«: Tér, idő 8.50: A Stúdió 11 felvételeiből 9.1«: Éneklő ifjúság 9.33 Vidéki óvodások énekelnek 9.53: Lottósorsolás 10.05: Nem az én életem... 10.10: Nagy mesterek 11.00: Szereneseszerződés 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Nagy Imre: Tücsök a máglyán 12.55: Zenés séták a természetben. Tél 13.58: Műsorajánlat 14,05: Műsorismertetés 14.10: Népdalok, néptáncok 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Gyermekdalverseny 16.05: Százszorszép Színház 16.50: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel 17.00: Kossuth-díj korhű keretben 17.29 idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt. hol nem ' volt. . . 18.25: Könyvűjdonságok 18.2«: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.25: Húszas stúdió. 20.15: Tö’+sön egv órát kedvenceivel 21.15: Néodnlok 21.3«: Földközelben ?r?í : Tíz nerc külpolitika 22.30: A m aéetarizrmis — tegnar és ma 23 0«: zenekari muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után.. 1 PETŐFI RADIO: 4.3«: Reggeli zenés műsor 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.2 : Klasszikus operettekből 8.50: Ti? perc külpolitika, o.o Napközben 9.50: Reklámoarádé 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.25: Világújság 12.10: Aradszky László énekel 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Nép! muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért... 16.59 • Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenéi felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak? 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: 139-fiSO 23.20: A Maizvar Rádió dzsesszműhely- fel vételei bői MISKOLCI STÜDfO: 1.18—8.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg. rád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Zenés szolgáltató riportműsor. Közben 18.00—18.15: Észak-magyaror. szági krónika. — 18.25—18.30: Üzemi lapszemle és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.50: Tv-torna nyugdíjasoknak 8.55: Operett a jelmeztárban 9.50: Lottósorsolás 10.00: Panoráma 11.00: Mozgató 31.10: Képújság 15 50: Hármas csatorna 16.25: Iskola-tv. 16.40: Kortárs költők 16.55: Hírek 17.00: Három nap tv-műsora 17.05: Nyugdíjasok műsora 17.45: Reklám 17.50: Álljunk meg egy szóra 18.00: Ablak 19 00: Esti mese 19.15: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tetthely 21.35: Reklám 21.40: Mestersége: színész 22.25: Híradó 3. 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 17 20: Képűiság 17.25: A /Tenkes kapitánya 17.50: Csata a hóban 18.55: Tv-tprna 19 0«: Ablak 19.30: Sorstársak 19.50: Száz híres festmény 20.00: Arcok és városok 20.20: Remények és esélyek 21.15: Híradó 2 21.35: Fiatal művészek \ stúdiója 22.4*5: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Állatkért a nyu fásdobozban 20.30: Takarja el az arcát 2b.20: Vetélkedő, t. rész 22.15: Kedvelt melódiák a televízió műsorából 22.35: .To.sef Saraké különös esete. Tv-komédia 23.35: Johnny Mcevoy folk koncert ?. MŰSOR: t«.30: T* -híradó 2«.«0: Nine*? npreskedés 20.50: A heT'líni *v rovfiműsorából 21.3«: időszerű owomónvek ?1.56: Tdőiárás-ielentés 22.00: Fiz történt 24 óra alatt 22.15: Táncminiatúrák MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Iskolamozi fél 3-tól: A róka és a holló. Háromnegyed 6-tól: Mary Poppins I—II. Színes, szinkronizált, látványos ameri. kai filmmusical. — Kamara: A város hercege I—II. (14) Színes, szinkronizált amerikai film. __ Kohász: Iskolamozi: V alahol Európában. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Magic-varózslat __ A Queen Budapesten. S zínes, látványos koprodukció a világhírű együttes nagy sikerű koncertjéről. Iskolamozi: Münchausen báró csodálatos kalandjai. — Pásztói Mátra: Bumbo, az elefánt. Színes szovjet ifjúsági film. — Szé- csényi Rákóczi: A flotta kedvence. Színes szovjet ifjúsági film. Iskolamozi: A flotta kedvence. — Rétság: Kacor. a detektív. Színes, szinkronizált csehszlovák krimi. — Ka- rancslapultő: Végtelen történet. Színes. szinkronizált NSZK—olasz film. — Frse!c> vadkert: A hivatalos változat. Színes argentin film. — Nasry- lóc: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. MIT? HOL ? MIKOR? SALGÓTARJÁN SZECSÉNY — OTP Nógrád . Megyei Igazgatósága: délután egy óráig látható az N. Hamza Erzsébet üvegtervező és Mészáros Erzsébet textilművész alkotásaiból rendezett kiállítás. PÁSZTÓ — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Kézműves mesterségek címmel látható kiállítás a galériában. Este 20 órakor pedig Ugor Péter lemezlovas várja a fiatalokat a sportdiszkóba, ahol éjfélig szól a zene. — Lovász József Művelődési Központ: pásztói amatőr képzőművészek mutatkoznak , be alkotásaikkal az intézmény galériájában. — Mátraaljai Állami Gazdaság: Bobály Attila szobrász- művész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a gazdaság Nagymező úti székhazában. BALASSAGYARAT — Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: este 19—23 óráig rophatják a táncot a Bagó- diszkóra látogató fiatalok. — Rózsavölgyi Márk Zeneiskola: Szederkényi Attila szobrászművész tárlatát 15-ig láthatják az érdeklődők. Hz Állami Baléit Intézetbe Felvételi felhívás Az Állami Balett Intézet a hivatásos együttesek utánpótlására az 1987—88-as tanévben néptáncképzést indít. Felvételre azok a lányok és fiúk jelentkezhetnek, akik az 1986—87-es tanévben fejezik be az általános iskola nyolcadik osztályát és kedvet éreznek a táncos pálya iránt. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek; annak időpontjáról és követelményeiről az Állami Balett Intézet írásban értesíti az érdekelteket. A vidékről érkezők az utazás, valamint a két-háromnapos fővárosi tartózkodás költsé. geit maguk fedezik. A tanulmányi idő négy év, a növendékek a szakképzéssel egyidejűleg gimnáziumi oktatásban részesülnek. Tanulmányaik végeztével szakmai oklevelet és érettségi bizonyítványt kapnak. A jelentkezési kérelmet 1987 január 15.—30. között az Állami Balett Intézet címére (1061 Budapest Népköztársaság útja 25.) kell eljuttatni. 4 NÓGRÁD — 1987. január 9., péntek Egyperces jegyzet Veres Péter kilencvenéves lenne, Ka élnek. Most, hegy olvasom a róla szóló hosszabb de inkább rövidebb - megemlékezéseket, tűnődöm, mit is adott ez az ember, ez az író, a könyvtárakban fellelhető, ám érzésem szerint kevéssé forgatott műveken kivül? Egyáltalában: mondhat ő még valamit azoknak a felnövekedett nemzedékeknek, melyek számára az a paraszti világ, az a „gyepsor”, a pályamunkásoknak az a hada, amiről ő irt, legjobb esetben is csak történelem, esetleg kuriózum, rosszabb esetben pedig agyonbeszélt, lerágott csont. Az olvasónaplókat, melyek egy a világra, irodalomra bizonyos értelemben későn rácsodálkozó ember feljegyzései, sokan, már Veres Péter életében is, egy öregedő parasztember dobogósaként kezelték, amin tudós esztéták, hivatásos irodalomkutatók, vájt- fülű nagykörútiak néha bizony csak mosolyogtak. Veres Péter esztétikai érdemeit, irodalmi nagyságát elbírálni, megvédeni nem az én feladatom, hiszen egy olvasó vagyok csak a többi közül, aki számára Veres Péter volt az, omi Daruénak Vergilius, útikalauz a letűnt szegényparaszti világ poklában. Számomra Veres Péter életének példázata adta a legtöbbet; azt, omi nekem — és hiszem, hogy sokan másoknak - is elérendőnek, ha nem is feltétlenül elérhetőnek számit, vagyis: a semmiből is el lehet jutni valahova, hogy nincs az a kegyetlen, vérszivó élet, amiben nem juthat idő a szellemnek, az önművelésnek, az alkotásnak. Gondoljuk csak el: Veres Péter akkor lett íróvá, amikor mások már leteszik a tollat, akkor kezdett beleszólni a magyar életbe, amikor sokan, már kiégve a keserű tapasztalatok tüzében, legjobb esetben is csak rezignált szemlélői annok, omi körülöttük történik. (speidt) Gondo'atok j Az Egyesült Államoknak nagyobb -folyamatosságra van szüksége. Nem engedheti meg, hogy minden negyedik évben egy új elnök új külpolitikát találjon ki. Az Egyesült Államok igy kiszámíthatatlanná válik. (Henry Kissinger) Nem szabad olyan özvegyet elvenni feleségül, aki első férjét nagyon szerette. Az első férj árnyékával szemben az új férjnek nincs esélye. lMa.'S Twain) Filmjegyzet A nagy zabálás Menthetetlenül foszladozik az a toldott-foldott védőháló, amely a magyar filmbarátok szűzi ártatlanságát hivatott megóvni. Kétség nem fér hozzá, hogy valóban sok mindentől védelmezett ez a háló. Megóvott a rossztól, de a lehetséges hasznostól is. Mert ugyan nem csapongtunk holmi filmdivatok örvényében ide-oda. de nem i.s tanultuk meg átúszni a mélyvizek nagy sodrásait. Gondoljunk azokra a tömegfilmműfajokra, amelyek nélkülünk születtek, virágoztak és haltak el. A pornóra, amely mára legfeljebb a vendégmunkások szexuális frusztrációinak levezetését jelenti, vagy a horrorra, amelyet éppen napjainkban ver ki brutális kegyetlenséggel a nyugati mozikból saját édesgyereke, az erőszakfilmek áradata. A hazánkban kialakult legális és illegális videoüzlet ugyan tesz arról, hogy ezeket a réseket betömje, egyelőre azonban csak a kezdeti felháborodást volt képes felváltani kuncogó, ijedező prüdériá- val, mintsem a világ filmnyelvi haladását érzékeltetni. A dolog tehát a televízió filmkínálata révén és a mozikban dől el. Márpedig a televízió a kőkorszaki képi- dramaturgiai nyelvezetet sulykolja nézői fejébe minden esti sorozataival, játékfilmjeivel. A mozi meg bukdácsol a saját műsorpolitikai csapdái között. Ennek lényege, hogy innen is, onnan is csippent, de arra csak évtizedek múlva adódik mód, hogy az új ízeket a néző megszokhassa. Példaként csak a katasztrófa- és a karatefilmeket említem, amelyek legjobb darabjai ak- kpr kerültek itthon moziba, amikor oda kinn már régen utána voltak. E hosszúra nyúlt bevezetővel, a tömegfilmek példáján kívántam magyarázni Marco Ferreri A nagy zabálás című filmjének felemás fogadtatását. Mert talán mégsem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy a film sok nézőjében a külsőségek és a jól látható „belső-egek” hatása egyszerűen elfedte a tartalmat. A szalonképes filmeken edzett néző számára elsősorban a zavart döbbenet vált maradandóvá. hogy olyat lát a moziban, amire leglidércesebb álmaiban sem gondolt volna. Az ember azt látja kezdetben. hogy négy jól szituált férfi, kicsit fura jókedvűség- gel ugyan, de vidáman elindul. mondjuk egy hétvégi kiruccanásra. A gyanútlan néző tulajdonképpen jópofa dolognak tartja még azt is, líogy nagy sztárokat lát, akik ezúttal a saját keresztnevüket használják a filmben. Még abban sincs semmi különös, hogy Marcello (Mastroianni) repülőgépparancsnok, Michel (Pic. coli) művész és filmes, Ugo (Tognazzi) mesíerszakács, Philippe (Noiret) pedig jogász. Tipikusan a fejlett társadalomra jellemző foglalkozások űzői mind a négyen. Gyanakvásra akkor kezd igazán okunk lenni, amikor a kezdeti csöndes, késsel-villá- val való evés — még a néző szájában is összefut a nyál — lassan átcsap egy csámcsogó, büfögő, fékevesztett zabálásba. Az ember a közben „beszerzett” filmbeli lányokkal együtt kezd megrémülni attól, amit a négy férfi csinál. Az ő helyzetük azonban könnyű, sorra meglépnek, kivéve a rengő húsú tanítónőt (Andrea Ferréol). Mi, nézők viszont kíváncsiságunk áldozataivá válva, szájtátva, nevetve, elborzadva, hányingerrel küszködve bámuljuk végig ezt az apokaliptikus evészetet. Hitetlenkedve nevetünk, ahogyan ez a film a végletekig lejáratja azt a világot, amiben élünk. Marco Ferreri azt mondja: „Azért, mert a főszereplők sokat esznek, még nem a fogyasztói társadalmat ábrázolják.” Hanem „a” társadalmat. Ferreri gunyorosan, harsány nevetéssel ítéli halálra a nyugati típusú társadalmakat. Általában pedig furcsa jövőkéoet képzel el: szerinte az emberiséget nem két nem alkotja, hanem két faj. A férfi és a nő faja- A nő az életképesebb, ö az emberiség tóvább- vivője. A nagy zabálást is csupán a kezdetben gyerekeket sétáltató, majd a társaság minden igényét kiszolgáló, később szinte ápolóvá előlépő tanárnő éli túl. Már ma is csak egyetlen kapocs fűzi őket össze: a gyerek Hímzése, Mindennek pontosabb megértéséhez persze, látni kellene a többi Ferreri-filmet is. Bodnár Mihály Honismereti mozgalom Több. a múlt évben megkezdet akció idei folytatásáról is döntött a Hazafias Népfront országos honismereti bizottsága. A települések arculatát kívánták megörökíteni 1986-ban is az „ország- fényképezók”, s a honismereti klubok, szakkörök 1987- ben fejezik be ezt a munkát. Ebben a két évben az épületek külső homlokzatáról gyűjtenek képet, 1988-tól viszont a városok, faivak lakásbelsőiről állítanak össze anyagokat. Szintén 1988-bán indult és 1387-ben zárul az oktatás-történeti pályázat. Iskolák, magángyűjtők adjak össze az oktatás írásos ás tárgyi emlékeit. Folyamatos munkát igényel, s így idén is folytatódik a népi orvoslás emlékeinek, valamint a művészeti, Irodalmi anyagok gyűjtése, rendszerezése. Az országban működő mintegy 1000 szakkör, klub képviseletében az országos bizottság már megkezdte a felkészülést, az XV. honismereti akadémiára. Idén nyáron Sárospatak ad otthont a rendezvényrtek, s esősorban a művelődéstört énét kérdéseiről, a népi szociográfiáról tanácskoznak majd a hivatásos és amatőr hely- történészek. Ugyancsak nyáron a veszprémi országos találkozón cserélik ki tapasztalataikat a néprajzzal, a nyelvjárásgyűjtéssel foglal közök. Zsámbék a második nyári főiskolás honismereti és helytörténeti tábor résztvevőit fogadja. A tanár- és tanítóképző főiskolák hallgatóit a honismereti, helytörténeti szakörök, klubok vezetésére! készítik fel. Az általános és középiskolás, a szakmunkás- képzőbe járó, valamint a főiskolás és egyetemista diákoknak szintén szerveinek nyári táborokat. Múlt évben például csaknem 3000 diák ismerkedhetett meg a táborokban a honismereti kérdésekkel. Már az 1986-os honismereti akadémián is elhangzott, hogy a szakkörök, klubok, bizottságok ne csak a múlttal, hanem a jelennel, a mai életmóddal, a jelen szokásaival is foglalkozzanak. E célt szolgálta a múlt évben is sz „üzemünk-brigádunk egy éve” pályázat, melyre cs Hanem 150 pályamunka érkezett. Idén ismét várják az üzemek, közösségek éie'ét, szokásait feldolgozó írásokat. A Palócföld múlt évi utolsó száma A közép-európai ember öszszefoglaló cím alatt, valamint a Valóság rovatban megjelent írások alkotják a Palócföld múlt évi utolsó számának gerincét. A kelet- és közép-európaiság, egyáltalán az európaiság kérdéskomplexumának fölszínre kerülése a század utolsó harmadában Magyarországon, de másutt is rendkívül időszerű, igaz országonként más-más hangsúllyal történik. Mások a hangsúlyok a kontinens nyugati országaiban, mások a középső, illetve a keleti régiókban, jóllehet például abban még a politikai akaratokban is sok a hasonlóság, hogy Európában a jelenleginél sokkal erősebb összefogásra volna szükség mind gazdasági, mind egyéb vonatkozásban. A többi között ez a kicsengése Varga Csaba Kelet-Eu- rópa című izgalmas eszmefuttatásának is, aki fölveti: függetlenül attól, hogy valójában nem tudjuk, pontosan mit jelent a KeW-Európa-fogalom, s mettől meddig terjednek határai, kétségkívül időszerű Magyarország . helyzetének a szerepének, lehetőségeinek távlati vizsgálata is ebben a régióban, hiszen — mint írja — „népünk és országunk, valamint kultúránk sorsa végérvényesen függ Európa, s ezen belül Kelet-Európa jövőjétől”. E tanulmány köré szerveződik a többi írás, Laczkó Andrásé, aki mazówiai emlékeket elevenít föl, Jávor Ottó Günter Grass-tanulmánya, Ko. vács Győző Metamorphosis Transsylvaniae című beszámolója a hetvenes és a nyolcvanas évek Erdélyéről, Tüskés Tibor bácskai irodalmi jegyzete és Bojtár Endre elmélyült dolgozata Litvániáról, illetve a litván irodalomról Báthorytól máig (Litvánia magyar szemmel) címmel. A szerző a következő' öt évben a litván és a lett irodalom összehasonlító történetét szeretné megírni, amely — szándéka szerint — szélesebb közép- és kelet-európai összefüggésbe kívánja helyezni e két balti irodalmat a régió népei további közeledésének elmélyítése jegyében. Nem kevésbé izgalmas és aktuális a lap Valóság rovata, amelyen belül most két írást adnak közre. Csongrády Béla Útjelző a jövőbe címmel az SZKP XXVII. kongresszusának számunkra is érvényes tanúlságait elemzi, méltóképpen annak történelmi jelentőségéhez. A szerző utal, arra, hogy: „A fejlődés szocialista útját járó — főként európai — országok számára nagyjából egyszerre teremtődtek meg a feltételei és fogalmazódtak meg a követelményei egy magasabb szintű — mondhatni fejlett — szocializmus építésének. Többek között ez magyarázza a részükről tapasztalható nagy érdeklődést az SZKP kongresz- szusa iránt, de ide vezethetők vissza az egyes országok politikájában észlelt párhuzamok is, amelyek azonban nem jelentik a kérdések kezelési módjának uniformizálását”. A kongresszus óta eltelt idő igazolja, hogy mozgásba lendült az egész szovjet társadalom mind a gazdaság, mind pedig az élet egyéb területein. A forradalmi jelentőségű folyamatokból számunkra levonható tanulságok folyamatos megfogalmazása és érvényesítése elsőrendű gazdasági, társadalmi és nemzeti érdekeink közé tartozik. Wintermantel István A megújulás ígérete című tanulmánya gondolatilag szervesen összefügg az előbbiekkel. A Szovjet Irodalom szerkesztője ebben azokat a társadalmi kérdéseket elemzi, amelyek a szovjet írók kongresszusán szerepeltek. A Valóság rovatban Király István Németh László korszerűségéről szóló tanulmánya gazdagítja a folyóirat mostani számát. A szépirodalmi rovat, valamint a Műhely, a Műterem, a Történelmi figyelő és a Mérlegen változatos anyagot kínál az olvasónak. (te) !
