Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Muzsika gyerekeknek 10.0o: Világablak 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Népdalok, néptáncok 11.34: A kelletlen leány. XV/11. rész. 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Hangverseny délidőben 13.45: A gächingi kamarakórus énekel 14.05: íviusonsmertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Nóták 15.40: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.00: Gyilkos éjszakák 17.30: Filmzene 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család... 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: n- ^oczkai Aurél urológus sebész- professzorra emlékezünk. 19.40: Hangszerszólók 20.00: «•«»•t'Snt a Nemzetközi Vöröskeresztkonferencián 20.30: Ű' ma «var zene a rádióban 22.20: Tíz perc külpolitika A7 aikohr»1 22.40: Kancsoljuk a 6-os stúdiót 23.40: Ooeraáriák 0.10: Himnusz * 0.15: Éifél után... PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.18: A Rekkenze együttes játszik 22.27: Népdalkörök énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Ismeretlen ismerősök 15.85: Bodza Klára népdalokat énekel 1S.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: önképzőkör, avagy diákok diákoknak 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Verbunkosok, nóták 20.39: Történet a szerelemről és a halálról 21.05: Közkívánatra! 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 8.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDlOt 6.38—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17-35: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Jakab Mária. (Közben: 18.00—18.15: Észak- magvarországi krónika. 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna 9.00: Is'kola-tv 9.35: Delta 10.20: Mesterházi Lajos: Zebegényiek 11.30: Mozgató 11.40: Képújság 17.20: Hírek 17.25: Három nap tévéműsora 17.30: Hat medve és a bohóc 18.55: Képújság 19.00: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’87 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Móricz Zsigmondi Koldus Napóleon 20.30: Rába kontra Rába 21.15: Stúdió ’87 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Tv-torna 19.05: Édeni kertek 19.30: Angol nyelvlecke 20.00: Arthur Rubinstein Lengyelországban 20.35: Kezek 21.00: Híradó 21.15: Betűreklám 21.20: Repülőtéri mozaik 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Harctéri regény. — Szovjet film. 21.30: Autósok, motorosok magazinja. 22.10: Hírek a zene világából 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok Tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A szürke eminenciás. — Magyar tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A nindzsa színre lép (14). Színes amerikai karateka- landfilm. Du. 3 órakor: Megfelelő ember kényes feladatra (14). — Kamara: Keserű igazság. Magyar film. — Múzeumi Mozgó: Vin. Henrik magánélete. Angol film. — Kohász: Mária szerelmei (189. Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Akii Miklós. Színes magyar filmváltozat. — Pásztói Mátra: A sárkányölő (14). Színes, szinkronizált USA- mesehorror. — KIsterenyei Petőfi: Maraton életre-halál- ra (14). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Bocsáss meg, Matíárijesztő! Színes, szinkronizált szovjet film. — Bányász: Magic-varázslat. — A Queen Budapesten. Színes, látványos koprodukció a világhírű együttes nagy sikerű koncertjéről. — Rétság: Végtelen történet. Színes, szinkronizált NSZK—olasz film. MIT? HOL ? MIKOR? SALGÓTARJÁN A Jurij Gagarin Általános Iskola galériájában Földi Péter festőművész tárlata tekinthető meg. A Lovász József Általános Iskola folyosóján Ujhelyiné Csicsik Orsolya rajztanár kiállítását néznetik meg iskolaidőben február 27- ig. Élményt ígér egy harmadik: iskolagaléria is: a PetÖ- falvi Lajos nevét viselő intézményben Radics István festő alkotásait láthatják az érdeklődök. BALASSAGYARMAT A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban délután öt órától tartják a népművészeti akadémia soros előadását. Pap Gábor művészettörténész a koronáról szól a legújabb kutatások tükrében; a programot diaképes illusztrációk gazdagítják. SZÉCSÉNY A n. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban a kézművesmesterségeket — hímzés, szövés, nemezelés — bemutató kiállítás tekinthető meg. PÁSZTÓ A Lovász József Művelődési Központban délelőtt tíztől és délután kettőtől Vitéz László bábművész Süsü, a sárkány című műsorának tapsolhatnak a gyerekek. BATONYTERENYE A kastélykerti (kisterenyei) művelődési házban délután kettőtől fél négyig zenebuti- kot szerveznek a gyerekeknek. Nógrádi bányászok Óbudán NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT A Hazafias Népfront III. Kerületi Bizottsága. Nógrád Megye Barátainak Köre és a Nógrádi Szénbányák_.politikai, társadalmi és gazdasági vezetése hétfőn ünnepi programot szervezett Óbudán, a Várko- nyi György Üttörő és Ifjúsági Házban. Az eseményre abból az alkalomból került sor, hogy Nógrádban a nagyüzemi széntermelés 125 esztendeje kezdődött. Az érdeklődőket Mákos Nándor, a szénbányák pártbizottságának titkára köszöntötte, vélemény Elveszett paradicsom míg a vállalat múltjáról, jelenéről és ' jövőjéről Zsuffa Mikiás vezérigazgató adott tájékoztatást. Az ünnepi műsorban fellépett a salgótarjáni Bányász-férfikar és -fúvószenekar, a bátonyterenyei Bányász-kamarazenekar és a bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház fenntartásában működő hollókői asszonykórus. Valamennyi együttes magas szakmai, művészi szzínvonalat képvisel. A baráti találkozó programját kiállítás és videó- bemutató egészítette ki. Amikor a stáb munkához látott, és a filmszalag első kockái megteltek, még senki sem gondolta, hogy a darab főcíme alá ez kerül: Töredék. Töredék, mert a Sarkadi-drá- ma Sebők Imréje — Páger Antal a darab elkészülte előtt meghalt. De ez a Mihály fi Imre rendezte töredék így is beírta magát a televíziós alkotások aranykönyvébe. Az Elveszett paradicsom ősbemutatóját a Madách Színház Kamaraszínházában tartották 1961. május 26-án. A szerző nem ülhetett a széksorokban, mert másfél hónappal előtte tisztázatlan körülmények között eltávozott az élők sorából. Máig sem tudni, hogy önként sietett a halál elébe vagy csak szokásos nyaktörő mutatványai egyike végződött tragikusan. Rejtély, hogy kilépett-e az ablakon, vagy csak egyszerűen leesett az ötödik emeletről. Czine Mihály megállapítását mindenesetre el kell fogadnunk: „Tragikus, hogy az ember akkor veszett el, amikor az író már megnyerni látszott a csatát.” Sarkadi hősei egyéniségük kiteljesítésére törekszenek; keresik, kutatják a kiút lehetőségeit. Önmegvalósításuknak általában két elháríthatatlan akadálya van: a túlzott vitalitás és a lelket mételyező dekadencia. Az eredeti drámában szélesebb a tabló: a Sebők család széthullásának leszünk a tanúi. A tévéváltozat ezt nem bonthatta ki, csak Sebők Zoltán. Mira és Sebők Imre hármasára koncentrált. Az idős Sebők figurája a leghangsúlyosabb jellem, A rendező ezt nyilatkozatban is megerősítette: „Attól, hogy Páger Antal már nem él. a darabbeli fontos mondatai őriiletes erővel szólaltak meg. szinte kinyilatkoztatásszerűen Az ő tragédiája rettenetes erővel hitelesítette Sarkadi mondanivalóját.”'' A tévéfeldolgozás így lesz egyszerre Páger-sirató és Sarkadi-feltá- masztás. Páger hattyúda'ával még élőbbé, elevenebbé vált a dráma. Az író nem tudta kiiktatni „az értelmetlen halál hibaforrásait”. Páger utolsó televíziós szerepe mégsem lett torzó, mert az előadás alkotóközössége úgy döntött, hogy folytatják a munkát. A kép kimerevede+t. majd kifehére- dett utolsó mondata után. Monológgá alakultak át ezután a jelenetek: Mira és Zoltán úgy szólnak a bölcs öregemberhez, aki már nincs jelen, mintha ott lenne. Sebők Zoltán — akárcsak Sarkadi — a siker küszöbén torpant meg. Kudarcra ítéltetett. Ennek a mechanizmusát szemléletesen írja le Jean Lacroix: „Bukásokat elviselni, ez azt jelenti, hogy részesei leszünk a Semminek. .. A sikertelenségre ítélt lény olyan lény, akinek leállítják az expanzióját, s akinek az értéke kérdésessé tétetett azzal, hogy nincs módja a saját szintjét elérni: több-kevesebb hatékonysággal az életszer etetet teszik így benne kérdésessé, ezt törik meg.. . Minden sikertelenség. a legíelszínesebb is, együtt jár a társadalmi iogfosztottsággal, s ez pedig az önérték felmorzsolásával.” Ennek a tudatában viaskodik „szörnyetegeivel’ Zoltán. Kételyét feloldhatatlannak véli: ..Megszereztem az élettől mindent, ami szép s jó volt. Mi van még? Ugyanennek az ismétlődése Arra már nem vagyok kíváncsi. A halál akkor már érdekesebb.” Az apával való szembesítés során kapja meg a választ: „A halál csak az élőnek érdekes, a halottnak nem.” Egy ilyen apa puszta jelenlétével, személyiségének kisugárzásával „életre kényszeríti” a tékozló fiút. A tévéadaptáció töredék volta ellenére is visszaadja a Sarkadi-drámák jellegzetes atmoszféráját. Üzenete nem évült el. Hubay Miklós szerint Sarkadi hősei azon tépe- lődnek. „mik az akadályai és mik a feltételei annak, hogy minden ember tehetsége teljesen kibontakozzék, a maga örömére és a köz javára?” A színészválasztás telitalálat. Cserhalmi György kitűnő, mint Zoltán alakítója. Valóban „egy tengernyi energiától fűtött pokol” ég benne. Hitelesen érzékelteti az orvosi műhiba miatti bűnhődését, ve- zeklését. Kiűzetett a paradicsomból, de nem biztos, hogy az véglegesen elveszett számára. Vigyázzállásba merevített idegei a Mira iránti szerelemben engednek ki. Nyugtalansága csillapulni látszik A megragadó lány felvidító varázsereje gyógyítólag hat az önámításra hajlamos férfire. Hegyi Barbara (Mira) a darab végén fe'nő szerepéhez. Éteri tisz aságával elvarázsolja a cinikus pózokban tetszelgő Zoltánt akinek cinizmusa csak stílus, külső "ég. nem éli igazán még ha ilyen kijelentéseket is tesz: ..Fenemód barátságos ez a világ, ha az ember már semmit se akar tőle.” Minden adottsága megvolt ahhoz, hogy valami nagyot alkothasson. de a hit hiányzott belőle. Öntörvényűén él Zoltán Érdemes megszívlelnie apia figyelmeztetését. ezek Páser utolsó szavai: „Amíg az ember él, a saját erkölcsi normái szerint teszi, akármilyen is a helyzete: mindegy, hogy Hátai, utolsó éveit éli-e vagy beteg. vagy akár siralomházban ül. A helyzet — a te helyzeted is — az legfeljebb kötelezhet, de semmi alól fel nem menthet.” Ennek az igazságnak a birtokában az ifjú S9- bők rádöbben arra. hogy minden elmúlás újrakezdés. Ezért szeretett úgy bele Mirába. hogy „egy fájó gyulladás évész idegrendszere”, ha csak do! Ezért a lányért talán é1- ni tud. és újra megtalálja az elveszett paradicsomot Buzafalvi Győző T ú r y Mária Monográfia a Salgótarjáni gobelin alkotójáról Túry Mária kétszeres Mun- kácsy-dijas festőművész neve és munkássága nem ismeretlen Nógrád megye érdeklődő közönsége számára sem. Annál is inkább, mert hiszen fő művei közintézményeket díszítenek. A művész pályaképének fölrajzolására most Láncz Sándor vállalkozott. A kitűnően megírt kismonográfia a Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelenő Mai magyar művészet sorozatban látott napvilágot, gazdag irodalomjegyzékkel és képanyaggal kiegészítve. Az 1930-ban Szegeden született művész 1953-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán Semmelweis című művével, s két év múlva már önálló kiállítással mutatkozott be a Fényes Adolf Teremben. önálló tárlatai gyorsan követték egymást Művészetének sokoldalúsága úgyszólván a kezdetektől jellemző munkásságára. Láncz Sándor mindennek tömör és szakszerű összefoglalását nyújtja kötetében, annak hangoztatásával, hogy az életmű folyamatos gazdagodás nem teszi lehetővé a téma lezárását, ez a jövőben megírandó monográfiák feladata lesz. Mint írja: „Ezúttal Túry Mária művészetének két lezárt és egy, a közelmúltban indult harmadik korszakét mutattuk be. Az elsőben kialakította és magas szintre emelte épüíetdíszítő munkákat alkotó művészetét. A másikban festményein és grafikám sokrétű téri ábrázolási problémákat vetett fel és oldott meg. A harmadik, legújabb szakaszban pedig a színekre épülő elvont kompozíciók sorát alkotja, melyben lelkének legbensőbb mélyét tárja fel.” A monográfia szerzője természetesen a fő művek elemzésén keresztül tárja fel a korszakokat a maguk teljes gazdagságában, helyenként igen élvezetes, már-már szépírói stílusban, nem titkolva e művészet iránti indokolt ro- konszenvét sem, amelyben osztozunk. Annál is inkább, mert —, mint már említettük — Túry Mária fő művei jeles közintézményekben láthatók, s köztük örömünkre a Nógrád Megyei Tanácson is a Salgótarjáni gobelin (1982), amely a megye történetéből veszi motívumkincsét sajátos kereteié formán belül. Ez a forma a megye városainak neveiből állt össze. Láncz Sándor írja a gobelinről, amelynek reprodukciója is szerepel a színes képeket tartalmazó mellékletben: „A képsor baloldalt vörös zászlót lebegtető harcosokkal indul, őket mély szürkében mutatja be, majd fölül rózsaszínbe váltanak át. A kárpit második ötödét röpködő galambok kékesfehér csapata tölti ki, amelyet a mindennapok életét szimbolizáló alakok követnek: anya két gyermekével — az egyik még karon ülő kisded —, bányász, kohász, mérnök. Ezek sárgás, kékes-rózsaszínes színekben pompáznak. Az ez után következő üvegfúvó alakjában —, mintegy a negyedik ötödben — a mű vörösre vált át, s végül egy csákányos és r.sós bányász és földműves szürkékben fogalmazott figuráival zárul a kompozíció.” Tegyük hozzá, a Salgótarjáni gobelin e tömör és költői összefoglalással az általánosítás szintjén kiváló művészi utalást tartalmaz a közismert és értékelt történelmi, munkásmozgalmi múltra, amelyre a jelen épül. A mű színvilága harmonikus, kompozíciója a maga zártságában is távlatos. Ügy szól Salgótarján, illetve Nógrád megye múltjáról és legnagyobb hangsúllyal jelenéről, hogy mindebből megalapozott optimizmus árad. a dolgos hétköznapokba, a tevékeny munkába gyökerező jövő ígérete. Túry Mária sokoldalú művész, a festmények, gobelinek, tűzzománcalkotások hosszú'sora jelzi ezt. Mindenekelőtt a monumentális kompozíciókban a nagyobb lélegzetű. több tartalmat hordozó elképzeléseket valósítja meg. Műveiben a látvány jellegzetes megragadásán, a ragyogó színeken túl a téúia szerves és hallatlanul izgalmas kompozícióvá érését csodálhatjuk, valamint a közvetlen előadásmód öntörvényű megnyilatkozásait. Láncz Sándor művészettörténész Túry Máriáról szóló kötetét 16 színes és 32 feketefehér reprodukció teszi teljessé, ezt angol nyelvű képjegyzék és összefoglaló egészíti ki. T. E. Morze — minden mennyiségben NÓGRÁD - |987. jonuár 27-, kedd A salgótarjáni városi MHSZ az úttörőház felkérésére, heti egy alkalommal elektrotechnikai, rádiótechnikai és rádióforgalmi alapismeretekre tanítja a város és vonzáskörzetének 23 általános iskolás diákját. A morzeábécé elsajátítását házi vetélkedőkön mérik le, s a tanév végén KPM- vizsgát is tesznek a diákok. Hajdara Ferenc oktatja a gyermekeket Időre kell megfejteni a morzejeleket — bp —
