Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
I HEB elolt Napjaink technikája 86 ezer közérdekű bejelentés sorsa minősítési gond, hogy a tanácsi fórumokon elhangzott észrevételeket például a járdák. az utak, vagy a közvilágítás állapotára — miután a helyszínen nem tudják megválaszolni —. valamennyit külön-külön közérdekű bejelentésként kezelik. Valójában, az ilyen ismétlődő észrevételeket értelemszerűen összevontan. egy-egy bejelentésnek kellene tekinteni attól függően, hogy mire vonatkozik, milyen intézkedést igényel, illetve kit terhel a felelősség. Lelkiismeretesen, a törvény szellemében foglalkoznak-e az illetékesek a dolgozók jelzéseivel, panaszaival, észrevételeivel. javaslataival? Erre a kérdésre keresték a választ a népi ellenőrök a minisztériumokban, az országos hatáskörű szervekben, a főváros és kilenc megye tanácsi szakigazgatási szerveiben. ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatainál, az OTP-ben, a szervizekben, az utazási irodákban. Az említett szervezetekhez 1984—85- ben beérkezett több mint 86 ezer közérdekű bejelentés, javaslat, panasz több mint egy negyed részét tételesen ellenőrizték az országos vizsgálat során. ‘ Egybe tartozik - külön kezelik i-------------- -............... I gen sok helyen a népi ellenőrök elismerésre méltó fejlődést tapasztaltak. Különösen ott, ahol a vezetők igénylik, figyelembe veszik a lakosság véleményét, s megszervezik és számon kérik a beadványok, a felszólalások intézését. A KNEB-vizsgálat persze az összességben jó tapasztalatok mellett a továbblépés lehetőségeit is kutatta. A közérdekű bejelentések, panaszok nagyobb részét, mintegy 70 százalékát, a törvényes határidőn belül 30 nap alatt lezárják. Az elhúzódó ügyek között vannak bonyo lult és időigényes esetek, d< azt is megállapították, hogi körülbelül harmadrészük in dokolatlanul kallódik, elfek szik az íróasztalfiókban. Az ’esetek egy kis részébei újabban az ügyintéző szemé lyes . kapcsolatot is létesít i bejelentővel. A jellemző azon ban, sajnos sokkal inkább az hogy még a formális kapeso latot is mellőzik: az állam polgárt nem értesítik, nen tájékoztatják megfelelően a: ügyintézésről, sőt esetenkén még olyankor sem, amiko beadványát megnyugtató mó dón rendezték. Elég gyakran gondot oko: n jelzések, a beadványok mi nősítése. A panasz fogalmá például többnyire tágabbai értelmezik, mint ahogyan az a törvény igényli. Előfordul hogy szokásos munkaügyi vagy államigazgatási eljárás igénylő beadványokat panasz ként kezelnek, s ezáltal fe leslegesen bonyolítják az ügy intézést, megnehezítik az ál lampolgár dolgát. Ugyancsal a BM, az IM) és némely megyei tanács (Vas, Heves) példásan végzi. Hasonló eredményességgel dolgoznak az érdeképkvise- leti szervek, például az OKISZ. Rendszeresen és mélyrehatóan elemzik a bejelentéseket, felderítik az ismétlődések okait, meghatározzák a szükséges intézkedéseket, és a megfelelő fórumok elé tárják azokat. De, sajnos ez a gyakorlat még egyáltalán nem általános. Sok helyen beérik a statisztikai adatok feldolgozásával, s magyarázatként elfogadják a problémák előidézésében közrejátszó, de nem kizárólagos külső, objektív okokat. Az országos vizsgálatba bevont intézményekben, vállalatoknál viszonylag alacsony a névtelen bejelentések aránya: a két százalékot sem éri el. A népi ellenőrzéshez és a belügyi szervekhez küldött bejelentéseknek viszont 30—40 százaléka névtelen. Személyes jellegű ügyek kisebb sérelmek, panaszok esetén a bejelentéseknek nincs kockázata. A nagy horderejű közérdekű témákban viszont nem mindig sikerül megvédeni a bejelentőt, noha a törvény ezt előírja. Elmarad a számonkérés Mindez nemcsak formális munkát, fölösleges aktagyártást eredményez, hanem megnehezíti az ok és okozati összefüggések elemzését, a visszatérő panaszok, közérdekű bejelentések mélyen rejlő gyökerek feltárását és felszámolását. Az ilyen feitáró- elemző .munka az átfogó következtetések levonása, a bejelentések, a panaszok ismétlődését megelőző hatásos intézkedések foganatosítása még sajnos nem vált a munka szerves részévé. Pedig az ilyen úgynevezett okkutatás lehetővé tenné megfelelő intézkedések meghozatalát, például az áruellátás, a szolgáltatás, vagy éppen ügyintézés közérzetrontó allergikus pontjainak felszámolását. A panaszok, észrevételek megelőzését aligha segíti a számonkérés hiánya, a felelősségre vonás elmaradása. Nyilvánvaló mulasztások esetén is a felelősök ellen csak elvétve indítanak fegyelmi, vagy kártérítési eljárást. A leggyakoribb következmény a formális figyelmeztetés, amely nem segíti a rendteremtést, a felelős magatartás térhódítását a hivatalokban, a kereskedelmi és szolgáltató intézményekben. Az anyagilag érdekelt szolgáltató és kereskedelmi egységek, utazási irodák jogos sérelmek esetén is csak körül- : ményesen, nehezen döntenek. A minisztertanács a mi- ; nisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a ; tanácsok végrehajtó bizottsá- , gait kötelezte a hozzájuk, il- , letve a felügyeletük alá tar- ; tozó szervezetekhez érkezett . bejelentések intézésének rend- . szeres figyelemmelkísérésére. . A kétévenkénti elemzést, és . ötévenkénti átfogó értékelést : néhány minisztérium (a HM. II nagyobb részé valós Nyilvánvalóan nagyobb körültekintést igényel, és nehezíti a kivizsgálást, ha a bejelentő személye ismeretlen ni az ilyen bejelentéseket. Nagyobb részűk (60 százalékuk), ugyanis megalapozottnak bizonyul, s többnyire ál taluk kerülnek a nagyobb horderejű, rafinált, gazdasági visszaélések leleplezésre. A KNEB-vizsgaiat a jelzett gondok és megoldásra váró feladatok ellenére bebizonyította, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról szóló 1977. évi I. törvény jelentős előrelépést eredményezett, szelleme érvé nyesül a gyakorlatban. A lakossági bejelentések, panaszok lelkiismeretesebb intézése hozzájárult a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, elősegítette az állampolgárok fokozott részvételét a közügyek intézésében. Az eredmények az ésszerű gazdálkodásban, a szabályszerű munkában, a bürokrácia, a közérdeket sértő jelenségek visz- szaszorításában mérhetők. Kovács József Akácerdőn át a computerbirodalomba Az idei zárszámadás nagyrészt még a képen iátható módon készül. talja „Mester” és tanítványa a napi adatokat »töltik” a számítógépbe. Fotó: Bábel László toltunk — folytatja Lőrincz- né. — A maga módján valamennyi rendszer jó, csak a helyi alkalmazásban adódhat hiányosság. Ezek korántsem kiforrott rendszerek. Például nincs az egész országra érvényes cikklista, azaz egyes áruféleségek, területek számmal kódolt gyűjteménye, ami elengedhetetlenül szükséges a gépi feldolgozáshoz. Emellett nehezíti munkájukat a sok személyi változás is. Abban bízom, hogy a huzavona előbb, vagy utóbb megszűnik. — Hazánkban a tsz-ek kínkeservesen lépnek előbbre a számítástechnikában — magyarázza Baksáné. — A TE- SZÖV próbált ugyan segíteni. hogy az adataink tartalma országosan egységes legyen, de egyelőre ilyen programok (softwerek) még nem készültek. A Karancs tsz-ben hárman foglalkoznak számítógépes feldolgozással. A hagyományos bizonylatolás arányát hűen tükrözi a helyiség felosztása is: a Robotronok, Ascoták birodalma szinte az egész szoA Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei szervezetének egyik elmúlt évi összejövetelén Nógrád megye számítástechnikai fejlődéséről esett szó. Örömök és gondok egyaránt tarkítják az előadó által vázolt képet, de ami kétségtelenül elszomorító, az mezőgazdasági üzemeink jelentős elmaradása a computer- technikától. Némi „ráhatással” és anyagi segítséggel ugyan egy-két szövetkezet már megtette a kezdeti lépéseket, ám igazi kivételként említették a Karancslapujtői Karancs Tsz-t, ahol a számítógép alkalmazása némiképp előbbre tart a testvérüzemeknél. De még ebben a szövetkezetben is sok akácot kell kivágni ahhoz, hogy a computerbirodalom bástyáihoz eljussanak. Hárman állják a kérdések ostromát: Szivük János köz- gazdasági elnökhelyettes, Lő- rincz Lajosné főkönyvelő és Baksa Róbertné. a számviteli osztály vezetője. Abban mindhármán egyetértenek, hogy az évente összegyűlt információt a hagyományos kézi feldolgozással képtelenség lenne folytatni. — Négy esztendő alatt a tsz árbevétele négyszeresére emelkedett — kezdi a beszélgetést Szivák János. — Tevékenységünk sokrétű és sokad iráni sztrádával jár. Példákén említhetném a sörpalackozón kát, ahonnan 650 üzletbe ju el az ital. Ez naponta enny számlát is jelent. Tavaly mé: a SZÜV-veí dolgoztattuk fel í bizonylatokat, idén azonban saját szakembereink, saját gépeken készítik, ellenőrzik a számlákat. Célunk az. hogy a számítógépes adatfeldolgozás ne kerüljön többe, mint a korábbi módszer. Már akkor 1 nyerünk, ha a létszám sem emelkedik. Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy az elektronizáltság elsősorban a partnerek miatt volt szükséges. „Házi” használatra csak egyes területeken alkalmazzuk a gépeket, s ha megtanultuk kezelni és lesz megfelelően képzett gárda, akkor a közvetlen termelési folyamatokban is hasznát látjuk majd. A géppark kialakítását nem bízták a véletlenre. Szakértőik — akikből jó néhány akadt és természetesen mindegyik a saját berendezését dicsérte —, végül is az IBM kompatibilis számítógépek mellett döntöttek. — Kilenc évvel ezelőtt, amikor ide kerültem, még Olivetti gyártmányú elektromechanikus gépeken dolgoztunk — veszi át a szót Bazsáné. — Sokat segített a később beszerzett néhány Ascota irodagép; nem kellett annyit körmölni. A nyolcvanas évek elején fordulatot jelentett a Robotronok megérkezése, de az igazi váltás mégiscsak két évvel ezelőttre tehető; akkor kaptuk meg az első IBM PC MAT típusú, 27 megabájt kapacitású számítógépet. Megérkezett egy továbbfejlesztett változat is, az MXT típusjelű. A két gép alkalmas arra, hogy a szövetkezet valamennyi információját feldolgozzuk. A kompatibilitás következtében a meglévő computerek kapacitása húszszorosára bővíthető. A hazai tsz-ek számítástechnikai fejlesztését kormány- program is segíti. Hivatalból a MÜSZI látja el softwerekkel a szövetkezeteket, s bár megbízható cég. gondok azért náluk is akadnak. — A MÜSZI-töl komplett számítógépes rendszert vásáTéli hangulat Cserhátszentivánon Több újdonság a hálózatfejlesztésben Az utolsó simításokat végzik ezekben a napokban az idei üzletpolitikai terven a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalatnál. Annyi már most bizonyos, hogy a szűkös gazdálkodási viszonyok közt látványos fejlődésre aligha számíthat a vállalat. Az áruforgalom idei bővülése az országos átlagnak megfelelően 3.5 százalékos előirányzattal kerül a tervbe. A folyó áron számított növekmény egy részét az újonnan nyíló üzletek adják, másrészt az emelkedés a hatósági és a saját árintézkedésekből adódik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a természetes mértékegységben számított forgalom idén várhatóan nem éri el a tavalyi szintet. Több központi intézkedésre kell a terv készítésénél tekintettel lenni a vállalatnak. Ilyen az előfizetéses étkeztetés haszonkulcs-mó- dosítása, a korábbi 29 százalékos haszonkulcs helyett a 35 százalékos haszonkulcsot a megyei vendéglátó-vállalat január 19-től alkalmazza. Hasonlóképpen befolyással van az üzletpolitikára az, hogy január elejétől a harmad- és negyedosztályú egységeket a szabad árformába helyezték. Ezekben az üzletekben az árakat úgy kell alakítani, hogy pótolni tudják a megvont árkiegészítéstA gazdasági környezethez való alkalmazkodás azt is magával hozza, hogy a vállalatnál az előző évek során kialakult 34 százalékos ételarány az idén is változatlan marad. Több újdonságot ígérnek viszont a hálózatfejlesztés idén beérő eredményei. Júniusban várható a salgótarjáni Palócz Imre téren a 92 négyzetméteres Spaten söröző átadása. Megtörtént már a pásztói kemping újabb, 16 személyes faházának műszaki átadása, az új létesítmény a nyári szezonban áll szolgálatba. Ezzel a pásztói kempingben egyszerre 61 vendéget tudnak majd fedett szálláshelyen fogadni. Augusztus 20- ra tervezik átadni a felújításon átesett zagyvarónai eszpresszót, a színvonalas vendéglátóhely a település ABC-áruházával egy épületben teljesíti majd felada- taipiciny „kamra” jutott. Serényen dolgoznak az adminisztrátorok hiszen nyakukon a zárszámadás minden nyűge, a sok-sok számolni-, kalfculálni- való. A piciny helyiség azonban „bőségesen” elegendő a lágyan zümmögő számítógép kezelőjének, a számviteli osztály csoportvezetője, Cseh Tivadar számára. — Az első „nagy feladat” indulásának vagytok tanúi — mondja a fiatal mérnök. —. Tavaly még a SZÜV dolgozta fel a sörpalackozó szállítóleveleit. számláit, idén január elsejétől . viszont mi. Sajnos a programunk nem volt valami tökéletes, ezért sokat dolgoztunk a kijavításán. Ezek a papírok, amiket az asztalon láttok. már itt készültek és minden fontos információt tartalmaznak. Ifjú hölgy lép a helyiségbe, akiről Tivadar azonnal elmondja, hogy tavaly novembertől dolgozik itt mint operátor és Kralik Mariannának hívják. — Tivadar segített a gépkezelés elsajátításában, ma mát egy sor dolgot egyedül is megcsinálok — sandít fél szemmel a csoportvezetőre, aki elismerően bólint a hallottakra. — Szeretem a gépet. sokmindent meg tudunk oldani vele. Nincs annyi pluszmunka. mint más gépen és rendkívül kicsi a tévedés lehetősége. Ezt a program is kivédi. Az első lépések megvolnának. A szövetkezet tervei szerint az igazi „felfutás” 1988- ra várható, amikor minden feldolgozandó anyag elektronikára kerül. Talán most már nem is olyan sűrű az az ateácerdő... T. Németh László NÓGRÁD - 1987. január 27., Imád
