Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÉRTÉKTEREMTŐ ÉRTELMISÉGIEK A kezdetek kezdetén, a TIT hőskorában szinte egyed- uralkodóak voltak a pedagógusok az előadói gárdában, ritkaságszámba ment, ha egy orvos, jogász, műszaki diplomás ismeretterjesztésre vállalkozott. Igaz az is, nem csak a témát kell jól ismerni ahhoz, hogy valaki átadja a tudását, hanem közérthetővé tenni, magyarázni, beszélni is tudni kell. Ebben a pedagógusokat a rutinjuk segíti. Később örvendetes változás volt, hogy megjelentek az agrármérnökök, műszakiak is. Számukra előadói konferenciákat szerveztek. Egy újabb korszakot hozott az elmúlt néhány esztendő: egyre nagyobb igény támadt a praktikus ismeretekre, ezzel kissé ■háttérbe is szorult az ismeretterjesztés hagyományos formája. De megérett az idő arra is, hogy az értelmiségiek szellemi energiáját az előadásokon kívül, más téren is hasznosítsák. A TIT Nógrád megyei szervezetéhez csatlakozók között sokan írással, kutatómunkával szívesebben foglalkoznak. Számukra lehetőség nyílt arra, hogy tanulmányokat, szakvéleményeket írjanak. Most januárban egyéves a környezetvédelmi műszaki és közgazdasági szakszolgálat. Tavaly 12, ebben az esztendőben már hat megbízást kapott, ami 50-60 szakember számára jelent értelmes, értékes és hasznot hajtó munkát. A veszélyes hulladékok elhelyezésének problémáival foglalkoznak legsűrűbben; a megbízók ez ügyben várnak komplex, közgazdaságilag is kimunkált, alkalmazható tervezeteket. Dolgoznak a környezetvédelem más területeivel ikapcsolatos problémák megoldásán is — mint például a vízszennyeződés, zajártalmak. A műszaki, közgazdasági értelmiségiek számára az anyaggazdálkodás, az energiatakarékosság témaköre manapság szintén sok feladatot kínál. Értékteremtésnek nevezhető az is, ha a mindennapi életünk minőségének javítását, a csafádi, jogi, pszichológiai, egészségügyi problémák megoldását, megértését segítik, ha a lakberendezésben adnak hasznosítható tanácsokat — tehát amikor „szolgáltatnak". Erre is egyre több az igény. Természetesen ma sem áll az utolsó helyen a hagyományos ismeretterjesztés. Ennek képviselői az iskoláskorúak részére szervezett baráti körök például: matematika, fizika, földrajz, környezetismeret, -védelem, történelem, irodalom, nyelvbarát... Nyugdíjasoknak, nemzetiségi lakosoknak szintén sok térítés nélküli előadást tartanak — ennek finanszírozását a TIT más téren szerzett bevételeiből oldják meg. Szintén így rendeznek an- kétokat, előadói konferenciákat, ahol neves szakemberekkel, tudósokkal, művészekkel találkozhatnak. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézettel közösen továbbképzéseket szerveznek. Jó a kapcsolatuk a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei csoportjával is, számos programot egyeztetnek a pedagógusok minél jobb tájékoztatása, ismereteik frissen tartása, korszerűsítése érdekében. A megyei KISZ-bizottság értelmiségi rétegtanácsával és a salgótarjáni városi KISZ-bi- zottsággal közösen az értelmiségi fiatalok klubját szeretnék beindítani. Mindezt bízvást tarthatjuk értékteremtő, alkotó tevékenységnek, hiszen elszürkült szellemű értelmiségiek nem képesek mások számára sem értékeket közvetíteni. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME8YEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF„ 21. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1987. JANUÁR 26., HÉTFŐ Ünnepélyes egységgyűlések A munkásőrség a szocialista emberformálás iskolája Harminc évvel ezelőtti nagy jelentőségű eseményeket idéznek ezekben a hetekben országszerte, Nógrádban vasárnap fejeződtek be a munkásőrség megalakulása évfordulóját köszöntő ünnepélyes egységgyűlések. Az évzáró és évnyitó egységgyűlést a megyei parancsnokság törzse — a hozzátartozó szakalegységekkel — vasárnap a Kohász Művelődés^ Központban tartotta. Az ünnepségen megjelent Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, Skoda Ferenc, a Nógrád megyei pártbizottság titkára.. Ott voltak az állami és társadalmi szervek vezetői, a társ fegyveres testületek magas rangú képviselői. A Nógrád megyével sokoldalúan együttműködő Óbudát Barabás Béla, a III. kerületi pártbizottság titkára képviselte, Aranyosi László egységparancsnokkal az élen együtt ünnepeltek a nógrádiakkal a III. kerületi munkásőrök is. — Törzsgyűlésünkön azokra emlékezünk, akiknek az ajkáról elsőként hangzott el a munkásőreskü, akik először mondták ki: „fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval hazám felvirágzását szolgálom". Köszöntjük azokat az embereket, akik három évtizede ápolják és gazdagítják forradalmi munkásmozgalmunk legnemesebb hagyományait —, így kezdte ünnepi beszédét Péter Balázs, a munkásőrség megyei parancsnoka, majd szólt azokról a történelmi körülményekről, amelyben megszületett a fegyveres testület. Tisztelettel és megbecsüléssel beszélt mindazokról, akik szilárd helytállást tanúsítottak a munkás-paraszt hatalom megvédésében. Hangsúlyozta, hogy forradalmi harci hagyományaink első sorában tartjuk számon azoknak a munkásőröknek az önfeláldozó tetteit, akik a karhatalomból közvetlenül a munkásőrségben folytatták tovább a harcot, segítették a felszerelést, a .kiképzést. A megyei parancsnok örömmel idézte, hogy Nógrád megyében még ma is szolgálatot teljesít hatvanhárom olyan munkásőr, aki megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. Az ünnepi megemlékezés visszatekintett a három évtized alatt megtett útra, amely megyénk történetének is eddigi legalkotóbb időszaka. Alapítók és fiatal munkásörök a megyei törzs gyűlésén. A törzs gyűlésén Nagy György, az országos parancsnok első helyettese átadta a jó munka jutalmaként a serleget és a dicséretet. Mint mondotta felszólalásában: nem ünnepi ajándékról van szó, kevés megyében dicsekedhetnek hasonló elismeréssel. Az évforduló kapcsán elmondotta. hogy a munkásőrséget a párt bizalma hozta létre, s az tartja fenn. Az országos parancsnok első helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy azokra a föladatokra kell koncentrálni, amelyeket a XIII. kongresszus meghatározott. így a munkásőrök előtt álló követelmény, hogy élenjárjanak a termelőmunkában, aktívak legyenek a közéletben és fegyelmezettek a szolgálatban. Az ünnepi eseményen a versenymozgalom értékelése után számosán vehettek át n vágás kitüntetéseket, elismeréseket, jutalmakat. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Sólyom István, ezüst fokozatát Kulhavi Csaba és Sánta Ferenc, bronz fokozatát Deák Pál és Szojka László vehette át. Az ünnepség emlékezetes pillanatai voltak, amikor az alapító munkásőröket köszöntötték, s átadták a szolgálati érdemérmeket, emléktárgyakat. Az alapító munkásőrök közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Dénes Sándort, Molnár Ferencet és Szigetvári Károlyt; ezüst fokozatával Schmida Lászlót, Somogyi Jánost; bronz fokozatával Miskei Józsefet tüntették ki. A tartalékállományba kerülő Nagy Mihály ugyancsak a bronz fokozatot vehette át. Kedves esemény volt a mun- kásőrfeleségek köszöntése, nevükben Verhovszki Emilné ígért további segítséget, megköszönve egyben a figyelmességet. Felszólalt a megyei törzs gyűlésén Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, aki elsőként arra utalt, hogy a párt kezdeményezésére, az ellenforradalom ellen vívott harcban született a munkásőrség. Aktív, cselekvő támogatással fogadták a fegyveres testületet, amely a tapasztalatok szerint rászolgált a bizalomra. — A munkásőrség a szocialista emberformálás nagyszerű iskolája — mondotta a megyei pártbizottság titkára. — Ez a közösség olyan tulaj-' donságokat fejleszt, amelyek nélkülözhetetlenek céljaink eléréséhez. Skoda Ferenc beszélt a szocialista építőmunkában előttünk álló jelentős feladatokról, a gazdasági munka élénkítésének szükségességéről is. Mint mondotta: a Központi Bizottság novemberi határozata szellemében változtatnunk kell a munka gyakorlatán, Fegyelmezett, célratörő munkára van szükség, s a megyei tervek valóra váltása is színvonalasabb tevékenységet igényel. Végezetül a megyei párt- bizottság titkára arról beszélt, hogy munkásőrök előtt is nehéz munka áll, de meggyőződéssel vallhatjuk: ezt is sikerrel teljesítik. (Folytatás a 2. oldalon.) Ulest tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ XI- kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatairól és az ifjúsági szövetség tavaszi politikai programjáról szóló előterjesztések szerepeltek a KISZ Központi Bizottságának kétnapos, szombaton kezdődött ülésén, amelyet Hámori Csaba első titkár elnökletével Balatonaligán tartottak. Ernőd Péter, a KISZ KB titkára összefoglalta a kongresszusi határozatok megvalósításában elért eredményeket. Szólt az ifjúságpolitika és a KISZ politikai tevékenységének új elemeiről is. Rámutatott, hogy a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai állásfoglalása, majd annak alapján a KISZ kongresszusa fő feladatként az ifjúsági szövetség politikai jellegének erősítését tűzte ki célul. Ezt követően Nagy Imre, a KISZ KB titkára ismertette a KISZ tavaszi programjának politikai célkitűzéseit. Megfogalmazta, hogy a KISZ-nek a fiatalok számára cselekvési lehetőségeket kell kínálnia politikai programjával. A hosszabb távú társadalmi-gazdasági stratégia kialakításában a KISZ is részt vesz, álláspontja a tagság véleményére, javaslataira és tetteire épül. A KISZ Központi Bizottságának tagjai szombaton nyolc szekcióban folytattak vitát az előterjesztésekről- A csoport- üléseken kialakított álláspontokat vasárnap délelőtt plenáris ülésen foglalták össze. A testület megállapította, hogy a kongresszus- óta hazánk belpolitikai, gazdasági életében olyan változások történtek, amelyeknek tükröződniük kell az ifjúsági szövetség programjában is. A Központi Bizottság ezért politikai akciót hirdet, „Jövőnk a tét” jelszóval. Az akciót ismertető felhívás az ország előtt álló feladatok megoldásának, az MSZMP KB 1986. novemberi határozata végrehajtásának érdekében felelős gondolkodásra, és mindenekelőtt cselekvésre hívja föl a fiatalokat, az ifjúsági közösségeket. (MTI) Mai számunkból: Mátraterenyén vállalkoznak A Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyárában új program készül a járműgyártás fejlesztésére. Riportunk a 3. "oldalon. Beszédes statisztikák Sokat beszélünk az alkoholfogyasztás mérsékléséről. Mi a helyzet a valóságban? Erről informáljuk olvasóinkat az 5-ös oldalon. Oköl vívó-csapa tbaínoksáq Oláh Kálmánék sikeres szerepléséről részletes tudósításunk a 7. oldalon. Reformod szocialista gazdaságunkban Fiatal közgazdászok országos tanácskozása Salgótarjánban Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Közgazda- sági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa Salgótarjánban, a fiatal közgazdászok országos konferenciáját. A tanácskozáson jelen volt Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke. Ga- ramvölgyi Károly, az MKT országos elnöke és Illés Miklós, az MKT megyei szervezetének elnöke. A kétnapos programot Gubcsi Lajos, az MKT IB elnöke nyitotta meg vasárnap, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az idelátogató, fnintegy háromszáz vendéget. Ismertette megyénk gazdaságföldrajzi adottságait, az iparszerkezet jelenlegi állapotát. Mint rámutatott, növekvő számú fiatal szakembereink — elsősorban ifjú közgazdászaink — adják a társadalmi haladás egyik feltételét, rájuk vár az a feladat, hogy az egyre bonyolultabbá váló bel- és külgazdasági kérdéseket megválaszolják. Különösen akkor látjuk feladatuk nagyságát, ha górcső alá vesszük gazdasági építőmunkánk elmúlt három évtizedét, azok ellentmondásait, buktatóit — mondotta többek Jtö- zött a pártbizottság titkára. A reform és a szocializmus összefüggésének, összetartozásának elemzését vállalta ezt követően Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Előadásának elején utalt azokra a marxi gondolatokra, melyek még szinte utópusztikus megállapításként vezették le a tervszerű gazdálkodás szükségességét. Utópisztikus gondolatok nélkül nincs megújulási folyamat — tette hozzá az Akadémia elnöke. Itt utalt azokra a megalapozatlan fejtegetésekre, melyek néhány évtizedben határozták meg a szocialista társadalom felépítésének idejét, a reálisnak tűnő egy-két száz év helyett. Mondandójának második részében Berend T. Iván a hazai reformokkal, gazdaságépítésünk döntő állomásaival foglalkozott. Az első — „reformízű” — időszakot 1953. és 1956. között élte át az ország. Átfogó reform helyett, inkább beszélhetünk apróbb korrekciókról, konkrét formában csak a beszolgáltatás eltörlésében nyilvánult meg. A következő állomás a hatvanas évek közepére tehető. A „háttérben” meghúzódó egyensúlyvesztés látható volt, tehát a reform szükségessége vitathatatlan. A hatvanas évek végére újabb, kétlépcsős reformtervvel állt elő a kormányzat. Már hetvenes évtized derekán látszott, hogy ez a megújulás sem hoz igazi áttörést gazdasági előrehaladásunkban. Napjainkban az a legfontosabb, hogy a felgyorsult reformintézkedések mellett olyan távlati stratégiát dolgozzunk ki, valósítsunk meg, amely átvezérli a gazdaságot a fellendülés pályájára. Szűkebb területre: az 1966— 611-as reform kritikai megítélésére vállalkozott Vissi Ferenc, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese. Mint mondta, ezzel egy időben más szocialista országok is meghirdettek gazdasági reformot, melyek politikai tartalma. lényegében azonos a nálunk megfogalmazott elképzelésekkel. Példákat is említett: a hatékonyság alacsony színvonala, a döntési felelősség és információs rendszer összehangolatlansága, vagy az extenzív feltételek kimerülése. A tervezők arra törekedtek, hogy csökkenjen a döntés „kényszerpályája”. Az 1971-ben, a Központi Bizottság értékelésében kialakított vélemény — a reform pozitív tulajdonságai mellett — aláhúzta annak ellentmondásos elemeit. Vissi Ferenc kiemelte a piaci mechanizmus hiányát a tervezésből, továbbá a rugalmatlan árrendszert, az alacsony kockázatvállalást, s a változtatás szükségességét, a szaktudás, a szakmai képzés iránti igényt. Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal nyugalmazott elnöke — mint egyik alkotója — vázolta a ’79-es reformpolitika főbb tanulságait. Bevezetésének szükségességét indokolta a világgazdaságban, a hetvenes években bekövetkezett néhány nem várt jelenség, például az olajárrobbanás. A koncepció felismerte a KGST-kapcsolatok átértékelésének szükségességét és eredményeként könyvelhető el, hogy a beruházások és felhalmozások korábbi lendületét tovább vitte. Fő törekvése volt a külkereskedelmi egyensúly megteremtése, két lépcsőben. A VI. ötéves tervidőszakban azonban kisebb korrekciókra szorult a terv: az intenzifikáló jegyeket erősítették, és figyelembe vették a KGST-ben jelentkező hátrányos jelenségeket. Ma kényszerpályán folytatjuk a gazdálkodást és csakis rajtunk múlik, miképp leszünk úrrá a tartósan kedvezőtlen tendenciákon — hangoztatta végül Faluvégi Lajos. Az előadók ezt követően válaszoltak a vendégek kérdéseire. (—th) Kormányátszervezés Indiában Radzsiv Gandhi indiai kormányfő váratlanul ismét átszervezte kabinetjét. Az elnöki palota közleménye szerint a kormány hadügyminisztere lett Visvanath Pratap Szingh, aki áthelyezéséig a pénzügyi tárcát igazgatta. Kinevezése a jelek szerint, közvetlen összefüggésben áll az indiai—pakisztáni határon kialakult feszült helyzettel. (MTI) 1
