Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

Mihail Gorbacsov: Folytatni kell az átalakítás politikáját Még az eddigieknél is kö­vetkezetesebben. szilárdabban és állhatatosabban kell foly­tatni az átalakítás politikáját — hangsúlvozta Mihail Gor­bacsov azon a tanácskozáson, amelyet pénteken az SZKP KB-ban tartottak a párt-, ta­nácsi és gazdálkodó szerveze­tek képviselőinek részvételé­vel a mezőgazdasági munka termelékenységének növelé­sére vonatkozó, néhány hó­napja hozott KB-határozat megvalósításáról. Az SZKP KB főtitkára megnyitó beszédében — amelyet szombaton hoztak nvilvánosságra a szovjet fő­városban — bejelentette, hogy az SZKP Központi Bizottsá­ga ’anuár 27-én összeül, s az átalakítási folyamatról, illet­ve káderpolitikai kérdések- rő tanácskozik maid. Az országban végbemenő át-okítás a társadalom életé­nek valamennyi területére ki­terjed. Az átalakítás és a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés gyorsítása összefügg. Ez az a stratégiai feladat, amelyet a KB (1985-ös) áprilisi ülésén, és az SZKP XXVII. kongresszu­séi célul tűztünk ki. Ezt az irányvonalat következetesen és szilárdan, s azt mondanám, az eddigihez képest, nagyobb állhatatossággal kell végre­hajtanunk. Ennek a vonalnak a szükségességéről ma jobban meg vagyunk győződve, mint tegnap — hangoztatta a fő­titkár. „Nem akarok elébe vágni a párt Központi Bizottságában folytatandó tanácskozásnak, amely az átalakítás- és a ká­derpolitika-kérdést vizsgálja meg. Az ülés január 27-én kezdi munkáját, de már most megjegyzem, hogy ott újból annak a politikai irányvonal­nak a fontosságáról ' fogunk beszélni, amelyet a kongresz- szus dolgozott ki. és arról a felelősségről, amelyet a szov­jet nép és a szocialista világ előtt viselünk e politikai vo­nal végrehaitásáért” — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás valamennyi szférát átfogja — a gazdasá­git. a szociálist, a szellemit, kiterjed a pártra és a politi­kai rendszerre is. Az átalakítás folyamán vannak elsőbbséget élvező problémák. Javítanunk kell népünk életkörülményeit, elsősorban a legégetőbb prob­lémákat megoldva. Ezek kö­zött van az élelmiszerkérdés, a lakáskérdés, a szociális­egészségügyi hálózat, az áru­ellátás és a szolgáltatások fej­lesztése — mondotta Mihail Gorbacsov. Az élelmiszer-gazdaságot alaposan meg kell mozgat­nunk — fejtette ki ezután a szónok. — Igen hosszú ideig topogtunk egy helyben, való­sággal megrekedtünk. A XI. ötéves tervidőszak egésze helybenjárás volt. Ez 1972-ben kezdődött, de főképp 1975-től —, amikor nagymértékben csökkent az állatállomány — és egészen az 1982-es. májusi KB-ülésig tartott. Csak ez­után indult ismét fejlődésnek az. állattenyésztés. Közben nőtt a lakosság száma és emel­kedett vásárlóereje is. Az em­berek el akarják költeni azt a pénzt, amelyre fizetésük nö­vekedése révén tettek szert. E kérdés megoldását tehát semmiképpen sem lehet elha­lasztani, sok évre széthúzni. Ilyen élesen vetjük fel az élelmezés kérdését, s azért szólítunk fel mielőbbi megol­dására. mert az apráripári szektorban már hatalmas tő­ke, hatalmas erő gyűlt össze. Vannak szakavatott vezetők, akik képesek arra. hogy az agráripari komplexumot az új gazdálkodási módszerekre átállítsák. Az utóbbi évek­ben felha’mozódtak azok a gyakorlati tanasztalatok. ame­lyekre támaszkodva meg lehet oldani az élelmezés feladata­it — mutatott rá a főtitkár. (MTI) Havasi Ferenc Kiotóban Havasi Ferenc és kísérete szombaton Japán legnagyobb akadémiai városába, a Tokió­tól 60 kilométerre levő Cuku- bába látogatott. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a 25 évvel ez­előtt alapított, ma 6000 kutatót foglalkoztató 46 állami kuta­tóintézetet felölelő központ munkájával ismerkedett. Délután a magyar küldött­ség Japán legnagyobb áruház­láncának. a Seibu konszern­nek egyik egységét kereste fel. A Seibu Japán több száz áruházlánca közül gyakorlati­lag az egyetlen, amelyik ha­gyományosan forgalmazza a szocialista országokból, így a Magyarországról származó fo­gyasztási cikkeket. Jamazaki Micuo. a Seibu elnöke nagy elismeréssel szólt a magyar árukról, hangsúlyozva, hogy a piaci lehetőségeket még nem sikerült teljesen kihasználni. A Központi Bizottság titká­ra és kísérete vasárnap az ősi császárváros, Kioto neve­zetességeivel ismerkedett. A magas rangú magyar vendég tiszteletére Konisi Sinbei, a japán gyógyszeripari szövet­ség és a Takeda vegyipari mammutváílalat elnöke dísz­vacsorát adott, amelyen részt vett Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. (MTI) Üjabb túszok A KB-titkárok varsói tanácskozásáról Libanonban A szocialista országok test­vérpártjainak külügyi és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó KB-titkárai 1987. ja­nuár 22—23-án tanácskozást tartottak Varsóban. A ta­nácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt ré­széről — Milko Balev, a BKP PB tagja, a KB titkára, Jor­dán Jotov, a KB PB tagja, a KB titkára, Dimitar Szta- nisev és Sztojan Mihajlov, a KB titkárai: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt részéről — Berecz János és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kárai; a Vietnami Kommu­nista Párt részéről — Tran Xuan Bach, a VKP KB PB tagja, a KB titkára és Dao Duy Tung, a VKP KB PB póttagja, a KB titkára: a Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára és Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára: a Kubai Kommunis­ta Pórt részéről — Carlos Aldano Escailente, a KKP KB titkárságának tagja; a Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről — Somlat Cham- tamath, az LNFP KB tit­kára, a KB propagandabi­zottságának elnöke; a Mon­gol Népi Forradalmi Párt ré­széről — Cerendasin Namsz- raj, az MNFP KB PB taglal j a KB titkára és Cerenpilin Balhadzsav, a KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkás­párt részéről — Jan Glow- * czyk, a LEMP KB PB tag­ja, a KB titkára és Henryk Bednardski, a KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről ■— Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehaj­Csúcs, kérdőjelekkel A nemzetközi eseményeket nyomon követők hozzászok­hattak, hogy közel-keleti fejleményekkel kapcsolatban ál­talában csak a bizonytalanság a biztos. Ez jellemzi az Isz­lám Konferencia tervek szerint, ma kezdődő ötödik csúcs- értekezletét is, hiszen sem a résztvevők köre, sem szintje, sem a tanácskozás kilátásai nem határozhatók meg. So­kan fogalmaztak úgy, hogy már az is jelentős eredménynek számít majd, ha a konferencia valóban összeül, s nem fut­tatják zátonyra a tagországok között feszülő ellentétek. Mindez voltaképp nem is csodálható, hiszen annyira ösz- szetett, sokszínű államcsoportról van szó (az Iszlám Konfe­renciának több kontinens 40 országa a tagja, s mintegy hétszázmillió muzulmán népességet reprezentál), hogy a tökéletes összhang lenne inkább a meglepő. A mostani ta­nácskozás napirendje mégis oly sok, éles összeütközést ki­váltó vitapontot tartalmaz, hogy a megfigyelők szerint, va­lódi előrehaladásra, diplomáciai áttörésre aligha lehet bár­melyik téren számítani. A legkilátástalanabb konfliktusok egyike, pillanatnyilag az iraki—iráni háború, amelyben — az ENSZ-hez hasonló­an —, az Iszlám Konferencia közvetítőbizottságának sem sikerült közelebb vinni a szembenálló feleket legalább egy átmeneti fegyvemyugváshoz. Irán, amely kezdettől kifogá­solta a mostani csúcs kuvaiti helyszínét, részt sem vesz a tanácskozáson, az elmúlt napok súlyosbodó harcai Bászra környékén pedig nem sok jóval kecsegtetik a diplomáciai békéltetésben reménykedő államokat. Ugyanígy érdekellentétek forrása a csádi helyzet, az af­ganisztáni kibontakozás esélyeinek megítélése, Egyiptom sze­repe (többéves kizárás után a Nílus-parti ország most tér ismét vissza a szervezetbe), a terrorizmus ügye, vagy Nyugat-Szahara kérdése. A világszerte megfigyelhető érdek­lődést jelzi, hogy Kuvaitba utazott három helyettese kísére­tében Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár is, aki — fel­szólalása mellett —, várhatóan több tárgyalást folytat az iszlám régiót érintő válsággócok feloldása érdekében. A csúcs körüli számtalan kérdőjel persze jól jelzi, hogy ez ő dolga sem ígérkezik könnyűnek. Ügy tűnik, a tagokat összefogó tényezők, mindenekelőtt a közös vallás nem ele­gendő az olyannyira szükséges egység megteremtéséhez, enélkül azonban egyetlen alapvető kérdésben, például a robbanásveszélyes palesztin problémában sem várható elő­relépés Meglehet, utólag valóban a konferencia megrende­zésének ténye számít majd a kuvaiti házigazdák legnagyobb sikerének. Szegő Gábor ■tó Bizottságának póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről — Alekszandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Va- gyím Medvegyev, az SZKP KB titkárai; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről — Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KÖ titkára, és Jan Főj tik, a KB A tanácskozás részvevői véleményt cseréitek a szo­cialista építőmunka, a világ- politika, valamint az ideo­lógiai-politikai munka egy sor időszerű kérdéséről, te­kintette! a testvérpártok kongresszusainak határoza­taira, és a KGST-tagorszá- gok kommunista és munkás­pártjai Vezetői moszkvai munkatalálkozójának ered­ményeire. (MTI) Nyomdász­tüntetés A rendőrség és a tüntetők közötti véres összecsapássá fa­jult szombaton a londoni nyomdászok felvonulása. A kora esti órákban mintegy 12 ezer tüntető vonult a News In­ternational sajtókonszemnek a kelet-londoni Wappingban álló nyomdája elé, hogy kifejezze szolidaritását a társaság egy évvel ezelőtt elbocsátott több mint ötezer nyomdásza iránt. Négy újabb külföldi állam­polgárt hurcoltak el ismeret­len fegyveresek szombaton Bejrútban, ezúttal az egyetem épületéből. Az elraboltak — három amerikai és egy indi­ai — valamennyien a bejrúti egyetem tanárai: Alan Steen az újságíró-fakultás profesz- szora, Jesse Turner matema­tikatanár, Robert Polhill gaz- ■óaságtán-proféás'tóí. áz''indiai MitrlesVar SZing pedig a gaz­daságiam tanszék vezetője. Szingh a washingtoni külügy­minisztérium szerint amerikai útlevéllel rendelkezik. A szemtanúk beszámolója szerint a kora esti órákban rendőröknek álcázott fegyve­resek járőrkocsival behajtot­tak az egyetem kertjébe; jö­vetelüket a „külföldi tanárok biztonságának megóvásával” indokolták. Az épületbe be­lépve felszólították a külföldi tanárokat, hogy gyülekezzenek az egyik irodában, „mert be- szélnivalójuk van velük”. A négy professzorra az irodában fegyvert fogtak, kivezették őket a kocsihoz, majd elrobog­tak velük. > John Kelly, az Egyesült Ál­lamok bejrúti nagykövete ta­nácsadói részvételével válság­ülést hívott össze, ennek rész­letei azonban nem ismerete­sek. (MTI) Polgárjogi tüntetés Mintegy húszezer polgárjo­gi harcos tartott felvonulást és nagygyűlést szombaton a Georgia államban levő Gum­ming városban, hogy tilta­kozzék a fehér fajüldözők ellen. Egy héttel korábban a fehérek lakta Forsyth járás központjában csuklyás Ku Kluy Klan „lovagok” vezeté­sével a fajüldözők rátámad­tak egy kisebb békés polgár­jogi felvonulás résztvevőire. A Ku Klux Klan ezúttal is ellentüntetést szervezett: négyszáz fehér fajüldöző vo­nult a gyűlés tervezett szín­helyére a Klan vezetőinek irányításával. A nagy erővel kivonult rendfenntartó alaku­latok, akik között ott volt a georgiai nemzeti gárda több mint 1700 mozgósított kato­nája, valóságos élő fallal vet­ték körül a -mintegy három kilométeres menet és a naev- gyűlés résztvevőit. A rendő­rök hatvan tüntetőt tartóz­tattak le, közöttük volt a Ku Klux Klan „nagysárká­nya”, Don Black is. A hely­színen és annak közelében 11 fehér ellentüntetőnél találtak fegyvereket. Csak egy kisebb rendzavarást jelentettek: egy helyen kövekkel dobálták meg az út szélére sereglett fehérek a menet néhány tag­ját. A tüntetésen és a nagy­gyűlésen részt vett és beszé­det mondott Coretta King asszony, a meggyilkolt pol­gárjogi vezető özvegye, Gary Hart, a demokrata párt egyik lehetséges elnökjelölt­je, Hosea Williams lelkész, King egykori munkatársa. Több felszólaló helyezte ki­látásba: a tüntetéseket mind­addig folytatják, amíg a já­rásban fel nem számolják a fajüldöző rendet. (MTI) Ünnepélves egységgyülések rFolytatás az 1. oldalról) 8alassagyarmat „Eriink a politikai egységben reilik” Sokan megtisztelték szomba­ton a városi sportcsarnokban rendezett ünnepségen a ba­lassagyarmati Farkas Pál munkásőregység évzáró-évnyi­tó ünnepségét. Dr. Varga Jó­zsef, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára köszöntötte a mun­kásőröket, a hozzátartozókat, a vendégeket, köztük dr- Bo­ros Sándort, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályvezető­helyettesét, dr. Gordos Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát, Péter Balázst, a munkás­őrség Nógrád megyei parancs­nokát. Forgács Ákos egységpa­rancsnok beszámoló jelenté­sében megemlékezett az ala­pító tagokról, a megtett három évtizedes útról, értékelte az elmúlt év tevékenységét, s meghatározta az idei feladato­kat. A többi között kijelen­tette: — A mi erőnk már régen nemcsak a fegyvereinkben, hanem a politikai egységünk­ben, erkölcsi szilárdságunk­ban rejlik. A munkásőrség alegységei embertformáló ere­jűek, sok fiatal ezekben a kö­zösségekben formálódott aktív közéleti, politizáló személyi­séggé, és ennek hatására vált pártunk tagjává. A párt nevében Forgó Imre, a balassagyarmati városi párt­bizottság első titkára köszön­tötte a jubileumi egységgyű­lés résztvevőit, s hangsúlyoz­ta, hogy a munkásőrség fon­tos feladata a néphatalom Pásztó eredményeinek védelme A munkásőrök teljesítették kül­detésüket, segítették a rend, a fegyelem megteremtését- A gazdaságpolitikai kérdésekrő szólva á párt XIII. kongresz- szusa, valamint a KB novem­beri határozatából adódó fel­adatokat hangsúlyozta. Dr. Boros Sándor köszöntő^ jében arról szólt, hogy Nóg­rád megye, Balassagyarmat. Szécsény és Rétság már nem az a település, mint harminc évvel ezelőtt voit. Jogos büsz­keséggel tekintünk a megtett útra. A párt a jövőben is szá­mit a munkásőrökre, éppen ezért elszántsággal, felelős­séggel kell a szocializmus épí­tését szolgálni — hangsúlyozta a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese­Az ünnepi egységgyűlésen kollektív elismerések, kitünte­tések, jutalmak átadására is sor került. A kitüntetéseket Batta László, a szécsényi vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Forgács Ákos, illetve dr. Boros Sándor és Herczeg Ferenc, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának képviselő­je adta át. Felolvasták Borbély Sán­dornak, a munkásőrség or­szágos parancsnokának leve­lét, s elküldte üzenetét a bán- ki Csóti Józsefné, akinek fér­je, leánya és ő maga is tagja volt a munkásőrségnek. Az ünnepi egységgyűlésen 24 előképzés munkásőr tett esküt- Sor került a fegyver ünnepélyes átadására is. .'*•>-5ÍS/M SA .3703.:., ' .-•'döbnoísao ■ ■>« lobban kell becsülni az alkotó munka eredményét A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával kitüntetett pásztói Gubis Fe­renc munkásőregység szomba­ton a Lovász József Művelő­dési Központban tartotta egy­séggyűlését. A vendégek kö­zött volt Tóth Illés államtit­kár, a Magyar Posta elnöke, dr. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára. Robotka János, a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyette­se, Szilágyi Albert, a városi pártbizottság titkára, Fekete Attila. Pásztó Város Tanácsá­nak elnöke. Vincze István egységpa­rancsnok ünnepi beszédét a harminc évvel ezelőtti Pásztó képének idézésével kezdte, amikor az újonnan alakult fegyveres testület először volt látható az utcán. „Erőt, el­szántságot, bátorságot sugár­zott a munkásőrség” — mon­dotta. majd megemlékezett az alapítókról. Azokról, akik 1957 februárjának végére Pászión. Jobbágyiban, Szirá- kon is létrehozták az alegysé­geket. Az ünnepi beszéd méltó mó­don emlékezett az egység név­adójára, Gubis Ferenere. Ar­ra a Palotásról indult, fiata­lon hősi halált halt karhatal- mistára, aki az Athenaeum Nyomda védelmében kapta az ellenforradalmárok fegyveré­től a halálos sebet. A történelmi visszapillantás után az egységparancsnok er­re a kérdésre kereste a vá­laszt: hogyan élünk ma? Fi­gyelmeztetett rá, hogy gyak­ran úgy viselkedünk, mintha szégyellnénk eredményeinket. Meg kellene tanulni jobban becsülni az alkotó munka eredményét — mondotta Vin­cze István. Az egységparancsnok érzé­keltette, hogy az elődök mun­káját generációk folytatják. Igen gyakori, hogy egy-egy család számos tagja együtt tel­jesít fegyveres szolgálatot. Vé­gezetül a munkásőrség sokol­dalú kapcsolatairól beszélt, s ezek a kapcsolatok biztos hát­teret jelentenek a haza fegy­veres szolgálatához. A szocialista versenymozga­lom értékelése, a jutalmak át­adása után az alapítókat kö­szöntötték. A három évtizeden át tanúsított helytállás elisme­réseként a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Sándor Andrásnak, bronz fo­kozatát Horváth Tibornak ad­ták át. Az egyéb kitüntetések és elismerések átadása után ismertették az egységparancs­nok parancsát: a fegyverba­rátság jegyében együttműkö­dő szovjet katonai alakulat, il­letve a priedvidzai népi milí­cia képviselőinek munkásőr- emlékjelvényt adományoztak. Az egységgyűlésen felszólalt Szilágyi Albert, a városi .párt- bizottság titkára, aki az alapí­tók méltatása után többek kö­zött kifejtette: a munkásőrség sokat jelent a párt tömegkap­csolatainak erősítésében. Helyt­állásukra, közéleti érdeklődé­sükre bizonyságként pedig el­mondta: a pásztói egység mun­kásőrei kezdeményezőek a szocialista versenymozgalom­ban, a munkásőrök 83.5 száza­léka kiváló dolgozó. 81 száza­lékuk pedig tisztséget visel a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetekben. A folya­matos jó munkát pedig mi sem bizonyítja jobban annál, hogy nyolcszor nyerte el az élenjáró egység címet a pász­tói kollektíva. Az új munkásőrök ünnepé- lyes_ eskütétele után Maros Leheltől Holtner Győző vette át a fegyvert, majd Tóth Il­lés államtitkár kért szót, A munkásőrség három évtizedét a magyar nép újkori törté­nelmének legeredménvesebb harminc éveként említette. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents