Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 20. szám
/ öbuda fig IHógvfid tcatiyfirfcqpcgolqfn Egymás munkáját segítik Már vége volt a XII. kerületi munkásőrség ünnepélyes egységgyűlésének — amelyen vendégként nógrádiak is részt vettek — de sokáig még arról beszélgettek: milyen is volt az óbudaiak elmúlt évi tevékenysége. Mi módját találtuk annak, hogy beszélgetést folytassunk Bán Évával, a III. kerületi pártbizottság titkárával és Aranyosi Lászlóval, az óbudai munkásőr- egység parancsnokával. Arra a kérdésre, hogyan alakult ki a jelenlegi kapcsolat, Bán Éva így fogalmazott. — Még az 1950-es évek elején Nógrád megye, valamint a kerület párt-és társadalmi szervezetei egymás segítésére együttműködést alakítottak ki. Megnyilvánult ez a kerület ellátásának segítésében, a politikai agitáció- ban, a mezőgazdasági munkák végzésében- A kapcsolat a főváros centenáriumának évében — 1973-ban — megélénkült. A szervezett kapcsolatfelvételt a megyei és a kerületi népírantbizott- ság kezdeményezésére írásban is rögzítették a párt-, a tanács és a népfrontmozgalom vezetői, már 1983-ban. Ez körvonalazza a gazdasági és politikai szervek együttműködését, a kultúra, az egészségügy és a tudomány terén. — Ügy tudom, a két , terület munkásságának > kapcsolata is régi. megalakult a Nógrád megyeiek baráti köre, s a Nógrád megyéből Budapestre származóitok közül több mint négyszázan vesznek részt rendszeresen a kör munkájában. A társadalmi és politikád szervezetek rendszeres együttműködést valósítottak meg az elmúlt években, amit többen írásban is rögzítettek. A megye és a kerület úttörői kölcsönösen vendégül látják egymást, illetve csereüdülésen vesznek részt. — Aranyosi László, a kerületi munkásőregy- ség parancsnoka így folytatta: — Az óbudai munkásőrök közül soknak van Nógrád megyei kapcsolata. Jó né- hányan jártak Nógrád megyébe agitációs munkát végezni a termelőszövetkezetek szervezése és patronálása során- Volt, aki innét Nógrád megyébe költözött, és vezető beosztásba került, mint például a Magyarnándori Állami Gazdaság igazgatója. Ez nemcsak oda, hanem vissza is jellemző. A későbbi időszakban, az ipar vidékre telepítésénél is sok személyes kapcsolat alakult ki a kerületi gyárak és a Nógrád megyébe telepített üzemek — például a BRG, vagy a harisnyagyár dolgozói között. De vannak személyes kapcsolataink is. a Nógrád megyed munkásőrök közötti kapcsolatokat is bővítsük— Ennek eredménye volt az 1984-ben aláírt együttműködési megállapodás a megyei parancsnokság és a kerületi egységparancsnokság között — folytatta Aranyosi László. — Elsődleges célunk az volt, hogy a testületen belül jobban megismerjük egymás munkáját, kölcsönösen átadjuk a tapasztalatokat, erősítsük és szélesítsük a barátságot és ebbe a munkába minél több munkásőr elvtársat vonjunk be. Azóta rendszeresen találkozunk. Elsősorban egységgyűléseken, de baráti találkozókat is szervezünk. Sőt, 1985- ben egységünk BRG-re épülő híradóalegységének kezdeményezésére a salgótarjáni gyáregységben dolgozó munkásőröket egésztf napos programra hívták meg. Jártunk már Pásztón, most viszonzásul önök vannak itt a mi egységgyűlésünkön. Ügy vélem, a személyes, baráti kapcsolatok további bővítését szolgálja, hogy minden évben, a nyári időszakban üdülési lehetőséget biztosítunk a Nógrád megyei munkásőrök részére, a balatonszabadi- sóstói úttörőtáborban. Ez is egy lehetőség és alkalom arra, hogy újabb családok között alakuljanak ki kapcsolatokOázis a télben Csaknem térdig ér a hó a kisterenyei határban. A huszonegyes főút mellett, az utolsó házakon túl folyik a fúrott kút vize. Körös-körül letaposták már a havat, látszik, milyen sokan jártak már erre. A kerékpáron érkező férfi három ötliteres kannát is megtölt. — Ez a jó víz — mondja. — Minden reggel viszek belőle a faipari telepre. Teszünk hozzá ecetet és egész nap ezt isszuk. — Miért kell hozzá az ecet? — Hogy több sava legyen — válaszolja Bocsok János, nagybátonyi lakos. — Jót tesz a gyomromnak a forrásvíz. Ügy megszoktam, ha két napig nem jutok hozzá, már érzem a hiányát. Olyan húszfokos víz lehet, ami itt folyik, de télen sem fagy be soha. Most a nagy hóban is ihatta, aki erre szomjazott. Míg beszélgetünk, ketten is érkeznek kannákkal és üres üveggel megrakott szatyorral, özvegy Tolnai MiklóSné a veséje miatt issza. — Amióta megkóstoltam ezt a vizet, nem panaszkodhatok. Korábban annál inkább megvolt rá az okom. Az orvosom is ajánlotta a „fúrókét" vizét. Egészen pici gyermekkoromban emlékszem erre a csevicére, de rendszeresen csak néhány éve fogyasztom. Azt mondják, epére is jő — meséli az idős néni miközben az üveget ujjnyi vastag vízsugár alá tartja. — Csak a fogaira vigyázzon, aki gyakran kóstolgatja, rongálja a fog- zománcot. — Csakugyan ennyire erős ez a víz? — De még mennyire! — válaszolja Barna József, aki kezében egy műanyag kanná, val a sorára vár. — Mint a szódavíz. Amikor öntök hozzá egy kanálka ecetet és behű- töm, még a dugót is ledobja a demizsonról. Amikor elmennek a vízért érkezettek, mozdulatlanságba dermed a táj. A fákat, pa. dókat és szalonnasütőhelyeket beborította a hó. Teljes a csend. Csak a forrás csendes csobogása hallik, amint vize elfolyik a letaposott hóban. (romhányi) P — A vidéki ipartelepítés keretében a IIL kerület több gyárának és intézményének alakult ki jó kapcsolata Nógrád megyében, illetve több gazdasági egységünk hozott létre a megyében gyáregységet. -Ilyen például a BRG, a BHG, a tsz-ek és üzemek közvetlen kapcsolata, és sorolhatnám tovább. •. A gazdasági együttműködés kialakításával közvetlenül létrejött a kapcsolat az együtt" működő gazdasági szervek között, megnyilvánul ugyanakkor a pártszervezetek, KlSZ-szervezetek és különböző mozgalmi szervezetek együttműködésében is. — 1W1 jellemzi a mai kapcsolatot? — Az 1983-ban megkötött együttműködési megállapodás alapján a III. kerületben Jókedélyű, barátságos természetű ember. Baksa István, nak hívják, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár melegüzemi gyáregysége öntöde I-es üzemének szalagformázó csoportvezetője. Ha egyetlen tulajdonságával kellene jellemeznem, gondolkodás nélkül ráfelelném: hűséges fajta. Hűséges a szülőföldjéhez, a gyárához, a mesterségéhez, hűséges a lakóhelyi és a munkahelyi közösségéhez, hűséges szeretett sportjához, a labdarúgáshoz. Ebből következően olyan ember, aki példakép lehet mindannyiunk számára. A közeli Karancskesziből származik, ötvenegy esztendő elmúltával is ugyanitt lakik. Bányászcsalád sarja, az édesapja, s a bátyja e nehéz, férfias szakmával kereste a kenyerét. Ezek után talányos, miért és miként választotta Belkereskedelmi hálózatfejlesztés — Mi ss, and ezeket a kapcsolatokat erősítette és fenntartotta? — Megítélésem szerint soha nem a hivatalos hozzáállás, hanem az elvtársi, baráti együttműködés. Ma is nevezetes és szép emlék, amikor a hetvenes években az esős időjárásban a kerületi munkásőregység teljes személyi állománya segített aimunkásőrei. Ezek után vetődött fel, hogy a kerületi és első és mindmáig egyetlen munkahelyéül a tűzhelygyárat? — Amikor betöltöttem a tizenhatodik életévemet, elindultam állást keresni — emlékezik vissza a régmúlt időkre. — Járva Salgótarjánt, már magam sem tudom hogyan, betévedtem a gyárkapun. Megkérdeztem, van-e felvétel? Voltos felvettek; a gép- formázókhoz. Agyamba vésődött az aznapi dátum: 1952. május 2-ikát mutatott a naptár. Este hatra már jöttem is dolgozni. Abban az időben és még sok-sok évig kizárólag tű .- hely- és kályhaalkatrészeket öntöttek az öntödében. Mostoha, majdhogynem'embertelen körülmények között termeltek. Zsúfoltság, por, füst, az izmokat próbára tevő kétkezi munka volt a jellemző erre a munkaterületre. Ugyanakkor azonban jól fizettek, s számára ekkor ez volt a döntő szempont. Az évek teltek, a hajdani legényke férfivá érett. Alaposan megtanulta a mesterséget, az egyik legkiválóbb szakemberré nőtte ki magát. Közben formázok jöttek és mentek, megcsappant és nagyrészt — A munkásőrök között minden találkozó egyben a tapasztalatcsere lehetősége \ is. Mivél a két testület közötti együttműködés létrejötte viszonylag rövid idejű, ezért még sok olyan lehetőség van a kapcsolatok bővítésére, ami az elkövetkezendő évek feladata. A többi között meg kellene keresni a módját, hogyan tudnánk közös összevonásokat szervezni, mondjuk parancsnoki szinten. További. lehetőségek, hogy egy-egy dotta befejezésül Aranyosi László egységparancsnok. kicserélődött a munkásgárda, ő azonban nem mozdult. Így aztán immár csaknem három és fél évtizede kenyéradó gazdája a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. — Ugyan minek mentem volna máshová? — tűnődik el. — Jól érzem itt magam. Kitűnő a közösségi szellem. Szeretem a munkámat. Mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülnek. A fizetésem el. éri a hét és fél ezer forintot.' Háromszoros ’ kiváló dolgozó vagyok. Az elmúlt évben, november 7-e alkalmából kiváló kohász lettem. A munkaterületén tapasztalható változásokról így beszél : — Az utóbbi időben jelentős a fejlődés. Előtérbe került a gépesítés. A ma szakemberének szellemileg kell felkészültebbnek lenni, összetettebb a termékszerkezet, 'magasabbak a minőségi követelmények. A korszerűsítéseknek köszönhetően, jobbak és biztonságosabbak a munkakö. rülmények. A mi munkánkra a jövőben is szükség lesz. hiszen az öntvény felhasználási köre nem csökken, sőt. . Valóban, ma már expQrtra is termel a melegüzemi gyáregység. Az itt előállított súlyzókra az NSZK-beli partner, A belkereskedelem hálózatfejlesztési céljai között idén is első helyen szerepel a meglevő üzletek karbantartása, felújítása. A főváros és a vidéki városok nagyobb alapterületű — 300—400 négyzetméteres eladóterű — üzleteinek felújítására a Belkereskedelmi Minisztérium a három kereskedelmi bankon keresztül mintegy 60—70 millió forintot juttat a vállalatoknak. Ez az összeg a várható kiadásoknak körülbelül 30—40 százalékát fedezi, a többit saját erőből, illetve hitelből kell finanszírozniuk a beruházó cégeknek. A pályázati felhívást az idei felújításokra februárban teszik közzé. az öntött asztallábakra a francia megrendelő a vevő. Űjab- ban keritéselemeket, kandelábereket is öntenek az üzemben, visszalopva a múlt szépségeit és értékeit a mába. Különféle rostélyokat, ajtókat, lábasokat, sőt még karácsonyfatalpakat is készítenek az öntők. — Nekem, akit tavaly szeptemberben neveztek ki csoportvezetőnek, mindenfajta munkához'kell értenem — magyarázza mély meggyőződéssel. — De leginkább az emberekkel kell tudnom bánnom. Manapság nem könnyű vezetőnek lenni. Égetően szükség van a munkafegyelem megszilárdítására, mert rend nélkül elképzelhetetlen a jó munka. Majd nyolcvan emberem van, s ahány ember, az annyiféle. Ha személyes gondja adódik valamelyiküknek, ki máshoz is fordulna, mint hozzám. Nekem pedig muszáj intézkednem. Baksa István szeret és tud az emberekkel foglalkozni. Csoportvezetővé ugyan nemrégiben nevezték ki, ám a Münnich Ferenc Szocialista Brigádot már huzamosabb ideje irányítja. A kollektíva a hatvanas évek elején alakult, s többször elnyerte a brigádérem arany fokozatát. Az idén a nagyobb teendők közé sorolták a Balaton-kör- nyéki beruházások befejezését, mintegy 120—150 millió forintos költséggel. Az idén összesen 20 ezer négyzetméter alapterülettel bővül a balatoni üzlethálózat: megnyílik a szántódi, a siófoki, a bala- tonlellei és az almádi autós bevásárló központ, a füredi vásárcsarnok, valamint több ABC és kisüzlet. Megkezdik egy 3 ezer négyzetméter alap- területű áfész-áruház építését is Keszthelyen. Az új létesítmények áruellátását már megszervezték. Áz elmúlt esztendőben fejeződött be a SZÖVOSZ rekonstrukciós programja, A csoportvezető igazi közösségi ember. A szakszervezeti mozgalomban korábban bizalmiként tevékenykedett, jelenleg műhelytitkár-helyettes- ként próbál a kollektíva hasznára cselekedni. A vállalati tanácsba a dolgozók delegálták, csakúgy, mint a testület elődjébe, az igazgatói tanácsba. Falujában évekig volt tanácstag, mert a tömegsport fellendítéséért fáradozik. — A sport életem nagy szerelme — mondja mosolyogva’ — Ezen belül is a labdarúgást imádom. Közel két és fél évtizedig fociztam a megyei első osztályban. Miután kiöregedtem a bőrgolyó versenyszerű kergetéséből, letettem a játékvezetői vizsgát. Tizennyolc éve vezetek labdarúgó-mérkőzéseket, szintén a megyei első osztályban. Igyekszem másokkal is megkedvelteim a mozgást, a testedzést, elkötelezett híve vagyok a falusi tömegsportmozgalomnak. Beszélgetésünk végén a vágyairól, az elképzeléseiről kérdezem. A válasz: — Ä jövő évben elmehetek korkedvezménnyel nyugdíjba. Élek majd a lehetőséggel. Ám utána sem szándékozom tétlenkedni. Ott a ház, a kert, körülöttük mindig akad tennivaló. Utazni is szeretek. Nem utolsósorban: igaz embert akarok nevelni az unokámból. Olyat, amilyen ő maga! Kola.j László amelynek keretében 5 év alatt a kistelepüléseken mintegy 2500 üzlet, TÜZÉP-telep, vendéglő és felvásárló telep 340 ezer négyzetméterét újították fel. Ott, ahol korszerűsítették a kereskedelmi egységeket, érezhetően javult a lakosság ellátása. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ újabb hároméves programot dolgoz ki. Az elképzelések szerint elsősorban a napi cikkeket árusító boltokat újítják majd fel, nemcsak a kistelepüléseken, hanem Budapest peremkerületeiben, illetve a megyeszékhelyek külvárosaiban is. Három év alatt a tervek szerint mintegy 800 üzlet rekonstrukciójára kerül sor. A kiadásokra központi keretből évi 3 millió forint áll rendelkezésre, a többit a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek fedezik, de számítanak a lakosság társadalmi munkájára is. Várható, hogy a jövő évtől ismét lehetőség lesz nemcsak felújításokra, hanem nagyobb építkezésekre Is a kereskedelmi hálózatban. A terveket most készíti a minisztérium, a vállalatok és a pénzügyi szervek szakemberei. „Zsugorodó" Tibet Tibet területe egyre •• kisebb lesz, az indiai szubkontinens „összenyomja”. A megállapításra amerikai és kínai geológusok jutottak, akik felméréseket végeztek a térségben. A pénteken közzétett vizsgálati adatok szerint a tibeti fennsík ma sokkal keskenyebb, mint volt ötvenmillió évvel ezelőtt, a dél-tibeti hegyek az évmilliók során fokozatosan közelebb kerültek az északiakhoz. Az amerikai—kínai kutatócsoport szerint az „indiai tábla” évente 58 milliméterre nyomja északi irányba Tibet déli részét. Az ütem az utóbbi hárommillió évben állandósult. A geológiai jelenség másik következménye az. hogy a tibeti fennsík alatti kéreg vastagodik. A kutatók megállapítása szerint a kéregvastagság ma már eléri a hetven kilométert. NÓGRÁD - 1987. január 24-, szombat 3 mát szedni egy hét végén a Magyamándori Állami Gazdaságnak, bogy az teljesíthesse exportkötelezettségét, Az időjárás miatt térdig érő sárban, zuhogó esőben, de vidáman, jó hangulatban dolgoztak együtt a gazdaság dolgozói, és a mi kerületünk bázdsüzem — például a téglagyári munkásőrök és valamelyik Nógrád megyei bányában dolgozó munkásőrök — kapcsolata is létrejöjjön. Törekszünk az együttműködés bővítésére, hiszen a feladatok azonosak, nálunk és Nógrád megyében is — mon* Somogyvári László BAKSA ISTVÁN HŰSÉGE
