Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

Ki kl eilen? a nemzeti m politikáiét üf?an«9z«dn Folytatják Rácz Péter, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Nadzsib afgán vezető sze­rint a párt és a kormány tel­jes erejét latba veti a nem­zeti megbékéléséért, mert an­nak alternatívája csak a há­ború folytatódása lehet. Az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára, aki vasárnap Kabulban nyilatkozott a nem­zetközi sajtó képviselőinek, a megbékélés politikáját olyan összetett folyamatnak nevez­te, amely a valóság iránti megértést, kompromisszum­készségét, érettségét és böl­csességét igényel. Óvott attól a felfogástól, hogy a megbékélés csupán napok-hetek kérdése. Nagy politikai próbatételről van szó, amelyben elképzelhetők megtorpanások is. A vezetés nem gyengeségből kezdemé­nyezte a megbékélést,' hanem azért, mert megnövekedett ereje és ki eszélesedett társa­dalmi bázisa. Kabul kész komoly, őszinte és egyenlőségen alapuló tár­gyalásokra minden olyan erő­vel, amely hazafias platform­ra helyezkedik, s hajlandó a független és el nem kötelezett Afganisztán érdekében tevé­kenykedni. A szembenálló csoportok közül jó néhánnyal már megkezdődött a párbe­széd. Nem lehet megbékélés azonban azokkal az erőkkel, amelyek a testvérharc foly­tatását választják. A párt nem akarja kisajátítani a hatal­mat, hanem kész a józan egyezségekre. A forradalmi vezetés olyan demokratikus államrend híve, amely az or­szág hagyományaiból és az iszlám vallás értékeiből táp­lálkozik, tekintettel van azok­ra. A január 15-én, kihirde­tett tűzszünet — mondta Nad­zsib — a megbékélési politi­kának fontos gyakorlati lépése volt. Közlése szerint az elmúlt három napban 2500 fegyveres állt át az állam oldalára. Hét ellenforradalmi szervezet pe­savari döntésről, amelyben azok elutasították a tűzszüne­tet és száműzetésben lévő kormány megalakítását hirdet­ték ki, Nadzsib főtitkár kije­lentette: felelőtlen és rövid­látó csoportokról van szó, amelyek nemhogy a forradal­mi vezetéssel, hanem az or­szág és a nép érdekeivel szemben cselekszenek. Nadzsib főtitkár bejelen­tette, hogy a szovjet csapatok kivonásának ütemtervéről már megállapodott Moszkva és Kabul. Szó lesz róla az ENSZ közvetítésével Genfben folyó afganisztáni—pakisztáni megbeszélések következő, februári fordulójában. Ha Genfben egyezmény születik, beszüntetik a beavatkozást Afganisztán belügyeibe és, ha létre jön a nemzeti megbéké­lés, az összes szovjet katona elhagyja az ország területét — jelentette ki. A külső agresz- sziós lépések folytatódása esetén a Szovjetunió nem fogja magára hagyni Afga­nisztánt. Készültség a Fülöp-szigeteken A Fülöp-szigeteki hatósá­gok első fokú riadókészült- ségbe helyezték az ország fegyveres erőit — jelentette be vasárnap a hadsereg egyik szóvivője. Szombaton Ma- níliában csapategyeségeket vezényeltek Corazón Aqui­no államfő elnöki palotája f (Folytatás az 1. oldalról) egységgyűlés jelmondatában határozta meg, miszerint nem elég az elvekkel általában egyetérteni, *a valódi egység próbája a tett. Köszöntötte az egységgyű­lés résztvevőit Czene József, aki arról szólt, szép hagyo­mány évről évre a munkásőr- egységgyűlés, ahol azrt értéke­lik, hogyan teljesítették ön­ként vállalt pártmegbízatásu­kat. Ö maga is úgy értékel­te, hogy az, egység állománya: munkások, parasztok, értelmi­ségiek, férfiak és nők teljesí­tették feladatukat. Megemlé­kezett a harminc évvel ez- "előtti alapítókról és kiemel­te annak jelentőségét, hogy a munkásőri hivatás követők, re talált a felnövekvő nem­zedék soraiban. Felszólalt a bátonyterenyei munkásőrök előtt Kovács László főtitkár is, aki a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte a Nógrádi Sándor munkásőregység teljes sze­mélyi állományát, s a minden tiszteletet megérdemlő alapí­tó munkásőröket. Szólt az MSZMP XIII. kongresszusá­nak és a KB múlt év novem­beri határozatáról, a tavalyi év gazdasági elmaradásáról, s elemezte annak objektív és .szubjektív okait. Elmondta, hogy a bányászatban is szük­ség van az egyenletesebb ter­melésre és termékszerkezet- váltásra. ___ k öré. Részletek egyelőre nem ismeretesek. Két mariíliai lap katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Ferdiand Marcos megdöntött diktátor híved és „a hadseregen belüli • bizo­nyos elemek” a jelek szerint államcsínyre készülődnek. Kiemelte, hogy a Munkás­őrség jól ötvözi magában az önkéntes mozgalmi, politikai és fegyveres testületi jelle­get. Ma munkásőrnek lenni — mondta — nem foglalkozást, hanem politikai hitvallást, pártmegbízatást jelent. És a Munkásőrség három évtizedes fennállása alatt rászolgált a párt és a nép bizalmára. Az ünnepi egységgyűlést köszöntötték a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Isko­la úttörői, és sor került a kitüntetések, elismerések át­adására, a munkásőrfeleségek köszöntésére. A Munkásőrség országos parancsnoka levélben köszönte meg az alapító ta­gok helytállását, a munkás­őrök feleségeinek segítő támo­gatását A 30 éves szolgála­tért 13-an vették át a kitün­tetést. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta Sipos Ervin és Bozó Gyula, s az alapítók közül Vincze Imrét bronz fokozattal tüntet­ték ki. Az érdemérem ezüst fokozatát ketten, bronz fokozatát nyolcán vehették át. Hosszabb ideje tartó szolgá­latukért többen kaptak elis­merést, míg az országos pa­rancsnokság díszoklevelet és kitüntető plakettet adományo­zott a szénbányák bátonyte­renyei gépüzemének. Az elis­merések átadását követően 23 munkásőrjelölt tett esküt a haza önkéntes, önzetlen szol­gálatára. Kovaljov Pakisztánban A pakisztáni fél meghívá­sára szombaton Iszlámábád­ba érkezett Anatolij Koval­jov, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese. A repülőtéren Abdusz Szat- tar pakisztáni első külügymi­niszter-helyettes üdvözölte a szovjet diplomatát. Javítják a postai szolgáltatásokat A telefonhálózat és a pos­tai szolgáltatások javításáról hozott határozatot az SZKP Központi Bizottsága, hang­súlyozva, hogy a lakosság távközlési igényeinek telje­sebb és színvonalasabb ki­elégítése a távközlés szaba­tosságának növelése szociá­lis szempontál nagy jelentő­ségű. A testület kifogásolta, hogy a távközlési minisztérium az SZKP KB 1985 áprilisi ülé­sén és az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határo­zatok ellenére vontatottan alakítja át munkastílusát és módszereit. A lakosság táv­közlési szolgáltatásokkal va­ló ellátása elmarad a kor követelményeitől. A határo­zat többek között feladatul szabta a távközlési minisz­tériumnak, hogy a 12. ötéves tervidőszakban 40 százalék­kal növelje a telefonellátást. |*| j fogalommal ismerked­” nek a világpolitika iránt érdeklődök. A tízek immár nem a Közös Piacot jelenti — az EGK-nak immár tizenkét tagja van, ezért tizenkettek- nek nevezik újabban —, ha­nem egy olyan diplomata­csoportot, amely az ENSZ. fő­titkárából, az Amerikai Álla­mok Szervezete főtitkárából és nyolc latin-amerikai or­szág külügyminiszteréből áll. Ez a küldöttség újból megkí­sérli közös nevezőre hozni a közép-amerikai konfliktus­ban érintett országok állás­pontját. Nehéz küldetés, de talán nem lehetetlen. A delegációban a Contado- ra-csoport négy országa és az őket támogató Lima-csoport másik négy országa mellett — hangsúlyozottan magán­emberként — részt vesz az AÁSZ főtitkára is. Ez azért nagy szó, mivel az Egyesült Államok befolyása alatt álló szervezet korábban nem se­gítette a Contadora-csoport munkáját, s a legutóbbi idő­ben is heves vitákat folytat­tak a tagországok közösen követendő politikájukról. Wa­Önnepi egységgffuEés Bätongterengen Köszöntik a munkásörök feleségeit Csádi c Kettészakított ország térképe Hosszabb bé­kés időszak után néhány hete ismét fel­lángolt a csá­di polgárhá­ború. A táma­dó fél ezúttal a Hisszen Hab­ré vezette köz- jonti kormány volt, amely el­érkezettnek lát­ta az időt, a líbiai támo­gatást élvező ellenzéki fegy­veres szerve­zet, az Ideigle­nes Nemzeti Egységkor- mány (GUNT) által ellenőr­zött északi or­szágrész elfog­lalására. Eb­ben legfőbb szö­vetségesei, Franciaor­szág és az Egyesült Ál­lamok is támo­gatják, amit az is jelez, hogy Párizs közvetlenül is beavat­kozott a konfliktusba. Arra hivatkozva, hogy Csádban lí­biai csapatok harcolnak, és líbiai repülőgépek több vá­rost bombáztak, a francia lé­gierő támadást intézett egy észak-csádi település ellen. A francia hadsereg vezérkari főnöke röviddel később a csá­di fővárosban, Ndzsamenában járva, kijelentette, hogy kor­mánya „szükség esetén” kész a közép-afrikai országban állomásozó mintegy 1400 fős haderejét is bevetni Habré ál­lamfő oldalán. A pontosan két évtizede tar­tó belháború újabb felvoná­sának megértéséhez a múlt­ba kell visszanyúlnunk. A si­vatagos, rendkívül szegény és ritkán lakott Csádot a fran­cia gyarmatosítás idején mes­terséges, az etnikai, vallási és nyelvi viszonyokat figyelmen kívül hagyó határok megraj­zolásával hozták létre. Olyan törzsek és nemzetiségek ke­rültek így közös irányítás alá, amelyek kultúrájukban és ha­gyományaikban jelentősen kü­lönböztek egymástól, sőt év­századok óta ellenséges vi­szonyban álltak. Ezt a gyar­matosítók ki is használták ha­talmuk fenntartására, kijátsz­va egymás ellen az elnyomás­tól szabadulni akaró törzse­ket. A hatvanas évek elején függetlenné vált Csád máig sem volt képes megbirkózni ezzel az ellentmondásos örök­séggel — nem volt olyan erő, amely egységes nemzetté ko­vácsolta volna a széthúzó et­nikumokat, sőt, olyan sem, amelyik az ország népességé­nek többségét képviselhette volna. Az áldatlan helyzet törvényszerű következmé­nyeként a hatvanas évek kö­zepén megindult a harc a központi hatalom megszerzé­séért. Eleinte a mohamedán észak állt szemben a keresz­tény déllel, később viszont az erőviszonyok egyre áttekint­hetetlenebbé váltak, és a het­venes évek elejére tucatnyi fegyveres szervezet harcolt egymással. Párizs a káoszt kihasználva, saját befolyását és stratégiai pozícióit erősí­tette, és jó néhányszor fegy­verrel is beavatkozott a pol­gárháború menetébe, a neki tetsző erőket támogatva. Hisszen Habré jelenlegi el­nök is francia segítséggel ■jutott hatalomra 1982-ben. mi­után szembefordult korábbi harcostárával, Gukuni Veddel akkori államfővel. A hosszú belharcot az döntötte el, hogy Habré oldalán francia ejtőer­nyősök jelentek meg, és elfog­lalták Ndzsamenát. A mene. külni kényszerülő Veddei az északi szomszédhoz, a csádi eseményeket éberen figyelő Líbiához fordult segítségért. Mozgalma, a GUNT Tripoli támogatásával ellentáma­dásba lendült, amit megint csak a francia csapatok állí­tottak meg A kialakuló erő- egyensúlynak megfelelően a 16. szélességi kör mentén de­markációs vonalat hoztak lét­re, amelytől északra Veddei, délre Habré befolyása érvé­nyesült. Az ezt követő hároméves, viszonylag békés időszaknak tavaly nyáron a külső és belső feltételek megváltozása ve­tett véget. Az Egyesült Álla­mok Líbia-ellenes terveiben Csád is helyet kapott: Wa­shington a tripoli vezetés gyengítésére megfelelő esz­közt látott a csádi belháború felszításában. Amerikai kül­döttségek, majd katonai szak­értők és hadi szállítmányok ér­keztek a közép-afrikai ország­ba. A Habré-kormány a fran­cia és amerikai segítségre tá­maszkodva, előkészületeket tett egy általános offenzíva megindítására, amit az Észak- Csádban zajló események is elősegítettek. Az ellenzéki fegyveres szervezetben, a GUNT-ban ugyanis időközben szakadások mutatkoztak, egy­re több csoport lépett ki be­lőle, s Gukuni Veddei képte­len volt megállítani a belső bomlást. Minden bizonnyal ez­zel állt összefüggésben, hogy Veddei szembekerült líbiai tá­mogatóival is, s le is váltot­ták a mozgalom éléről. A GUNT-on belüli össze­tűzéseket kihasználva, az el­múlt év végén Habré csapa­tai a 16. szélességi fokot át­lépve, támadásba lendültek. Egyes alakulataik a polgár­háború során először egészen a líbiai határ közelébe nyo­multak, ami viszont már kö­zel sem csupán a csádi ellen­zék szétzúzását célozta. Ezt látszik igazolni az is, hogy Franciaország nem habozott bevetni légierejét a frontvo­nalaktól északra, az amerikai kormányzat pedig támogatá­sáról biztosította a francia lé­pést. Washington és Párizs magatartása mögött a jelek szerint, az a törekvés áll. hogy olyan konfliktusba próbálják belesodorni a tripoli vezetést, ami ürügyet adhat egy újabb Líbia elleni akcióra. Az ame­rikai és francia beavatkozás tehát a csádi polgárháború nemzetközi válsággá mélyü­lését eredményezheti. Lengyel L. László 1 Husszeint fogadta a pápa II. János Pád pápa, kato­likus egyházfő szombaton a Vatiikánvárosban magánki' hallgatáson fogadta a hivata­los látogatáson Olaszország­ban tartózkodó Husszein jor- déniai királyt. A félórás megbeszélésen Husszein ismertette " elkép­zelését, miszerint a közel-ke­leti rendezés elősegítésére az érdekelt felek bevonásával tartsanak nemzetközi értekez­Esti kommentár A tizek küldetése shtngton minden eszközzel igyekezett megakadályozni a tízek misszióját, ,vagy leg­alábbis az AÁSZ-t távoltar­tani a kezdeményezéstől. A feléledő latin-amerikai öntu­dat ugyanis egyre jobban ve­szélyezteti az amerikai törek­véseket és politikai célokat. A sokáig ..hátsó udvarnak” tekintett térség lassan kezd kicsúszni az errefelé csak „gringóként” emlegetett észak-amerikaiak kezéből, ez pedig nagyon nyugtalanítja a Fehér Házat. Gyakorlatilag ezzel magya­rázható az Egyesült Államok félelme a nicaraguai forrada­lomtól, attól, hogy a haladó erők szilárdan megvethetik lábukat a kontinensen. Egy „második Kuba” gondolata olyan elborzasztóan hat az amerikai politikusokra, mint­letet, és részesítsék fokozott pénzügyi támogatásban az izraeli megszállás alatt lévő palesztinokat. II. János Pál a maga részéről síkra szállt a „palesztin haza” megterem­tése mellett és sürgette: va­lamilyen formában adjanak nemzetközi státust Jeruzsá­lemnek, lehetővé téve ezzel az ottani szent helyek aka­dálytalan felkeresését. ha bizony Havanna próbálta volna erőszakkal és gazdasá­gi-katonai nyomással megdön- teni az Egyesült Államok tör­vényes kormányát huszonöt esztendőn keresztül. Bár előzetesen nem lehet minden részletében megjósol­ni, pontosan milyen javasla­tokkal indulnak útnak a tízek, Managua máris .támogatásáról biztosította a közvetítőket. Ez sajnos, még nem jelent auto­matikus sikert, mivel Wa­shington még éppen elég be­folyással rendelkezik minden békekezdeményezés megtor­pedózására. Nyilván nem vé­letlen, hogy a tízekkel egy- időben szinte ugyanazon az útvonalon halad végig Philip Nabib, Reagan elnök latin­amerikai különmegbízottja. A konfliktus azonban olyan súlyosan érinti a résztvevő országok gazdasági és tár­sadalmi életét,. hogy az Egye­sült Államok politikája elle­nére is lehetőség látszik eny­híteni a szembenállást. Ha ezt a célt a tízek csak egy lépéssel is közelebb hozzák, már nem volt hiábavaló kül­detésük. Horváth Gábor Meghalt Guttuso Vasárnapra virradó éjjel hosszú betegség után, het­venöt éves korában elhunyt Renato Guttuso olasz festő és művészeti író, neves olasz közéleti személyiség. Guttuso 1912-ben született a Palermo melletti Bagheriá- ban. először jogot tanult, majd a festészet útjára lépett. Al­kotói tevékenysége szorosan összefonódott a kommunista mozgalommal, festményeivel is ezt az ügyet szolgálta. Gut­tuso egy ideig a kommunista párt szenátoraként is tevé­kenykedett. A Tüntetés a Trident ellen Több mint száz tüntetőt tar­tóztattak le szombatón a flo­ridai Cape Canaveral légitá­maszpont és űrrepülőtér bejá­ratánál. A letartóztatottak kö­zött van a világhírű gyermek- gyógyász, az amerikai béke­mozgalom közismert harcosa, a 83 éves dr. Benjamin Spock is. A mintegy négy és fél ezer tüntető a Trident—2 típusú rakéta kipróbálása és az amerikai fegyverkezés folyta, tása ellen rendezett tiltakozó nagygyűlést a támaszpontnál, és sokan közülük megpró­báltak behatolni az elzárt te­rületre is. A tüntetésre az or­szág minden részéből érkez­tek résztvevők. Bostonból — New Yorkon és Washingtonon keresztül — külön békevonat hozta a nukleáris fegyver­kezés folytatása ellen küzdő tüntetőket.

Next

/
Thumbnails
Contents