Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

Nem hóembert építenek! Házalás az építőiparban Tervek 1990-ig az MHSZ-klubokban Elsődleges az ifjúság nevelése gatartás és társadalmi ösz­Befejeződött a műszaki átadása Salgótarjánban a Pécskő út 12 c jeiű épületnek, amelyet a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat készített el. Jelenleg a lakások hiány- pótlási munkálatai zajlanak, amelyet az építők január vé­gére fejeznek be. A tervek szerint a következő hónapban 72 család költözhet be az új lakásokba. ■—RT— építőipari anyagok szállítása. tőként azoké, melyek határ­idős feladatnál szükségesek. Távolsági fuvart egyelőre nem indítanak. Kiemelten foglalkoznak a téli munkálatok megszervezé­sével az Agrofil Építőipari Szövetkezeti Vállalatnál. Már a napokban napirendre tűzik a jövő téli teendőket. Mint azt Telek Imre igazgatótól meg­tudtuk, tevékenységüket alap­vetően nem hátráltatja a rendkívüli időjárás. Még ezén a héten fűtik be a salgótarjá­ni Gorkij-telepen épülő gar­zonház B szárnyát, s ide kon­centrálják erőik nagy részét Kisterenyén 21 bányászla­kás elkészítése a feladatuk, melyből eddig 11-et vehettek át tulajdonosaik. További tíz lakás épül fel ebben az év­ben. Kültéren csak Mátrano- vákon terveztek vezetéképí­tést, Homokterer.yén pedig a melegebb napokban kezdik a hűtőház alapozását. Fűtött helyiségben dolgoznak a BRG salgótarjáni gyárában. ahoi raktár építése a feladatuk. „Alkatrész- varázslók’* a Volánnál A Nógrád Volán munka- verseny-bizottsága A hónap brigádja megtisztelő címet tavaly decemberi teljesítmé­nyei alapján a műszaki üzem- igazgatóság ipari üzeme Március 21. Szocialista Bri­gádjának ítélte oda. A t2 ta­gú kollektíva alkatrészek fel­javítását végzi. Decemberben minimális új anyag felhasz­nálásával félmillió forint ér­tékű alkatrészt bocsátottak a szerelők rendelkezésére, s csaknem 30 ezer forint érték­ben végeztek javítást más vállalatoknak. Feladataikat 105 százalékra teljesítették. A brigád több tagja vett részt a decemberi rendkívüli véradáson. Az ipari üzem területén összesen 48 óra társadalmi munkát vé­geztek az év utolsó hónapjá­ban. Magyar vállalatok bemutatkozása külföldi kiállításokon Bőven buzgó forrás Ä Steor cselekszünk helyesen, ha megyénk újítómozgalmát abból a szempontból vizsgáljuk, bogy a megye termelő-, gazdál­kodó egységeinek vezetői, mennyire ismerték fel a mozgalom előnyös hatását a műszaki haladásra, a gazdasági megújulásra, miként tudták az újító-gondolkodó, értékteremtő ötletemberek gondolatait, elképzeléseit gaz­daságpolitikai eéljainfc való ra vá 1 tá-só n ak szolgálatába állítani. A reális értékelés céljából egy hosszabb időszakot, a legutóbbi ötéves terveik] üst vesszük alapul, mert így jobban érzékelhe­tőek a tennivalók is. öt év alatt a megyében 9.3 százalékkal nőtt az elfogadott, 6,7 százalékkal a beve­zetett újítások aránya, az országos 4,5, il­letve 2,3 százalékkal szemben. Amennyiben az állományi létszámhoz viszonyítunk, akkor még reálisabb és kedvezőbb kép tárul elénk. Amíg országosan 2,9 százalék volt az újítók aránya, addig megyénkben 3,4 százalék. Amíg országosan 100 újítási javaslatból 55, addig megyénkben 59-et vezettek be. Nép- gazdasági szinten az újítók az elért ered­mény 6,2 százalékát, megyénkben viszont 7 százalékát kapták meg újítói díjként. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben csak­nem 107, a Nógrádi Szénbányáknál mintegy 50, az ötvözetgyárban több mint 43, a sík­üveggyárban közel 30, a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárban 25 millió forintot haladta meg a kalkulált hasznos eredmény. A SKÜ-ben, az SVT-ben, a Nógrádi Szén­bányáknál, valamint a Fűtőber nagybátonyi gyárában minden második, a Balassagyar­mati Kábelgyárban, a Salgótarjáni Ruha­gyárban, a Nógrád Volánnál, a Ganz-MÁ- VAG mátraterenyei gyárában, valamint a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál minden 'harmadik dolgozóra jut egy ötletja­vaslat. Az előbbiek csupán az országos rang­lista 14—W5. helyének eléréséhez voltak ele­gendőek. Mit kell tenni, hogy előbbre lép­jünk? i Az első és legfontosabb, hogy növekedjék a mozgalomban résztvevők száma. A töme­gesség növelésére irányuló törekvéssel együtt azt is ©1 kell érni, hogy az újítások közvet­lenebbül és gyorsan segítsék azokat a gaz­dasági, műszaki törekvéseket, amelyek nö­velik a termékek piacképességét, korszerű­ségét, használati értékét, s egyúttal hozzá­járulnak a költségek csökkentéséhez. Az újítómozgalom élénkítése, az ötletem­berek táborának bővítése megkívánja, hogy gyorsuljon az elbírálás, a vállalati ügyren­dek és munkaszerződések egyértelműbbé tegyék a munkaköri kötelességek fogalmát, hogy ily módon is szabad utat teremtsenek az értelmiségi, alkalmazotti dolgozóknak is az űjítómozgalomhoz. A mozgalmi jelleg erősítése megkívánja az újítások eddiginél jobb megyei és Orszá­gos propagandáját, a nagyobb arányú adás­vétel megszervezését, a céltudatos koordiná­ciót, a megyei kiállítás és fórumrendszer folyamatos működtetését, az újítások adat­bankjának létrehozását. G azdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszá­ban egyre növekvő feladatok hárulnak az újítómozgalomra. Az alapvető követel­mény a műszaki, közgazdasági és humán értelmiség tudásának alkotó tevékenységé­nek kibontakoztatása. Az értékteremő gon­dolatokból kifogyhatatlan értelmiségiek, akílc képességeiket, társadalmi céljaink elérésé­nek szolgálatába állítják, az újítókedvű munkásokkal együtt, olyan bőven buzgó, forrást jelentenek a műszaki, technikai hala­dás élénkítésében, amelyet egy pillanatra» sem szabad parlagon hagyni. V. Ív. r Nehéz sors: nyugdíjban Személyre szőlő segítséget! Különösen nehéz feladat elé állította az építőipari vállala­tokat a rendkívül zord időjá­rás. S bár mindenhol készítet­tek téli felkészülési tervet, a munkálatok lelassultak, sőt, a dolgozók egy része otthon kénytelen várni az enyhébb időszakot.- Négy vállalatnál érdeklődtünk afelől, miként befolyásolta az eredeti elkép­zelést a vártnál zordabb idő­járás. Január 5-én kezdték az évet a Nógrád Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál, s kisebb zökkenőktől eltekintve, vala­mennyi területen aktív mun­kával — tájékoztatott Hor­vath János termelési osztály- vezető. A nagy lehűlés után, mégis kénytelenek voltak dol­gozóik felét szabadságra kül­deni. Természetesen senkit nem akartak sújtani a pihe­nőnapok elvesztésével, ezért a későbbiekben mód nyílik ar­ra, hogy a január 21-ig tartó kényszerpihenő idejét ledol­gozzák. elsősorban az Arany János úti iskolánál. A létszám másik fele az ütemtervben meghatározott feladatokat látja el. Folynak a belső téri munkák a Pécskő út \2/c jelű épületében és Bá- tonyterenyén is. Jó ütemben halad a szakipari tevékeny­ség a Salgótarjáni Városi Ta­nács leendő irodaházában és ideiglenes fűtés mellett dol­goznak a készülő megyei könyvtárban. Kültéri munká­kat nem végeznek. Hasonló helyzetről számolt be Bálint István, a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező és Építő Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese. Megközelítő­leg a létszám egyharmada töl­ti kényszerszabadságát ezek­ben a napokban. A kültéri munkálatok szinte teljesen le­álltak. csak PásztÓB dolgoznak folyamatosan a töltésépítők. Belső téri tevékenységüket hátráltatja Pásztón, a BCD jelű épületben, a gáz megké­sett bevezetése. Számításaik szerint ez egy hónap csúszást jelent az épí­tőknek. Kányáson végleges fu­A salgótarjáni városi párt­bizottság épületében szom­baton tartotta klubtitkári értekezletét a Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei szervezete. Szakmar Rezső alezredes, az MHSZ megyei titkára üdvözölte a megje­lenteket, ezt követően dr. Kovács József, a megyei pártbizottság osztályveze­tője röviden értékelte az el­múlt év politikai eseménye­it, és a következő évek fon­tosabb feladatait vázoltá. Szakmar Rezső az MHSZ múlt évi munkájáról szólt. A legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy az orszá­gos viszonylatban élenjáró megyei honvédelmi szövet­ség jó alapokkal rendelke­zik az előrelépéshez. Nem lebecsülendő ténynek köny­velte el, hogy teljesítették a katonai pályára irányító tervüket, hogy sikeresen mű­ködtek együtt a párt-, álla­mi és társadalmi szervek­kel, és hogy nemzetközi eredményeket értek el a modellezősportban. Ezután az 1990-ig szóló tervet ismertette. Ezek sze­rint a jövőben nagyobb sze­repet kell vállalniuk az if­júság felkészítésében a ka­tonai életre, aktívan és jól politizáló állampolgárrá ne­velésében. Reális helyzetfel­mérés alapján megvalósít­tató célkitűzés, korrekt ma­tes mellett folyik az öltöző és fürdő építése, s a terveknek megfelelően e hó végén átad­ják a bányászoknak. Előké­szítő munkákat végeznek a Salgótarjánban épülő MHSZ oktatóbázison és az időjárás most kedvez az elmaradt hi­ánypótlásoknak más területe­ken. A vállalat vezetése ja­nuár 19-én dönt arról, miként dolgozhatják le elveszett pi­henőnapjukat a szabadságon levők. Kedvezőbb tapasztalatokról adott hírt Szabó Zoltán, a Sal­gótarjáni Tervező és Építő­ipari Szövetkezet főmérnöke. Megfelelően felkészültek a té­li foglalkoztatásra, így senkit nem kellett szabadságra kül­deniük. Döntően belső téri tevékenységgel foglalkoznak, s azokat a szakmunkásokat — tetőfedőket, bádogosokat, betonacél-szerelőket —, akik alapvetően kültéri munka­helyhez kötöttek, átcsoporto­sítják, főként segédmunkák ellátására, azzal együtt, hogy az átirányított emberek tel­jesítménye kisebb lesz. Külö­nösen nagy gond az egyes szefogás szerepel még a fontos feladatok között. Idén három fő irányban tervezik a továbblépést. Az elsődleges cél az eszmei, politikai és erkölcsi nevelő­munka továbbfejlesztése. De fontos a honvédelmi szak­irányú képzés és oktatás erősítése, valamint a tömeg­es minőségi sportok eredmé­nyesebbé tétele. A megyei titkár részletes beszámolója után a klubtit­károk kérdéseket tettek fel és többen is véleményt nyil­vánítottak az elhangzottak­kal kapcsolatban. A hozzá­szólók csehszlovákiai kap­csolataikat, versenyeredmé­nyeiket ismertették. Szóba került az eszközállomány felújítása is. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola képvi­selője felajánlotta az intéz­mény technikai apparátu­sát. Az ismeretterjesztő fil­mekhez videokészüléket szeretnének vásárolni a kö­zeljövőben. Több helyről ki­fogásolták a légfegyverek elöregedését és hiányát. A kérdések megválaszo­lásával az értekezlet végét ért. De a klubtitkári érte­kezletek és a taggyűlések sora, az ez évi MHSZ-mun- ka és az elhangzott tervek megvalósítása még csak most kezdődik. Januárban és februárban a Hungexpo szervezésében több hazai vállalat mutatja be ex­portkínálatát külföldi kiállítá­sokon. A Hungarocoop január 18- tól 21-ig önálló textilipari és ruházati bemutatóval jelent­kezik Duhajban. Hat magyar termelő vállalat kollekcióit vonultatja fel abban a re­ményben, hogy sikeres sze­replés esetén más Arab-öböl- menti országban is újabb exportlehetőségeket sikerül felkutatni. Az Egyesült Arab Emírsé­gekhez tartozó el-Fudzsei,ra- ban először megrendezendő nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításon a Hungaroseed képviseli a magyar exportő­röket. A vállalat elsősorban Sokai beszélünk az utóbbi időben az idősek egyre ag- gasztóbbá váló sorsáról. Ok­kal, hiszen országunk gazda­sági gondjai leginkább a fix jövedelemből, így a nyugdíj­ból élőket sújtja. Szerencsére, ma már nemcsak beszélünk a nyugdíjasok problémáiról, hanem mind többet is teszünk az orvoslás érdekében. Az előzményekhez tartozik, hogy pártunk XIII. kongresz- szusa határozatában kimond­ta : összehangolt, gyors, ha­tékony intézkedésekkel kell javítani a koros emberek ne­héz helyzetén. A Miniszter- tanács felkérte az érdekkép­viseleti és társadalmi szerve­ket, hogy területi szinten mérjék fel az anyagi és a szociális szolgáltatási jellegű lehetőségeket, s személyre szólóan nyújtsanak segítséget az arra rászoruló idős nőknek és férfiaknak. Megyénk ipari szövetkezeti mozgalmának is jelentős fel­adatai vannak ezen a téren, mivel az átlagosnál magasabb a kispénzű nyugdíjasok ará­nya, s számuk várhatóan to­vább növekszik. Ezért az Ipari Szövetkezetek Nógrád Me­gyei Szövetségének elnöksé­ge felhívta a szövetkezetek vezetőségeinek és a szövetke­zeti bizottságoknak a figyel­mét: tárják fel, miként já­rulhatnának hozzá saját nyug­díjasaik életének jobbításához. Amint azt a KISZÖV el­nöksége vizsgálatában meg­állapította, a gazdálkodó egy­vető- és étkezési magvakkal vesz részt a január 22—29. kö­zött megtartandó kiállításon. A Hungaroseed — a Seedin- vesttel közösen — egy másik mezőgazdasági kiállításon is megjelenik, melyet a svédor­szági Malmőben február 5. és 8. között rendeznek meg. A két vállalat vetőmagvakat és különféle facsemetefajtákat kínál a svéd nagyvárosba lá­togató üzletembereknek. Az Egyesült Arab Emírsé­gek és Svédország mellett eb­ben az időszakban az indiai Üj-Delhiben is rendeznek élel- miszér-ipari kiállítást. Ezen a nemzetközi seregszemlén az ÉLGÉP vesz részt, amelynek a termékeit az indiai piacon már jól ismerik. A vállalat több úgynevezett állványos ségek még messze nem tesz­nek meg minden tőlük tel­hetőt volt dolgozóikért, bár kétségtelen tapasztalható ja­vulás e humánus kötelezettség teljesítésében. Az alapvető gond ott kezdődik, hogy a szövetkezeteknek csak alig háromnegyed részében léte­zik szervezett nyugdíj-előké­szítés. Ezeken a helyeken zökkenőmentesen elvégzik az ilyenkor szokásos teendőket, a nyugdíjba vonulót felvilá­gosítják, hogyan tarthatja meg tagsági viszonyát megkérde­zik, miként képzeli el ezután az életét. Vagyis törődnek vele. megpróbálnak a továb­biakban is gondoskodni ró­la. Ahol ez nem így történik, onnan nem ritkán keserű száj­ízzel távozik el az újdonsült nyugdíjas, s ez már alapve­tően meghatározza a további kapcsolatát a volt munkahe­lyéhez. A kérdőíves felmérésből az is kiviláglott, hogy a haj­dani munkáltató nagyon gyak­ran nem kíséri figyelemmel nyugdíjasa sorsát. Mivel a kapcsolat megszűnt, vagy csak nagyon eseti, az egykori dol­gozók nyilvántartása legtöbb gazdálkodó egységnél nem kielégítő. Hiányosak az anyagi és szociális helyzetükre, egész­ségi állapotukra, családi kö­rülményeikre vonatkozó ada­tok. Holott mindezekre szük­ség volna ahhoz, hogy a szö­vetkezet tudja, hogyan él, mi­ben szenved hiányt mondjuk az idős szaki. kismalmot exportált indiai partnereinek. Ezek a beren­dezések — bár szerény telje­sítményűek, de működésük igen egyszerű, gyorsan üzem­be helyezhetők —, számos he­lyen nagyban segítették a he­lyi élelmiszer-ellátási gondok enyhitését. Az ÉLGÉP most konténerekbe szerelt malmo­kat kíván szállítani az indiai kontinensre. Emellett takar­mánykeverő berendezéseket, magtisztító gépeket és egy új konstrukciójú malmot is el­adásra kínál a január 25-től február 3-ig tartó nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításon. Megyénk ipari szövetkezetei 1985-ben ötszáztizenegy nyug­díjast tartottak nyilván. A nyugdíjasoknak nem egészen a négytizede tartotta fenn a tagsági viszonyát, s mintegy negyvenöt százaléka vállalt munkát a korábbi kenyéradó gazdájánál. Ezekkel az em­berekkel rendszeresnek nevez­hetjük a kapcsolatot, a szö­vetkezet nyomon kíséri a min­dennapjaikat. A többiek azon­ban kiesnek a látómezőből, hiszen sok helyen még nyug­díjas-találkozót sem szervez­nek. Mindezekből következő­en: nem mindig az a koros ember részesül segítségben, aki leginkább rászorulna. A szövetkezetekben munkát vállaló nyugdíjasok rá vannak szorulva a mellékkeresetre. Nagy többségük havi nyugdíja ugyanis alatta marad a há­rom és fél ezer forintnak. Az egyedülálló, beteg öregek helyzete a legsúlyosabb, hi­szen mindenről maguknak muszáj gondoskodniuk, illet­ve fizetniük kell, ha azt akarjak, hogy törődjenek ve­lük. Szomorú tény: a vizsgá­latban érintett nyugdíjasoknak csak elenyésző hányada kap támogatást a gyermekeitől. A nógrádi ipari szövetke­zetek az említett évben a jó­léti és a kulturális alapjuk­nak nem egészen a fél száza­lékát fordították egykori dol­gozóik segélyezésére, üdülte­tésére, kirándulások, egyéb rendezvények szervezésére. Segélyt például százötvenöten kaptak. Saját üdülőben har­minchétén, OKISZ-üdülőben ötvennégyen pihentek kedvez­ményesen. A mindennapok szempont­jából jelentősebbek voltak a kedvezményes, vagy ingyenes juttatások, szolgáltatások. Ezek közé tartozott a ruha­tisztítás, az anyag- és öltöny­vásárlás, a cipőjavítás, a tü­zelővásárlás és -szállítás. A szövetkezetek negyvennégy alkalommal kezdeményezték a kivételes nyugdíjemelést. A sokadik ikszükben járó emberek hálásak a törődés­ért, a gondoskodásért. Egy ré­szük még ma is szívesen vál­lal társadalmi munkát. Meg­érdemelnék tehát az eddigi­nél is körültekintőbb bánás­módot. De nemcsak ők, ha­nem mindazok, akik hozzá­járultak a szövetkezeti moz­galom létrejöttéhez! Kolaj László NÓGRÁD — 1987, jCHHidr 19,, hétfő 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents