Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

Huszonegy nő részére biztosítanak munkalehetőséget a Salgótarjáni Szolgáltató Szövet­kezet zabari varrodájában. Bérmunkában a Salgótarjáni Ruhagyárnak állítanak össze kü­lönböző ruhaféléket. Ujifö, tanítómester, brigaduezetö... „Mindig szerettem spekulálnia” Cselekvési egység — társadalmi aktivitás Melegszik a konzerv a for­ró vízben: jólesik majd a pufajkában is vacogó lakato­soknak. Ilyen hidegben a reszelő sem engedelmeskedik, akármilyen szakavatott kéz is fogja. Jobb híján tréfálkoznak, lelket vernek egymásba a salgótarjáni bányagépgyár szerszámkészítő műhelyének dolgozói. Mielőtt betoppan­tunk volna ide, Berindán Györggyel, az irodaháznál megállított bennünket Kará- di László, a tmk-üzem veze­tője: — Hideg, hideg! Most meg­látjátok, mit jelent a szuszo­gó munka — veti oda tréfá­san, hiszen tudja ő nagyon jól, hogy nem leányálom a jeges vasakkal bíbelődni, s bizony a fűtés sem a leghíre­sebb ... — Aki úgy gondolja, tízkor hazamehet, ezt asz ukázt kap­tuk — mondja Berindán György, aki a műhely dolgo­zóiból alakult József Attila brigád vezetője, s nem túlzás azt állítani, hogy valameay- nyiük tanítómestere is. — Szinte kivétel nélkül a ke­zem alatt értek szakmunkás­sá — teszi hozzá, miközben nyugalmasabb helyre vonu­ltaink, hiszen leülni itt nem nagyon tudnánk. Kiérve a szabadba mutatja; ez lesz az ujj műhely, a régi mögött. Még tavaly elkezdték az át­alakítást, s ha a hó felenged, kezdődik a költözködés. Majd akaratlanul is a gépekről kezd beszélni, melyek már alaposan kiszolgálták őket is, a gyárat is; megérett az idő újak beszerzésére. Aztán hir­telen eszébe jut a fél órával ezelőtt átvett levél, amely­ben közlik vele, hogy a szű­kös anyagi helyzet nem teszi lehetővé kérésük teljesítését. Pedig hát a szerszámba fúrt ovális lyuk, aligha válik az amúgy jól képzett lakatosok dicsőségére. Már meleg szobában ülünk, mikor még mindig a név is­merős csengése motoszkál a fejemben. — Laci, a fiam az STC-ben rúgta a labdát, most meg az NBSC-ben focizik — oldja meg a rejtélyt, miközben a megszokott Románc cigaret­ta kerül elő a kabátzsebből. — Valamikor én is játszot- ■tem a gyári csapatban, a „pébüsében”. A fiam többre vitte, de hát ez így természe­tes ... Berindán György életében egyszer látta a munkaköny­vét. Közvetlenül a felszaba­dulás után kezdett dolgozni a bányagépgyárban, tanoncként, ahogy akkoriban az ipari ta­nulókat nevezték. Itt vált szakmunkássá, itt lett mester ás. Negyvenkét esztendőt „hú­zott le” a vasasok birodal­mában. S, hogy mégis, jó sze­rencsét! köszön társainak, az sem véletlen. Édesapja bánya- kovácsként kereste kénye­iét, a forgácsi lejtaknánál. — Becsületes ember volt, Mindenki így ismerte. Ha másképp lett volna, engem aligha vettek volna fel annak idején — magyarázza. — No, persze azóta megváltozott itt szinte minden. Üj csarnokok épültek, szerszámokat, gépeket kaptunk. Öltöző, fürdő! Ak­kortájt, mikor kezdtem, meg­tette a műhelybe beállított szekrényke. Változtak a gyártmányok is. A műhely a kovácsokat és a görgőkészítőket látja el jó mi­nőségű présszerszámmal. Lépést kell tartanunk a le­vegővel működtetett berende­zésekkel, célgépeket keil konstruálnunk. Azon a képen — mutat a hatal­mas tablóra —, egy kétorsós fúrógépet lát Egy gombnyomás és kész a ten­gely. Vagy említhetném a többcsapos szerszámokat; most egyszerre 8 lyukat üt a mun­kadarabon, nem úgy, mint régen, amikor egy-egy dara­bot tízszer is kézbe kellett venni. Ahogy a technológia fej­lődik, úgy egyre nagyobb szak­mai tudásra van szükség. Rendkívül igényesen nevel­te mostani kollégáit; egytől egyig kiváló szakember. Leg­többje a technikusi oklevelet is megszerezte. — Mire oda jutottam, hogy én is jelentkezzek, elszállt felettem az idő — mondja ke­seregve. — Arra viszont büszke vagyok, hogy a „fiaim” ■közül senki, soha nem bukott meg. Tudja, nem vagyok ide­ges természetű ember, volt türelmem, hogy mindegyikük megtanulja a szakmát. Gyak­ran mondogattam: „Édes fi­am, legyen már benned any- nyi önérzet, hogy megcsináld, amit eléd tettek!” Egyébként nagyon rendesek. S, bár övék a több iskola, nem vetik meg az „öreget” a háznál. Csoda-e, hogy a József At­tila brigád elérte az ágazat kiváló brigádja címet, veze­tőjük többszörös kiváló dol­gozó, újító és megkapta a bányászati érdemérem mind­három fokozatát. — Megöregedtem, de ma is örülök, ha valami hasznosat csinálunk. Mindig szerettem spekulálni — hajtja le a fe­jét, de nem szemérmességből, hanem cigaretta után kutat­va. — Legutóbb egy olyan szerszámot „fabrikáltam”, amely egyetlen préselésre két munkadarabot készít. Az el­ső, amire szívesen emlékszem, 15 évvel ezelőtt született. A bányában használatos sűveg- gerendaíej lyukasztására ta­láltam ki egy újszerű megol­dást. Addig marással készít tették, most nagyon vastag anyagról van szó. Elgondolásom szerint, megmelegítettük a vasat és utána már gép végezte a ne­héz munkát. Ezzel a megol­dással hússzor több süveg- gerendafej hagyta el a mű­helyt műszakonként, mint előtte. Nagy pénznek számí­tott: háromezer forint újítási díjat kaptam érte. Ma már inkább a műszaki fejlesztők elgondolásait valósítjuk meg. Romhányi PáUal, a szerkesz­tési osztály vezetőjével azért is dolgozom szívesen, mert képes tiszta ruhában a be­rendezésbe nyúlni, ha valami hiányosságot észlel. Itt a gyárban úgy ismerik Berindán Györgyöt, mint a munka megszállottját. Azt már kevesebben tudják, hogy kétévente meglátogatja édes­apja szülőhelyét, Nagybá­nyát. Ez a túra kapcsolja ki igazán, megpillantva az Iz- vora selymes lankáit, a Vö- rösvizi-patak vadregényes völ­gyét. Most, hogy elválunk, be kell érnie az ablakra fagyott jégvirággal, s brigádtársai jó­ízű tréfáival, no, meg a nagy­bányai nyár jóleső gondola- tóval ... T. Németh László (Folytatós az 1, oldalról.) Az élénkülés és növekedés követelményei között megha­tározó szerepe van az embe­ri tényezőknek, a munkahe­lyi rend és fegyelem meg­követelésének, a műszaki- gazdasági értelmiség szelle­mi teljesítménye jobb haszno­sításának. A gazdasági fejlődés élén­kítésének útjában álló aka­dályok megkívánják a párt- munka megjavítását is. Leg­fontosabb tennivaló a cselek­vési egység megteremtése és a társadalmi aktivitás kibon­takoztatása, a politika, ezen belül a gazdaságpolitika kép­viselete. A pártnak kezdemé­nyezőszerepe van a gondol­kodás megújításában, az ér­tékrendek formálásában, a helyes szemlélet kialakításá­ban. Fontos feladatuk továbbá, hogy erősítsék a bizalmat a felsőbb irányító szervek és gazdasági vezetők között, fo­kozzák érdekegyeztető és ér­dekérvényesítő funkciójukat, hogy az 1987-es esztendő a megfeszített, kemény munka éve, a korábbinál jóval sike­resebb és eredményesebb le­gyen. A beszámolót követő vitá­ban dr. Gergely Sándor, a karancslapujtői termelőszö­vetkezet elnöke az élenjáró gazdasági egységek kibonta­koztatásának nagyobb lehető­ségét szorgalmazta. Batta László, a széesényi városi pártbizottság első titkára el­mondta, bogy a kívánatos fordulatot kellő elhatározással és eltökéltséggel el lehet érni. Elébe kell menni a feszült­ségeknek, feloldásuk érdeké­ben több tapintatra, megér­tésre, türelmes párbeszédre van szükség. Kiss Sándor. a megyei pártbizottság tagja, a Rom- hányi Építési Kerámiagyár R—III gyáregységének veze­tője tényekkel bizonyította, hogy a nehezebb körülmények között is lehet gazdaságosan termelni, tőkésexportot növel­ni. Timmer Zoltán, a Nőgrád Megyei Álians Építőipari Vál­lalat igazgatója azokról az in- tézkedésekkről szólt, amelyek­kel tovább javítják a válla­lat gazdálkodását. Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnöke bevezetőjében utalt arra, hogy a Központi Bizottság decemberi határo­zata jó irányba fordítja fel­fogásunkat, magatartásunkat és cselekvési készségünket. Ismertette azokat a kormány- intézkedéseket, amelyek a ki­bontakozást segítik. Utalt ar­ra, hogy a termelő-gazdálkodó egységekben a decentralizá­lás, az önállóság növelése, a cselekvőkészség és a felelős­ségérzet fokozását kívánja meg. A megye gazdaságfejlő­désének áttekintése után a rövid és hosszú távú felada­tok egységéről szólt. így a jövedelmezőség növeléséről, a műszaki fejlesztés gyorsításá­ról, a teljesítmények és a jö­vedelmek összhangjáról, a rugalmasabb vállalati maga­tartásról, a vállalatok közötti összefogás és verseny szüksé­gességéről, hasznáról. Húszaik Artúr, a megyei párt- bizottság tagja, a Nógrád Volán igazgatója többek kö­zött elmondotta: döntési és érdekeltségi rendszerüket fe­lülvizsgálják és a jelenlegi versenyhelyzethez igazítják. Németh Petemé, a megyei NEB elnöke a vállalatoknál végzett vizsgálati tapasztala­taikról beszélt, felsorolta a kijavításra váró feladatokat. Nagypál Máté, a megyei párt- bizotság tagja, a ménkesi bányaüzem Lenin nevét vi­selő szocialista brigád veze­tője elmondta, hogy a bányá­szok megértették: a ráfize­téses munkahelyeket meg kell szüntetni, az ott dolgozók­nak hatékonyabb, termelé­kenyebb munkaterületet biz­tosítottak. Kazinczi Gyula, az öblös- üveggyár igaaga tója a megyei pórt-végrehaj tóbizottság mun­kájukat elemző és feladato­kat meghatározó állásfoglalá­sa óta bekövetkezett változásokról, és a jövő el­képzelései rod szólt. Forgó Imre, a megyei pártbizottság tagja, a balassagyarmati vá­rosi pártbizottság első titká­ra elmondta, miként fogadták a Központi Bizottság decem­beri határozatát. Utalt arra, hogy az élénkülés kibontakoz­tatáséhoz a cselekvési terü­letek eddig is nagyobb ered­ményeket garantáltak, mint amennyit elértünk. Kaszás Istvánná, a megyei pártbizottság tagja, a Mátra- verebélyi Általános Iskola igaz­gatója a jövő nemzedékének egészséges gondolkodása, ma­gatartása kialakításának ér­dekében a család, az iskola és az üzem összehangolt te­vékenységét szorgalmazta. Dr. Juhász Gyula, a sík­üveggyár igazgatója szerint, az elmúlt évben teljesítették kö­telezettségeiket, ennek ellené­re sem elégedettek az ered­ményekkel. Ismertette a jö­vőt szolgáló fejlesztési elkép­zeléseiket, annak gondjait. Ágner Gyula, a megyei pártbizottság tagja, a* SZMT vezető titkára a szakszerve­zeti munka megújulásának középpontjába az elosztáscen t- nkusság helyett, a termelés- centrikusságot állította. Meg­valósítása a termelés feltéte­leinek folyamatosságát köve­teli meg. A vitában elhangzottakra Ozsvárt József válaszolt, majd a testület elfogadta az írásos és szóbeli előterjesztést, a vi­tában elhangzottakkal együtt. Ezt követően a megyei pártbizottság jóváhagyta az 1987. évi munkaprogramját es üléstervét. Majd a Központi Bizottság december 28-i ülé­séről tájékoztatta a résztve­vőket Géczi János. A testü­let a tájékoztatót tudomásul vette. A munkaprogramnak.' az üléstervnek megfelelően, a megyei pártbizottság legköze­lebbi ülésén megvizsgálja a tudománypolitika érvénye­sülésének megyei tapaszta­latait, különös tekintette? azokra a feladatokra, ame­lyek a műszaki, a technikai fejlesztésből adódnak. A tes­tületi ülés előkészítésére mun­kabizottságot hoztak létre. A testület végezetül szemé­lyi kérdésekben fogluft á'Máttí. Baromfitartó eszközok Növeü a baromfitartó esz­közök gyártását a Kelet­pesti Áfész, mivel — első­sorban a felvásárlási árak emelése nyomán — élénkült a baromfitartási kedv. A termelők több baromfiket- reeet, etető- és itatóberen­dezést várnak a gyártóktól. Sok helyen a régi berende­zéseket cserélik újakra, il­letve bővítik a termelőka­pacitást. Asz áfész rákoskeresztúri férrtüzeme tavaly 16 millió forint értékű rendelést elé­gített ki. Ezekben a hetekben a nézsai termelőszövetke­zetben is az elmúlt esz­tendő eredményeinek összegzése és az új gaz­dasági év terveinek ki­alakítása a legfőbb teen­dő. Összes bevételeik 190 millió forint értéket tesz­nek ki. Ebből az alapte­vékenység 60 millió fo­rintot hozott. Az ipari ágazat 100 millió forint­tal növelte bevételi szám­lájukat. Képünkön készül a pénzügyi mérleg, amely­hez Commodore 64-es számítógépet is alkalmaz­nak, Halász Mária és Szádoczki Ilona könyve­lők. Matus Andrásné sta­tisztikus, Pazsitni Fe- rencné közgazdasági elem­ző és Hrkaj János üzem­gazdász az elmúlt év eredményeit összegzik. — kulcsár — Tovább bővül a belkereskedelmi választékcsere Az idén tovább bővül a belkereskedelmi választék- csere, a külkereskedelmi áru­forgalom kiegészítésének immár csaknem három év­tizede jól bevált módja. A Belkereskedelmi Minisz­térium a szocialista partner- országok többségével már aláírta az ez évre szóló vá­lasztékcsere- és határmenti árucsere-megállapodásokat. Eszerint a szocialista part­nerországok belkereskedel­mi árukészletéből átlagosan 5—8 százalékkal több kerül a hazai üzletekbe, mint ta­valy A több mint 350 millió rubel értékű áru 56 százalé­ka váiasztékcserében, 22 szá­zaléksa határ metes ák'ucseré-i ben, s ugyancsak. 22 száza, léka áruházi cserék útján jut az országba. A hazai be I kereskedelem ugyanenv- nyit szállít partnereinek.. A legintenzívebben az áruházi csereforgalom növekszik, Bu­dapesten és vidéken egy­aránt mind gyakoribbak az áruházi hetek, amikor egy- egy partner áruválasztéká­nak a szokásosnál bővebb kínálata kapható. A hazai áruházakban az idén is több száz alkalommal lesznek kaphatók a nemzeti hetek keretében a szocialista or­szágokból származó cikkek. , Több „gurulós*' málna Háromszáz tonnás hűtőtá­rolót épít 198L óta üzemelő mélyhűtőüzeméhez a Nógrá­di „Béke” Termelőszövetke­zet. A beruházás lehetővé teszi, hogy a tavalyi 28 mil­lió forint értékű málnaex­porttal szemben az idén 37 millió forintért szállítsanak 4 márkás extragurulós mál­nát a Német Szövetségi Köz­társaságba. A szinte gomba módra szaporodó termelőszövetke­zeti kis hűtőházak mellől még sokszor hiányzik a hű- tőtároló- A gyümölcs töme­ges érése idején emiatt vagy a beszállításnál van torló­dás, vagy a kész, mélyhűtött árut — elszállításáig —nem lehet biztonságban, kellő hő­mérsékleten raktározni. Ezért sok értékes gyümölcs tönkremegy és netn lehet kihasználni a mélyhűtő ka­pacitását sein. A nógrádi közös gazdaság most ezt a problémát oldja meg, amelynek fínaszírozá- sáhoe bankhitelt vett fel. a berendezésekhez pedig Ausztriából kap gépeket köl­csönbérleti szerződésben. A tározó, amelyre összesen 18 millió forintot költenek, idén májusra elkészül. NŐGRÁD — 1987. jo puck Uu, péntek-»irrtiahí*

Next

/
Thumbnails
Contents