Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

MAI AJÁULATÜNK KOSSUTH RADIO: 4*3<H Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok. 8.2«: Környezetünk hálójában 8.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 8.»: „ •. a vágy, amely nem teljesült?” 9.33: Vidéki óvodások énekelnek. 9.53: Lottósorsolás 10.05: Műsorajánlat 10.09: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat 1145: Trocjuk: A vásár — fúvószenekari poéma 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt. 14.115: Műsorismertetés 14 10: Riportműsor 15.00: Erről beszéltünk. . 7 lfe.30: Haydn: Tavaszkórus 10.05: Széltoló. 16.45: Beszélgessünk. . 17.00: Té^iák és emberek 17.25: Musorajánlat 17.30: idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18 30: Esti magazin 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kakaskodó kakasfogó 21.25: Reklám 21.30: Frederico Garda Lorca: Bernarda Álba háza 23.05: Híradó 3. 23.15: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: A Tenkes kapitánya XIII/2. rész 18.05: Vlagyimir Krakoviszkij: Fény és mosoly 19.05: Tv-torna 19.10: Társak 19.15: Beethoven: VII. szimfónia 20.00: A Május-sziget lakói 21.00: Híradó 2. * 21.20: eMeRton-díj 1986. 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 8.50: Hírek 9.00: Iskola-tv. (Ism.) (FF) 9.20: Szórakoztató gyermekműsor 9.55: Diákballada. Tv-film. 2. rész. (Ism.) 11.15: URH-kocsival. 11.55: Hírek 15.20: Hírek­15.25: Rövidfilm-összeállftás 16.30: A számítógépekről. 2. rész 17.00: Egészségünk érdekében 21.30: Frederico Garda Lorca: Bernarda Álba háza. Tévé­játék 19.15: Adám Jenő népdal­feldolgozásaiból. 19.40: Vendégségben 20.00: A Rádiószínház ' bemutatója. 23..oc: George London opera- áriákat énekel. 21.30: Pro és kontra 22.20: Tíz perc külpolitika 22 30: Kié a céesz? 23.00: A kamarazene kedvelőinek. 9.10: Himnusz •.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.39: Reggeli zenés műsor 8.05: Ziehrer műveiből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.06: Napközben 12.10: A SU/Color együttes felvételeiből 12 25: Édes anyanyelvűnk 12^30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 16.53: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19 50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Senki többel ? — Harmadszor! 22.15: Látogatás a múltunkban. 23.20: Most érkezett 24.00: Régi fúvószene 0.15: É1fél után MISKOLCI STÜDIO •.90—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép —■ Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30; Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17,35—18.30: Péntek este Észak- Magyarországon. Zenés szol­gáltató riDortműsor. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: Üzemi lapszemle és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.45: Tv-torna 9.9»: Lottóeorsotás 10.90: Viktor Rozov: A siketfaj d fészítee n #i Mozgató n.4S: Képújság 15.55: Hármas csatorna 17.00: Hírek 17.05: Három nap tévéműsora 17.10: Nyugdíjasok műsora 17.50: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy saóra! 17.05: Bratislava! magazin 17.30: A jó ötletek stúdiója 18.10: Varrónők. Mennyi anyagra van szükségünk? 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.50: Száz hires festmény 20.00: New York Ismeretlen lakói. Angol természet­film 20.25: Takarja el az arcátI 3. rész. 21.20: Kedvelt melódiák a televízió műsoraiból 21.401 Mindent egy perc alatt. Szórakoztató vetélkedő 22.20: Apacsok erődje. 0.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: Péntek esti vers 2l.0,í: Színművészeti magazin 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Vétség és bűnhődés. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Délután 3-tól: Akii Miklós. Háromnegyed 6 és 8-tól: Ma- gic-varázslat — A Queen Bu­dapesten. Színes, látványos koprodukció a világhírű együt­tes nagy sikerű koncertjéről. — Kamara: Gengszterek klub­ja. (14) Színes amerikai bűn­ügyi filmdráma. — Kohász: Iskolamozi: Emberi sors. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A Nindzsa színre lép. (14) Szí­nes amerikai karatekaland- film. Iskolamozi: Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán. — Pásztói Mátra: örült család. (14) Színes, szinkronizált ja­pán film. — Kisterenyei Pe­tőfi: Iskolamozi: Ragtime. I—II. — Szécsényi Rákóczi: Keserű igazság. Magyar film. — Rétság: Foglalkozása: mes­terlövész. (14) Színes japán film. — Mesemozi: Medve nyírfalábon. — Karancslapuj- tő: Mária szerelmei. (18) Szí­nes, szinkronizált amerikai film. — Érsekvadkert: Bocsáss meg, Madárijesztő! Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagylóc: Végtelen történet. Színes, szinkronizált NSZK— olasz film. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... MIT? HOL ? MIKOR? SALGÓTARJÁN A Petőfalvi Lajos Általános Iskolában Radics István fes­tőművész tárlata tekinthető meg 8—19 óra között. A Jurij Gagarin Általános Iskola galériájában Földi Pé­ter festőművész 25 grafikai alkotása és öt nagyméretű olajfestménye várja az érdek­lődőket az iskolai oktatás ideje alatt. BALASSAGYARMAT Mikszáth Kálmán születésé­nek 140. évfordulója alkalmá­ból emlékünnepséget tartanak a művelődési központban 18 órakor. A műsorban novellák és dramatizált jelenetek hang­zanak el helyi előadók tol­mácsolásában. B ÁTONYTERENYE Victor Vasarely alkotásaiból rendezett kiállítás nyílik 17 órakor a nagybátonvi Bá­nyász Művelődési Házban. A kiállításon Csepei Tibor zene­művész mond megnyitót, majd vetítéses előadásra kerül sor, bemutatván a művész életét és alkotásait. Az ötven képből álló gvűitemény február 3-ig, naponta 10—18 óra között te­kinthető meg. Külpiaci kapcsolataink és exportképességünk alakulásának összefüggései­ről készített in téri út Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel Balogh Mária a Pártélet januári számában­Fejti György, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkára mun­kánk megjavításának felté­teleiről ír. Megállapítja: ha­laszthatatlan feladat, alap­vető nemzeti érdek a mű­szaki-technológiai felzárkó­zás meggyorsítása, a terme­lés és a külkereskedelem szerkezetének fokozatos és folyamatos átalakítása. Romány Pál, a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság el­ső titkára úgy látja: szük­ség van nyílt politikai fellé­pésre, rendszeresen vissza­térő társadalompolitika* kon­zultációkra, a közhangulat­nak — terveinkkel, prog­ramjainkkal, döntéseinkkel, a tényekkel való — alakítá­sára. Krasznai Lajos, a Pest me­gyei pártbizottság első tit­kára összegzi a pártszerve­zetekben belpolitikai hely­zetünkről folytatott beszél­getések tapasztalatait. Meg­állapítja: feltétlenül figyel­met érdemel az a megíté­lés, hogy kedvezőtlen ten­denciák a magyar gazdaság­ban évek óta felhalmozódott és megoldatlan problémák egyenes következményei. Ide sorolják, hogy egyensúlyi gondjainkat tartósan az ész­szerű felhalmozás rovására, és a vállalatok terhére eny­hítettük. A párttagság, a jó­zanul politizáló közvélemény többek között felveti, hogy vajon a sorozatos jelzések­re történő érdemi reagálás késedelméért, az összehan­golt cselekvés hiányáért nem kellene-« érvényesíteni a fe­lelősséget. A pá rtalapszerv esetekben immár tizenötödször kerül sor beszámoló taggyűlések rendezésére. Botos Péter elemzi az eddigi tapasztala­tokat és megfogalmazza az aktuális feladatokat. A népgazdasági teljesítő- képesség alapvető tényezője a gazdálkodó szervezetek munkájának hatékonysága. Mennyire adottak, illetve ho­gyan teremthetők meg a vál­lalatoknál az igényesebb, a perspektivikusabb, a válla­lat helyzetét egészében ja­vító gazdálkodás feltételei ? Milyen konfliktusokkal kell a vállalati vezetésnek szem­benéznie, ha túl akar lépni a rövid távú szemléleten, a közvetlen érdekeken? Ezek­ről a kérdésekről kerékasz­tal-beszélgetést rendezett a Pártélet. Az eszmecserét La­kos Sándor, a Pártélet fele­lős szerkesztője vezette. NÓGRÁD - 1987. január 16., péntek Februártól októberig Uj sorozat a rádióban Oroszország 70 év előtti történelmére, a nagy októberi szocialista forradalom győ­zelmére emlékező nagyszabású műsorsorozatot indít február­ban a rádió. A korabeli do­kumentumokon, hiteles for­rásokon alapuló ciklus havon­ta egy-egy adásban idézi fel a forradalom kibontakozásá­nak jelentős állomásait. az októberi események közvetlen előzményeit, s a forradalom győzelmét követő első hetek történéseit. A februári első adás a Ro- manovok végnapjai címet vi­seli majd —, színhelye Pé- tervár és Moszkva —, s fel- . idézi a háborúba belefáradt tömegek fellépéseit, a cári ve­zérkar, az uralkodó tehetetlen­ségét. Filmjegyzet Mary Poppins Super califragilisticexpialido- cius. Ez nem a nyomdai sze­dőgép hibája! Ez az a szó, illetve halandzsaszöveg, amit Mary Poppins szerint a vál­ságos helyzetben lévő ember­nek gyorsan el kell hadar­nia. Ettől vidámmá válik és könnyed lélekkel jut túl min­den akadályon, Szó, ami szó, valóban si­kerélményt jelent úgy kimon­dani, hogy közben ne törjön belé az ember nyelve. De higgyék el, nem kisebb öröm már csupán a hibátlan leírá­sa is. Na, de mielőtt a rész­letekbe merülnénk, nézzük csak, ki is ez a Mary Pop- pins? Pamela Lyndon Travers sze­rint Mary Poppins és ő, egy és ugyanaz a személy. Per­sze az ő 1906-os ausztráliai születésével szemben Mary csak 1934 után és Angliában jött a világra. Ekkor csupán könyv alakban. A csudálatos Mary-történetek azon nyom­ban világhódító körútra in­dultak. Rövidesen színpadi musical készült belőle, majd eljutott a film birodalmába. Ezen a ponton már maga Travers is alig ismert köny­veinek hősnőjére, de békés természetű lévén azzal nyug­tatta magát, hogy aki az igazi csudálatos Maryre kí­váncsi az elolvashatja az ere­deti műveket. A film világában Mary el­vesztette ugyan szülőanyját, de rátalált a varázslatos ké­pességű apára. Walt Disney átgyúrta, a maga képére for­málta és 1964-ben Robert Stevenson rendezővel elké­szítette minden idők egyik legsikeresebb filmmusicaljét. A filmet 1965-ben 13 Oscarra jelölték, amelyből ötöt meg is kapott. Ezek egyike Julie Andrewsé, aki így „az év színésznője” kitüntető címet nyerte el, a Mary Poppins főszerepével. Ugyanakkor néhány év alatt rekordbevé­telt hozott, maga mögé uta­sítva egyebek között az El­fújta a szélt is. S, ha már ez utóbbi film szóba került, kí­nálkozik egy fontos hasonló­ság említése: mindkettő szu- pergiccs. Mert, hát mi is lett a Tra- vers-történetekből? A londoni viktoriánus idillvllág hangu­latába csöppenő néző hitet­lenkedve bámulja ezt a két­részes sziruptengert. A mel­lette ülő gyereke azonban nyomban felismeri azt a meg­elevenedő álomvilágot, amely- lyel a Walt Disney-! filmek oly sokszor már elvarázsol­ták. A történet roppant egyszerű. A londoni Cseresznyefa ut­cában élő jómódú Banks csa­ládban zajlik az élet. A ma­ma lelkes szüfrazsett és ez minden percét lefoglalja. A papa viszont komoly bank­hivatalnok, akinek szintén nincs ideje a gyerekekre. A régi nevelőnő cserbenhagyja őket és így kénytelenek újabb után nézni. Ekkor érkezik Mary Poppins a keleti széllel, esernyőjén, egyenest az ég­ből. A tündéri Mary csodálatos dolgokra képes és barátjával, aki egyszerre utcai festő, ze­nebohóc és kéményséprő, fan­tasztikus álomutazásokra viszi Jane-t és Michaelt, ezt a bá­josan csúnyácska testvérpárt. Azért persze ne ragadtassuk el magunkat. Egyik irányba sem. Mert szédületesen gaz­dag filmet láthatunk ugyan, de csak külsőségeiben. Egyéb­iránt a legprimérebb módon igyekszik hatni érzelmeinkre és csak a formai rendkívüli­sége, a giccsműfajon belüli szuperkategóriába sorolása menti a mundér — ez esetben a filmművészet — becsületét. És akkor azt még figyelembe se vettük, hogy már megint egy film, ami 22, azaz hu­szonkettő évet késett mozi­jainkból. No, de rá se rántsunk, mert: Supercalifragilisticex­pialidocius! Bodnár Mihály J Munka és művelődés mozgalom Brigádok a szellemi gyarapodásért Hat esztendeje, hogy útjára indult a Munka és műve­lődés mozgalom megyénk ipari és mezőgazdasági, vala­mint szolgáltató üzemeinek brigádjai körében. A brigá­dok szellemi életének sajátos arculatú vállalkozása va. lódi mozgalommá terebélyesedett az évek során. Szándékban, tervekben —, több helyütt tettekben — addig is megfogalmazódtak a kultúra iránti igények a brigádtagokban, de egy-egy helyen megelégedtek a fő- bólintassal és az ,igazoló jelentésekkel”. S, a brigádnap­lók. így teltek meg formális kulturális vállalásokról szóló sorokkal. Sok kollektíva kulturális szintje meg most is elmarad a termeléstől, s a saját lehe. tőségeitől is. Pedig elsősor­ban a szocialista brigádok tagjai azok, akik felismerték, hogy a több tudás — politi­kai, általános és szakmai mű­veltség —, ma már nélkülöz­hetetlen a termelés színvo­nalának javításához is. A Munka és művelődés mozgalom elmúlt másfél éves szakasza azt bizonyítja, hogy a meghirdető szervek és ve­lük együtt a művelődési in­tézmények jó ügy mellett voksoltak, amikor a ki nem mondott igények elébe men­tek olyan programok kiala­kításával, amelyek segítik a brigádok folyamatos, rend­szeres és változatos művelő­dését, vagyis a kulturális vállalások teljesítését. A témakörök kínálatát úgy alakították, hogy fizikai dol­gozó és alkalmazott, városla­kó és falusi, bejáró és hely­béli, de az egyedülálló és a családos brigádtag is találjon lehetőséget a művelődésre. Az együtt a családdal, a társadalmi munka, vagy az ön­művelés témakörében tettaján. lások ..nem felülről megadott” direktívákat tartalmaztak, csupán hasznos ajánlások vol­tak. Nem is lehettek mások, ha sikert reméltek a mozga­lomtól. Hiszen ahány munka­hely, annyiféle hatás, szokás és lehetőség a brigádok szá­mára. Éppen azért vonzódnak a brigádok a mozgalomhoz — a mostaniba 375 nevezett be a megye üzemeiből —, mert saját maguk is kitalálhatták, kialakíthatták tennivalóikat a kitűzött célért. Például sokaságát lehetne sorolni, hogy egy-egy helyen, miként ismerték fel a rész­vétel fontosságát. A Buda­pesti Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyáregységé, ben ezt ekként fogalmazta az egyik szocialista brigád veze­tője: „Az embernek nem elég csak a munka... Szórakoz­ni is kell néha és művelődve gazdagítani magunkat. Szapo­rítani ismereteinket, fejlesz, teni ízlésünket, • hogy tartal­masabb legyen életünk.” Ebből a gyárból vett részt egyébként a legtöbb — tizen­nyolc — brigád a mozgalom­ban. S, az sem mellékes, amit a Senior Váci Kötöttárugyár kazári üzemének brigádveze­tőjétől hallottunk: ..Ha jó a munkahelyi kollektíva, mint a miénk is, munkaidőn túl is öröm az együttlét Szórakozás családdal az igazi, nekünk asszonyoknak.” Társadalmi munkában majd mindegyik brigád szép ered­ményekről adott számot. Leg­több vállalást e téren a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek egyik kollektívája, a Csonka János vezette Március 21, brigád tett. Több mint hét­ezer társadalmi munkaórát végeztek a lelkes emberek, s ebből ezret az általuk patro­nált Petőfi Általános Iskola számára. Ez a brigád, vala­mint a balassagyarmati Kő­porc József Attila nevét vise­lő brigádja volt az, akik kezdeményezték idén a ha­sonnevű brigádok találkozó­ját, amely százakat mozgatott meg, s nemcsak egyszeri ta­lálkozás maradt, hanem élő kapcsolattartásként máig él a brigádok közt önművelés témaköréből több brigádtag vállalkozott továbbtanulásra, főként is­meretbővítő tanfolyami for­mában. Az ötvözetgyár Víz­választó és a Váci Kötött­árugyár Madách Imre brU gádja jeleskedett ebben. Másfél év alatt sok min­dent tettek szellemi gyara­podásukért a kisközösségek. A mozgalom tavalyi legjobb­ja pontszámait tekintve, az SKÜ Március 21., a balassa­gyarmati Kőporc Farkas Ber­talan és BFK Kemerovo Szo­cialista Brigádja. Természetesen gondok is adódnak. Az eddig eltelt hat esztendő tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy sikert csak ott tudnak felmutatni a brigádok, ahol a munkahelyi művelődé­si bizottságok és a munka­helyi megbízottak odafigyei- nek a brigádmozgalomra; ahol a segítő szándék kellő cselek­véssel is párosul. — Uu* em J

Next

/
Thumbnails
Contents