Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt Bőséggel búcsúzott az év az éttermekben Finomságok az asztalon — Külföld1 ek is Tarjáni erőlködő döntője XLIII. ÉVF., 1. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1987. JANUÁR 2., PÉNTEK Losonczi Pál újévi köszüntője Kedves honfitársaim! A? új etetendő első napján tisztelettel kö­szöntőm hazánk minden állampolgárát. Si­kerekben szerényebb, ám tanulságokban sn- ná. gazdagabb óévet hagytunk magunk mö­gött idegnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986. jellemzője volt a Genfben kibontakozott folyamat erősödése. A Szov­jetunió és e szocialista országok új elemeket tartalmazó béke kezdeményezései újraélesz­tették a népek bizakodását az enyhülés visz- szatérése iránt. A reykjaviki szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhet­tünk. hogy a tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszte­letben tartásával a nemzetközi élet legsú- Ivosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz Ugyanakkor azt is jól tud­juk' jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlanság szitásával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazunk a bonyolult világpolitikai helyzet­ben íj tovább bővítette nemzetközi kapcsola­tait. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny meg­állítását, ?. leszerelést, a nemzetközi bizton­ság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok köl­csönösen előnyös együttműködéséért, ki­álltunk a vitás kérdések tárgyalások útján ra!o. rendezésé mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kap­csolatainké és a kölcsönös érdekek elisme­rése alapján akar velünk szót váltani. Vál­tottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a köl­csönös bizalom és egymás érdekeinek tisz­teletben tartása viheti előbbre az emberisé­get. Csakis így távolíthatók el azok a mes­terségesen emelt, politikai természetű aka­dályok, amelyek az országok közötti együtt­működés útjában állnak. Kedves barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapo­dott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítmé­nyekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó reformfolyamata, új tudományos eredmények, szociális és -kul­turális létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság el­látásának színvonalát is. Az az összteljesít­mény, amit népünk nyújtott, megbecsülést él nemei, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azon­ban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szi­gorodtak. Termékeink leértékelődése foly­tatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképessé­günket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőbe­rendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csu­pán ezek s vitathatatlan tények nem szol­gálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következmé­nyei alól. Későn ismertük fel a külső ha­tásokat, nem készültünk fel kövelkezményoi- te, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar -.népgazdaság mérsékeltebb teljesít­ményében saját munkánk gyengeségei, a ve­zetés és irányítás fogyatékosságai, a végre­hajtás következetlenségei is jórészt tükrö­ződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a kor­szerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre aka­runk haladni. Az életkörülmények javí­tása és a jogos fogyasztási igények kielégí­tése csak úgy lehetséges, ha a maga terüle­tén mindenki az eddigieknél eredményeseb­ben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalma­zott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végre­hajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb hely­zeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes cé­lok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvény­erőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gaz­daságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető leg­jobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Külö­nösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű takarékosság. .Szocialista fejlődésünk es egyben a kórsáé- rű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszkö­zöket a hatékonyan működő vállalatok fej­lesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérü­lés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszá­molva — bérrendszerünkben is következe­tesebben érvényesítjük a munka szerinti ré­szesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felöl megbecsülni az élet minden területén. Ez. nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségei zete és demokratikus intézmény- rendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. En­nek érdekében — a kölcsönös előnyök alap­ján — a jövőben is készek vagyunk együtt­működni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. L?g- bizt.osabb támaszunk azonban a baráti szo­cialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azo­nosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új­év napiának szokása alapján mondom: re­ményeinket párosítsuk tenni akarással, sőt, tettekkel, es akkor az eredmény sem marad­hat el. Ehhez kívánok 1987 eiső napján bé­kés, boldog új esztendőt valamennyi honfi­társamnak és barátunknak az egész világon. (MTI) Korszerűbb termekehert Kilátások három ipari üzemben Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettest — érdé" mei elismerése mellett, más fontos megbízatására tekin­tettel — e tisztségéből fel­mentette. Dr. Csikai Gyulát, a Kos­suth Lajos Tudományegye­tem rektorát tisztségéből felmentette, és művelődési miniszterhelyettessé kine" vezte. Már az óévben megalapoz­ták az idei termelést a Ma­gyar Kábel Művek balassa­gyarmati kábelgyárában. Ter­veikről kérdeztük Czelleng János műszaki igazgatóhe­lyettest. Mint elmondta, a januári kezdéshez már december vé­gén előkészítették a szüksé­ges anyagokat, félgyártmá­nyokat. Szeretnék elérni a gazdálkodás folyamatos át­menetét a két esztendő kö­zött. Természetesen nem csak ez határozza meg az idei terveket, hanem a jó piacpo­litika, az előre megkötött szerződések. Nos, a kábelgyá­riak nens panaszkodhatnak, hiszen az első negyedévre biztosították vevőiket, jelen­tős az indiai és a kínai meg­rendelés. Célként fogalmazták meg az 1986-ban elért eredmények növelését, különösen a kül­honi piacokon. Termelésük ütemét az alapanyag-ellátás határozta meg, melyet nagy­mértékben befolyásol a tata­bányai és az inotai alumíni­umkohók idén tervezett re- kontsrukciója is. A BRG salgótarjáni gyárá­ban, mint azt Hlavács Lász­ló főmérnöktől megtudtuk, az idei termelési érték né­miképp növekszik... Gyárt­mányaik lényegesen nem vál­toznak, egyes termékeknél korszerűbb technológiát al­Ünnepi munka gyárban, gazdaságban Számos, folyamatos üzemű gyárban, s valamennyi nagy­üzemi gazdaság állattartó telepein munkával köszöntöt­ték az új esztendőt. Szilveszter éjszakáján is a szokásos tel­jesítménnyel termelt a leg­nagyobb hazai alumíniumko. hó Inotán. Műszakváltáskor. 15 perccel éjfél előtt éppen csak köszönthették egymást a kohó és öntöde dolgozói, a munka egyetlen percre sem állhatott meg. Ezen az éjsza­kán is, csaknem 50 tonnányi alumíniumot állítottak elő és reggelig fel is dolgozták. Teljes kapacitással termelt legnagyobb műtrágyagyárunk a Péti Nitrogénművek is; az 1987-re virradó éjszaka nyolc- százán dolgoztak és 1000 ton­na műtrágyát állítottak elő. Készenlét volt a szállítóknál is. A rakodás és az export­szerelvények indítása ugjanis, az ünnep alatt sem szünetel­hetett. A Péti Nitrogénmű­vektől az új év első napján is 3000 tonnányi műtrágyát in­dítottak külföldre. Rekord tér. melési eredménnyel köszön, töiték az új esztendőt a po- toházi cukorgyárban. 1987. el­ső napján legyártották az öt­venezredig tonna cukrot. r--------------—\ M ihail Gorbacsov válaszolt amerikai újságíró kérdéseire (2. oldal) Zárgyártók a BRG-ben (3 oldal) | Eey hét radió- és tv-műsora (5. oldal) i Huszonhét szer címeres mezben ff oldal) ^___________________________y kalmaznak. Jelentős változás lesz, hogy a rádiókhoz hasz­nálatos távkezelők nagyobb részt itt készülnek majd. A belföldi igények színvo­nalasabb kielégítése, az ex­port növelése a cél a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek­ben — tájékoztatta munka­társunkat dr. Mészáros Ottó, gazdasági vezérigazgató-he­lyettes. A megközelítőleg 4,3 milliárd forintos termelési érték előállítása, a termelé­kenység négyszázalékos nö­velése nagy feladata a kol­lektívának. A gyár életében jelentős a hengermű idei re­konstrukciója, amely lehető­vé teszi a korszerűbb termé­kek előállítását­wmmmigmmm wmmmmmmmmmßmm Wm. MeglepetéssKámba ment a szimfonikusok fellépés« A Tarjáni erőlködő fődiját — a Karanes Combi gáztűzhe­lyet — Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár igazgatója adta át a talpon maradt nyertes pár­nak. Borsi Rolandnak és édesanyjának. — Képek: Benczs — Nem mswadtak vendég nél­kül az óév utolsó napjának éjjelen és a? újév hajnalán Nögrád mégy? 'éttermei. ' Mint minőén évben, szakácsok, felszolgálók, üzletvezetők igye­keztek azon, hogy szilveszter éjjelén terített asztalok fo­gadják a vendégeket. Napok­kal előbb elfogytak a belé­pők, telt ház volt Nógrád ét­termeiben. Volt választolt, kí­nálat az év fordulóján szil­veszteri csemegékből s ha­gyományos étkekből. S a vendéglátóhelyek vidám han­gulatában gazdára lelt egv- egy malac. Közülük három helyről kérdeztük meg: mi volt a menü. Tájjellegű ízekből is jutott a Salgótarjánban szilvesztere- zöknek. A Borsodi sörözőben a tatabányai Pécsi söröző sza­kácsaitól az ősszel eltanult ételkülönlegesség volt a száz vendég egyik menüjének fő­étele. A perehegyi búbos pe­csenye mellé társult itt még a bőséggel megrakott asztalon a csirkebelsöséggel töltött pa­lacsinta. És ott voltak az el­maradhatatlan, hagyományos ételek: malacsült, a kor­helyleves, a virsli. Nem is csoda, hogy este héttől reg­gel ötig bírták a vendégek a táncot. Jól sikerült az évbúcsúzta­tó a Karancs Szállodában is. Négyszáz vendégre sütöttek! főztek, itt vendégeskedett egy lengyel és egy szentesi turis­tacsoport, s voltak a szilvas z- terezők között — a nagyszá­mú helybeliek mellett — ola­szok, spanyolok és nyugatné­metek is. A ropogós malac- sültet pezsgős káposztával szol­gálták fel, de sokan válasz­tották ezen az estén a gom­bás szüzsültet is. « A balassagyarmati Ipoly Szálló éttermében száztíz ma- latozónak kijevi jércemellel, rántott húsos palacsintával kedveskedtek, és akadt svéd vendég is, aki ezen az estén az Ipolyban ismerkedett a magyar ízekkeL Szilveszter délutánján csak­nem megtelt Salgótarjánban a ^József ’ Attila Vár?- • gyéi Tvíűvelődési Központ ázjn- házterme Itt tartották a Tar- jani erőlködő elnevezésű vá­rosmozgató játék döntőjét, amely öt héten keresztül fog­lalkoztatta a játékos kedvű' fiatalokat és felnőtteket. Négyszáztízen küldték be fordulóról fordulóra a meg­fejtéseket, s a nézőtéren első­sorban ok és családtagjaik foglaltak helyet. A szilveszteri döntőt hangu­latos, játékos keretek között bonyolították. A nyitó táncot a megyei művelődési központ jazzbalettos lányai lejtették. Meglepetésszámba ment a salgótarjáni szimfonikus ze­nekar fellépése Haydn Meg­lepetés szimfóniájának részle­tével. A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola öt növendéke jeleneteket adott elő az ebből az alkalomból meghirdetett jelenetírói pályázat néhány díjazott alkotásából. A vi­dámságra a DüVő, népzenei együttes rakta fel a koronát, s kívánt boldog ’új évet. ■ Két kritikai észrevétel azért idekívánkozik: Föld S. Péter, a Ludas Matyi munkatársa nem állt feladata magaslatán: Sokat bakizott nem ismerte eléggé a forgatókönyvet, s így képtelen - volt pergővé tenni az eseményeket. Ha- jobb formában van. még na­gyobb az élményünk. Másik: a technika ezúttal gyakran megtréfálta a műsorvezetőt és segítőtársát: hol elnémult hol hirtelen megszólalt. Á táncszámok zenei anyaga pe­dig eléggé fátyolosán szólt: bizonyára agyonjátszották már a hangszalagot, vagy a lemezt. A döntőbeli játék résztve­vőit demokratikusan, sorshú­zással választották ki. S ta­lán mondanunk sem -kellene: mindenki nyert,, aki a ~ÍB padra felkerült

Next

/
Thumbnails
Contents