Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

A szovjet emberek békében akarnak Folytatni kell a párbeszédet élni az amerikai néppel A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kingsöury-Smlth amerikai újságíró kérdéseire válaszol­va. A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a hábo­rú és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakí­tásában az amerikai néppel szemben éppoly’ tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mondotta. Korunk a nukleáris fegy­verek és a nagy sebességek kora, amelyben a kölcsönös gazdasági és politikai függés növekszik. Kizárt, hogy az egyik fél biztonsága a másik kárára vagy annak számlájá. ra teremtődjön meg. A biz­tonság csak kölcsönös, ponto­sabban fogalmazva, csak egyetemes lehet — szögezte le a főtitkár. — Tetszünk-e egy­másnak vagy sem, meg kell tanulni egymás mellett, bé­kében’élni ezen • a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov síkraszállt amellett, hogy 1987-ben is folytatódjanak Genfben a szovjet—amerikai fegyverzet, korlátozási tárgyalások, de azokat nem jellemezheti a terméketlenség, a tehetetlen­ség. A, tárgyalásoknak mesz- szemenően dinamikusaknak •kell lenniük, vagyis: legyenek ezek valódi tárgyalások az atomfegyverek csökkentéséről, a világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozásáról. A Szovjetunió eme törekedett Reykiavikban és még job­ban fog erre törekedni 1987- ben. Hiszem, hogy radikális vá’tozás a tárgyalások mene­tében az amerikai nép létér. dekeimek is megfelelne. Az amerikai kormány álláspont­ja mélységesen kiábrándít ben­nünket Az amerikai küldött­ség Genfben Reykjavik után még vissza is lépett az elért szintről — közölte a főtitkár. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió másfél év óta nem végzett nukleáris kísér­leti robbantást, az Egyesült Államok folytatta kísérleteit és nem vol hajlandó tárgyal­ni azok teljes betiltásáról, ha­bár két szerződésben is — 1963-ban és 1974-ben — kö­telezettséget vállalt e tárgya­lások folytatására. Novem­berben mindehhez hozzájött a Fehér Ház kihívó lépése: aláásta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött fontos megállapodást, a SALT—II szerződést. Nem lesznek si­keresek az új megállapodá­sokkal foglalkozó tárgyalások akkor, ha szándékosan, tün­tető módon tönkreteszik a régi megállapodásokat. Ez ko. moly probléma, ami fokozott figyelmet érdemel — muta­tott rá. Mihail Gorbacsov újból megerősítette: a Szovjetunió a fegyverzet legradikálisabb csökkentéséről szóló megálla­podások mellett van, legyen szó akár nukleáris, akár ha­gyományos fegyverek-rő'. Min­den Washingtonon múlik — állapította meg. Az újságíró a továbbiak­ban azt kérdezte, a felek kölcsönös rugalmassága ese­tén az elkövetkezendő két év­ben köthető-e kompromisz- szumos megállapodás a ra­kétaelhárító rendszerekről, amennyiben megállapodás szü­letik arról, hogy meghatáro­zott ideig nem kerül sor az űrfegyverek telepítésére. A kérdésre válaszolva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények kö­zött sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené, vagy aláásná a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról kötött szerződést. Ez ugyanis meg­szüntetne minden, arra vo­natkozó reményt, hogy sike­rül a nukleáris fegyverkész­letek csökkentése, s felborí­taná a hadászati stabilitást. Azért szállunk síkra, hogy a rakétaelhárító rendszere­ket korlátozó, 1972-ben kö­tött szerződés fennmaradjon. Valójában a szerződés .15. cikr ke csak egyetlen olyan ese­tet határoz meg, mely eset­ben a szerződés felmondható: ez a .szerződést aláíró felek legmagasabb érdekeit fenye­gető rendkívüli körülmények felmerülése. Csak tőlünk, vagyis a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, hogy ilyen körülmények ne alakuljanak ki — mutatott rá a főtitkár. Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irány­vonalat követ. Olyat, amely lehetségesnek tartja a szer­ződés felbontását abban az esetben, ha az Egyesült Ál­lamok hadászati védelmi kez­deményezés programjának megvalósítása során önmagá­ra nézve kedvezőnek tart egy ilyen lépést — mondotta Gor­bacsov. A Szovjetunió nem csak a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés megőrzésé­ért, hanem annak megerősí­téséért is síkraszáll. Éppen ezt segítené elő az, ha az Egyesült Államokkal megál­lapodásra lehetne jutni a ra­kétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos, megengedett la­boratóriumi kísérletek hat/á- rainak kitűzéséről. A Szov­jetunió ezt javasolja. Ez a szerződés önmagában is nagyon fontos. Ám, még fontosabb azért, mert nélkü­le nem lehet megállapodni a hadászati nukleáris fegyver­zet csökkentéséről — hang­súlyozta a főtitkár. Mint látható, a dolog ez esetben sem rajtunk múlik, hanem Washingtonon- Az óceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dön­teniük: fékevesztett fegyver­kezési hajszát, vagy a fegy­verzetek csökkentését és fel­számolását akarják-e. Az ame­rikai kormányzat helyett ezt a döntést senki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sok függ, többek között a bé­ke és az amerikai nép bol­dogulása szempontjából is. Mi békét és boldogságot kí­vánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ ösz- szes többi népének is — mon­dotta végezetül Mihail Gor­bacsov. Tovább tart a francia vasutassztrájk A francút vasutassztrájk folytatódik, s a gazdaságot érő károk most már a frank árfolyamának megrendülésé­ben is éreztetik hatásukat. Az óév utolsó napján az ál­lamvasutak ismét csak mini­mális számú szerelvényt tud­tak üzemeltetni. A sztrájkot irányitó országos egyeztetőbi­zottság a munkabeszüntetés hatékonyságának növelésére és az összes vasutas csatla­kozására hívott fel. Szerdán több pályaudvart ismét meg­szálltak, volt ahol megrongál­ták az indulásra előkészített szerelvények motorkocsiját. A sztrájk azért erősödik, mert az állam vasutak és a közlekedési minisztérium kép­viselői továbbra is csak lát­szattárgyalásokat folytatnak, a vasutas-szakszervezetek megosztására spekulálnak. Kedden a munkakörülmé­nyekről kezdődtek tárgyalá­sok. A szakszervezetek kép­viselői előadták követelé­seiket, többek között az új bértáblázat visszavonását. Az állami tárgyalófél ezt eluta­sította, csak a felfüggesztésre hajlandó, mire a szakszerve­zetek főtitkárai kivonultak. A vasútigazgatóság és a köz­lekedési minisztérium kép­viselői csak szerdára ígérték első konkrét javaslataikat. A párizsi metró igazgató­sága néhány tized százalék­kal javított első béremelési ajánlatán, amivel két szak­szervezetet sikerült eltérí­tenie a sztrájktól. Szerdán a vpnalak fele rendesen közle­kedett, másik felén erős ki­maradások vannak. Az autó­buszok háromnegyede köz­lekedik. Vezető politikusok úfévi üzenetedből Az elmúlt esztendőt a tuda­tos útkeresések, a megfeszített munka, az átalakítások, az el­képzelések és tervek valóra váltása jellemezte. Az elmúlt évben erősödött a békéért ví­vott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet néphez intézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el. Az SZKP KB főtitkára meg­állapította, hogy a gazdasági • élet minden területén sikerült továbblépni, és leküzdeni a pangás jelenségeit. Lényegesen gyarapodott a nemzeti jövede­lem, a gyarapodás meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt állnak a társadalmi és szociális problémák hatéko­nyabb megoldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vál­lalatoknál széles körben be kell vezetni az új gazdálkodási módszereket, döntően javítani kell a termékek minőségét. Hasonló, nem kevésbé fontos és bonyolult feladatokat kell megoldani a szovjet társada­lom életének más területein is­Külpolitikai kérdéseket em­lítve az SZKP KB főtitkára rámutatott: a nukleáris szem­benállás új gondolkodásmódot követel" meg ,a nemzetközi po­litikában. A Szovjetunió át­fogó békekezdeményezéseket tett. hogy megjavuljon a nem­zetközi légkör. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavikra való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzervatív gondolkodás, mi­lyen messze áll egyes kormá­nyok politikája a népek igazi akaratától. veszter este súlyos, esetleges politikai következményekkel járó hiba zavarta meg: eddig tisztázatlan okoknál fogva a kancellárnak nem az 1987-es, hanem a tavalyi újévi köszön­tőjét sugározták, miután a ZDF tévében, a második csa­tornán egy órával korábban már rendben elhangzott Hel­mut Kohl idei újévi beszéde. Johannes Rau, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) kan­cellár jelöl tje, észak-raj na­vesztfáliai miniszterelnök hi­tet tett amellett, hogy az NSZK politikájának elsősor­ban az európai és a nemzet­közi béke szavatolására kell irányulnia. Jelentős sikereket hozott az 1986-os esztendő a Bolgár Nép- köztársaság fejlődésében —ál­lapította meg egyebek között Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, az államtanács elnö­ke az ország lakosságához in­tézett szokásos újévi köszöntő­jében. A bolgár vezető leszögezte, hogy a békének nincs alterna­tívája. s milliók támogatják a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak azokat az erőfe­szítéseit, amelyek a nemzet­közi kapcsolatokban az új hoz­záállás kialakítására, a béke erősítésére, a leszerelésre és a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölésére irányulnak­Andreasz Papandreu görög miniszterelnök újévi üzene­tében fe’szólította honfitár­sait, hogy egyesítsék erőiket azokkal szemben, akik ugyan „feltételezett barátok és szö­vetségesek. ám közvetlenül fe­nyegetik Görögország nemze­ti szuverenitását, és véres pro­vokációkat hajtanak végre”. A Görögországgal szemben fenn­álló török katonai fenyege­tésre tett utalás közvetlenül a nemrégiben lezajlott evroszl görög—török határincidensre vonatkozott. Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök újévi televíziós beszé­dében azt szorgalmazta, hogy a nagyhatalmak gyakorolja­nak nyomást Törökországra a szigetország .megosztottságá­nak megszüntetése érdekében. Sürgette: győzzék meg Török­országot arról, hogy „nem dik­tálhat vég nélkül saját felté­telei alapján a közvélemény, a nemzetközi jog és az ENSZ határozatai ellenére”. „Folytatódik a társadalmi párbeszéd kiszélesítése, a szo­cialista demokrácia erősítése és a gazdasági reform” mondotta Wojciech Jaruzels­ki, a lengyel államtanács el­nöke, a LEMP KB első titká­ra újévi rádió- és televíziós­beszédében. Jaruzelski kifejtette, hogy 1987-ben is számos területet! fennmarad a véleménykü­lönbség a társadalom egyes csoportjai között, s lesznek olyan nézetkülönbségek, ame. lyeket nem lehet felszámolni.- Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB főtitkára, a televízió és rádió által su­gárzott újévi köszöntőjében, az ország történelmi fontos­ságú politikai eseményeként méltatta a CSKP XVII. múlt évi kongresszusát, amely elő­irányozta a szocialista társa­dalom fejlesztésének minősé­gileg magasabb szintre eme­lését. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség békekezdeményezé­sei reális lehetőséget kínál­nak a leszerelésre, mindenek­előtt a nukleáris leszerelés­re, a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdítására. Diáktüntetés Pekingben Javulónak igyekezett feltün­tetni a szovjet—amerikai kap­csolatokat Reagan amerikai elnök rádióbeszédében, ame­lyet az Amerika Hangja rá­dióállomás útján intézett a Szovjetunió népéhez. Reagan tízperces rádióbeszé­dében, a Reykjavik után ki­alakított amerikai propaganda vonalához híven, azt bizony­gatta, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió az el­múlt évben „nagy lépéseket tett a béke érdekében” és „ala­posan előrelendítette a lesze­relési kérdések megoldását”. ..Bár még sok munka van hátra, a két fél most köze­lebb került egvmáshoz, mint eddig bármikor volt.” Nyugatnémet politikusok új­évi nyilatkozataikban kifejez­ték békeóhajukat, hangoztatva egyben készségüket a kelet- európai szocialista országok­kal. elsősorban az NDK-val való tárgyszerű, gyakorlati együttműködésre. Az ARD te­levíziónak, az NSZK-tv első csatornájának a műsorát szil­............ - , ■ ■. : ■ C sütörtökön,. a kora délu^ni; órákban több száz diák még.' lepetésszerű tüntetést tartott a pekingi Tienanmen térén. A hatalmas tér zömét a kínad rendőrség egész nap le­zárva tartatta., A rendőrkor­donon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföldiedet Az indoklás az volt, hogy út­törők tartanak ünnepségeit a téren, a forradalom mártír­jainak emlékművénél. Meg­figyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyetemeken napo­kon át röplapokon és hagv- betüs faliújságokon arra szó­lították fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel és tartsanak nagyszabású tö­megtüntetést a Tienanmen té­ren. A Tienanmen' téren levő történelmi múzeum közelé­ben összegyűlt diákok hir­telen transzparenseket szed­tek elő és hangos tüntetésbe kezdtek. Egyebek között köz vetelték, hogy a pekingi vá­rosi tanács vonja vissza » tüntetések korlátozására vo­natkozó rendelkezéseit. A nagyrészt a Peking egyetem­ről kikerülő diákok éltették Teng Hsziao-pinget, de egy­idejűleg több demokráciát és- szabadságot követeltek. A ké­szenlétben álló rendőrök kö­rülbelül tiz perc leforgása alatt feloszlatták a tüntetést és a diákok közül tizenötöt „kihallgatás és nevelés” eéí- jából a helyszínen őrizetbe vettek. A városi tanács szóvivője közölte, hogy a csütörtöki mi. nitüntetés szervezőit és hang­adóit felelősségre vonják, mert a tüntetés illegális vált. A szervezők ugyanis ierrt tettek eleget a város? tanáé* korábbi rendeletének és nem kértek engedélyt a tüntetés megtartására. Az alma-atai események eszmeileg és politikailag ki­jó zamítóak voltak, keserű lec­két kaptunk a korábbi évek­ben elkövetett hibáink miatt — írta a Lityeratúmaja Ga- zeta január 1-jei dátumozású számában Anuar Alimzsanov, kazah író, aki az események egyes összefüggéseire világí­tott rá. Minden a Kazah Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának soros ülése után kez­dődött, ahol a döntéseket a kommunisták túlnyomó több­sége megszavazta — írta Alimzsanov. — Ennek ellené, re, valakinek rábeszéléssel, hazugsággal és fenyegetéssel sikerült politikailag analfa­béta fiatalokat az utcákra és a terekre kivinnie. A törté­nelem legsötétebb korszakai­ból eredő, az élet által már félredobott, nacionalista jel­szavak hangzottak el. A diá­kok kezébe ellenséges tartal­mú transzparenseket adtak. A tömegbe garázda, részeges személyek, társadaloméi lenes elemek vegyültek. A vasrudak- kal. bo+okkal és kövekkel fel­Mi történt Alma-Atában? fegyverkezett neki vadult bot­rányhősök verték és szidal. mázták az embereket, gépko­csikat gyújtottak fel, betörték az üzletek kirakatait, a kollé­giumok és más középületek ablakait. A rendőrök és az önkéntes rendfenntartók azonban megfékezték a tom­bolas t. Mostanra világossá vált, hogy provokáció történt, vi­szályt kívántak kelteni az emberek és a népek között — állapította meg a kazah író. majd emlékeztetett arra, hogy 255 évvel ezelőtt, a kazah nép önként csalakozott Oroszor­szágihoz, s a cári korszakban sok száműzött élt, lelt a maga és utódai számára végleges otthont Kazahsztánban. Alim­zsanov megállapította, hogy egy nemzet sem élhet elszige­teltségben, a kazah történe­lem és kultúra szorosan ösz- szekapcsolódott a többi test­vér’" nép mindenekelőtt áz NöGKAD — 1987, janutu 2., péntek orosz nép történelmével és kultúrájával. A szocializmus szent vív. mánya, a Szovjetunió népei­nek barátsága és összeforrott- sága — hangsúlyozta Alim­zsanov, majd feltette a kér­dést: vajon december 17—18- án, miért támadtak erre a vívmányra? A választ az utóbbi évek történéseiben és légkörében lelte meg. Mint írta. akkoriban a mutatóik, a számadatok voltak előtérben, az emberek a számok árnyé­kában maradtak. Kialakult a megvesztegetés, a korrupció gyakorlata, a képmutatás. A hatalom birtokosai egy vala­mit mondtak a tribünökön, de cselekedeteik már nem voltak összhangban ezzel. A protekcionizmus, a hízel. gés. a bajbókolás vezetői kul­tuszt szült falusi, járási, te­rületi és köztársasági szinten egyaránt. Az alulról jövő bí­rálatot Kazahsztánban az utóbbi évtizedekben a nullá­ra redukálták. Súlyos követ­kezmények vártak arra az emberre, aki bírálni merészelt. Mindez az emberekben egy­kedvűséget, passzivitást keL tett, táplálta az ingyenélős- ködést, a karrierizmust, a porhintést. Felmerül a kérdés, mit akartak azok, akik az utcá­kon és a tereken tomboltak? December 17-én, a párt-, a ta­nácsi és a társadalmi szervek képviselői javasolták, hogy az, aki akar, lépjen föl a tribün­re, onnan mondja el, mit akar, nyugodt módon vitassák meg a helyzetet. Azok közül azonban, akik a meggondo­latlan fiatalokat izgatták, esz­telen cselekedetre bujtogatták, senki nem jelentkezett. Vol­tak azonban mások, akik fel­mentek a tribünre. Köztük egy osemegeüzlet eladónője is, aki magáról mesélt és arról, hogy milyen nehezen szerzett lakást. Végül, az elmondottak, tói függetlenül felkiáltott: miért küldtek „máshonnan” Kazahsztánba vezetőt. (Ezzel G*ennagyij Kolbinra, a Kazah KP KB most megválasztott orosz nemzetiségű vezetőjére utalt.) Türelmesen megmagya­rázták neki, ki ez a vezető, hol dolgozott, s hogy a Kazah KP KB, amelynek közel a fe­le bazaltokból áll, választotta meg őt. Ezek a napok kijózanító eszmei-politikai megvilágoso­dást jelentettek. Keserű lec­két kaptunk a korábbi évek­ben elkövetett hibáink miatt, amikor az új típusú emberért folytatott harc a barátság példáinak leltárba vételére, s az e téren elért sikerek is­mételgetésére korlátozódott. Észrevétlenül halmozódtak azonban azok a tények, ese­mények. amelyek a barátsá­got aláásták. Alimzsanov az őszinteség hiányára vezette vissza, hogy az elmúlt évek­ben nem merült fel semmi­féle kifogás az internaciona­lista neveléssel kapcsolatban. „Hiszem, mély meggyőző­désem, hogy eljön az az óra, amikor megtudjuk, kik vol­tak az alma-atai események szervezői. Most, még inkább, mint valaha, az igazságra és csakis az igazságra van szűk. ségünk” — hangoztatta a moszkvai irodalmi-politikai hetilap hasábjain a kazah író. Pinochet iaéretei Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte, hogy n^rn hosszabbítja meg a szeptem­berben bevezetett ostromálla­potot, annak lejárta (január 6.) után. s hamarosan 'ebe’ő- vé teszi a nolitikai ém’arán- sok zömének hazatérését, A Reuter hírügynökség ir- lentése ezzel kapcsolatban rá­mutat: a kormánvnak az ost­romállapot esetleges -nesszű- nése után is széles jogköre maradna letartóztatásokhoz és szigorú cenzúra alkalma­zásához a — k’sebb megsza­kítással —1973 óta érvényben levő szükségállapot rendelke­zései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 napon belül hazatérhetnek a külföldre menekült vagy száműzött ellenzékek, kivéve azokat, akiknek jelenléte a kormány megítélése szerint „nemzetbiztonsági érdekek«** veszélyeztetne.

Next

/
Thumbnails
Contents