Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
I A város magáének tekinti a határőr fiatalokat Éli Zoltán határőr őrnagy nyilatkozata Immár csaknem egy évtizede, hogy Balassagyarmat az országban másodikként felvehette a megtisztelő Határőr város címet. Rászolgáltak erre a Balassagyarmatiak, hiszen a település lakossága hosszú időn keresztül aktív segítséget nyújtott és nyújt a határőrizethez, bejelentik az idegen személyeket, részt vesznek az önkéntes határőri szolgálat- ellátásban, igazoltatnak, vigyázzák a határrendet. Hol tartanak most a határőrizetben? — erről váltottunk szót Éli Zoltán határőr őrnaggyal, a BM Határőrség balassagyarmati kerületparancsnokság politikai osztályának vezetőjével. — Hadd kezdjem azzal, hogy .tagja vagyok a városi tanácsnak, és igen jólesik, mikor a testületi ülésen elismeréssel szólnak a határőr fiataljaink és a város lakosságának együttműködéséről. Meggyőződésem, hogy a város magáénak érzi a határőr fiatalokat és azok is Balassagyarmatot. Ott vagyunk mindenütt ahová hívnak. amilyen munkára felkérnek. Mondok - néhány példát. Kerületpararicsnoksá- gunk a város valamennyi általános és középiskolájában rendszeresen folytat hazafias honvédelmi nevelő munkát. Ez megnyilvánul abban, hogy részt veszünk az osztályfőnöki órákon, harcitúrákat szervezünk a diákoknak, elsősorban a fegyveres erők napja tiszteletére, és a tanév végén. Rendszeresen szervezzük a város diákjai részére a laktanya-látogatásokat. Természetesen a város fiataljai is részt vállalnak a hazafias honvédelmi nevelésben. A többi között öt általános iskolában működik úttö-, rőgárda határőrszakasz, mintegy 150 fővel. Részükre kéthetenként szervezünk foglalkozást, melyeket a kerület- parancsnokság KlSZ-bizótt- ságának, vezetőségének tagjai, illetve a politikai helyettesek 1 tartanak. A Szántóban, a Balassi Gimnáziumban, és az ipari szakiskolában ifjúgárda határőrszakasz működik, számuk megközelíti a félszáz főt. Részükre a kiképző századunk hivatásos állománya tart rendszeres foglalkozásokat. Örömmel újságolhatom, hogy a Szántó Gimnázium if- . júgárda határőrszakaszának tagjai, az idén májusban megrendezett ifjúgárda országos versenyen, a negvedik helyezést érték el. Talán még any- nvit hosv most a MÁV-nál szervezzük az ifiúgárda ha- tárö-szakasz létrehozását. Feltétlen szólnom kell az önkéntes határőrcsoportok működéséről. Balassagyarmaton a Volánnál, a Budapesti Finomköttárugyár balassagyarmati gyáránál, a kerámiánál, a városi könyvtárnál, a MÄV, az IBUSZ, az ATI, a Mikszáth Horgász Egyesület dolgozói, illetve tagjai vállalták a határőrizet önkéntes segítését. Szolgálatellátásuk rendszeres és szervezett. Az önkéntes segítők irányítását, kiképzését, a balassagyarmati határőr őrs, a forgalomellenőrző pont és a kerületparancsnokság hivatásos állománya végzi. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy igazoltatás, bejelentés után az elmúlt két évben több határsértő elfogására került sor. Külön szeretnék szólni a szocialista szerződéseinkről. Együttműködésünket tovább fejlesztette a szerződés a MÁV-val és a Volánnal. A közművelődési együttműködési szerződés keretében a határőrség az ifjúsági klubmunka erősítését szolgálja. Hogyan realizálódik az együttműködés á határőrség részéről? Határőreink hivatásos és polgári állományunk az elmúlt két évben jelentős társadalmi munkát végzett a városban. Ott voltunk a nyír- jesi tó parkosításánál, a lakókörzetek csinosításánál, óvodák, iskolák festésénél, lomtalanításnál. Segítséget nyújtottunk az Ifjúság úti és a Petőfi iskolák építkezésén. Az így elvégzett társadalmi munka értéke megközelíti a félmillió forintot. Személyi állományunk a két év során 1500 palack vért adott az arra rászorulóknak. Ügy gondolom, szólni kell arról is. hogy részt veszünk a város közművelődési és sportéletében. Legutóbb határőr alkotóművész kiállítása nyílt meg a művelődési házban. Bekapcsolódtunk a sportegyesület segítésébe is, ma már Balassagyarmati Határőr Városi Sportegyesület címen működik a szervezet. Többen a labdarúgók és az ökölvívók közül nálunk teljesítenek katonai szolgálatot. A hivatásos és a polgári állomány nagy része anyagilag is támogatja a sportegyesületet. Meggyőződésem, hogy Balassagyarmat lakossága és a határőrség közötti együttműködés hasznos, eredményes. A kölcsönös együttműködés során a város társadalmi szerveiben aktívan képviseltetjük magunkat és kerületünknél szívesen látott vendégek azok. akik hozzánk fordulnak kéréseikkel — fejezte be nyilatkozatát Éli Zoltán határőr őrnagy. S. L. Antit az Óváros térről tudni kell Beszélgetés Mocr Mátyás városi főépítésszel Balassagyarmat Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta az Óváros tér és környéke részletes rendezési tervét. A város életében régi probléma megoldása került közelebb ezzel a döntéssel. Mit jelent a rendezési terv, erről beszélgettünk Moór Mátyással, a város új főépítészével. — Mit takar ez az elnevezés: Óváros tér és környéke? — Balassagyarmat legrégibb részét, ha úgy tetszik, ősi magját. Már 1290-ben állt itt egy várszerű, erősített torony. Az ezt követő évszázadokban a mezővárost és a belső várat kő- és földsánccal, palánkerődítményekkel vették körül. E területen alakult ki a későbbi város magja, amelyen az Ipoly régi pontjától a mai Rákóczi fejedelem útjáig terjed, keleti határa az Ipoly utcánál, nyugati határa a Révész Gábor utcánál vonható meg. Ezt a középkori várost 1663-ban a török majdnem teljesen elpusztította. Az újratelepítés során a középkori város szerkezetét részben megtartották, s az akkori utcák hálózatát máig őrzi a városrész. Valószínűleg a Vár utca lehetett a városka észak-déli tengelye, melyre merőlegesen húzódik az Óváros tér szélesedő nyomvonala. E két szerkezeti elem már egy XVII. századi rajzon is megfigyelhető. Sajnos a területen jelentős építészeti emlék nem található. A török pusztítás után feléledő város, egyházi és köz- intézményei e körön kívül épültek. Egyetlen műemlék jellegű épület a kis szerb templom, amely 1911-ben épült eklektikus stílusban. A középkori vár maradványaiból a Bástya út 8. számú ház falában beépítve látható egy részlet. A Révész Gábor utca 3. számú ház telikén is volt városfalmaradvány, ezt azonban 1957-ben elbontották. Csak remélni lehet, hogy a te-, mieten még előbukkannak építkezések közbein falmaradványok. — A terület hosszú idő óta építési tilalom alatt áll. Mihez lehet kezdeni a meglehetősen leromlott városrésszel? — Valóban régóta építési tilalom terhelte az Óváros téren és környékén levő ingatlanokat. A nemrég elkészült és jóváhagyott részletes rendezési terv lehetővé teszi a tilalom feloldását és a terület korszerű hasznosítását. A NÓGRÁDTERV -nél Sugár Gizella és csoportja által készített terv megőrzi a terület hagyományos szerkezetét. Az általuk javasolt beépítési formák illeszkednek a kisvárosi léptékhez, alkalmasak arra, hogy magánerősen —, akár telkenként, akár csoporKinek kedvezett a szerencse? Valójában mindenkinek. Ha azt vesszük, hogy már akkor is nyert ügyünk van, ha felkerülünk a lakáshoz jutók listájára, boldog embernek mondhatjuk magunkat. Vagy mégsem? A balassagyarmati tanács immáron három éve a legde-, mokratikusabb gyakorlatot alkalmazza A névjegyzéken szereplők sorsolás útján jutnak lakáshoz. A szerencse dönti el, hogy valaki az első, vagy a harmadik, negyedik emeleten lakik majd. Sokaknak nem tetszik ez a módszer, mert itt nincsenek kiskapuk, nincs protekció, nincs sógor, befolyásos ismerős. Itt papírra írt nevek, lakásszámok, emeletek vannak. Szerda délután. Gyülekeznek az emberek a tanács fogadótermében. Ezen a napon tizennyolc OTP-lakás kerül kisorsölásra. A kartondobozból először számot kell kiihalászni, amely azt mutatja, hogy ki, hányadikként húzhat. A sorszámok után jön a dolog izgalmasabb része. Kinek kedvez a szerencse? Kinek valósulnak meg a vágyai? Ahány ember, annyi félét szeretne. Földszint, legfelső emelet, déli fekvés... Az orvosi igazolással rendelkezőik, a valamilyen formában betegek járulhatnak először az „urnához”. Nekik megadat ik, hogy a földszint és az első emelet között válasszanak. Mégis sok köztük az elégedetlen. Mert „a földszintre nem akarok menni, az túl huzatos, jobb lenne az emeleten...” Joguk van ahhoz is, hogy a húzás után csereberéljenek, ha akad rá partner. És jönnek a sorsolásra megjelentek egymás után. A férj az élete párját biztatja, „húzzál te. mert akkor a saját ügyetlenségedet hibáztathatod" Vagy: „gondold meg jól, melyik kezeddel nyúlsz a dobozba 1” A sorsolás végén valameny- nyien lakástulajdonosok lesznek. S, hogy ez boldogsággal tölti-e el őket? Nem minden esetben. Az alkudozás vásári hangulatra emlékeztet. „Cserélje el a másodikat, a harmadikra! Az északi fekvésűt a délire!” Néha találkoznak a tap ács illetékesei olyan óhajokkal is, amelyek rendhagyóknak mondhatók. Legutóbb egy fiatal házaspár kifejezetten azt kérte, legyen a lakásuk a legfelső szinten. Ott senki sem zavarja majd a nyugalmukat. Először nem volt szerencséjük. A második emeletet húzták. Ám ölen is jelentkeztek a cserére. Dr. Czuczi Jánosné. a hatósági osztály vezetője- — Nagyon örülünk ennek a módszernek. mert így egy sor kellemetlenséget elkerülünk. A lakások elosztásában teljesen pártatlanok vagyunk, senki nem reklamálhat elfogultságért. Az emberek kezdetben meglepődtek a nagy demokratizmus hallatán és talán nem is hittek ennek igazságosságában. A három év gyakorlata azonban azt bizonyítja, hogy jól bevált ez a forma és mindenki csak önmagát szidhatja, ha véletlenül ..melléhúz”. Van aztán olyan is. aki valami miatt visszamondja a lakást. Az okok között elsősorban a befizetendő ösz- szeg szerepel, de olyan is van, aki kereken kijelenti, nem hajlandó a negyedik emeletre költözni. ☆ A legutóbbi sorsoláson — úgy tűnik — mindenki elégedett volt. Senki sem reklamált. Heimreich Gyulának és feleségének az volt a legfontosabb. hogy az ideiglenes otthonukból végre saját lakásba költözhessenek. Márton Ist- vánék boldogságát fokozta, hogy szerencsés kézzel a második emeleti lakást húzták. tosam — beépüljenek a régóta csupaszon álló foghíjak. Korábban különféle elképzelések* voiltaik ezzel a városrésszel. A javasolt beépítés formája, jellege is többször változott. E bizonytalanság is egyik oka volt a sokáig fenntartott tilalomnak. Volt olyan elképzelés, amely az Óváros térnek egyfajta „kisvárosi skanzen” jellegű felhasználását javasolta, kisiparosok, kiskereskedők, népi iparművészek letelepítésével,' mintegy visszaadva a régi piactérjelleget. Végül is a lakóterületi funkció mellett született döntés. Cél a terület fejlesztése, korszerű, komfortos lakókörnyezet megteremtése, amely mindazon adottságokkal bír, amelyeket mai életformánk egy városi lakóterülettől elvár, híven megőrizve az évszázados hagyományokat is. — Ezek szerint az állampolgárok most már szabadon építkezhetnek a területen? — Ez így nem egészen pontos. Természetesen bárhol is építkezik valaki, mindig bizonyos építési előírások keretei között dönthet megépítendő lakásáról. Tudomásul kell venni, hogy amikor valaki házat épít magának, egyúttal a település képiét is formálja, ingatlantulajdona egyben a nemzeti vagyon része is, és a lakását határoló épületfalak a közösség területeinek, az utcáknak, tereknek is határoló falai. Ez fokozottan érvényes a belső városmagokra. így egyáltalán nem mindegy a közösség szempontjából, ki, hogyan épít. Ezeken túl. a megfelelő beépítés érdekében a mai, néhol eléggé zilált telekállapotok is némi rendezést kívánnak. Szükség lesz kisebb módosításokra, telkek megosztására, vagy egyesítésére is. Jelenleg úgy néz ki, hogy talán az Ipoly-part. a Vár. a Bástya, és Ipoly utcák által határolt tömbben indulhat meg legkorábban az építkezés. A terület beépítésének fontossága, városképi jelentősége miatt részletes és szigorú beépítési előírások készültek. Reméljük, hogy a ma megszokott átlagtól színvonalasabb, minőségi lakásépítés valósul meg. Ebben p>ersze nem akarunk mindent csak az előírásokra hagyni. „ Számítunk az építtetők igényességére, jó ízlésére, a tervezőkollégák együttműködésére is. A szükséges fe 1 vi 1 ág os í t ásó kka!, tanácsokkal az építtetők rendelkezésére állunk a városi tanácson. — Köszönöm a beszélgetést! — So — Fegyverrel a népi hatalomért Részlet Páll Imre eletebfii Amikor Balassagyarmaton, a Bercsényi úti lakásában telefonon érdeklődtem Páll Imre hol tartózkodása iránt. a felesége kedvesen válaszolt. Annyit mondott: menjek nyugodtan a városi bíróságra, ott a tárgyalás szünetében szót válthatok vele. A városi bíróság folyosóján sokan várakoznak. Ahogyan nézem, a tárgyalótermek ajtajára kifüggesztett jegyzéket, ' bizony meggyőződtem róla, hogy itt kemény munka folyik. Bontóperek és mások. Páll Imrének aligha akad ide. je arra. hogy beszélgessünk, hiszen a délelőtt .szinte m n- «ien perce ki van sziámivá. Sokat kellett várni, míg végül az elnöki szobában nyugodtan szólhattunk Páll Imre életéről. Részletek ezek, hiszen egy olyan gazdag életutat, amelyet Páll Imre átélt, aligha lehetne a teljesség igényével leírni. Amikor pedig arról érdeklődtem, hogy minek alapján érdemelte ki a Forradalmi Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Hazafias Népfront városi bizottsága alelnökinek arcán ráncok jelentek meg. — Én kétszer voksoltam fegyverrel a kézben, ezért a társadalmi rendszerért. Először 1945-ben. amikor Debrecenben, a II. ukrán front kötelékében megalakult az első magyar vasútépítő hadosztály. Feladatunk a Kárpátokon ke. resztü] az utánpótlást biztosító vasútvonal helyreállítása, a lerobbantott alagutak kibontása. a felrobbantott hidak, viaduktok építése. Szakaszpa- rancsnokként dolgoztam, és ;tt lePem párttag is,,. Ez volt Páll Imre első vök. solása. társadalmi rendünk felépítéséért. Hosszú és göröngyös út vezetett a mezőhegyesi vasutascsaládból származó Páll Imrének ahhoz, hogy eljusson Balassagyarmatig. Az érettségi után tíz évig volt katona és mindjárt a felszabadulás után kezdte hivatása teljesítését. Szegeden 1945 ' decemberében vállalt feladatot a határrendészeti kapitányságon, Ütja 1947 januárjában, ugyancsak a határrendészetnél — Balassagyarmatra vezetett. 1951-ben mint százados szerelt le. Polgári alkalmazáséban is az élet sűrűjébe került. Dolgozott a terményforgalmi vállalatnál. mint miniszteri megbízott. a begyűjtési minisztérium járási hivatalát vezette Az. ellenforradalom is, mint a begyűjtési hivatal vezetőjeként találta Balassagyarmaton. — Tudom, nem volt népsze. rű fe’adat ennek a munkakörnek az ellátása. De azért ma I is úgy emlékszem rá, hogy emberséges voltam. Az ellenforradalom idején Páll Imrének ismét voksolnia kellett szocialista társadalmi rendünk mellett. Elsőként volt out, ahol a párttagok gyülekeztek Balassagyarmaton. a nyomda épületében. Szükség volt a karhatalomra. S, amikor a határőrség laktanyájába felszerelték őket, vállalta a haza önkéntes, fegyveres szolgálatát hiszen neki is volt mit féltenie, védenie. Szolgálatot, ügyeletet vállalt, s elvtársaival biztosították a város nyugalmát, rendjét. Lu- dányhalászi. Szécsény, Dré- gelypalánk egy-egy állomás az ellenforradalom időszakában Páll Imre életében. Ezért a Forradalmi Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem... Páll Imre tagja a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének Tudta mindig, hogv mit rvén tesz. A kon- szo’idáe;ó. Pál! Imrét a párt már 1957 szeptemberében arra kérte, hogy vezesse, irányítsa a Hazafias Népfront mozgalmát a városban és a járásban. Hogy emlékezek vlsz- sza ezekre a napokra? — Az emberek arculatának, gondolatának változtatásában szerepet vállalt magára a népfront. Természetesen, ezt csak a párt politikájának megfelelően lehetett végrehajtani. Ennek a politikának köszönhető, hogy munkásváros lettünk, hiszen egymás után emelkedtek ki az új gyárak a földből. A fémipari vállalat, a porcelángyár, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregysége, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára, az Ipoly Bútorgyár létrehozása, illetve idetelepítése igen jelentős a városban és a környéken élő emberek életében. Az ipar. az emberek gondolkodását is be. folyésolta. ...És a gyárak mellett épült, szépült a város. Űj lakóházak, lakótelepek jöttek létre. Felépült az Ifjúsági, a Lenin, a Nógrádi Sándor, az Április 4.- lakótelep. Teljesen új képet mutat a Rákóczi fejedelem utca. Üj házak, átalakított, megszépített otthonok... A népfrontbizottságnak a városkörzet) bizottságokon keresztül, állandó kapcsolata van a tanácstagokkal. Így a lakossággal. Ezért tudunk mozgósítani tömegeket a legfontosabb feladatokra, most például a- környezetvédelemre, a város építésére, szépítésére, hiszen az utcabizalmiakon keresztül eljut hangunk a város minden állampolgárához... Páll Imre hiába, hogy nyugdíjas, ma talán még elfogultabb ember, mint aktív korában. Funkciói közül csak néhányat. Alelnöke a Hazafias Népfront városi bizottságának, vezetőségi tagja a városépítő egyesületnek. Megtaláljuk a fogyasztók tanácsának tagjai között s rmnt találkozásunkkor. a bírósági pulpituson, népi ülnökként.. — Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy a közért tenni érdemes. Ez éltető eleme életemnek... Páll Imre, aki kétszer voksolt fegyverrel a népi hatalom mellett, a pro űrbe tu’aj- donosa, BfdassBgvrmnv-' -Somogyvári László