Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

I A város magáének tekinti a határőr fiatalokat Éli Zoltán határőr őrnagy nyilatkozata Immár csaknem egy évtizede, hogy Balassagyarmat az országban másodikként felvehette a megtisztelő Határőr város címet. Rászolgáltak erre a Balassagyarmatiak, hiszen a település lakossága hosszú időn keresztül aktív segítséget nyújtott és nyújt a határőrizethez, bejelentik az idegen személyeket, részt vesznek az önkéntes határőri szolgálat- ellátásban, igazoltatnak, vigyázzák a határrendet. Hol tar­tanak most a határőrizetben? — erről váltottunk szót Éli Zoltán határőr őrnaggyal, a BM Határőrség balassagyarmati kerületparancsnokság politikai osztályának vezetőjével. — Hadd kezdjem azzal, hogy .tagja vagyok a városi tanács­nak, és igen jólesik, mikor a testületi ülésen elismeréssel szólnak a határőr fiataljaink és a város lakosságának együttműködéséről. Meggyő­ződésem, hogy a város magáé­nak érzi a határőr fiatalokat és azok is Balassagyarmatot. Ott vagyunk mindenütt ahová hívnak. amilyen munkára felkérnek. Mondok - néhány példát. Kerületpararicsnoksá- gunk a város valamennyi ál­talános és középiskolájában rendszeresen folytat hazafias honvédelmi nevelő munkát. Ez megnyilvánul abban, hogy részt veszünk az osztályfőnöki órákon, harcitúrákat szerve­zünk a diákoknak, elsősorban a fegyveres erők napja tisz­teletére, és a tanév végén. Rendszeresen szervezzük a város diákjai részére a lak­tanya-látogatásokat. Természetesen a város fia­taljai is részt vállalnak a hazafias honvédelmi nevelés­ben. A többi között öt általá­nos iskolában működik úttö-, rőgárda határőrszakasz, mint­egy 150 fővel. Részükre két­hetenként szervezünk foglal­kozást, melyeket a kerület- parancsnokság KlSZ-bizótt- ságának, vezetőségének tagjai, illetve a politikai helyettesek 1 tartanak. A Szántóban, a Ba­lassi Gimnáziumban, és az ipari szakiskolában ifjúgárda határőrszakasz működik, számuk megközelíti a félszáz főt. Részükre a kiképző szá­zadunk hivatásos állománya tart rendszeres foglalkozáso­kat. Örömmel újságolhatom, hogy a Szántó Gimnázium if- . júgárda határőrszakaszának tagjai, az idén májusban meg­rendezett ifjúgárda országos versenyen, a negvedik helye­zést érték el. Talán még any- nvit hosv most a MÁV-nál szervezzük az ifiúgárda ha- tárö-szakasz létrehozását. Feltétlen szólnom kell az önkéntes határőrcsoportok működéséről. Balassagyar­maton a Volánnál, a Buda­pesti Finomköttárugyár ba­lassagyarmati gyáránál, a kerámiánál, a városi könyv­tárnál, a MÄV, az IBUSZ, az ATI, a Mikszáth Horgász Egyesület dolgozói, illetve tagjai vállalták a határőrizet önkéntes segítését. Szolgálat­ellátásuk rendszeres és szer­vezett. Az önkéntes segítők irányítását, kiképzését, a ba­lassagyarmati határőr őrs, a forgalomellenőrző pont és a kerületparancsnokság hivatá­sos állománya végzi. Munká­juk eredményességét bizonyít­ja, hogy igazoltatás, bejelen­tés után az elmúlt két évben több határsértő elfogására került sor. Külön szeretnék szólni a szocialista szerződéseinkről. Együttműködésünket tovább fejlesztette a szerződés a MÁV-val és a Volánnal. A közművelődési együttműkö­dési szerződés keretében a határőrség az ifjúsági klub­munka erősítését szolgálja. Hogyan realizálódik az együttműködés á határőrség részéről? Határőreink hivatá­sos és polgári állományunk az elmúlt két évben jelentős társadalmi munkát végzett a városban. Ott voltunk a nyír- jesi tó parkosításánál, a lakó­körzetek csinosításánál, óvo­dák, iskolák festésénél, lom­talanításnál. Segítséget nyúj­tottunk az Ifjúság úti és a Petőfi iskolák építkezésén. Az így elvégzett társadalmi mun­ka értéke megközelíti a fél­millió forintot. Személyi állo­mányunk a két év során 1500 palack vért adott az arra rá­szorulóknak. Ügy gondolom, szólni kell arról is. hogy részt veszünk a város közművelődési és sportéletében. Legutóbb ha­tárőr alkotóművész kiállítása nyílt meg a művelődési ház­ban. Bekapcsolódtunk a sport­egyesület segítésébe is, ma már Balassagyarmati Határőr Városi Sportegyesület címen működik a szervezet. Többen a labdarúgók és az ökölvívók közül nálunk teljesítenek ka­tonai szolgálatot. A hivatásos és a polgári állomány nagy része anyagilag is támogatja a sportegyesületet. Meggyőződésem, hogy Ba­lassagyarmat lakossága és a határőrség közötti együttmű­ködés hasznos, eredményes. A kölcsönös együttműködés során a város társadalmi szerveiben aktívan képvisel­tetjük magunkat és kerüle­tünknél szívesen látott vendé­gek azok. akik hozzánk for­dulnak kéréseikkel — fejez­te be nyilatkozatát Éli Zoltán határőr őrnagy. S. L. Antit az Óváros térről tudni kell Beszélgetés Mocr Mátyás városi főépítésszel Balassagyarmat Város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta az Óváros tér és környéke részletes rendezési tervét. A város életében régi problé­ma megoldása került köze­lebb ezzel a döntéssel. Mit je­lent a rendezési terv, erről beszélgettünk Moór Mátyás­sal, a város új főépítészével. — Mit takar ez az elneve­zés: Óváros tér és környéke? — Balassagyarmat legré­gibb részét, ha úgy tetszik, ősi magját. Már 1290-ben állt itt egy várszerű, erősített to­rony. Az ezt követő évszáza­dokban a mezővárost és a belső várat kő- és földsánccal, palánkerődítményekkel vet­ték körül. E területen alakult ki a későbbi város magja, amelyen az Ipoly régi pontjá­tól a mai Rákóczi fejedelem útjáig terjed, keleti határa az Ipoly utcánál, nyugati határa a Révész Gábor utcánál von­ható meg. Ezt a középkori várost 1663-ban a török majd­nem teljesen elpusztította. Az újratelepítés során a közép­kori város szerkezetét rész­ben megtartották, s az akko­ri utcák hálózatát máig őrzi a városrész. Valószínűleg a Vár utca lehetett a városka észak-déli tengelye, melyre merőlegesen húzódik az Óvá­ros tér szélesedő nyomvonala. E két szerkezeti elem már egy XVII. századi rajzon is megfigyelhető. Sajnos a területen jelentős építészeti emlék nem talál­ható. A török pusztítás után feléledő város, egyházi és köz- intézményei e körön kívül épültek. Egyetlen műemlék jellegű épület a kis szerb templom, amely 1911-ben épült eklektikus stílusban. A közép­kori vár maradványaiból a Bástya út 8. számú ház falá­ban beépítve látható egy rész­let. A Révész Gábor utca 3. számú ház telikén is volt városfalmaradvány, ezt azon­ban 1957-ben elbontották. Csak remélni lehet, hogy a te-, mieten még előbukkannak építkezések közbein falma­radványok. — A terület hosszú idő óta építési tilalom alatt áll. Mi­hez lehet kezdeni a meglehe­tősen leromlott városrésszel? — Valóban régóta építési tilalom terhelte az Óváros té­ren és környékén levő ingat­lanokat. A nemrég elkészült és jóváhagyott részletes ren­dezési terv lehetővé teszi a tilalom feloldását és a te­rület korszerű hasznosítását. A NÓGRÁDTERV -nél Sugár Gizella és csoportja által ké­szített terv megőrzi a terü­let hagyományos szerkezetét. Az általuk javasolt beépítési formák illeszkednek a kisvá­rosi léptékhez, alkalmasak arra, hogy magánerősen —, akár telkenként, akár csopor­Kinek kedvezett a szerencse? Valójában mindenkinek. Ha azt vesszük, hogy már akkor is nyert ügyünk van, ha fel­kerülünk a lakáshoz jutók lis­tájára, boldog embernek mond­hatjuk magunkat. Vagy még­sem? A balassagyarmati tanács immáron három éve a legde-, mokratikusabb gyakorlatot al­kalmazza A névjegyzéken szereplők sorsolás útján jut­nak lakáshoz. A szerencse dönti el, hogy valaki az első, vagy a harmadik, negyedik emeleten lakik majd. Sokak­nak nem tetszik ez a mód­szer, mert itt nincsenek kis­kapuk, nincs protekció, nincs sógor, befolyásos ismerős. Itt papírra írt nevek, lakásszá­mok, emeletek vannak. Szerda délután. Gyülekez­nek az emberek a tanács fo­gadótermében. Ezen a napon tizennyolc OTP-lakás kerül kisorsölásra. A kartondoboz­ból először számot kell kiiha­lászni, amely azt mutatja, hogy ki, hányadikként húz­hat. A sorszámok után jön a dolog izgalmasabb része. Ki­nek kedvez a szerencse? Ki­nek valósulnak meg a vá­gyai? Ahány ember, annyi félét szeretne. Földszint, leg­felső emelet, déli fekvés... Az orvosi igazolással rendelke­zőik, a valamilyen formában betegek járulhatnak először az „urnához”. Nekik meg­adat ik, hogy a földszint és az első emelet között vá­lasszanak. Mégis sok köztük az elégedetlen. Mert „a föld­szintre nem akarok menni, az túl huzatos, jobb lenne az emeleten...” Joguk van ahhoz is, hogy a húzás után csere­beréljenek, ha akad rá part­ner. És jönnek a sorsolásra meg­jelentek egymás után. A férj az élete párját biztatja, „húz­zál te. mert akkor a saját ügyetlenségedet hibáztat­hatod" Vagy: „gondold meg jól, melyik kezeddel nyúlsz a dobozba 1” A sorsolás végén valameny- nyien lakástulajdonosok lesz­nek. S, hogy ez boldogsággal tölti-e el őket? Nem minden esetben. Az alkudozás vásári hangulatra emlékeztet. „Cse­rélje el a másodikat, a har­madikra! Az északi fekvésűt a délire!” Néha találkoznak a tap ács illetékesei olyan óhajokkal is, amelyek rendhagyóknak mond­hatók. Legutóbb egy fiatal házaspár kifejezetten azt kérte, legyen a lakásuk a leg­felső szinten. Ott senki sem zavarja majd a nyugalmukat. Először nem volt szerencsé­jük. A második emeletet húz­ták. Ám ölen is jelentkeztek a cserére. Dr. Czuczi Jánosné. a ha­tósági osztály vezetője- — Nagyon örülünk ennek a mód­szernek. mert így egy sor kel­lemetlenséget elkerülünk. A lakások elosztásában telje­sen pártatlanok vagyunk, sen­ki nem reklamálhat elfogult­ságért. Az emberek kezdetben meglepődtek a nagy demokra­tizmus hallatán és talán nem is hittek ennek igazságossá­gában. A három év gyakorla­ta azonban azt bizonyítja, hogy jól bevált ez a forma és mindenki csak önmagát szid­hatja, ha véletlenül ..mellé­húz”. Van aztán olyan is. aki valami miatt visszamondja a lakást. Az okok között el­sősorban a befizetendő ösz- szeg szerepel, de olyan is van, aki kereken kijelenti, nem hajlandó a negyedik emelet­re költözni. ☆ A legutóbbi sorsoláson — úgy tűnik — mindenki elé­gedett volt. Senki sem rekla­mált. Heimreich Gyulának és feleségének az volt a legfon­tosabb. hogy az ideiglenes ott­honukból végre saját lakásba költözhessenek. Márton Ist- vánék boldogságát fokozta, hogy szerencsés kézzel a má­sodik emeleti lakást húzták. tosam — beépüljenek a régóta csupaszon álló foghíjak. Korábban különféle elkép­zelések* voiltaik ezzel a város­résszel. A javasolt beépítés formája, jellege is többször változott. E bizonytalanság is egyik oka volt a sokáig fenn­tartott tilalomnak. Volt olyan elképzelés, amely az Óváros térnek egyfajta „kisvárosi skanzen” jellegű felhasználá­sát javasolta, kisiparosok, kis­kereskedők, népi iparművé­szek letelepítésével,' mintegy visszaadva a régi piactérjel­leget. Végül is a lakóterületi funkció mellett született dön­tés. Cél a terület fejlesztése, korszerű, komfortos lakókör­nyezet megteremtése, amely mindazon adottságokkal bír, amelyeket mai életformánk egy városi lakóterülettől el­vár, híven megőrizve az év­százados hagyományokat is. — Ezek szerint az állampol­gárok most már szabadon építkezhetnek a területen? — Ez így nem egészen pon­tos. Természetesen bárhol is építkezik valaki, mindig bi­zonyos építési előírások ke­retei között dönthet megépí­tendő lakásáról. Tudomásul kell venni, hogy amikor va­laki házat épít magának, egy­úttal a település képiét is for­málja, ingatlantulajdona egy­ben a nemzeti vagyon része is, és a lakását határoló épü­letfalak a közösség területei­nek, az utcáknak, tereknek is határoló falai. Ez fokozottan érvényes a belső városmagok­ra. így egyáltalán nem mind­egy a közösség szempontjából, ki, hogyan épít. Ezeken túl. a megfelelő be­építés érdekében a mai, né­hol eléggé zilált telekállapo­tok is némi rendezést kíván­nak. Szükség lesz kisebb mó­dosításokra, telkek megosztá­sára, vagy egyesítésére is. Je­lenleg úgy néz ki, hogy ta­lán az Ipoly-part. a Vár. a Bástya, és Ipoly utcák által határolt tömbben indulhat meg legkorábban az építke­zés. A terület beépítésének fon­tossága, városképi jelentősé­ge miatt részletes és szigorú beépítési előírások készültek. Reméljük, hogy a ma meg­szokott átlagtól színvonala­sabb, minőségi lakásépítés valósul meg. Ebben p>ersze nem akarunk mindent csak az előírásokra hagyni. „ Számí­tunk az építtetők igényességé­re, jó ízlésére, a tervezőkol­légák együttműködésére is. A szükséges fe 1 vi 1 ág os í t ásó kka!, tanácsokkal az építtetők ren­delkezésére állunk a városi tanácson. — Köszönöm a beszélgetést! — So — Fegyverrel a népi hatalomért Részlet Páll Imre eletebfii Amikor Balassagyarmaton, a Bercsényi úti lakásában te­lefonon érdeklődtem Páll Im­re hol tartózkodása iránt. a fe­lesége kedvesen válaszolt. Annyit mondott: menjek nyu­godtan a városi bíróságra, ott a tárgyalás szünetében szót válthatok vele. A városi bíróság folyosóján sokan várakoznak. Ahogyan nézem, a tárgyalótermek aj­tajára kifüggesztett jegyzé­ket, ' bizony meggyőződtem róla, hogy itt kemény munka folyik. Bontóperek és mások. Páll Imrének aligha akad ide. je arra. hogy beszélgessünk, hiszen a délelőtt .szinte m n- «ien perce ki van sziámivá. Sokat kellett várni, míg vé­gül az elnöki szobában nyu­godtan szólhattunk Páll Imre életéről. Részletek ezek, hiszen egy olyan gazdag életutat, ame­lyet Páll Imre átélt, aligha le­hetne a teljesség igényével leírni. Amikor pedig arról ér­deklődtem, hogy minek alap­ján érdemelte ki a Forradal­mi Munkás-Paraszt Hata­lomért Emlékérmet, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga alelnökinek arcán ráncok jelentek meg. — Én kétszer voksoltam fegyverrel a kézben, ezért a társadalmi rendszerért. Elő­ször 1945-ben. amikor Debre­cenben, a II. ukrán front kö­telékében megalakult az első magyar vasútépítő hadosztály. Feladatunk a Kárpátokon ke. resztü] az utánpótlást bizto­sító vasútvonal helyreállítása, a lerobbantott alagutak kibon­tása. a felrobbantott hidak, viaduktok építése. Szakaszpa- rancsnokként dolgoztam, és ;tt lePem párttag is,,. Ez volt Páll Imre első vök. solása. társadalmi rendünk fel­építéséért. Hosszú és göröngyös út ve­zetett a mezőhegyesi vasutas­családból származó Páll Im­rének ahhoz, hogy eljusson Balassagyarmatig. Az érettsé­gi után tíz évig volt katona és mindjárt a felszabadulás után kezdte hivatása teljesí­tését. Szegeden 1945 ' decem­berében vállalt feladatot a ha­tárrendészeti kapitányságon, Ütja 1947 januárjában, ugyan­csak a határrendészetnél — Balassagyarmatra vezetett. 1951-ben mint százados sze­relt le. Polgári alkalmazáséban is az élet sűrűjébe került. Dol­gozott a terményforgalmi vál­lalatnál. mint miniszteri meg­bízott. a begyűjtési miniszté­rium járási hivatalát vezette Az. ellenforradalom is, mint a begyűjtési hivatal vezetője­ként találta Balassagyarma­ton. — Tudom, nem volt népsze. rű fe’adat ennek a munkakör­nek az ellátása. De azért ma I is úgy emlékszem rá, hogy emberséges voltam. Az ellenforradalom idején Páll Imrének ismét voksolnia kellett szocialista társadalmi rendünk mellett. Elsőként volt out, ahol a párttagok gyüle­keztek Balassagyarmaton. a nyomda épületében. Szükség volt a karhatalomra. S, ami­kor a határőrség laktanyájá­ba felszerelték őket, vállal­ta a haza önkéntes, fegyve­res szolgálatát hiszen neki is volt mit féltenie, védenie. Szolgálatot, ügyeletet vállalt, s elvtársaival biztosították a város nyugalmát, rendjét. Lu- dányhalászi. Szécsény, Dré- gelypalánk egy-egy állomás az ellenforradalom időszakában Páll Imre életében. Ezért a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Hatalomért Em­lékérem... Páll Imre tagja a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének Tudta mindig, hogv mit rvén tesz. A kon- szo’idáe;ó. Pál! Imrét a párt már 1957 szeptemberében ar­ra kérte, hogy vezesse, irá­nyítsa a Hazafias Népfront mozgalmát a városban és a járásban. Hogy emlékezek vlsz- sza ezekre a napokra? — Az emberek arculatának, gondolatának változtatásában szerepet vállalt magára a népfront. Természetesen, ezt csak a párt politikájának meg­felelően lehetett végrehajta­ni. Ennek a politikának kö­szönhető, hogy munkásváros lettünk, hiszen egymás után emelkedtek ki az új gyárak a földből. A fémipari válla­lat, a porcelángyár, a Buda­pesti Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyáregysége, a Magyar Kábel Művek balas­sagyarmati gyára, az Ipoly Bútorgyár létrehozása, illetve idetelepítése igen jelentős a városban és a környéken élő emberek életében. Az ipar. az emberek gondolkodását is be. folyésolta. ...És a gyárak mellett épült, szépült a város. Űj lakóházak, lakótelepek jöttek létre. Fel­épült az Ifjúsági, a Lenin, a Nógrádi Sándor, az Április 4.- lakótelep. Teljesen új képet mutat a Rákóczi fejedelem ut­ca. Üj házak, átalakított, meg­szépített otthonok... A nép­frontbizottságnak a városkör­zet) bizottságokon keresztül, állandó kapcsolata van a ta­nácstagokkal. Így a lakosság­gal. Ezért tudunk mozgósíta­ni tömegeket a legfontosabb feladatokra, most például a- környezetvédelemre, a város építésére, szépítésére, hiszen az utcabizalmiakon keresztül eljut hangunk a város min­den állampolgárához... Páll Imre hiába, hogy nyug­díjas, ma talán még elfogul­tabb ember, mint aktív korá­ban. Funkciói közül csak né­hányat. Alelnöke a Hazafias Népfront városi bizottságának, vezetőségi tagja a városépítő egyesületnek. Megtaláljuk a fogyasztók tanácsának tagjai között s rmnt találkozásunk­kor. a bírósági pulpituson, né­pi ülnökként.. — Hosszú évek tapasztala­ta bizonyítja, hogy a közért tenni érdemes. Ez éltető ele­me életemnek... Páll Imre, aki kétszer vok­solt fegyverrel a népi hata­lom mellett, a pro űrbe tu’aj- donosa, BfdassBgvrmnv-' -­Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents