Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

r Balassagyarmat - határátkelőhely Hogyan alakult a város idegenforgalma? Az idegen, a megyehatáron kívüli, ha Balassagyarmatra érkezik, elsőként azt állapít­ja meg: hangulatos kisváros, a legkülönbözőbb stílusjegye­ket viselő épületekkel, rend­hagyó színekben pompázó há­zakkal. Ami a stílust illeti, azt az egyes korok varázsol­ták, ám a formákhoz igazo­dó színek a közelmúlt szüle­ményei. Mert miért js kell egy városnak csupa szürké­nek, vagy csupa zöldnek len­nie? Miért ne viselhetné a sokszínűségét mintegy szim­bólumként a naponta zajló tarka életnek? Szóval, az idegent először eme látvány fogja meg. Ám mindez nem elegendő az ide­genforgalom fellendítéséhez. Mi kell még? A közelmúltban erről tár­gyalt a város tanácsának vég­rehajtó bizottsága. Az ülésen tárgyilagosan megállapították, hogy természeti adottságok­ban a térség nem nevezhető gazdagnak. Balassagyarmatra és környékére a tranzitforga­lom a jellemző. Ha ezt vizs­gálják, kiderül, hogy erősen szezonális jellegű az idegen- forgalom vonulása, a határ- átkelőhely igénybevétele. A főszezon gyakorlatilag június­tól augusztus végéig terjed. A külföldiek, belföldiek, te­hát a turizmusban résztve­vők tartózkodási ideje a vá­rosban megszállók esetében nem éri el a két-három na­pos átlagot. A városon átkelő vendég- forgalom összetételére, a meg­figyelések szerint túlnyomó- részt a szocialista országok­ból érkező vendégek forgalma a jellemző. Ami a vonzóerőt jelenthe­ti... Az Ipoly partfürdő, a strand, a Nyírjes-üdülőtelep kivételé­vel egyéb más jelentős ki­rándulóhely nincs a városban. A kulturális adottságok köré­ben említhető, hogy több olyan épület látható, amely műemlékké nyilvánított és védett. Ilyen például a belvá­rosi római katolikus temp­lom, az egykori megyeháza. A kulturális rendezvények ál­talában két helyre tevődnek, így kiemelésre érdemes a Pa­lóc Múzeum. amely a kiállí­tások helyéül is szolgál. A muzeum emeletén helyezke­dik el a helytörténeti kiállí­tás, amely a város életét mu­tatja be a középkortól nap­jainkig. Ez a tárlat igen nép­szerű és közkedvelt. A múze­um látogatottsága tava Ív mintegy ötvenhárom és fél ezerre tehető, ez évben ok­tóber végéig több mint negy­venötezren keresték fel a ki­állításokat. A város központjában. a Mikszáth Kálmán Művelődé­si Ház komoly és értékes iro­dalmi műsorokat kínál. Akármilyen kedves vendég... és bármennyire lojális, az adottságokhoz igazodó, még­is rendkívül fontosnak tartja a város idegenforgalmi foga­dóképességét, a kulturált szál­láshelyeket, a kereskedelem és a vendéglátás milyenségét. Nos! A fentiekben jelentős szere­pet vállal a megyei vendég­látó vállalat Ipoly Szállója és a sportegyesület kezelésében levő kemping. A szállodai fé­rőhelyek száma hatvankettő, fizetővendég-látó engedéllyel húszán rendelkeznek, ez har­minc szobát és 59 ágyat' je­lent. Sátorozásra kilencven férőhely várja a turistákat. A vendéglátóipari és keres­kedelmi ellátást a városban kialakult hálózati egységek és szervezetek biztosítják. A fej­lesztési lehetőségek évek óta korlátozottak, a fő cél a meg­levő vendéglátóhelyek jobb kihasználása. Az említett végrehajtó bi­zottsági ülésen leszögezték, hogy összességében jónak ítél­hető a tavalyi és az idei évi vendéglátóipari, idegenfor­galmi ellátás. A város térsé­gében működő utazási irodák megfelelő propagandával és hozzáértéssel végzik munká­jukat. Ami az idegenforgalom to­vábbi alakulását illeti... A város vonzáskörzetében meglevő értékek jobb propagálása, reklámozása mellett szükséges új, vagy ed­dig fel nem tárt, ki nem hasz­nált lehetőségek bemutatása és hasznosítása. Itt említendő meg a Szügy községben több éve elhúzódó sípálya megépí­tése, mely a térség idegenfor­galmi szolgáltatásának bővíté­sét, komplexitását jelentené. Azt is megállapította a testü­let, hogy a nyírjesi üdülőterület élelmiszer- és vendéglátóipari ellátásának helyzetét felül kell vizsgálni és szorgalmaz­ni a mai igényeket kielégítő éttermek, kempingek létesíté­sét. IÓ1 hasznosítják az oktatásban a számítógépet a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskolá­ban. Fizikaórán különböző kísérleteknél az időmérést ké­szítik a HT típusú géppel. A működéshez szükséges kiegé­szítő alkatrészeket az iskola fizika szakos tanárai készítet­ték el a nyár folyamán a ré­szükre szervezett műszer építő továbbképzésen. Képünkön Skotnyár Ottó igazgatóhelyet­tes tart számítógépes fizika­órát. — RT — Számítógépek A TANÁCSON Az első amit meglát az ember, ha belép a számítás- technika birodalmába, az a két monitor és az azt kiegé­szítő programozóegységek. Meglehetősen borsos áron kapható. Megéri ez a tanács­nak? A kérdést Juhász Péter­nek tesszük fel, aki a bonyo­lult műszaki rendszerek biro­dalmában a legjártasabb em­bernek számít. Mondhatjuk róla azt is, megszállottja a számítástechnikának. Pedig a kezdet egészen más volt. — A budapesti műszaki egyetem villamosmérnöki karán végeztem. Ezután a kábelgyár fejlesztő mérnöke lettem. El kell mondjam, hogy már a tanulmányaim alatt is lenyű­gözött a számítástechnikával kapcsolatos fejlesztési fel­adatok kigondolása, azok gyorsasága. A sors iróniája, hogy a számítástechnikát lét­rehozó villamosmérnökök utolsónak jutnak hozzá a számítógépekhez. Nekem is hat évet kellett várnom arra, hogy ezekkel a gépekkel em­berközelbe kerüljek. A kábel­gyárban ugyanis nem volt módom ilyen jellegű felada­tok ellátására. Aztán érdek­lődtem a városi tanácson, hogy hol van számokra ilyen lehetőség? A tanács vezetői azt javasolták, ha valóban vonz ez a terület, álljak be hozzájuk. — Hogyan kapcsolódik a városi tanács munkájához a számítógépes rendszer? — Nagyon szorosan. A prog­ramok az ügyfélfogadás rend­iét, nyilvántartását segítik elő. Saját fejlesztésemben elkészült egy olyan rendszer, amely az ügyfélforgalmat rögzíti. Ennek lényege, ha bejött valaki a tanácsra, eddig kar­tonon írták a jövetele célját' azt, hogy milyen ügyben járt, ki volt az ügyintéző. Most mindezt betápláljuk a számí­tógépbe, amely bármikor tud adatokat szolgáltatni az ügy­félről, az ügyről, annak előz­ményeiről. Egy-egy esetről tízféle tabló készül. Az ügyintézők arról panasz­kodnak, hogy a számítógépes rendszer óta megnövekedett az adminisztrációs tennivaló­juk.! Mert a számítógép csak kódokat- jeleket fogad el. s ezt nekik megtanulni, kitölteni plusz munka. ., — Igen, a számítógépes adatfeldolgozás egyik nagy problematikája éppen ez. A megnövekedett adminisztrá­ció. Azoknak az embereknek, akik nem is használják való­jában ezeket az okos gépeket. Ügy lenne az igazi, ha min­den ügyintéző előtt ott állna egy monitor, amelyen bármi­kor kikereshetné a számára fontos és szükséges adatokat. Tudjuk, hogy amikor Ju­hász Péter az osztályra került mindössze egy COMMODORE 64 és egy FLOPPIMA számí­tógép állt a rendelkezésére. Ezek segítségével történt az iktatás az ügyirat-nyilván­tartó rendszer az emberi munka helyett gépi úton. Az­óta belekerültek a tanácsi ügyintézés számítógép-felhasz­nálásának központi program­jába kísérleti jelleggel, So­mogy, Bács-Kiskun megyék mellett. A program megvaló­sításához megyei támogatással vásároltak VARYTER-XT szá­mítógépek, amelyek sok mindent tudnak. — A jelenlegi berendezése­ink elsősorban arra alkalma­sak, hogy az időszakos felmé­résekhez adatokat tudjunk biztosítani. Legutóbb a megyei tanács számára készítettünk statisztikát a munkaidőalap védelméről. A számítógép kimutatta, hogy mely gyárakban van le­hetőségük a dolgozóknak a munkaidő alatti ügyintézésre, hogyan tudnak kijutni a gyár­ból, mi a hivatkozási alap. A fentebb említett számító­gépek még többre hivatottak. Öt programot lehet betáplálni, s mindezek valóban segítik a tanácsi ügyintézés labirintu­sának egyszerűsítését. Juhász Péter arról álmo­dozik. hogy ne csak a már elkészült programokat alkal­mazzák. de a számítógép­technika továbbfeilesztésére, az önálló programok készíté­sére is adódjon lehetőség. Mert a tanácsi munkában valóban akkor hasznosítható a modern technika, ha az ügyintézők, a dolgozók napi munkáját könnyebbíti, segíti elő. P ,A sokoldalú katonai és po­litikai intézkedések megtéte­lét követően, december 9-én, 03 órakor rövid, de hatalmas tűzcsapás után a 4. gárda gé­pesített dandárai, a 4. gárda lovas hadtesttel egyetemben, rohamra indultak és hat órá­ra teljesen elfoglalták a vá­rost. A felszabadító harc so­rán Vaszilij Mitrofanovics Ljubimov aletzredes, mint Pli- jev tábornok lovas-gépesített hadtestének felderítőosztag­vezetője. katonáival együtt dél­kelet felől elsőként hatolt be Balassagyarmatra.” (Balassa­gyarmat története, kiadta Ba­lassagyarmat Város Tanácsa, 1977-ben.) A helytörténeti kutatómun­ka és ismeretterjesztés egyik eredménye, hogy ma már szé­les körben tudott: Ljubimov alezredes katonái Terényböl és környékéről indulva, jutot­tak el Balassagyarmatra. Az itt élőkkel elevenítjük fel a negyvenkét esztendeje történ­teket. a falu fejlődését, mai örömeit és gondjait. — 1944. december 8-án ér­keztek meg a szovjet csa­patok Szandára — mondja Balatoni János, a községi kö­zös tanács elnöke. — Bérből jöttek. a vár tú’só feléről, ahol a harcok is voltak. Lju­bimov elvtárs Terényben, Kopklüyi Pali bácsiéknál ütőt­Múltébreszfgető te fel főhadiszállását. Olyan jól összemelegedtek, hogy ké­sőbb, amikor a Nyitra kör­nyéki harcokban megsebesült az alezredes, Terénybe jött vissza, egy hónapra, meggyó­gyulni. Vasziliij Ljubimov. aki elsők között kapta meg a Balassa­gyarmat díszpolgára megtisz­telő címet, többször ellátoga­tott egykori ..házigazdájához”, és lelkesen, szeretettel idézték fel a közös emlékeket. — Ljubimov tisztjei általá­ban olyan szandaiaknál he­lyezkedtek el — jegyzi neg Varga János nyugdíjas kő­bányász, a HNF helyi elnöke —, akik előítéletek nélkül, bizalommal fogadták a szov­jet felszabadítókat. Az első világháború idején kerültek fogságba, Szovjet-Oroszor- szágban sokat láttak, hallot­tak. tapasztaltak. Természetesen a többség nem ezen a véleményen volt. főképpen kezdetben. A náci- nvilas propaganda erősen éreztette hatását a tömegek között. vadabbnál vadabb rémhírek kaptak lábra és fer­tőzték a közgondolkodást. a lelkeket. Időnek kellett eltel­nie. kedvező benyomások kel­lettek ahhoz, hogy igazán és valóságosan egymásra talál­jon felszabadító és felszaba­dított. — Tizennégy éves szemre­való, fejlett kislány voltam abban az időben — emléke­zik vissza Csordás Jánosaié, aki állandó technikai helyet­tesi szolgálatot lát el a teré- nyi óvodában. — Féltünk. Anyámmal voltunk otthon, apám katonaként távol. Bom­báztak. géppuskáztak, vigyáz­ni kellett a két lóra. Az em­berek javát már elvitték va­lahová. így a nyilasok en­gem is elzavartak árkot ásni. — Jogosnak érzi most a régi féV.miiket? — Hát... Ök katonák voltak, mi pedig lányok, asszonyok.. De a tisztek rendet, fegyel­met tartottak. Januárban nagy ünnepséget ők úgy mondták, prázdnyikot csinál­tak, sütöttek, főztek, malacot, darázsfészekhez hasonló süte­ményt. c=ak mák volt a köze­pében. Megkínálták a helybe­lieket is. Akkor nagyon jól­laktunk... És rádöbbentem, hogy Oktalan volt mindenfé­le félelmünk. Terényben elmegyünk Lju­bimov alezredes egykori főha­diszállásának színhelyére, a Kossuth út 208. szám alatti házba. Koplányi Pál nincsen odahaza. Akad azonban szem­tanú más; Benedek István, aki szüleivel akkoriban éppen a szomszédban lakott. Az 58 éves, nyugdíjas szénbányász az események fontosságának tudatábanjnagyaráz: — Édesanyám, és mi. hár­man, fiúk tartózkodtunk ott­hon. Nyolc lovász lakott a házunkban. Nagyon rendes emberek voltak. Ennivalót hoztak a konyháról, mindig úgy, hogy nekünk is jusson... A parancsnokuk, a Ljubimov katonás fegyelmet tartott. Nem engedte meg a rendbon­tást, ha mégis előfordult, csak szólni kellett neki, máris in­tézkedett. Ugyanakkor ember­séges, megértő embernek is­mertem meg. Az öcsémet, a Gyurkát ötéves volt. nagyon szerette. Gyurka reggelente je'entett neki ajándékba ka­pott piros szegélyű, szovjet katonasapkájában, hogy mi legyen a németekkel és ma­gyar kiszolgálóikkal, hogy él­jenek a szovjetek. Nyomda­festéket nem tűrő szavak is előfordultak benne, volt is nagy derültség mindig. Vaszi'Mj Ljubimov a fel- szabadulás után többször visz- szatért erre a vidékre, s min­dig örömmel fogadta az új hí­reket, a fejlődést. Közel került szívéhez a táj és a benne élő ember. Terény és Szanda képe ala­posan megváltozott az eltelt évtizedek alatt. Új házsorok épültek, amelyeknek akkori­ban híre-hamva sem volt. A házak tágasak, modernek. So­kukban a víz is bent van, és központi fűtés szolgáltatja a meleget. Kiépült a kereske­delmi, a közoktatási és köz- művelődési hálózat. Terény- beh vegyesbolt. Szandin ön­kiszolgáló üzlet működik. — A magyarnándori Gal- gamenti Áfész igyekszik meg­felelően ellátni az itt élőket — summázza véleményét a tanácselnök. — Szandaváral- ján akad nehézségünk. Nyá­ron, a vár miatt, itt sok a turista, s a jelenlegi árudák elavullak már. Az áfésszel kö­zösen új vegyesbolt építését szorgalmazzuk. Számítha­tunk a lakosság segítségére is. Tehát folyamatosan szépül, gazdagodik a szahdai körzet — közös akarattal és cse­lekvéssel. (su) Hódít a számítógép Korunk nagy találmánya kétségtelenül a számítógép, amelyet ma már nem csak az intézményekben, gyárak­ban találni szép számmal, ha­nem a családi otthonokban is ott vannak. Jól segíti a számítástechnika az oktatási intézmények nevelőmunkáját városunkban, ahol jelenleg tizenhárom számítógépet tar­tanak nyilván. A Petőfi isko­lának egy. a Kiss Árpád Ál­talános Iskolának hat. a Dó­zsának kettő, a Rákóczinak négy számítógépe van. A számítógépeket az intéz­mények fölhasználják a tan­anyag jobb megértéséhez, a szaktárgyak ismereteinek el­sajátításához. Mindezen túl kedvelt a diákok körében a különféle játékok, programok használata, s igen népszerű szabadidős-foglalatosságot is jelent számukra. Az elképze­lések között szerepel a szá­mítógépparkok további gya­rapítása, a videotechnikával való bővítése.

Next

/
Thumbnails
Contents