Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
A városépítésről dr. Győri Sándor tanácselnökkel Közakarat a tervezésben — és a megvalósításban Népszerűek a diákok körében nyok. Az iskolafolyosón szerény eleganciával berendezett kiállítás adja tudtul azt a sokoldalú munkát, amely a balassagyarmati Szántó Kovács •jános Gimnázium és Szak- középiskola tanárait, diákjait jellemzi. A legfrissebb „szerzemény” ott ékeskedik a folyosói bejáratnál: a Magvar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús emlékplakettjét érdemelte ki a helyi tagcsoport. Hreskóné Kovács Zsuzsa ez évben vette át a tagcsoport irányítását, újabb lendületet adva az egyébként is színvonalas munkát végző társulatnak. Mielőtt a terveikről esnék szó, ismerkedjünk meg kissé részletesebben velük! Az intézményben 1973 óta működik MSZBT-tagcsoport, amely első néhány évét Papp Anna vezetésével tette meg. Célul tűzték ki, hogy a pedagógusok és a diákok körében elmélyítsék és ápolják a két nép közötti barátságot, emeljék a világnézeti, politikai. erkölcsi nevelés színvonalát. Az 1980-as esztendők elejétől a barátsági munka új módszereit próbálták alkalmazni. amelyek változa- fősságukkal. sókszírtűségük- kel ragadták meg a tanulókat. — Öt területre bontható barátsági munkánk — említi Hreskóné Kovács Zsuzsa, majd sorra veszi a tevékenységi formákat. — Évente megrendezzük a Auróra versus prózamondó versenyt, valamint a _Ki tud többet a Szovjetunióról ? elnevezésű vetélkedőt, mindkettő igen hasznos, gazdag ismeretanyagot nyújt a versenyzőknek és nézőknek egyaránt. a különféle szovjet kiadváAztán arról szól Hreskóné Kovács Zsuzsa, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik a Szovjetunióval kapcsolatos évfordulókat. megemlékezéseket tartanak. Közkedvelt hely a diákok és a pedagógusok körében a Druzsba- klub ahol előadásokat, foglalkozásokat, élménybeszámolókat rendeznek az MSZBT-tagcsoportosok. Aztán olykor kirándulásra mennek, gyakran ellátogatnak például a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába is. És akkor még nem szóltunk a faliújságról, a szovjet filmek hete alkalmából rendezett mozielőadásokról, a levelezésekről, s a kemerovói csoportok fogadásáról... Fölsorolni is nehéz lenne tehát azt a sokrétű tevékenységet, amely a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola MSZBT-tagcsoport- jának munkáját illusztrálja. Legutóbb sokaknak emlékezetes délutánt nyújtott az a Druzsba-klub foglalkozás, amelyen Kemerovo és Nógrád megye közel húszéves kapcsolatáról, együttműködéséről esett szó. — Tervek ? — kérdezzük a2 MSZBT-tagcsoport vezetőjét. — Egészen 1990-ig szóló munkatervet hagytunk jóvá nemrégiben — említi, sőt sűrűn gépelt papírlapot vesz elő. Szerepel ezen verseny, rádiós megemlékezés, iskolai ünnepély, olvasópályázat, szavalóverseny, vetélkedő, irodalmi ökszállítás, számos évforduló, klubfoglalkozás — hűen bizonyítva- itt valóban érdemi mozgalmi élet zajlik. — Meg aztán most már ez a kitüntetés is kötelez... — jegyzi meg búcsúzóul a tagcsoportvezetőBalassagyarmat város fejlődése az utóbbi években korábban nem tapasztalt mértékben ment végbe. A VI. ötéves tervidőszak beruházásai, fejlesztései, a mintegy húszezer fős városi lakosság és a vonzáskörzetben élők anyagi és szellemi gyarapodását nagyban elősegítették. Mindezek megalapozták a továbbfejlődést, ám kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem könnyű kijelölni. meghatározni: merre i-s tartson a település? Milyen prioritások szerepeljenek a fejlesztésben? Egyáltalán, mi várható az elkövetkező években? E kérdésekről beszélgettünk dr. Győri Sándorral, Balassagyarmat Város Tanácsának elnökével. — Amint arrál lapunkban is hírt adtunk, beszámoltunk, a tervezésben részt vettek a párt- és társadalmi szervek, a lakosság is a korábbinál nagyobb mértékben „beleszólhatott” az elképzelésekbe. Milyen szempontokat sikerült érvényesíteni« egyrészt a hosszú- távú, másrészt pedig a középtávú tervekben? — Hadd mondjam bevezetőül, hogy a város életében először készült hosszú távú településfejlesztési koncepció, amelyben részint az elmúlt időszak fejlődését értékeltük, másfelől pedig a kétezerig szóló teendőinket körvonalaztuk. 'Rögvest megjegyezném, hogy nem csupán a Balassagyarmaton élő húszezer fős lakosság élet- és munkakörülményeit befolyásoló fejlesztési irányokról van itt szó, hanem a város vonzáskörzetéről is, amely több -mint negyvenezer embert érint. Napjainkban, amikor az anyagi erőforrások a szükségesnél mérsékeltebben állnak rendelkezésre, különösen megnő annak jelentősége, hogy ne csak a jelen, hanem a jövő céljait is meghatározzuk. Persze, nem merev célokról van itt szó, hanem a lehetőségekhez és feltételekhez rugalmasan igazodó elképzelésekről. — Melyek a legsürgetőbb teendők? — A város lakónépességének várható növekedése nyilvánvalóan szükségessé teszi a lakásépítési program ütemes folytatását, már a hosszú távú tervidőszak első harmadában is. A konkrét teendőket 1990-ig külön programban rögzítettük. A lakásépítéseket zömmel telepszerű, többszintes formában kívánjuk megvalósítani, alapvetően a Mikszáth Kálmán út bal oldalán és a Rákóczi út déli oldalán. Bár, a VII. ötéves tervünk úgy fogalmaz, hogy 1990-ig meg kell szüntetni a mennyiségi lakáshiányt, én meg merem kockáztatni, hogy gyakorlatilag másfél-két év alatt a jogos, mennyiségi lakásigényeket ki tudjuk elégíteni. Ez csak úgy lehetséges, ha a lakásgazdálkodást komplex módon értelmezzük, kezdve a telkek kedvezményes juttatásától, az igazságos elosztáson át, a különféle támogatási formákig. — A lakásgazdálkodás nem csupán az építkezést, hanem a fenntartást, az elosztást is magában foglalja... — Természetesen a komplexitást ily módon értelmezzük. Kissé konkrétabban is: az elkövetkező öt évben 779 lakás megépítésével számolunk, s ez jóval több a koncepciós tárgyalásokon elhangzottaknál. A fiatalok és nyugdíjasok, valamint a nagycsaládosok és az együttélő generációk kielégítésére garzon és úgynevezett „többgenerációs” otthonokat kívánunk biztosítani. Ösztönözzük a tanácsi bérlakásokért visszafizetett térítéseket is. Ügy gondolom, eléggé ösztönző a négyszeres visszatérítési díj, amelynek nagyságrendje átlagosan kétszázezer forint körül mozog. Aztán nem kevésbé fontos szempont a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások fölszámolása. Csupán a teljesség igénye nélkül: 22 cigányputrit tartunk jelenleg nyilván, lakóit szeretnénk emberhez méltó körülmények közé juttatni, el kell érni, hogy az elmaradt lakásfelújításokat bepótoljuk, s az időszerűeket pedig folyamatosan rendbe tegyük. Egyébként a lakásgazdálkodásban az önálló otthonnal nem rendelkező, illetve cserelakás céljára alkalmatlan, életveszélyes és egészségtelen lakásban élő családok önálló otthonhoz juttatását tekintjük a fő feladatnak. Ez év végén fejeződik be az a program, amely a fiatalok és a több- gyermekesek lakásgondjain enyhített, de hadd tegyem hozzá, hogy természetesen e két réteg továbbra is megkülönböztetett figyelemben részesül. A megyei és a helyi tanácsi támogatási rendszer, a differenciáltabb, a többgenerációs lakásénítésre és a magánlakás-építést vállaló, fi- zetőkéoes vásárlóerejének megteremtésére ösztönöz. — Egy másik lényeges terület a közoktatás, s az új nevelési központ építése. — Ez utóbbival hadd kezdjem a válaszadást, hiszen a nevelési központ beruházása nemcsak összegben, hanem jelentőségében is igen nagymérvű. Az elképzelések szerint az első ütem mintegy 180 millió forintot „emészt föl”, s megépül a 12 tantermes gimnázium, amely lényegesen enyhíti ebbeni gondjainkat. Ami a közoktatás fejlesztését illeti, kiindulásul azt keH látElismerések a jó munka jutalmául Szép hagyomány, hogy a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából a szakmai és a mozgalmi munkában élenjárókat kitüntetik. Mint minden évben, úgy az idén is számos balassagyarmati és vonzáskörzetbeli lakos vehetett át különböző szintű elismeréseket, jutalmakat, az alábbiakban három kitüntetettet, s egy közösséget mutatunk be. Stolcz István, a Balassa étterem felszolgálója A balassagyarmati kereskedelmi szakmunkásképző intézetben szerzett bizonyítványt, s 1960-tól dolgozik a vendéglátóiparban. Nős, kétgyermekes családapa, több ízben megkapta a Kiváló dolgozó elismerést, az idén munkáját Munka Érdemrend bronz /.okozatával jutalmazták. Kalcsó István, a városi tanács tanulmányi felügyelője A hatvanas évek közepétől bekapcsolódott a gyermekmozgalmi munkába, 1978 óta tagja a városi úttörőelnökségnek, s irányitja a szakági szakbizottságot. Nős, két gyermek apja. Mozgalmi munkáját novemberben az Üttörővezető Érdeméremmel ismerték el. Varga István, a balassagyarmati kábelgyár üzembiztonsági osztályvezetője 1972 óta tagja az ifjúsági mozgalomnak, több éven át titkárként dolgozott, s 1980— 1983. között a kóbelgyári KISZ-bizottság munkáját irányította, öt éven át tagja volt a megyei KISZ-bizottságnak. Nős, két gyermek apja. Több ifjúsági elismerés után ezúttal a KISZ Érdemérmet vehette át» nunk. hogy az óvodai ellátottság megközelíti a száz százalékot, s az általános iskolák oktató-nevelő munkájának javítására vs számos intézkedés született. Mindezeket fölsorolni fölösleges lenne. valamennyi azt célozza, hogy a felnövekvő nemzedék jobb tárgyi és személyi feltételek mellett gyarapíthassa ismereteit. — Amint a dokumentumokban szerepel, a tanács működési. fenntartási és felújítási feladatokra az elkövetkező öt esztendőben több mint kétmilliárd forintot fordít. Mire futja ebbői? — Csak vázlatosa« néhány fontosabb kiadás. A gazdasági és kommunális feladatokra 123,5 millió forintot vettünk számításba, ennek csaknem fele a köztisztaságra jut, a vízgazdálkodásra, mezőgazdasági célokra, utak, járdák karbantartására költjük a másik felét. Bő egy- milliárd forintot emészt föl az egészségügyi és szociális intézményhálózat működtetése, míg oktatásra, közművelődésre. sport- és ifjúsági feladatok ellátására 670 millió forintot terveztünk. Sok ez. vagy kevés? A tanácsi testület alapállása az volt, hogy a különféle intézmények működési színvonala a szűkösebb gazdasági lehetőségek ellenére se csökkenjen, sót kisebb mértékben javuljon is. Ennek megfelelően osztottuk el pénzeszközeinket is. . . — ... amelyek viszont a gazdálkodó egységek, vállalatok, üzemek, szöveckezetek. illetve az állampolgárok anyagi teljesítményeinek függvényei. Vagyis, a várospolitikai célkitűzések megvalósítása attól függ, hogyan dolgozunk. — Magam is szeretném erősíteni ezt a gondolatot, nevezetesen, hogy a település- fejlesztési koncepcióban és tervben megfogalmazott feladatok megoldása nem szűkíthető le csupán a tanácsokra. Hiszen körvonalazza a város termelőegységeitől, a gazdálkodó szervektől, s a lakosságtól elvárt teendőket is. Épp a napokban tekintettük át a vállalati befizetéseket, s a lakosság településfejlesztési hozzájárulásának alakulását. Azt kell mondanom, hogy van ugyan némi időarányos elmaradás, ám ezek év végéig behozhatok, pontosabban: be kell hozni, annál is inkább, mert ezen befizetésekkel terveinkben számoltunk. Az említett bevételeken túl jelentős részt, több mint 60 százalékot képvisel az állami támogatás. Ugyanis, a megyei terv az előző tervidőszak végén folyamatban lévő beruházások befejezéséhez 115 millió forintot, a lakásellátás javításához 101 millió forintot, és a szennyvízcsatorna-hálózat bővítéséhez 12 millió forintot hagyott jóvá. Summa summarum: csak nagyon körültekintő. takarékos. racionális gazdálkodás mellett lesz elégséges a működtetésre fordítható kétmilliárd forint. — Viszont növelheti a lehetőségeket, például a lakosság is, mondjuk a társadalmi munkaversenyek szervezésével. — Azt tűztök ki célul, hogy ht kosonként elérjük ae Vif» forintos átlagértéket! Ez nem kevés, hűen bizonyítja, hogy a város lakossága tenni kész értékeink gyarapításáért. Azt szeretnénk, ha a munkavállalások kapcsolódnának terveinkhez. a lakóhelyek kultu- ráltábbá, szebbé válnának, utakkal, parkokkal, játszóterekkel, sport- és turisztikai létesítményekkel bővülnének anyagi javaink. Az áldozat- vállalás szép példáját mutatják azok az üzemek, gyárak, amelyek a távközlési gondjainkon szeretnének enyhíteni. A megyei koordinációs megbeszélések alapján, városunknak huszonhétmillió forinttal kell hozzájárulni a postamunkálatokhoz, ebből húszmillió már megvan. . . így jogos a reményünk. hogy a tervidőszak végére crossbar-készülékekkel tárcsázhatunk. Aztán az összefogás másik szép példája, hogy a lakosság a település- fejlesztési hozzájárulását a vízellátás javítására fordította. s jóllehet még kezel egy hónap van a teho határidejéből. ám már a fizetésre kötelezettek közel kétharmada eleget tett e vállalásának. — Ön említette az egyik tanácsülésen, hogy a célok elérése „nem csupán anyagiak kérdése, hanem igen fontos a munkamódszer, a munkastílus is”. — Most is így gondolom, s elsősorban a nyitottságra hívnám föl a figyelmet. Hiszen csak úgy érhetünk el eredményeket, ha döntéseink megalapozottak. a közakarat érvényesül bennük. Amit aztán a lakosság széles köre nem csupár. megismer. megért, hanem tevékenyen részt vállal a végrehajtásban is! Ebben valamennyiünknek adódnak teendők. Például, a szak- igazgatási szervek munkáján túl sok múlik a tanácstagok választókerületi tevékenységén. Ha ez közvetlen, mindennapi kapcsolaton alapul, akkor hatékony, célravezető. Ehhez mi konkrét recepteket nem tudunk adni, hiszen ki- nek-kinek a saját választó- kerületi körzetéhez igazítva, az adottságokra, lehetőségekre építve kell meghatározni a helyi feladatokat, a végrehajtás módját. Számítunk a megvalósításban a párt-. a Hazafias Népfront, a KISZ- szervezetekre. eddig is jó irányban fejlődtek kapcsolataink. s ez biztató a jövőre nézve. A tanácsi testületekben alapvető, hogy a különböző vélemények, álláspontok, kedvező vitaszellemben érlelődjenek ki. Nem baj. ha vannak ellenvélemények, ellenszavazatok, ám az elfogadott döntés végrehajtásában egységesnek kell lennünk! Abban bízunk, hogy reális céljainkat erőink összpontosításával meg tudjuk valósítani, s ennek eredményeként egy szebb, anyagiakban és szellemiekben gazdagodó várost formálhatunk. alakíthatunk tovább — mondotta befejezésül dr. Győri Sándor, Balassagyarmat Városi Tanácsának elnöke. Tan ka lászi# BILBSSIGY1RMITI MELLÉKLETE Piákénál kitünteieit MSZBT-tagcsonort Vetélkedők, találkozók, pályázatok, megemlékezések BALASSAGYARMATI IKÓGR60
