Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Mában a holnapot Bor a közgazdasági kör­nyezet az utóbbi években nem ösztönzött eléggé, a biztonságosabb holnapot szolgáló fejlesztési elképzelé­sek sokaságának a kidolgo­zására, mégis ahol a mában mindig a holnapra gondol­tak a vezetők, ott megkeres-' ték azokat a réseket, ame­lyeknek segitségével kisebb vagy nagyobb összegek meg­szerzésével elindították, vagy megvalósították azokat a fejlesztési elképzeléseket, be­ruházásokat, amelyek jól kapcsolódtak a központi programokhoz, előnyösen szolgálták a versenyképesség fokozását, a termékek minő­ségének javítását, a külföldi szellemi töke hasznosítását, a költséaek mérséklését, vagy arra irányultak, hogy hiányo­kat szüntessenek meg vele. Ilyen 'gyakorlatot honosí­tott meg a VI. ötéves tervben a Salgótarjáni Kohászati Üzemgk, a salgótarjáni sík­üveggyár. öblösüveggyár, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, a Romhányi Építé­si Kerámiagyár és még né­hányon. Az ember azt hinné, hogy ez a folyamat összhangban a XIII. pártkongresszus gaz­daságunk élénkítésére vonat­kozó határozatával, ugrássze­rűen megnő a jövőt szolgáló beruházások száma. Olyano­ké, amelyek dokumentálják, hogy e területen valóban jelentősen szűnőben van a máról holnapra való élés szemlélete és gyakorlata, vagyis komolyan veszik a versenyképesség növelését, a minőség emelését, a költsé­gek csökkentését, a termelé­si szerkezet meggyorsítását szolgáló követelményeket. Sajnos, eddig csak néhány üzemünkre volt jellemző ez a felelősségvállalás. Ezek­ben a termelő-gazdálkodó egységekben a vezetők való­ban tudomásul veszik, hogy nem lehet a régi módon fejleszteni, beruházni. Az új követelményekhez igazodva a fejlesztés fogal­ma, tartalma mára alapve­tően megváltozott: együtt­jár, esetenként elmaradhatat­lan a visszafejlesztés gyakor­latával. Elég utalni a szécsé- nyi ELZETT-ben nemrég bekö­vetkezett gazdaváltásra, vagy a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárának eladá­sára, melynek következtében a Salgótarjáni Ruhagyár teljesen új termékszerkezetet honosít meg. A visszafejlesztést jelzi a BHG pásztói telepének meg­szüntetése, az Állami Nyom­dának történő átadása, amely egyúttal a dolgozói létszám csaknem teljes átcsoportosí­tását kívánja meg. Az önfi­nanszírozó Romhányi Építési Kerámiagyár sem a régi mó­don, vagyis saját erőből és állami hitel segítségével oldja meg az R-l műszaki-techni- kai-technológiai korszerűsí­tését, az exporttermékek nö­velését. Ezzel a gondolattal elju­tottunk a gazdaság élénkí­tését szolgáló pénzszerzési lehetőségek témájához. Az életrevaló elképzelésekhez pénzt, támogatást lehet sze­rezni a Világbanktól, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottságtól. Emellett tovább­ra is kiaknázatlanok a kor­mány energia- és anyagtaka­rékosságot szolgáló kedvez­ményei, a tőkésexportot nö­velő hitelek lehetőségei. A reális, megalapozott fejlesz­tésekhez szabad utat jelez­nek a különböző társulási formák, a vegyesvállalatok létrehozása. Sokatigérőnek látszik az új esztendőben a kereskedelmi bankok tevé­kenységének beindítása. Azt hiszem, hogy azok a vezetők, akik csak a szű­kös lehetőségekre panaszkod­nak, bizonyos tekintetben a fantáziátlanságukat próbálják eltusolni, veszélyeztetve a holnap biztonságát. Még ak­kor is igaz ez, ha megyénk­ben elismerjük, hogy igen sok a budapesti központtal rendelkező gyáregység. Egyet azonban sem most, sem a jövőben nem szabad tenni: tétlenkedni, tehetetlenkedni. V. K. NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 288. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 8„ HÉTFŐ Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Az országos választmány beszámolója feletti vitával foly­tatódott szombaton a Kisiparosok Országos Szervezetének IX. országos küldöttgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Ka- polyi László ipari miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a párt-, a társadalmi, az érdekképviseleti szervezetek több vezetője. A vitában a küldöttek hang­súlyozták: a kisiparosok csak akkor képesek eleget tenni a megnövekedett igényeknek, ha folyamatosan fejlesztik munkájuk műszaki-technikai színvonalát. A vidéken élő kisiparosok gondjairól szólva, elmondot­ták : a helyi tanácsok nem él­nek mindenütt az adókedvez­mény nyújtásának lehetősé­gével, pedig annak összege ez év elejétől, lényegesen emelkedett. Többen szóvá tették, hogy a kisiparosok jelenleginél több terméke találna gazdára külföldön, ha könnyebben hozzájutnának az előállítá­sukhoz szükséges anyagok­hoz. Ehhez a KIOSZ segít­ségét kérték. A személy- és teherfuvaro­zással kapcsolatban elmond­ták: a két viszonylag új' vállalkozási forma sokak szá­mára vonzó, azonban a gyors meggazdagodás reményében, többen olyanok is kiváltják iparjogosítványukat, akik nem képesek eleget tenni a kö­vetelményeknek. így e terü­leten, különösen nagy a fluktuáció. A kisiparosok érdekkép­viseleti. érdekvédelmi mun­káját a jövőben javítani szükséges, mert ebben — a küldöttek tapasztalata sze­rint —, az utóbbi időben, csak szerény előrelépés történt. Többek szerint, a kisiparoso­kat érintő jogszabályok al­kotói minden esetben vonják be a KIOSZ képviselőit az előkészítésbe. A vitában felszólalt Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. El­mondta, hogy bár a kisipar ágazati irányítása az Ipari Minisztériumhoz tartozik, a kisiparosok munkája sok szál­lal kötődik az építésügyi tár­cához is: egyre nagyobb sze­repet töltenek be az építés­ben, a felújításban. Évente, több tízezer családi házat, nyaralót építenek fel kis­iparosok. E tevékenységre, a jövőben is nagy szükség lesz, de ahhoz, hogy a kisiparo­sok eleget tudjanak tenni az igényeknek szükséges, hogy az építőiparban a versenyfel­tételek azonosak legyenek. A miniszter szólt arról is, hogy a jövőben, az igényekkel össz­hangban bővül a már eddig is sikeres gépkölcsönző háló­zat: rövidesen több olyan szolgáltatóház nyílik, ahol a kisiparosok korszerű kisgé­pekhez juthatnak. Felszólalt a vitában Kapo- lyi László ipari miniszter. Mint mondotta: a kisipar ré­szesedése, a nemzeti jövede­lem termelésében csupán 2 százalék, azonban a lakosság részére végzett szolgáltatá­sokban részarányuk 61 szá­zalék. A kisiparosok tevékeny­sége, a különböző, szolgálta­tásokban, a jövőben is meg­határozó lesz, de szerepe a teljes ipari tevékenységben, jelentősen kell, hogy fejlődjék. A kisipar feladatainak csak úgy tud eleget tenni — mon­dotta a miniszter —. ha a hagyományos működési for­mák mellett, új típusú szer­vezeti formákat alakít ki, bővíti a szolgáltatóházak, műhelysorok, munkafelvevő­helyek, munkaszervező irodák számát, A szabályozók olyan to. vábbíejlesztése is indokolt, amelynek eredményeként, ja­vul a kisiparosok helyzete. Tevékenységük további javí­tásához elengedhetetlen, hogy kevesebb gondot okozzon az anyag- és alkatrészellátás, a műszaki színvonal emelése. Jól segíti ezt a kisiparosok és a szocialista gazdálkodó szervezetek közötti együttmű­ködés, a közös gyártás, az ésszerű munkamegosztás, a közös szervizek kialakítása, a piaci információk kölcsönös cseréje. A kisiparnak jelentős a sze­repe az ipar kínálati piac­építésében — mondotta vé­gül a miniszter, s örvendete­sen fejlődik tevékenysége az elektronikában, az informati­kában, a különféle területek elektronizálásában. Vasárnap a Budapest Kong­resszusi Központban folytató­dott a kisiparosok IX. orszá­gos küldöttgyűlése. A tanács­kozáson megjelent Kapolyi László ipari miniszter, vala­mint az állami és társadal­mi szervezetek több vezető­je. A háromnapos tanácskozá­son 39-en szólaltak fel és számos javaslatot tettek, egyebek között a kisvállalko­zások pénzügyeire speciali­zálódott kisbankok létreho­zásával, a késedelmes fize­tések átvállalásával, a jö­vedelemszabályozás korszerű­sítésével, a teherfuvarozó kis­iparosok közületi munka­végzésével kapcsolatban. A javaslatok megvalósítása ér­dekében, a KIOSZ részletes elemzéseket és vizsgálatokat végez. Molnár József, a KIOSZ el­nöke a vitát összegezve, meg­állapította, hogy a küldött- gyűlés pozitívan értékelte az elmúlt időszak eredménye­it, és önkritikusan foglalt ál­lást a fogyatékosságok kija­vítása érdekében. A tanács­kozáson is kitűnt, hogy a kisiparosság a társadalom po­litikai, gazdasági céljaival, egyre jobb összhangban tevé­kenykedik, ahhoz azonban, hogy a következő időszak na­gyobb feladatait is elláthas­sák. még sok teendő vár a kisiparosokra és a központi irányító szervekre. Ezt követően, a küldöttgyű­lés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalás­ban rögzítetté a kisiparosok és az országos választmány feladatait a következő öt év­re. Ezek között a legfontosabb gazdasági célként határoz­ták meg a szolgáltatások te­rületén a lakáskarbantartás, a felújítás, a gépjárműjavítás, és a hagyományos szolgálta­tások fejlesztését, minőségé­nek javítását, kulturáltsá­gának növelését. A küldöttgyűlés megválasz­totta az országos választ­mányt, a lelügyelőbizottsá- got és a tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhe­lyettessé választották. (MTI) II Paraguayi KP küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 1—7. között látoga­tást tett hazánkban a Para­guayi Kommunista Párt kül­döttsége Anauias Maidanának, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttséget fogadta Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A delegációval Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője folytatott megbeszélést. A paraguayi vendégek tár­gyaltak Virizlay Gyulával, a SZOT főtitkárával, Molnár Bélával, a HNF OT titkárával és Ernőd Péterrel, a KISZ KB titkárával. , A küldöttség ellátogatott Hajdú-Bihar megyébe, ahol Sikula György, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára adott tájékoztatást a megye életéről. A Paraguayi Kommunista Párt küldöttsége vasárnap el­utazott hazánkból. Kétszázezer darab görgő készül évente az OBV salgótarjá­ni gyárában, aminek döntő hányada, a hazai szénbányák igényeit elégíti ki. r- bp — /-----------------------------------------------------------------------------------------v A tartalomból; Másként kell végezni a gazdaságpolitikai munkát A balassagyarmati városi pártbizottság kibővített ülé­sen, a Központi Bizottság decemberi határozatának szel­lemében, értékelte a város és térsége helyzetét, a párt­szervek gazdaságpolitikai tevékenységét. A fő tendenciá­kat összefoglaló írásunk a 3. oldalon. Országos beisko’ázás A franciára kijelölt intézmények sorába tartozik a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, ahol az első kétnvelvi osztály diákjai az 1988—89-es tanévben kezdik meg tanulmányaikat. A tudnivalókról beszámoló cikkünk a 4. oldalon. Merre vezet a tar jani hullámvasút? Az SBTC félévi értesítője rosszabb lett az elképzelt- nél. Az utolsó nyolc mérkőzésen, egyetlen gólt szereztek csupán, így nem csoda, hogy a listavezetői pozícióból a középmezőnybe süllyedtek. A látványos visszaesés meg­magyarázására Toldi Miklós vezető edző vállalkozott a 7. oldalon. V. _________________________________J V égéhez közeledik a síküveggyár! kemence átépítése Félhónopos előny, 19 milliós költségmegtakarítás és 18 milliós többletárbevétel várható Tovább öregbíti jó hírne- elképzeltek. Egyes anyagból vét a salgótarjáni síküveg- többet, másokból kevesebbet gyár. A kollektívára az idén kellett beépíteni, s ezért me- különösen jelentős feladatok netközben kellett korrigálni a hárulnak, hiszen nemcsak a megrendeléseket. Az anyagok termelési tervét kell teljesí- beszerzésével korábban is tenie, hanem a Zagyva—III- gond volt, s később sem so» as kemencét is muszáj fel- kát javult a helyzet, újítania és korszerűsítenie. A munkásgárda megfelel a veié ., A munka megkezdése előtt szemben támasztott növekvő úsy gondolták, hogy .220—230 követelményeknek. ezer órára lesz szükség az építés elvégzéséhez. Az ész­szerű szervezés, a fegyelme­zett végrehajtás azt eredmé­nyezte, hogy mintegy 50 ezer munkaóra lesz megtakarítha­tó. Ahogyan az már a sík­üveggyáriaknál megszokott, a nagy feladathoz ezúttal is felnőttek, minden résztvevő lelkesen dolgozik, s így az át­lagnál jóval magasabb telje­sítményt érnek el. Ezt a lelkesedést, munkatempót szeretnék a jövőben fenntar­tani a gyár vezetői. A felújítás és korszerűsítés előzetes költségét 240 millió forintra számították. A tény­leges ráfordítás várhatóan 221 millió forint lesz. A be nem épített tűzálló anyago­kat értékesítik majd. melyre valószínűleg vevő lesz az orosházi gyár. Miután fél hó­nappal sikerül redukálni a munkálatok elvégzésének idő­tartamát, ennyivel korábban kezdődhet meg a síküveg­gyártás. Ez hozzávetőlegesen 18 millió forint többlet­árbevételhez juttatja majd a gyárat. Az építkezésben részt­vevők sem járnak rosszul hi­szen együttvéve 3,4 millió fo­rinttal több bért vihetnek ha­za. Egyébként a rugalmasan alkalmazott ösztönzőnek is számottevő szerepe van a nem remélt sikerben. Január közepén Miután begyújtják a ke­mencét hozzákezdenek a fel- temperáláshoz. Ez azt jelen­ti, hogy az üzemi hőfokra tu­tik fel a létesítményt. Eköz­ben az anyagok, szerkezetek tágulnak, úgyhogy a besza­bályozásra rendkívül oda kell figyelni. Az üvegcserép felol­vasztása, majd a kemence üveggel való teleolvasztása következik a programban. Várhatóan tehát jövő év ja­nuár 10—11-én kezdődhet meg majd a termelés az újjáépí­tett Zagyva—III-as kemencé­ben. Á vártnál kedvezőbben Dági Sándor, a gyár üzem­fenntartó és szolgáltató gyár­részlegének vezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a vártnál kedvezőbben alakul és már befejezéshez közeledik a kemence korszerűsítése. Ere­detileg a tervezésnél decem­ber 31-ét jelölték meg a ke­mence begyújtásának idő­pontjául, s később két nap­pal közelebb hozták a határ­időt. Időközben az orosházi gyárban is szükségessé' vált a salgótarjánihoz hasonló telje­sítményű létesítmény átépíté­se, s így egyszeriben meg­szűnt a síküveggyártás ha­zánkban. Nosza, számítógépes eljárással ismételten elkészí­tették az ütemtervet, feltárva és csökkentve a vesztesége­ket. A megállapítás: decem­ber 15—20-a között befejez­hető a kemence rekonstruk­ciója. Az építők úgy dolgoznak, hogy december 15-én fellob­banhassanak a lángok az „új­jávarázsolt” Zagyva—III-as kemencében. Amennyiben si­kerül eleget tenni az önként vállalt kötelezettségnek, a tervezett 118 nap helyett 101 nap alatt készülnek el a gyár jövőjét jelentősen befo­lyásoló munkával. Ezekben a napokban 370 saját és közel 230 külső szakember dol­gozik az átépítésen. A szá­mottevőbb külső kivitelező a Hőtechnikai Építő és Szigete­lő Vállalat miskolci üzem­igazgatósága a KIPSZER és a Mélyépítő Vállalat. Több mint 3 ezer tonna tűzálló anyag és 170 tonna acélszerkezet kicserélésére ke' rül sor. Ezen túlmenően fel­újítják az egész technológiai rendszert. Ezt így elmondani könnyű, megcsinálni azonban annál nehezebb. A kemence bontása után derült ki ugyan­is, hogy a kép nem egészen oiyan, mint amelyet előzőleg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents