Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
Törekvő tanerők — vállalkozó vállalatok Közös gondoskodás a jövő szakmunkásairól A tieredi Általános Iskola 7—8. osztályos tanulói Háztartási ismeretek fakultáción megismerkedhetnek a szabás-varrás, takarítás, kötés-horgolás, főzés, csecsemőápolás és a beteggyógyítás alapjaival. A népszerű foglalkozást — képünkön — Lőrincz Zoltán tanár vezeti. Aktív KISZ-esek Útkeresés Szondán „A szakmai jellegű képzésben a legnagyobb esély kétségkívül a vállalatok bevonása, nemcsak anyagi szempontból, hanem azért is, mert a gyakorlattól elszakított képzés így visszatérhet a termelési bázisához.” (Részlet a Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettessel készített interjúból.) A Nógrád megye középfokú iskoláiban folyó szakmai képzés szerkezetét és fejlesztési irányait a n^egye gazdasági igényeinek megfelelően alakították ki az illetékesek. Tanévkezdés előtt a Nógrád Megyei Tanács művelődési bizottsága széles körű vizsgálódást folytatott megyénk szakmai képzésre berendezkedett intézményeinél és azoknál a szövetkezeteknél, vállalatoknál, amelyek számára az iskolák szakembert képeznek. S mert a jövő szakemberutánpótlása csak az oktatási intézmények és a vállalatok sokoldalú kapcsolattartásával, az együttműködések fejlesztésével és a munkahelyi érdekeltség növelésével oldható meg, a művelődési bizottság számos javaslatot fogalmazott meg az iskolák és a termelőüzemek számára. Vállalati igények és az oktatás A bátonyterenyei 209-es Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet képzési profiljának alakulásában végigkísérhetnek a megye gazdasági életében történt alakulások az államosítástól egészen napjainkig. — fi vájárképzés volt a feladatunk 1963-ig — tájékoztat Hantos Sándor, az ISZI igazgatója. — Akkor új feladatként megkaptuk a bánya- iizemi lakatos-, a villanyszerelő-, az esztergályos- és a bá- nyaelektrolakatos-képzést a Nógrádi Szénbányák számára. A vájárképzés 1967 nyarán, a bányászat visszafejlesztése következményeként egyik napról a másikra megszűnt. A felszabaduló munkaerő lekötésére akkor, és azóta számos új üzem kezdte meg termelését a bátonyterenyei körzet területén. Á gazdasági élet átállása a tanintézménytől is lépésváltást követelt, ami számos új szakma oktatásának bevezetésével járt. Jelenleg kilenc bázisüzem számára nevelik a szakember-utánpótlást, kilenc szakmára készítik fel az intézet félezer tanulóját. ' — Miként sikerül a vállalati és az intézményi igényeket összehangolni? — Együttműködési szerződést kötünk évről évre az üzemekkel, amelyekkel partneri kapcsolatunk van — hangsúlyozza a partner szót az igazgató. — Egyenrangú félként neveljük az utánpótlást. Naprakész, személyes kapcsolat- tartás és barátság alakult ki az iskola és majdnem mindegyik üzem között, s mindkét részről jellemző: nemcsak a vezetés szintjén tartjuk a kapcsolatot. A nevelőtestület minden tagja s a beosztott műhelyvezetők, brigádvezetők között is élőek a találkozások. A bátonyterenyei ISZI és a kilenc üzem kapcsolattartásának sokéves gyakorlatában olyan törekvések is kialakultak. amelyek példaként állhatnak a többiek előtt. Ez pedig nem más. mint a kétoldalú kapcsolatok ajtajának szélesebbre tárása; politikai és társadalmi kitekintés. S a kapcsolatok ilyetén szorgalmazása, ha azonnal nem is, de hosszú távon sokszoros haszonnal térülnek üzemeknek, iskoláknak egyaránt. — Melyek hát a találkozási pontok a szakmán túlmenően? — Üzemi vagy iskolai rendezvény, társadalmi vagy politikai ünnep nem múlhat közös részvétel nélkül. Közös gyerekekről közös a gondoskodás akár munkáról, akár tanulásról vagy szabad időről van szó. A munkahelyek többször' vállalják a kirándulta tást vagy az üdültetést például. A gyerekek nem hálátlanok, hiszen bármilyen üzemi rendezvényt szívesen gazdagítanak egy-egy szavalattal. előadással, mint a színjátszókor tagjai. A szakmunkásképzés jövöíe A technika, a technológia oly ütemben változik, hogy az iskola nem adhat egy életre szólóan érvényes ismereteket. Ez az iskola funkcióját i« változtatja. — Mi hat a fejlődés útja? — Az üzemekkel való rendszeres konzultációk alapján tudjuk, hogy milyen szakmákra kell képeznünk a jövő szakembereit. A NÁÉV-nak például építőgép-szerelőkre van szüksége, a ruhaiparnak középkáderekre, a számítógépvezérlésű berendezésekhez hozzáértő, szakismeretekkel rendelkező kezelőkre. Mindezeket az újólagos igényeket közösen meg tudjuk oldani. — A szakmunkás-utánpótlás nagy lehetőségeket tartalmazó ágazata a felnőttképzés. Ebből vállalnak részt? — A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után további három esztendő alatt érettségit szerezhetnek nálunk a dolgozók. Évente átlagosan hat- vanan jelentkeznek, s ami fontos: mindegyikük munkás, egyikőjük sem vezető beosztáshoz keresi az utat a továbbtanulással. — Miért kell egy szakmunkásnak érettségi? — Mert a tananyag — az új és még újabb technológiák. a technika változása folytán — gyorsan elavul. Már a nappali képzés során is az a törekvésünk, hogy tanulni is megtanítsuk a gyerekeket. Az újra való fogékonyságot, szemléleti nyitottságot próbáljuk beplántálni az ifjúságba. A gyakorlat megkövetelte — gondoljunk a termékváltásokra. a munkaerő-átcsoportosítósokra — szemléletváltásra való képességet csak a folyamatos ismeretszerzéssel, .ismeretbővítéssel érhetik el ma a dolgozók. Hogyan vélekednek az üzemiek ? A 209-es ISZI-nek a bázisüzemek szinte mindegyikével jó, eredményes és tartalmas a kapcsolata. Egyik legrégebbi partnerének, a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemének igazgatójánál szintén az együttműködésben rejlő lehetőségekről faggatóztunk. Szomszéd István, a gépüzem igazgatója nagy tapasztalatokkal rendelkezik e téren, úgy is, mint az üzemi ifjúsági bizottság és a vizsgabizottság egyik elnöke. — Nekünk, helybelieknek és a területi üzemeknek képezi az intézet a munkaerőt, ezért 'elképzelhetetlen az oda nem figyelés, elengedhetetlen a törődés. Tartalmilag és anyagilag mindent megteszünk, amit erőnk enged. Hogyne segítenénk az iskolának, amikor leendő munkásainkat nevelik. — Elégedettek a munkájukkal? — Megfelelő a gyerekek elméleti felkészítése. Az pedig, hogy a gyakorlatban miként állnak helyt, rajtunk múlik. És ahogy az iskolák végig neveltjeiken tartják vigyázó szemüket az okítás idején, és azon kívül is, az üzemek is óvják, istápolják leendő dolgozóikat már az iskolapadban. Friss munkatársakként pedig az idősebb kollégák patroná- lása alatt dolgoznak, míg meg nem ismerik az újfajta- elvárásokat a munkahelyen. Hogyan mérhető az együttműködés haszna? Jelzi például, hogy a Zsinkó Vilmos ipari szakközépiskola végzős diákjainak nyolcvan százaléka arra a munkahelyre megy dolgozni szakmunkásként, ahol az iskolásévek idején oly gondosan törődte!: vele, diákként és emberként egyaránt. Tuza Katalin Ha nem jól forog az óra „Meg csapolt" villany- vezetékek Az emberek többsége minden téren becsületes, nem akarja károsítani a társadalmi tulajdont még akkor sem, ha a szóban forgó tulajdon a villamos energia. Nógrád megye mintegy százezer áramfogyasztóiából évente ti- zenöten-húszan próbálkoznak meg áramlopással. Visszaélésük százezres nagyságrendű veszteséget okoz az államnak. Ez ügyben kerestük meg Czeglédy Ferencet, az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának vezetőjét. Hogyan jut az ÉMÁSZ tudomására az ilyesfajta visszaélés? — Mi vásároljuk és eladjuk az áramot. Egy-két helyről vesszük és százeaerfelé adjuk el. miközben a szállítás során veszteségek jelentkeznek.. Amikor ezek megnövekednek, valaki áramlopást követett el — magyarázza az igazgató. — Nagy teljesítményű számítógépes adatfeldolgozás után. a gép egy listát ad. feltünteti a jogtalan áram- fogyasztás lehetséges elkövetőit. Ezután szakembereink felkeresik a helyszínit és ellenőrzik a fogyasztásmérőket, a plomba érintetlenségét. Ezenkívül, lakossági bejelentések is segítik ellenőrző munkánkat. Mi történik. ha áramlopást tapasztalnak? — Bizonyítás után, bírósági eljárást indítunk, hiszen az árgmtolvajok éppúgy a köztulajdon ellenségei, mint például az áruházakat megkárosítók. A lakásban található eszközök, háztartási gépek fogyasztását megmérjük, és visszamenőleg magasabb tarifával számoljuk el. Ez már borsos számla, • tíz-húsz ezer forintnyi szokott lenni. Súlyosabb esetben ki is zárhatjuk a fogyasztót az áramszolgáltatás rendszeréből s ez a kemény büntetés már hosszú távra szól. Hogyan próbálkoznak a visszaélők? — Egyszerűen megkerülik a mérőberendezést, és rácsatlakoznak a vezetékre. Nem veszik tudomásul, hogy a mérőkészülék és odáig a vezeték az ÉMÁSZ tulajdona. A számítógép észleli a beavatkozást, és iilyenikor a fogyasztó tudta nélkül, egy másik órát helyezünk el a vezetéken. Ha, a két műszer másként mór, már bizonyítást nyert az áramlopás ténye. Ilyenkor, a fogyasztóik rendszerint az óra hibájára hivatkoznak. Hatvaniban. azonban üaemel egy hitelesítőállomásunk, ott ellenőrzik a készülékeket. Ha, rossznak bizonyul, a fogyasztó elnézését kérjük, és mi fizetjük a hitelesítés költségeit. — Ellenkező esetben mindez az ügyfelet terheli. Természetesen majd minden esetben jók a műszerek. Gyakran panaszolják: „Mindent kikapcsoltam, mégis forog a műszer korongja.” Ebben az esetben a csengőreduktor a hibás, hiszen az mindig áram alatt van. Elképzelhető hogy a lakásban nedves a fal, vagy zárlatos valamilyen berendezés és az áram .leszivárog” a földelt vezetékben. Ez nemcsak többletfogyasztást okoz, hanem jelentős veszélyforrás is. Ahogyan veszélyes az óra előbb említett átkötése is. — így van. Az órával együtt megkerülik a tűz-, zárlat- és életvédelmi kisautomatát is. Természetesen, az esetleges balesetekért, az összes felelősséget a visszaélők viselik — mondta végül Czeglédy Ferenc igazgató. Érdemes elgondolkodni ezeken a tényeken és utána megkérdezni azokat, akik így akartak spórolni: megéri? — romhányi — Három község — Szanda, Terény és Szandaváralja — alkot egy közigazgatási egységet a középkori vár északi oldalán. Lakóinak száma együttesen 1500. A legnépesebb Szandának is alig több a lakosa hatszáznál. A népesség csökkenése folyamatos. részint a rendkívül szerény munkalehetőségek, részint a születések számának apadása miatt. A kulturális élet helyi patrónusa a tanács és a termelőszövetkezet. mozgatói a KISZ-fiatalok, míg fő részesei az általános iskolás gyerekek. Az alapvető hasonlóságok mellett lényeges különbségek is adódnak a három település között. Megyeszerte Terény a legismertebb, hiszen itt már hagyománya van a hetvenes évek második felében először megrendezett nemzetiségi találkozónak. Kétévenként tartják a seregszemlét, az utolsót éppen az idei nyáron, azzal a céllal, hogy fellépési lehetőséget teremtsenek a környező községek hagyományőrzői számára, illetve előkészítsék az utat a komolyabban, a sikeresebben dolgozóknak a bánki megyei találkozóra. Színpad épült, villanyt vezettek, utat építettek ki a hegyoldalba, alapozva a HNF megyei bizottságának anyagi támogatására és a lakosság társadalmi ösz- szefogására. Terényben a nyáron a klubkönyvtárat is új, korszerűsített épületbe költöztették. A KISZ-esek — Mucsina Attila titkár vezetésével klubhelyiségüket csinosították ki; a tanács állta az anyagi költségeket, a fiatalok két kezük ügyességét, erejét adták. Berendezéséhez a balassagyarmati KISZ-bizottságtól 30 ezer forintot kaptak. Szanda váralján sem tétlenkedtek az ifjak. A vihar megrongálta kuítúrházat és ifjúsági klubot a KISZ-esek hozták rendbe. Vezetőjük Balatoni Éva, kereskedelmi dolgozó Balassagyarmaton. A kulturális élet felelősei, Te- rényhez hasonlóan, itt is a fiatalok, a KISZ-vezetők. Kötetlen társas összejöveteleket, meghatározott tematiFábián Gyöngyvér festőművész kiállítása nyílt meg a napokban Budapesten, a Csepel Galériában. A kiállítást Bayer Ilona újságíró rendezte, Molnár Zsolt művészeti író nyitotta meg, s január 11- ig várja a látogatókat (Csepel, Tanácsház tér 3.). örvendetes a Csepel Galéria következetes vállálkozása a kortárs magyar képzőművészet föltérképezésére. A bemutatkozás mértékadóvá válik Csepelen. A Nógrádban élők számára külön örvendetes, hogy most Fábián Gyöngyvér is íölsorakájú vitaesteket szerveznek, Vendégségek idején bálokat. Szandán, a székhelyközség- ben jó állapotban lévő művelődési ház áll a lakosság rendelkezésére. Évente 4—5 műsoros estet rendeznek, időnként a gyerekeknek színházi előadásokat, szakköri foglalkozásokat. Alkalmanként diszkó és bál szórakoztat. A rendezvények mennyisége és minősége egyaránt hullámzó. Főleg attól függ. hogy van-e éppen valaki az intézmény élén, illetve ki, miféle személy. „Csaknem két évtizedes az épület, de a helyi vezetők nem emlékeznek rá, hogy valaha is szakképzett népművelő vezette volna. A legutolsó függetlenített népművelő a közelmúltban katonai szolgálatra vonult be, s nem kezdte el — a feltételként szabott — felsőfokú tanulmányait. Most az egyik tanárnőt bízták meg az igazgatással, tisztelet díjért és ideiglenesen. S a jövő útját — egyetértve a megyei művelődési osztállyal — úgy tervezik, hogy helybeli fiatalt nyernek meg az ügynek, aki tehetséges, és tanulni fog. Már ki is szemelték az illetőt. Minden bizonnyal helyesen járnak el, mert az állás meghirdetésétől — sokéves tapasztalat — aligha várható hathatós javulás. A könyvtári hálózatot a múlt évben integrálták: együtt használják felnőttek, iskolások. Terényben jellegének megfelelően, nemzetiségi könyvek is hozzáférhetőek. Ezeket a rétsági báziskönyvtár cseréli. Szandaváralján szállítási és személyi okok miatt megszűnt a letét. A balassagyarmati ellátóköz- ponttal kötött közelmúltbeli szerződés alapján remélhetőleg elháríthatóak az akadályok. A könyvbeszerzést a balassagyarmati könyvtárosok vállalták magukra, ők kapjáa az évi 22 ezer forintos keretet. A szerződéstől azt várják, hogy nagyobb lehetőségeket teremt "és frissülést hoz az olvasási kultúrában. (ok) kozik a galériában szereplők közé. A Budapesten élő művész Salgótarjánban született, a művészeti életben 1970-től jelentkezik. Azóta számos egyéni kiállítást rendező t idehaza és külföldön, nem' közi sikereket ért el. A több: között több egyéni kiállítása volt a korábbi években Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Szécsényben, díjakat nyert a salgótarjáni zománc- biennálékon. A Csepel Galériában olajképaket állított ki. lexikonok kezelésére, használatára tanították meg az elsőseket a salgótarjáni Furák Teréz középiskolai leánykollégiumban. Az ismeretek elsajátítása után házi versenyen mérték össze tudásukat a tanulók, — bp — Fábián Gyöngyvér kiállítása a Csepel Galériában
