Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

Törekvő tanerők — vállalkozó vállalatok Közös gondoskodás a jövő szakmunkásairól A tieredi Általános Iskola 7—8. osztályos tanulói Háztartási ismeretek fakultáción megismerkedhetnek a szabás-varrás, takarítás, kötés-horgolás, főzés, csecsemőápolás és a beteg­gyógyítás alapjaival. A népszerű foglalkozást — képünkön — Lőrincz Zoltán tanár vezeti. Aktív KISZ-esek Útkeresés Szondán „A szakmai jellegű képzés­ben a legnagyobb esély két­ségkívül a vállalatok bevoná­sa, nemcsak anyagi szempont­ból, hanem azért is, mert a gyakorlattól elszakított képzés így visszatérhet a termelési bázisához.” (Részlet a Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettessel készített interjú­ból.) A Nógrád megye középfokú iskoláiban folyó szakmai kép­zés szerkezetét és fejlesztési irányait a n^egye gazdasági igényeinek megfelelően alakí­tották ki az illetékesek. Tanévkezdés előtt a Nógrád Megyei Tanács művelődési bizottsága széles körű vizsgá­lódást folytatott megyénk szakmai képzésre berendezke­dett intézményeinél és azok­nál a szövetkezeteknél, válla­latoknál, amelyek számára az iskolák szakembert képeznek. S mert a jövő szakember­utánpótlása csak az oktatási intézmények és a vállalatok sokoldalú kapcsolattartásával, az együttműködések fejleszté­sével és a munkahelyi érde­keltség növelésével oldható meg, a művelődési bizottság számos javaslatot fogalmazott meg az iskolák és a termelő­üzemek számára. Vállalati igények és az oktatás A bátonyterenyei 209-es Zsinkó Vilmos Ipari Szak­munkásképző Intézet képzé­si profiljának alakulásában végigkísérhetnek a megye gazdasági életében történt ala­kulások az államosítástól egé­szen napjainkig. — fi vájárképzés volt a feladatunk 1963-ig — tájékoz­tat Hantos Sándor, az ISZI igazgatója. — Akkor új fel­adatként megkaptuk a bánya- iizemi lakatos-, a villanyszere­lő-, az esztergályos- és a bá- nyaelektrolakatos-képzést a Nógrádi Szénbányák számára. A vájárképzés 1967 nyarán, a bányászat visszafejlesztése kö­vetkezményeként egyik napról a másikra megszűnt. A fel­szabaduló munkaerő lekötésé­re akkor, és azóta számos új üzem kezdte meg termelését a bátonyterenyei körzet terü­letén. Á gazdasági élet átállá­sa a tanintézménytől is lé­pésváltást követelt, ami szá­mos új szakma oktatásának bevezetésével járt. Jelenleg kilenc bázisüzem számára nevelik a szakember-utánpót­lást, kilenc szakmára készítik fel az intézet félezer tanuló­ját. ' — Miként sikerül a válla­lati és az intézményi igénye­ket összehangolni? — Együttműködési szerző­dést kötünk évről évre az üze­mekkel, amelyekkel partneri kapcsolatunk van — hangsú­lyozza a partner szót az igaz­gató. — Egyenrangú félként neveljük az utánpótlást. Nap­rakész, személyes kapcsolat- tartás és barátság alakult ki az iskola és majdnem mind­egyik üzem között, s mindkét részről jellemző: nemcsak a vezetés szintjén tartjuk a kapcsolatot. A nevelőtestület minden tagja s a beosztott műhelyvezetők, brigádvezetők között is élőek a találkozások. A bátonyterenyei ISZI és a kilenc üzem kapcsolattartásá­nak sokéves gyakorlatában olyan törekvések is kialakul­tak. amelyek példaként áll­hatnak a többiek előtt. Ez pe­dig nem más. mint a kétol­dalú kapcsolatok ajtajának szélesebbre tárása; politikai és társadalmi kitekintés. S a kapcsolatok ilyetén szorgalma­zása, ha azonnal nem is, de hosszú távon sokszoros ha­szonnal térülnek üzemeknek, iskoláknak egyaránt. — Melyek hát a találkozási pontok a szakmán túlmenően? — Üzemi vagy iskolai ren­dezvény, társadalmi vagy po­litikai ünnep nem múlhat kö­zös részvétel nélkül. Közös gyerekekről közös a gondos­kodás akár munkáról, akár tanulásról vagy szabad időről van szó. A munkahelyek többször' vállalják a kirán­dulta tást vagy az üdültetést például. A gyerekek nem há­látlanok, hiszen bármilyen üzemi rendezvényt szívesen gazdagítanak egy-egy szava­lattal. előadással, mint a szín­játszókor tagjai. A szakmunkásképzés jövöíe A technika, a technológia oly ütemben változik, hogy az iskola nem adhat egy életre szólóan érvényes isme­reteket. Ez az iskola funkció­ját i« változtatja. — Mi hat a fejlődés útja? — Az üzemekkel való rend­szeres konzultációk alapján tudjuk, hogy milyen szakmák­ra kell képeznünk a jövő szakembereit. A NÁÉV-nak például építőgép-szerelőkre van szüksége, a ruhaiparnak középkáderekre, a számítógép­vezérlésű berendezésekhez hozzáértő, szakismeretekkel rendelkező kezelőkre. Mind­ezeket az újólagos igényeket közösen meg tudjuk oldani. — A szakmunkás-utánpótlás nagy lehetőségeket tartalmazó ágazata a felnőttképzés. Ebből vállalnak részt? — A szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése után további három esztendő alatt érettsé­git szerezhetnek nálunk a dol­gozók. Évente átlagosan hat- vanan jelentkeznek, s ami fon­tos: mindegyikük munkás, egyikőjük sem vezető beosz­táshoz keresi az utat a to­vábbtanulással. — Miért kell egy szakmun­kásnak érettségi? — Mert a tananyag — az új és még újabb technológi­ák. a technika változása foly­tán — gyorsan elavul. Már a nappali képzés során is az a törekvésünk, hogy tanulni is megtanítsuk a gyerekeket. Az újra való fogékonyságot, szem­léleti nyitottságot próbáljuk beplántálni az ifjúságba. A gyakorlat megkövetelte — gondoljunk a termékváltások­ra. a munkaerő-átcsoportosító­sokra — szemléletváltásra való képességet csak a folya­matos ismeretszerzéssel, .is­meretbővítéssel érhetik el ma a dolgozók. Hogyan vélekednek az üzemiek ? A 209-es ISZI-nek a bázis­üzemek szinte mindegyikével jó, eredményes és tartalmas a kapcsolata. Egyik legrégebbi partnerének, a Nógrádi Szén­bányák nagybátonyi gépüze­mének igazgatójánál szintén az együttműködésben rejlő le­hetőségekről faggatóztunk. Szomszéd István, a gép­üzem igazgatója nagy tapasz­talatokkal rendelkezik e té­ren, úgy is, mint az üzemi ifjúsági bizottság és a vizs­gabizottság egyik elnöke. — Nekünk, helybelieknek és a területi üzemeknek képezi az intézet a munkaerőt, ezért 'elképzelhetetlen az oda nem figyelés, elengedhetetlen a tö­rődés. Tartalmilag és anyagi­lag mindent megteszünk, amit erőnk enged. Hogyne segíte­nénk az iskolának, amikor le­endő munkásainkat nevelik. — Elégedettek a munkájuk­kal? — Megfelelő a gyerekek el­méleti felkészítése. Az pedig, hogy a gyakorlatban miként állnak helyt, rajtunk múlik. És ahogy az iskolák végig neveltjeiken tartják vigyázó szemüket az okítás idején, és azon kívül is, az üzemek is óvják, istápolják leendő dol­gozóikat már az iskolapadban. Friss munkatársakként pedig az idősebb kollégák patroná- lása alatt dolgoznak, míg meg nem ismerik az újfajta- elvá­rásokat a munkahelyen. Hogyan mérhető az együtt­működés haszna? Jelzi pél­dául, hogy a Zsinkó Vilmos ipari szakközépiskola végzős diákjainak nyolcvan százalé­ka arra a munkahelyre megy dolgozni szakmunkásként, ahol az iskolásévek idején oly gondosan törődte!: vele, diák­ként és emberként egyaránt. Tuza Katalin Ha nem jól forog az óra „Meg csapolt" villany- vezetékek Az emberek többsége min­den téren becsületes, nem akarja károsítani a társadal­mi tulajdont még akkor sem, ha a szóban forgó tulajdon a villamos energia. Nógrád megye mintegy százezer áramfogyasztóiából évente ti- zenöten-húszan próbálkoznak meg áramlopással. Visszaélé­sük százezres nagyságrendű veszteséget okoz az állam­nak. Ez ügyben kerestük meg Czeglédy Ferencet, az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem­igazgatóságának vezetőjét. Hogyan jut az ÉMÁSZ tu­domására az ilyesfajta visszaélés? — Mi vásároljuk és elad­juk az áramot. Egy-két hely­ről vesszük és százeaerfelé adjuk el. miközben a szállítás során veszteségek jelentkez­nek.. Amikor ezek megnöve­kednek, valaki áramlopást kö­vetett el — magyarázza az igazgató. — Nagy teljesítmé­nyű számítógépes adatfeldol­gozás után. a gép egy listát ad. feltünteti a jogtalan áram- fogyasztás lehetséges elköve­tőit. Ezután szakembereink felkeresik a helyszínit és el­lenőrzik a fogyasztásmérőket, a plomba érintetlenségét. Ezenkívül, lakossági bejelen­tések is segítik ellenőrző mun­kánkat. Mi történik. ha áramlo­pást tapasztalnak? — Bizonyítás után, bírósá­gi eljárást indítunk, hiszen az árgmtolvajok éppúgy a köz­tulajdon ellenségei, mint pél­dául az áruházakat megkáro­sítók. A lakásban található eszközök, háztartási gépek fogyasztását megmérjük, és visszamenőleg magasabb tari­fával számoljuk el. Ez már borsos számla, • tíz-húsz ezer forintnyi szokott lenni. Súlyo­sabb esetben ki is zárhatjuk a fogyasztót az áramszolgál­tatás rendszeréből s ez a ke­mény büntetés már hosszú távra szól. Hogyan próbálkoznak a visszaélők? — Egyszerűen megkerülik a mérőberendezést, és rácsat­lakoznak a vezetékre. Nem veszik tudomásul, hogy a mérőkészülék és odáig a ve­zeték az ÉMÁSZ tulajdona. A számítógép észleli a beavat­kozást, és iilyenikor a fogyasz­tó tudta nélkül, egy másik órát helyezünk el a vezetéken. Ha, a két műszer másként mór, már bizonyítást nyert az áramlopás ténye. Ilyenkor, a fogyasztóik rendszerint az óra hibájára hivatkoznak. Hat­vaniban. azonban üaemel egy hitelesítőállomásunk, ott el­lenőrzik a készülékeket. Ha, rossznak bizonyul, a fogyasz­tó elnézését kérjük, és mi fi­zetjük a hitelesítés költsége­it. — Ellenkező esetben mind­ez az ügyfelet terheli. Ter­mészetesen majd minden esetben jók a műszerek. Gyak­ran panaszolják: „Mindent kikapcsoltam, mégis forog a műszer korongja.” Ebben az esetben a csengőreduktor a hibás, hiszen az mindig áram alatt van. Elképzelhető hogy a lakásban nedves a fal, vagy zárlatos valamilyen berende­zés és az áram .leszivárog” a földelt vezetékben. Ez nem­csak többletfogyasztást okoz, hanem jelentős veszélyforrás is. Ahogyan veszélyes az óra előbb említett átkötése is. — így van. Az órával együtt megkerülik a tűz-, zárlat- és életvédelmi kisautomatát is. Természetesen, az esetleges balesetekért, az összes felelős­séget a visszaélők viselik — mondta végül Czeglédy Fe­renc igazgató. Érdemes elgondolkodni eze­ken a tényeken és utána megkérdezni azokat, akik így akartak spórolni: megéri? — romhányi — Három község — Szanda, Terény és Szandaváralja — alkot egy közigazgatási egy­séget a középkori vár északi oldalán. Lakóinak száma együttesen 1500. A legnépe­sebb Szandának is alig több a lakosa hatszáznál. A né­pesség csökkenése folyama­tos. részint a rendkívül sze­rény munkalehetőségek, ré­szint a születések számának apadása miatt. A kulturális élet helyi patrónusa a tanács és a ter­melőszövetkezet. mozgatói a KISZ-fiatalok, míg fő része­sei az általános iskolás gye­rekek. Az alapvető hasonló­ságok mellett lényeges kü­lönbségek is adódnak a há­rom település között. Megyeszerte Terény a leg­ismertebb, hiszen itt már ha­gyománya van a hetvenes évek második felében először megrendezett nemzetiségi ta­lálkozónak. Kétévenként tart­ják a seregszemlét, az utol­sót éppen az idei nyáron, az­zal a céllal, hogy fellépési lehetőséget teremtsenek a környező községek hagyo­mányőrzői számára, illetve előkészítsék az utat a komo­lyabban, a sikeresebben dol­gozóknak a bánki megyei találkozóra. Színpad épült, villanyt vezettek, utat épí­tettek ki a hegyoldalba, ala­pozva a HNF megyei bizott­ságának anyagi támogatására és a lakosság társadalmi ösz- szefogására. Terényben a nyá­ron a klubkönyvtárat is új, korszerűsített épületbe köl­töztették. A KISZ-esek — Mucsina Attila titkár veze­tésével klubhelyiségüket csi­nosították ki; a tanács áll­ta az anyagi költségeket, a fiatalok két kezük ügyessé­gét, erejét adták. Berendezé­séhez a balassagyarmati KISZ-bizottságtól 30 ezer fo­rintot kaptak. Szanda váralján sem tét­lenkedtek az ifjak. A vihar megrongálta kuítúrházat és ifjúsági klubot a KISZ-esek hozták rendbe. Vezetőjük Balatoni Éva, kereskedelmi dolgozó Balassagyarmaton. A kulturális élet felelősei, Te- rényhez hasonlóan, itt is a fiatalok, a KISZ-vezetők. Kötetlen társas összejövete­leket, meghatározott temati­Fábián Gyöngyvér festő­művész kiállítása nyílt meg a napokban Budapesten, a Cse­pel Galériában. A kiállítást Bayer Ilona újságíró rendez­te, Molnár Zsolt művészeti író nyitotta meg, s január 11- ig várja a látogatókat (Csepel, Tanácsház tér 3.). örvendetes a Csepel Galéria következe­tes vállálkozása a kortárs ma­gyar képzőművészet föltér­képezésére. A bemutatkozás mértékadóvá válik Csepelen. A Nógrádban élők számára külön örvendetes, hogy most Fábián Gyöngyvér is íölsora­kájú vitaesteket szerveznek, Vendégségek idején bálo­kat. Szandán, a székhelyközség- ben jó állapotban lévő mű­velődési ház áll a lakosság rendelkezésére. Évente 4—5 műsoros estet rendeznek, időnként a gyerekeknek szín­házi előadásokat, szakköri foglalkozásokat. Alkalman­ként diszkó és bál szórakoz­tat. A rendezvények mennyi­sége és minősége egyaránt hullámzó. Főleg attól függ. hogy van-e éppen valaki az intézmény élén, illetve ki, miféle személy. „Csaknem két évtizedes az épület, de a he­lyi vezetők nem emlékeznek rá, hogy valaha is szakkép­zett népművelő vezette volna. A legutolsó függetlenített népművelő a közelmúltban katonai szolgálatra vonult be, s nem kezdte el — a fel­tételként szabott — felsőfo­kú tanulmányait. Most az egyik tanárnőt bízták meg az igazgatással, tisztelet dí­jért és ideiglenesen. S a jö­vő útját — egyetértve a me­gyei művelődési osztállyal — úgy tervezik, hogy helybeli fiatalt nyernek meg az ügy­nek, aki tehetséges, és ta­nulni fog. Már ki is szemel­ték az illetőt. Minden bi­zonnyal helyesen járnak el, mert az állás meghirdetésé­től — sokéves tapasztalat — aligha várható hathatós ja­vulás. A könyvtári hálózatot a múlt évben integrálták: együtt használják felnőttek, isko­lások. Terényben jellegének megfelelően, nemzetiségi könyvek is hozzáférhetőek. Ezeket a rétsági báziskönyv­tár cseréli. Szandaváralján szállítási és személyi okok miatt megszűnt a letét. A balassagyarmati ellátóköz- ponttal kötött közelmúltbeli szerződés alapján remélhető­leg elháríthatóak az akadá­lyok. A könyvbeszerzést a balassagyarmati könyvtáro­sok vállalták magukra, ők kapjáa az évi 22 ezer forin­tos keretet. A szerződéstől azt várják, hogy nagyobb le­hetőségeket teremt "és frissü­lést hoz az olvasási kultúrá­ban. (ok) kozik a galériában szereplők közé. A Budapesten élő mű­vész Salgótarjánban született, a művészeti életben 1970-től jelentkezik. Azóta számos egyéni kiállítást rendező t idehaza és külföldön, nem' közi sikereket ért el. A több: között több egyéni kiállítása volt a korábbi években Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton és Szécsényben, díjakat nyert a salgótarjáni zománc- biennálékon. A Csepel Galé­riában olajképaket állított ki. lexikonok kezelésére, használatára tanították meg az elsőseket a salgótarjáni Furák Teréz középiskolai leánykollégiumban. Az ismeretek elsajátítása után házi versenyen mérték össze tudásukat a tanulók, — bp — Fábián Gyöngyvér kiállítása a Csepel Galériában

Next

/
Thumbnails
Contents