Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
Nógrádi történeti 1986. Nógrádi történeti évkönyv 1985 címmel látott napvilágot Salgótarjánban a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Csoportja, a Nógrádi Sándor Múzeum és a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztálya támogatásával az a történelmi tanulmánykötet, amely a megye négy évtizedes múltjáról ad körképet. A kötet felelős szerkesztője dr. Szabados István, a szerkesztőbizottság tagja dr. Belitzky János, dr. Horváth István, Földesy László, dr. Praznovszky Mihály és dr. Szabados István. Nem hagyományos tanulmánygyűjteményről van szó, azaz, nemcsak klasszikus értelemben vett történeti műfajú írásokat ad közre. Szak- dolgozatokat, disszertációkat, illetve azok részleteit, továbbá a kiadvány számára írt önálló tanulmányokat olvashatunk benne. Az ötvenes évekre történő visszaemlékezések közlése, vagy az előretekintések mostani publikálása életszerűbbé, izgalmasabbá teszi a könyvet, amelyben ki-ki érdeklődésének megfelelően szemelgethet a politikatörténeti, a gazdaságtörténeti, vagy a művelődéstörténeti publikációk között. A történettudománnyal, a kutatással, a megye múltjával rendszeresen és hivatásszerűen foglalkozók, vagy csak az érdeklődők körében persze bizonyára nyilvánvaló az, amire a kötet Előszavában is utalás történik, nevezetesen, hogy a jelenkori megyetörténet-kuta. tásnak még jócskán vannak feladatai. Például: „Meglehetősen jól ismerjük az 1945— 1950 utáni eseményeket, de annál kevesebbet tudunk részleteiben az ötvenes évekről... a hiátus szembetűnő és megoldása sem várathat sokáig magára” — jegyzi meg az Előszó szerzője, majd arra utal; hogy a kutatásnak az időrend mellett tartalmi hiányosságai is vannak. Kiragadott példaként hozza fel, hogy: „Különösen aktuális Nógrád megyében a történelmi kutatásokat a társadalom- történet felé fordítani. Vizsgálni kell többek között a munkásosztály történetét. Nem mozgalomtörténeti, hanem életmódi, politikai szempontból.-.”. Továbbá: „Kutatni kellene a helyi politizálás történetét. Nem elég csak a politikai pártok történetével foglalkozni (igazság szerint még ez sem történt meg Nógrádban), hanem arra a kérdésre is választ kellene adni például milyen volt a politikai vezető réteg szerepe, felkészültsége, strukturáltsága 1945 után.” Nem kevésbé izgalmasak a kultúra kérdései. A kulturáltsági szinttel összefüggő napi gondoknak történelmi háttere is van, a mentalitásbeli jelenségek sora és hatásuk igen sok további vizsgálódási lehetőséget vethet fel. A kötetet forgatva ismételten bebizonyosodik, hogy Nógrádban is mind nagyobb szükség van az eddigi értékes kutatási eredmények további elmélyítésére, mindmáig kevésbé kutatott területek tudományos vizsgálatára, s amilyen mértékben a dokumentumok a kutatás számára hozzáférhetővé válnak, a legújabbkori történelmi események (korszakok) árnyaltabb megfogalmazására, a reális történelmi tudat kialakítása jegyében. A történelmi társulat megyei csoportja ehhez természetesen nem elegendő sem létszámánál. sem pedig rendelkezésre álló eszközeinél fogva. Mint olvashatjuk, összehangolt megyei társadalomtörténeti kutatásra van szükség. A Nógrádi történeti évkönyv tematikai sokrétűsége rendkívül vonzó kötetet eredményezett. Bár az évkönyv kiadását eredetileg felszabadulásunk 40. évfordulójára tervezték, s késéssel csupán most jelent meg, ez mit sem változtat a publikációk értékén, amelyek természetesen — s ez tárgyukból és műfajukból is következik — változatlanul aktuálisak. Rokonszenves a kiadvány belső aránya is, a tanulmányoknak mintegy a fele az 1956 utáni korszakot, fejlődésünknek harminc évét mutatja beAmint már utaltunk rá. nemcsak klasszikus történeti műfajú írásokat olvashatunk a kötetben, hanem például előretekintéseket is. Miután ezek korábban születtek, különösen izgalmas napjainkban olvasni őket. Ezek közé tartozik Horváth István Salgótarján kulturális fejlődésének néhány kérdéséről című írása, amely áttekintést ad és koncepciót vázol fel a többi között a köz- művelődés intézményrendszerével, a koordináció gyakorlati tapasztalataival, a kulturális-közművelődési koordinációs rendszer felépítésével, az irányítással, a közeljövő salgótarjáni közrrfűvelődési intézményeivel (könyvtárak, művelődési központok, házak, múzeum) stb. összefüggésben. A tanulmány születésének dátuma 1978! Az olvasó ösz- szevetheti a terveket s mindazt, ami belőlük napjainkra már valóság. Horváth József, az MSZMP településfejlesztési politikája hatásáról szól Balassagyarmat fejlődésére 1962 —1980 között s vázolja a jövő néhány tendenciáját. Ezt 1980-ban teszi, azóta eltelt fél évtized, az olvasónak ezúttal is módjában áll az összeha. sonlítás. Füzesi István 1983-ban írta meg annak a salgótarjáni munkások körében végzett felmérésnek a tapasztalatait Szabad idő — szocialista életmód címmel. Különösen érdekesnek bizonyul a tapasztalatok akkori összegezésének, néhány következtetésének összevetése az időközben történt életmód, beli változásokkal, s a jelen tendenciáival. Ugyancsak a nem klasszikus történeti műfajok között hívjuk fel a figyelmet Vonsik Ilona Ahogy az emlékezet megőrizte.. - című összeállítására. A tanulmányok szerzői és címei: Kisbenedek Miklós: Az MKP megalakulása, tevékenysége és szervezeti fejlődése a felszabadulástól a novemberi választásokig Salgótarjánban. Vonsik Ilona: Adalékok a szakszervezeti mozgalom N6g_ rád megyei történetéhez 1945 —1948. Szabados István: A demokratikus nőmozgalom kibontakozása és tevékenysége Nógrád megyében. Csongrády Béla: A szabadmüvelődés korszaka Nógrád megyében. Praznovszky Mihály: A nógrádi sajtó 1945—19.48 között. Lantos István: Harc a szocialista konszolidációért Nógrád megyében (1956. november 4—1957. május 5-) Bozó Gyula: .4 mezőgazdaság átalakításának befejező szakasza Nógrád megyében (1960—1961). Molnár Pál: Művelődéspolitikai törekvések 1957—1970 között Nógrád megyében. A kötet ötszáz példányban látott napvilágot T. E. A bálvány,belülről Norman Mailer Marilyn Monroe-köte*e Ami a könyvekben található igazságot illeti, az oly’ igazság, amely ha soha nem is vezet rá bennünket arra, mi a dolgok mivolta, de arra legalább megtanít bennünket, hogy mi nem az. (Anatole France) Amikor az első konzul által kinevezett bírák először jelentek meg előtte, nyomatékosan hangsúlyozta: „Sohase kutassátok annak az embernek a politikai pártállását, aki az igazságot keresi nálatok.” (Jevgenyij Viktorovics Tarle: Napoleon) A kihallgatás vezetőit eltöltött«, a tiszta igazság iránti odaadás és a megvesztegetTöprengető Az igazságról hetetlenség öntudata, ami az olyan emberek sajátja, akiknek a halállal van dolguk, anélkül, hogy nekik is szembe kellene nézniük vele. (Ernest Hemingway) Ezen az ülésen döbbentette meg először az emberi elmének az a végtelen különfé- lesége, melynek az az eredménye, hogy nincs az az igazság, amelyre nézve csak két embernek is egyforma volna a fölfogása. (Tolsztoj) ... A legeslegjobb és legbiztosabb álcázás szerintem még mindig a pőre, meztelen igazság, bármilyen furcsán hangzik is. Az igazságot ugyanis senki nem veszi komolyan. (Max Frisch) Az angol gentleman szereti a lovaikat és a rögbit, van egy törött csont a szervezetében és minden valószínűség szerint a Timesnek írott levele ott lapul a zsebében. (René Gimpel) Meglepő, hogy Sigmund Freud olyan intenzíven foglalkozott a szexszel. Saját szexuális élete olyan sivár volt, mint Robinson Crusoe-é. (Richard Gordon) A címből sej lő szakma mesterei meg ne sértődjenek, írásomban egy fröccsöző asztaltársaságot idézek. Idő: de. eemberi munkanap. 13 óra 59 perc. Helyszín: eszpresszó. A szomszéd asztalnál kiét; hunédzser (húszon felüli fiatalember) ül. Fröccsöznek. A szóvivő megkocogtatja a válla mat: — Elnézést! Hány az óra? — Tizenhárom ötvenkilenc. — Köszönöm nincsen. Elég zajosak, hogy ne halljam: a csendesebbik éppen kioktatást kap hazai munkarendünkről, és a kereseti lehető- eégekről. — Hány éves vagy ?... — Huszonhárom. Akarsz ötezer- nyolcszázat: keresni ?... Naná !... Ezután a munkahely 'leírása következik, a hangulat, a lányok, a kávézás miFröccsöntők kéntje. — Tudsz székem aludni?... Na látod! A gép megy, csak nézed, mint a pók a mesekönyvet... Ha teli a Láda a gép' csönget. Odébb lököd, és máris jön a következő láda ... — Hány az óra? — kapom az újabb közvetlen hívást — Tizennégy tizenöt — De megy az idő, ha iszunk! — hallom a következő forduló bevezetését. — Én már öt éve ... tanuld meg, ehhez nem ész, hanem orr kell... Most gyere az én orrom után, aztán szimatolj magad . . MÚGBÁÍ> - 1986. december 3L, szerda Üjabb fröccsök következnek, öntenek. A kétoldalú tanácskozás végét nem tudom kivárni. Ott tartanak, hogy Lajos bácsi, a portás, avatott ember. Napközben mindig ki lehet ugrani a Kókadt Liliomba, (majd meglátod az öreglányt!), csak visszafelé egy üveg kőbányait beadni a porta ablakán. Brigád ez, ha nem is szocialista ... Bezötykölődök a busszal délutáni nyugdíjas munkahelyemre. Megvárom a kétsze. ri piros lámpát is, mert a buszvezető az útkereszteződés sarkán lévő hot.dogos nőve! tárgyal, míg m1 negvvenen ülünk némán várakozva. Ki és mikor fog itt rendet teremteni a munka, a mun. ka idő becsülete üg- ében ? Azon rágódom: hol van a? a csontkovács, aki ezt a ficamot ki tudja egyenesíteni ? .. B. K. A nagy embereket vezetéknevükről ismerjük, a legnagyobbakat csak keresztnevükről : Dante, Leonardo, Michelangelo... Van Gogh Is csak azt írta képeire, hogy Vincent. Marylin Monroe is volt annyira közismert, hogy elég könyveimnek a keresztneve. Habár tulajdonképpen Normának hívták. Mailer, a Meztelenek és holtak szerzője igazán predesztinálva volt erre a könyvre. Hiszen mi futtatta fel Marylint a szalagcimeket jelentő csúcsra? Egyrészt a megfelelő időpontban felbukkanó meztelensége, másrészt titokzatos halála. A megfelelő időpontot úgy értem, hogy épp kitört a „szexuális forradalom”. A híres Kinsey-fé- le orvosi „jelentésekből” kitűnt, hogy a névtelen kérdőívek szerint az átlagamerikai egészen más ember éjszaka, mint amilyennek hivatalosan mutatja magát.És a társadalmi rétegek minden szintjén kezdték megengedni maguknak a férfiak, hogy imádjanak egy mozicsillagot, de másként, mint korábban Garbót és a többieket: Monroe-ban nem a szép színésznőt, hanem a jó nőt tisztelve, aki szőke, áramvonalas, és egy cseppnyi francia parfőmben alszik, ráadásul egy nagy drámaíró felesége, és esetleg a Kennedy- fiúkkal is viszonya van... Számunkra ez sem egészen érthető az információk hiánya miatt. Az ötvenes években nem játszották itt azokat a filmeket, amelyekben Marylin volt az abszolút sztár. Csak a tévében futottak, jóval később, és mint Mailer Is hangsúlyozza, e színésznő igazi terepe a mozi volt. A Kallódó emberek meg a Van. aki forrón szereti viszont Clark Gable, Tony Curtis és Jack Lemmon filmje volt... Előttünk van most e,könyv a sok sztárfotóval. Az egyértelmű, hogy Marylin Monroe az Alvah Bessie regényében leírt szexbomba a sminkesek, szabók, fényképészek és operatőrök terméke. Pályája elején, amikor egy magyar fotós fölfedezi, teljesen közönséges kislány. Minden különösebb dögösség nélkül- Mindenesetre furcsa belegondolni, hogy nemrég mújt volna hatvanéves, ha az altatók — vagy mások? —nem végeznek veleBert Stem 1962-ben készült nagy színes képe a könyv 233. oldalán arra vall, hogy az évek nem voltak hozzá könyörületesek: a keze. a válla csupa májfolt, a szeme körül sok-sok szarkaláb. Osz. sze lehet vetni André de Dienes 1945-ös képével (40. oldal); kitűnik, mit tesz másfél évtizednyi filmipar. Mailer jó író, könyve sokkal több. mint pletykákkal tűzdelt karriertörténet. Bart István remekül tud két neáéz nyelven, „amerikaiul” és magyarul. s így nem is vesszük észre, hogy lefordított könyvet olvasunk. Mekkora szerepe van a gvakran kritikus hangnemben annak, hogy az író annak ideién nem tudott olyan közel kerülni modell- íéhez, mint szeretett volna? Ki tudjá. Az kitűnik. hogy Mailer úgv látja a szőke sztárt ahogv az ember saját fiatalságának nagviait szokta: minden tekinte+ben elfogultan személyesen. Illusztrációk a könyvből azért, mert szegényke híres tizenhárom évig tartott, míg volt? Igazi nagy irodalom-e a könyv eljutott hozzánk as Más kérdés, hogy ízléses-e az efféle riportázs? Nem tu- óceán túlpartjáról (Corvin® egy szép nő petefészkének dóm. Sikeresnek mindenkép- Könyvkiadó. 1986) i összes titkát kipakolni, csak pen sikeres. Bár még így is Sz. A.
